Kunhegyes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete
a közterület használatának szabályairól
Hatályos: 2025. 04. 01Kunhegyes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete
a közterület használatának szabályairól
[1] Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,
[2] Kunhegyes Város Önkormányzata tulajdonában lévő közterületek rendeltetéstől eltérő használata feltételeinek, a használat rendjére vonatkozó egyértelmű helyi használati szabályok megalkotásának és a közösségi igények kielégítése érdekében tulajdonosi jogainak érvényesítése és az egyéb önkormányzati célok megvalósításához az önkormányzati díjbevételek realizálódása céljából,
[3] Kunhegyes Város Önkormányzati Képviselőtestülete a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzati rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) Kunhegyes Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén belül az Önkormányzat tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott valamennyi belterületi földrészletre, továbbá a belterületi földrészletek közhasználatra átadott területére (a továbbiakban együtt: közterület) az országos közutak kivételével,
b) minden természetes és jogi személyre; jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeknek a mozgóképről szóló törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételére e rendelet a filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó szabályokról szóló rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazandó.
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a közterületre 30 cm-en belül benyúló üzlet homlokzat, kirakatszekrény, homlokzatra rögzített előtető, ernyőszerkezet elhelyezésére,
b) a vásár és piac üzemeltetőjére és a vásáron vagy piacon kereskedelmi tevékenységet végzők közötti jogviszonyra,
c) a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján megtartott rendezvényekre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Közhasználatra átadott terület: A 2023. évi C. tv. (továbbiakban: Méptv.) 16. § 72. pontja szerinti fogalom-meghatározást kell alapul venni.
b) Közterület: A Méptv. 16. § 73. pontja szerinti fogalom-meghatározás az irányadó.
c) Alkalmi árusítás: legfeljebb 90 napot meg nem haladó, nem rendszeresen folytatott kereskedelmi tevékenység.
d) Mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 2. § 17. pontja szerinti fogalom-meghatározás az irányadó.
e) Mozgó árusítás: Az árusítás időtartamára a közterületekre kihelyezett - mobil, vagy hordozható - árusítóhelyekre, illetve berendezésre alapozott kereskedelmi tevékenység.
f) Idényjellegű (szezonális) árusítás: jellege miatt csak meghatározott időszakban folytatott kereskedelmi tevékenység;
g) Hirdető-berendezés, hirdetőtábla, reklámhordozó eszköz: Minden olyan, a KRESZ-ben, illetve ágazati szabványban nem szereplő berendezés, vagy eszköz, amelynek az a célja, hogy a járdán és a közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, termékre, eseményre, létesítményre.
h) Fülke: A szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű építmény.
i) Pavilon: Szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 négyzetmétert meghaladó építmény.
j) Promóció: A vásárlás elősegítése érdekében végzett olyan tevékenység, amit egy vállalkozás, szervezet annak érdekében végez, hogy növelje egyes termékek, szolgáltatások hírét, az irántuk megnyilvánuló keresletet, és ezzel elősegítse az eladások növelését.
k) Kereskedelmi egységhez kapcsolódó terasz: közterületen szintkiegyenlítő szerkezet (dobogó) ráhelyezésével kialakított vagy épített formában készült vendéglátó egységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;
l) Kereskedelmi egységhez kapcsolódó előkert, oldalkert, hátsókert: közterületen kijelölt, a vendéglátóegységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér, vagy árubemutatásra használt tér.
m) Helyi közút: az út és műtárgyai, valamint tartozékai,
n) közterületen árusítható termékek: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében megfogalmazott termékek, úgy mint napilap és hetilap, folyóirat, könyv; levelezőlap; virág; léggömb; zöldség, gyümölcs; pattogatott kukorica; főtt kukorica; sült gesztenye; pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró, egyéb magvak; vattacukor, cukorka; fagylalt, jégkrém; ásványvíz, üdítőital, kávéital, nyers tej; büfétermék; sütőipari termékek;előrecsomagolt sütemények, édességek, ugyanezen jogszabály által meghatározott eltéréssel, hogy a húsvéti, adventi, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, valamint évente egy alkalommal, kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban a meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazhatók,
o) közúti járművek: a KRESZ- a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 1. számú függelékében meghatározott fogalmak az iránymutatóak.
3. A közterület-használat engedélyezése
3. § (1) A közterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra - a jogszabályok kereti között - bárki szabadon használhatja.
(2) A közterületnek a rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély-, továbbá használati díj fizetése szükséges.
(3) Közterület használati engedélyt (a továbbiakban: engedély) kell kérni:
1. a közterület fölé 30 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés, továbbá cég-, és címtábla elhelyezésére,
2. kereskedelmi, célt szolgáló épület, fülke, pavilon elhelyezésére,
3. szolgáltató épület, fülke, pavilon építésére, automata berendezés létesítésére,
4. kereskedelmi egységhez kapcsolódó elő-, és oldalkert-, hátsókert-, árubemutatás és vendéglátás, valamint árukirakodás, áruminta céljára szolgáló területre,
5. alkalmi és mozgóárusítás, mozgóbolt vagy javító-, szolgáltató tevékenység, kiállítás, alkalmi vásár, portrérajzolásra, utcán végezhető szépészeti és művészeti tevékenységre,
6. mutatványos, cirkuszi tevékenységre,
7. reklám és hirdetőtábla vagy hirdető-berendezésre,
8. film és televízió felvételre,
9. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék 6 napon túli elhelyezésére,
10. háztartási tüzelőanyag 6 napot meghaladó közterületen történő elhelyezésére,
11. üzleti vendéglátó és kereskedelmi egységekhez és egyes létesítményekhez szükséges 3500 kg alatti gépkocsi parkolók kizárólagos használatára,
12. promóciós tevékenységre,
13. sport, kulturális, családi, egészségmegőrző, egészségügyi szűrő vizsgálati célú eseményekkel kapcsolatos rendezvények közterületen történő megtartására,
14. a 3500 kg össztömeg alatti járművek, közúti szállító- vagy vontató eszközök, - ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépeket is-, a megszakításoktól függetlenül, visszatérő jelleggel, folyamatos járműtárolás céljából közterületen történő tartására,
15. telephely hiányában a 3500 kg össztömeget elérő, vagy afeletti járművek, közúti szállító- vagy vontató eszközök, - ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépeket is-, egyszeri, három hónapnál nem hosszabb időtartamú közterületen történő tartására,
16. mozgó hirdető-berendezésekre, reklám vagy árusítás céljára szolgáló hangos hirdető berendezésekre,
17. költözködés során bútorok, göngyölegek 36 órán túli fel- és lerakodására,
(4) Nem kell közterület-használati engedélyt kérni:
a) az Önkormányzat érdekében végzett építési, felújítási munkálat esetén,
b) a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda területének elfoglalásához,
c) az út műtárgyai, úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
d) az Önkormányzat, továbbá az Önkormányzat saját intézményei és gazdasági társaságai az általuk szervezett rendezvények, hirdetőfelületek vonatkozásában,
e) a fegyveres erők, fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a katasztrófavédelem és vízügyi szolgálat közterületi létesítményei, járművei részére,
f) az élet – és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzését végző szerveknek,
g) a 3500 kg össztömeg alatti járművek, közúti szállító- vagy vontató eszközök, - ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépeket is-, alkalmi jellegű, 24 órát meg nem haladó közterületen történő tartásához,
h) a távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélőkészülék elhelyezéséhez,
i) az építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék 6 napnál rövidebb időtartamra való elhelyezéséhez,
j) háztartási tüzelőanyag 6 napot meg nem haladó közterületen történő elhelyezésére,
k) a díszítés céljából élővirággal beültetett virágláda, magaságyás, virágkosár – a közlekedés biztonságát nem veszélyeztető módon történő - kihelyezéséhez,
l) kommunális és szelektív hulladékgyűjtő edényzetek, valamint lakossági zöldhulladék szállításra a közszolgáltató által előírt módon gyűjtött falevél, fűnyesedék, gyom, gallyak, ágak kihelyezéséhez,
m) költözködéskor során bútorok, göngyölegek 36 órán belüli fel- és lerakodására.
(5) A közterület-használati engedély határozott időtartamra, legfeljebb 1 évre adható meg. A közterület-használat engedélyezhető legkisebb időtartama egy napnál kevesebb nem lehet.
(6) Nem kell évente közterület-használati engedély kérelmet benyújtani és az engedély-meghosszabbításra kerül:
a) közterületen e rendeletnek megfelelően a tárgyévet meghaladó időtartamra felépítmény került elhelyezésre,
b) hirdetőtábla esetén, a tárgyévet meghaladó időre lett kihelyezve, ha korábbi évben kiadott engedély alapján került elhelyezésre.
c) az a) és b) pontok esetében az érvényesség meghosszabbítását a közterület-használati engedély érvényességi határnapját 15 nappal megelőzően az engedélyező hatósághoz írásban benyújtott kérelem alapján lehet engedélyezni. A határidőn túl benyújtott hosszabbítási kérelmeket új eljárással új közterület-használati kérelemként kell kezelni és feldolgozni.
(7) A (6) bekezdés szerinti területhasználat után legalább a rendelet szerint meghatározott használati díjat kell fizetni.
4. § Nem adható közterület-használati engedély:
a) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység - kivéve tűzijáték - gyakorlására, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére, forgalmazására, olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, vagy ha a közbiztonságot, vagy az egészséget veszélyezteti,
b) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
c) a település- és utcaképbe nem illeszkedő berendezések létesítésére,
d) sátorgarázs létesítésére, jármű iparszerű javítására,
e) elárusítóhelyek, üzletek környékén áru- és göngyöleg tárolására,
f) olyan tevékenység folytatására, amely jogszabályi tilalomba ütközik (különösen: az üzletek működéséről szóló jogszabályban, valamint a jövedéki törvényben meghatározott tevékenységekre),
g) kimért és palackozott szeszes ital értékesítésére, forgalmazására, kivéve a kereskedelmi célú, vagy szolgáltató épület, pavilon, egyéb fülke, a kereskedelmi egységhez kapcsolódó előkert, oldalkert, hátsókert, terasz, valamint önkormányzati rendezvény (így különösen Május elseje, Mihály napi sokadalom) és az önkormányzati jóváhagyással megtartott rendezvény esetén.
h) annak, akinek az Önkormányzattal szemben köztartozása vagy polgári jogi megállapodásból eredő egyéb tartozása van,
i) a temető, köztemető állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban vezetett telekhatárától számított 50 méteren belül a sírok, síremlékek díszítésére szolgáló virágokon és kegyeleti tárgyakon felül más áruk forgalmazására,
j) az úttest szélétől számított 1 méteren belül díszítő, vagy elkerítés, lehatárolás céljára szolgáló tárgyak kihelyezésére,
k) üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység végzésének helyétől közúton számítva 50 méteren belül hasonló vagy nagy mértékben azonos termékeket árusító kereskedelmi tevékenység folytatására.
l) a 3500 kg össztömeget elérő, vagy afeletti járművek, közúti szállító- vagy vontató eszközök, - ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépeket is-, egyszeri, három hónap időtartamú kivétellel közterületen történő tartására,
m) üzemen kívül helyezett, lejárt hatósági jelzésű és forgalomból ideiglenesen kivont személyszállító jármű tárolására,
n) üzemen kívül helyezett, lejárt hatósági jelzésű és forgalomból ideiglenesen kivont teherszállító jármű vagy autóbusz tárolására,
o) üzemképtelen, hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező, de nyilvánvalóan mozgásképtelen, közúti közlekedésre alkalmatlan jármű, valamint a baleset során megsérült és elhagyott jármű tárolására,
p) olyan helyre, mely a közművek, vagy azok műtárgyai rendeltetésszerű használatát akadályozza,
q) vegyes kommunális hulladék közterületen történő tárolására.
4. A közterület-használati díj
5. § (1) A közterület használatért az engedély jogosultja közterület használati díjat (a továbbiakban: díjat) köteles fizetni. A díj a végzett tevékenységnek, a közterület-használat mértékének, valamint az igénybevétel jogszerűségének, időpontjának és időtartamának alapul vételével kerül megállapításra.
(2) A díjat a közterület-használati engedélyről kiállított számla alapján átutalással, vagy a Polgármesteri Hivatal házipénztárába kell befizetni, a számla kiállításától számított 15 napon belül. A közterület használója a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(3) A díjakat tevékenységenként a közterületen folytatni kívánt tevékenység jellege figyelembevételével ezen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) Az elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a felülnézetből számított terület alapterületét kell figyelembe venni, kivéve a (7) bekezdésben szabályozott eseteket.
(5) Reklámtáblák, hirdető-berendezések, cég- és címtáblák és kifeszített transzparensek, zászlók felületének kiszámításánál a hirdető felület területét kell figyelembe venni.
(6) A számítás szempontjából minden töredék folyóméter, négyzetméter egész folyóméternek és egész négyzetméternek számít.
(7) A kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen 2 négyzetméternek tekintendő.
(8) A díjak évi, havi, napi vagy idénydíjak, minden megkezdett időszak, melyet évben, hónapban vagy napban határoztak meg, egész időszaknak számít.
5. A közterület-használati engedélyezési eljárás
6. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelmet e rendelet 2. mellékletében meghatározott "Kérelem a Kunhegyes város tulajdonában lévő közterületek használatához" minta nyomtatványon kell benyújtani a Kunhegyesi Polgármesteri Hivatalhoz legalább 15 nappal a tervezett igénybevétel előtt.
(2) Kunhegyes Város Önkormányzati Képviselőtestülete a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át (a továbbiakban: engedélyező hatóság). A benyújtásra került kérelmekről a polgármestert dönt.
(3) A közterület-használat engedélyezési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni.
(4) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
(5) Közterület-használat joga másra nem ruházható át.
(6) A közterület-használati engedélyt csak az engedélyest, természetes személy esetén annak megbízottját, alkalmazottját, segítő családtagját, valamint jogi személy esetén és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén annak tagját, alkalmazottját jogosítja fel a közterület használatára.
(7) A közterület használója a rendőrség, valamint a polgármesteri hivatal feladatkörében érintett ügyintézője felhívására köteles a közterület-használati engedélyről készült határozatot, a közterület-használati díj befizetéséről szóló bizonylatot és a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket magánál tartani és azokat felmutatni.
(8) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata idegen kivitelezésben megvalósuló építési munka végzésével – különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésével - kapcsolatos, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.
(9) A közterület használat - a 6. § (8) bekezdésében említett esetben - csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.
(10) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset-és egészségvédelmi rendszabályokban előírt módon történhet, továbbá a közterületen tárolt építési, illetve bontási anyag nem kerülhet csapadékvíz árokba.
(11) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb hatósági, illetőleg szakhatósági engedélyek, hozzájárulások beszerzését.
7. § (1) A közterület-használati engedély kérelemhez csatolni kell:
a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására feljogosító okirat másolatát,
b) helyszínrajzot, melyen fel kell tűntetni a használni kívánt terület lehatárolását,
c) külön felhívásra az engedélykérelem elbírálására alkalmas terveket, fényképeket,
d) külön felhívásra a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységében közreműködők nevét, lakcímét vagy székhelyét,
e) külön felhívásra az ügy jellegéből adódóan a tényállás tisztázásához, kérelem megítéléséhez szükséges további (hatósági, szakhatósági, kezelői vagy egyéb) engedélyeket, állásfoglalásokat, véleményeket, nyilatkozatokat, valamint az ügy megítéléséhez az ügyfél által fontosnak tartott egyéb iratot, nyilatkozatot, véleményt,
f) külön felhívásra a kérelmező nyilatkozatát a tevékenység végzéséhez szükséges közművek kiépítésére és a kötelező közszolgáltatásokra - így különösen a hulladékszállításra - vonatkozóan.
(2) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét és állandó lakó- telep- helyének címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát, amely 1 évnél hosszabb nem lehet, vagy azt, hogy az engedély valamely feltétel bekövetkeztéig érvényes,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását, a közterület rendjének és tisztán tartásának előírását,
d) a közterület-használati engedély megszüntetésére vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
e) a díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját.
(3) A közterület-használati engedély kiadása során figyelembe kell venni a településképi rendeletben foglaltakat, a helyi építésügyi szabályzatot, a településrendezési terveket, a városképre, a műemlékvédelemre és a köztisztaságra vonatkozó előírásokat, rendeleteket, kiadott szakhatósági hozzájárulásokban előírt követelményeket és ellenőrizni kell a (4), (5) és (6) bekezdésben írt egyéb feltételek fennállását is.
(4) A városi főúthálózathoz tartozó közutak mentén, a műemléki, vagy más szempontból védett területre közterület használati engedély csak akkor adható ki, ha a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé (pl. autóbuszvárakozó-fülke létesítése, építési munka végzése).
(5) Mutatványos tevékenység és cirkusz üzemelés csak a sportcsarnok melletti területen engedélyezhető.
(6) Idényjellegű árusítás (pl. zöldség-gyümölcs, virág), illetve alkalmi árusítás csak az Ady Endre utcai piactéren engedélyezett.
(7) A közterület használója köteles a közterületen elhelyezett tárgyakat az árusítási időn túl a közterületről eltávolítani, valamint az általa használt közterületet rendben és tisztán tartani
(8) A közterület használati engedély csak abban az esetben adható ki, ha a vonatkozó jogszabályok szakhatósági előírások és az e rendeletben foglalt feltételek ezt lehetővé teszik.
(9) A közterület-használati engedélyt közölni kell:
a) a kérelmezővel,
b) az eljárásban részt vevő hatóságokkal, szakhatóságokkal, valamint
c) a díj beszedésével megbízottal.
6. A közterület-használati engedély érvényessége
8. § (1) A közterület-használati engedély:
a) a határozatban megállapított határidő utolsó napjáig,
b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetve
c) visszavonásig
érvényes.
(2) Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.
(3) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszíti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát - különösen annak tisztaságát - haladéktalanul visszaállítani, amelyre legfeljebb 15 nap haladékot kérhet. A helyreállítást be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatal feladatkörében érintett ügyintézőjének.
(4) Azon időtartamra, amely a közterület-használati engedély érvényének lejártától a közterület eredeti állapotának helyreállításáig eltelik, az egyébként irányadó díjtétel kétszeresét kell megfizetni.
7. Mentességek
9. § Mentes a díj megfizetése alól:
a) az egyházi szervezetek (kivéve azon tevékenységeket, amelyekhez kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység kapcsolódik),
b) a település civil szervezetei (kivéve azon tevékenységeket, amelyekhez kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység kapcsolódik),
c) ingyenes, bárki által szabadon igénybe vehető sport, kulturális, családi, egészségmegőrző, egészségügyi szűrő vizsgálati célú tevékenység, rendezvény,
d) a politikai rendezvények (kivéve azon tevékenységeket, amelyekhez kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység kapcsolódik),
e) az elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzése.
8. A közterület-használat ellenőrzése és a jogellenes használat jogkövetkezményei
10. § (1) A közterület-használat ellenőrzésére a jegyző jogosult a Polgármesteri Hivatal feladatkörében érintett ügyintézőjének bevonásával. A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ebben az esetben a jogosult részére – kérelmére – amennyiben másik megfelelő közterület rendelkezésre áll, más helyen kell a közterület használatát biztosítani.
(2) Az engedélyező hatóság- a közterület használati engedély bevonására történő figyelmeztetés mellett határidő kitűzésével - felszólítja a szabálytalanság megszüntetésére azt az engedélyest, aki:
a) a közterületen elhelyezett árusítóhely folyamatos tisztántartásáról, fenntartásáról nem gondoskodik,
b) az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el,
c) az engedélytől eltérő terméket árul,
d) a számára engedélyezett közterület használatot másnak átengedi,
e) a közterület használati díjat határidőig nem fizeti meg.
(3) Amennyiben az engedélyes a megadott határidőn belül kötelezettségének nem tesz eleget, tőle a közterület használati engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni.
(4) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles az engedély visszavonását kezdeményezni az eljáró hatóságnál.
(5) Ha a közterület-használat az (3) vagy (4) bekezdésben említett módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.
(6) A közterület engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.
(7) Amennyiben a cselekmény nem minősül magasabb szintű jogszabályban meghatározott szabálysértésnek, az e rendelet szerint "közterület használat szabályainak megszegése" esetén természetes személyek esetén 200.000.-Ft-ig terjedő, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében 2.000.000.-Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki:
a) a 3. § (3) bekezdés 1.- 17. pontjaiban meghatározott célra engedély nélkül használja a közterületet,
b) a 4. § a)- r) pontjaiban meghatározott módon és célra vesz igénybe közterületet.
(8) Az, aki a közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon vagy azt meghaladó mértékben használ, az a kiszabható közigazgatási bírságon túl az engedély nélküli, vagy az eltérő használat időtartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díjat is köteles megfizetni.
9. Záró-és átmeneti rendelkezések
11. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatályba lépése előtt kiadott engedélyek és hozzájárulások a meghatározott idő lejártáig, illetőleg a bennük meghatározott feltételek bekövetkeztéig érvényesek.
12. § Hatályát veszti a közterület-használat szabályozásáról szóló 34/2004.(VII.16.) önkormányzati rendelet.
13. § Ez a rendelet 2025. április 1-jén lép hatályba.