Kunhegyes Város Önkormányzati Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:[1]

I.

Általános rendelkezések

1. §

(1)  Az építményadó az önkormányzat saját bevételi forrásának kiegészítésére szolgál.

(2)  A rendelet hatálya az önkormányzat illetékességi területére terjed ki.

(3)  A beszedett adó összegéről az önkormányzat évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.

2. §

(1) Az adó alanya a jogi személy, és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

(2) Jogi személy a polgári törvénykönyvről szóló törvényben[2] felsorolt szervezetek (állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, költségvetési szerv, szövetkezet, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, egyesület, köztestület, országos sportági szakszövetség, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, alapítvány, egyesülés). Jogi személyt jogszabály is létesíthet.

(3) Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a polgári törvénykönyvről szóló törvényben[3] felsorolt gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság).

(4)[4]

(5)4

II.

Az adókötelezettség szabályai

3. §

(1)  Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

(2) [5]

(3)  Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

4. §

(1)  Az adó alanya (2. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányaiban adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

(2)  Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött, és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

(3)[6]

5. §

(1)  Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében, az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2)  Az adókötelezettség megszűnik, az építmény megszűnése évének utolsó napján.
Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3)[7]      Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti, azt nem szünteti meg.

(4)  Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

III.

Adómentességek

6. §

(1)[8]Tárgyi adómentességet élvez, mentes az adó alól a helyi adókról szóló törvény előírásain túl:

a) gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m²,

b) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,

c) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény.

(2) A mentességek csak egyfajta jogcímen vehetők igénybe.

(3)[9][10]    Mentes az adó alól a helyi adókról szóló törvényben szabályozott esetekben a műemléképület.

IV.

Az adó alapja és mértéke

7. §

Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

8. §

(1) Az adó évi általános mértéke 2011. évtől a 7. § szerinti adóalap után 1000 Ft / m².

(2) Az adó évi mértéke termelő tevékenység céljára szolgáló építményeknél az adótárgy hasznos alapterületének legalább 50 %-át elérő gazdasági kihasználtsága esetén az építmény adókötelezettség alá eső minden egész m2-e után 10 Ft/m².

(3) Az adó évi mértéke szolgáltatás céljára szolgáló építményeknél az adótárgy hasznos alapterületének legalább 50%-át elérő gazdasági kihasználtsága esetén az építmény adókötelezettség alá eső minden egész m²-e után 10 Ft/m².

(4) Vegyes használatú épületrész esetén a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott adómértéket az adótárgy eltérő használati módjaihoz tartozó hasznos alapterületek összeszámításával kell alkalmazni.

(5)[11] A gazdasági kihasználtság mértéke az építményadó szempontjából az a százalékban kifejezett összefüggés, amely helyrajzi számok szerint külön-külön az adóalany termelő tevékenység céljára szolgáló építményeiben (12. § 26. pont), illetve az adóalany szolgáltatás céljára szolgáló építményeiben (12. § 27. pont) a használati mód alapján a vállalkozás által valóságnak megfelelően használt erőforrások (gép, munkaerő, alapanyag, alkatrész, energia) révén ott folytatott rendszeres gazdasági tevékenység m²-ben megadott tényleges területe és az ingatlan építményeinek adókötelezettség alá eső teljes hasznos alapterülete egymáshoz viszonyított arányszámát megmutatja.

V.

A bejelentés szabályai,

az adó bevallása és megfizetése

9. §

(1)  A 2. § (1) bekezdésben meghatározott adóalany építményadóját az adóhatóság bevallás alapján kivetéssel állapítja meg.

(2)  Az adókötelezettség keletkezéséről és az azt érintő változásokról annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell adóbevallást tenni az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

(3)  Nem kell újabb adóbevallást tenni a (2) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be.

10. §

Az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az építményadót az adóév március 15. napjáig, illetve szeptember 15. napjáig megfizetnie Kunhegyes Város Önkormányzatának.

Jogkövetkezmények

11. §[12]

A késedelmi pótlék felszámítására, az adóbírság és a mulasztási bírság megállapítására az adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései az irányadóak.

VI.

Értelmező rendelkezések

12. §

E rendelet alkalmazásában:

(1)¹³

(2)¹³

(3)¹³

(4)¹³

(5)¹³

(6)¹³

(7)¹³

(8)¹³

(9)¹³

(10)¹³

(11)¹³

(12)¹³

(13)¹³

(14)¹³

(15)¹³

(16)¹³

(17)¹³

(18)¹³

(19)¹³

(20)¹³

(21)¹³

(22)¹³

(23)¹³

(24)¹³

(25) [13]

(26) Termelési célra szolgáló építmény: tényleges használati mód alapján a gyárnak, üzemnek, üzemcsarnoknak, műhelynek, szerviznek, garázsnak, gépjárműtárolónak minősülő épület, épületrész, továbbá a gyár, az üzem, az üzemcsarnok termék-előállító tevékenységéhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész.

(27) Szolgáltatás céljára szolgáló építmény:  tényleges használati mód alapján azok az épületek, épületrészek amelyekben tárgyak, létesítmények, objektumok javítása, karbantartása, felújítása, tervezése, összeszerelése, csomagolása, tárolása, szállítása, elosztása, gyártási, feldolgozási részfolyamatainak bérmunkában való elvégzése, minőségének ellenőrzése, információk gyűjtése, feldolgozása, tárolása, továbbítása, átadása, szétosztása; a gazdasági szervezetek működését, termelését segítő eszközkölcsönzés, adatfeldolgozás, üzletviteli, műszaki tanácsadás, hirdetés, piackutatás és reklám, ügyviteli, jogi és egyéb gazdasági szolgáltatás, személyek, tárgyak helyváltoztatása, áruk fogyasztókhoz való eljuttatása, pénzügyi, biztosítási műveletek végzése; személyek, közösségek oktatási, kulturális, művelődési, egészségügyi, szórakozási, üdülési, utazási, testedzési és más személyes szükségleteinek kielégítése, a társadalom egészének, közösségeinek igazgatása, védelme, képviselete, szociális, kommunális ellátása, érdekképviselete, kutatási-fejlesztési tevékenység és törvényhozás folyik.

VII.

Záró rendelkezések

13. §

(1)[14]     Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a  helyi adókról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott rendelkezések az irányadóak.

(2) Ez a rendelet 2012. január 1. napjával lép hatályba.

(3)  Kunhegyes Város Önkormányzati Képviselőtestülete az építményadót határozatlan időre vezeti be.