Kunhegyes Város Önkormányzati Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:[1]

Az adókötelezettség, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

1. §

(1)     Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő:

a. építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény),

b. beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek),

c. a nem magánszemély tulajdonában álló lakásbérlet.

(2)     A kommunális adó alkalmazásában az építményhez tartozik a kiegészítő helyiség és az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – helyben szokásos mértéket meg nem haladó – földrészlet.

(3)     Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül.

(4)     Az adókötelezettség szempontjából az (1) bekezdés a./ pontjában megjelölt adótárgyak esetében a lakás céljára szolgáló épület és az épülettel azonos földrészleten elhelyezkedő garázs után az adóalanynak nem kell külön-külön adóznia.

2.§.

(1)     Az adókötelezettség:

a.       építménytulajdon esetén az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.[2]

b. telektulajdon esetében:

-a földrészlet belterületbe vonásáról szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján,

-erdőnek minősülő telek esetében:

• a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván, vagy
• az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését

követő év első napján,

-a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján,

-az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján.[3]

c.   lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik.

(2)     Az adókötelezettség:

a. az építmény megszűnése évének utolsó napján,

b.az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a félév utolsó napján,

c. telektulajdon esetében:

-a telek külterületté minősítéséről szóló önkormányzati határozat közzététele, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,

-az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően a

• a tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási étvezetése évének,
• belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének

utolsó napján,

-az előző két bekezdésben foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján,[4]

d.lakásbérleti jogviszony megszűnése évének utolsó napján,

e.a lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a félév utolsó napján szűnik meg.

(3)     Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

(4)     Az adókötelezettségben bekövetkező – (1)-(2) bekezdésben nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.[5]

Az adó alanya

3. §

(1)     Az adó alanya az a magánszemély, aki:

a.       a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény, illetve telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt, illetve telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja, a továbbiakban együtt: tulajdonos),

b.      az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.[6]

(2)     Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.[7]

(3)     Társasház, társasgarázs és társas üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok.

(4)     Adóalany a külföldi magánszemély, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés, vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.[8]

Adómentesség, adókedvezmény

4. §

Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól:

(1)     a szükséglakás.

(2)     A külterületi földrészleten lévő lakás, és nem lakás céljára szolgáló építmény.

(3)     A lakás céljára szolgáló építményben állandó lakcím bejelentkezéssel tartózkodó, egyedülálló, 70. életévét az adóévet megelőző évben betöltött tulajdonos, haszonélvező és bérlő.

(4)     Az adóalany, ha családjában az együtt élő közeli hozzátartozók egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át.

Az adó mértéke

5. §[9]

Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 7.000,-Ft, azaz Hétezer- forint.

Bevallás, az adó megfizetése

6. §

(1)     Az adózónak az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie.

(2)     Az adózónak a magánszemélyek kommunális adóját félévenként két egyenlő részletben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni.

(3)     Az adófizetést a Városi Önkormányzat Képviselőtestületének magánszemélyek kommunális adójának beszedési számlájára kell teljesíteni.

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezés

7. §

(1) Fizetési könnyítés és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

-a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá

-átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézségek kialakulásának okait és körülményeit.

(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés beszedett kommunális adóra.

Értelmező  rendelkezések

8. §

E rendelet alkalmazásában:

(1)     Önkormányzat illetékességi területe:

         az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magában foglaló térség, amelyre az önkormányzat hatásköre kiterjed.

(2)     Külföldi:

         az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit.

(3)     Vagyoni értékű jog:

         a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és lakásbérlet.

(4)     Külterület:

         a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkerteket is.

(5)  Épület:

 az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van;[10]

 (6) Épületrész:

az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a helyi adóról szóló törvény 52 § 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg a lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel;[11]

(7) Lakás:

a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a 1-6 pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.[12]

(8) Kiegészítő helyiség:

a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót.[13]

(9) Építmény megszűnése:

ha az építményt lebontják, vagy megsemmisül.[14]

(10)   Ingatlan:

         a föld és a földdel alkotórészei kapcsolatban álló minden dolog.

(11)   Belterületi földrészlet:

         minden olyan épülettel be nem épített föld, amely a településen az ingatlan-nyilvántartás szerint belterületnek minősül, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint AK értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket.

(12)   Helyben szokásos mértékű földrészlet:

         az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet helyben szokásos mértékű Kunhegyes Város Önkormányzatának illetékességi területén 1.440 m².

Záró rendelkezések

9. §

(1)    Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló, többször módosított  1990. évi C. törvény, és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók.

(2)     Ez a rendelet 2004. január 01. napjával lép hatályba. Egyidejűleg a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 32/2003. (XII. 16.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.