1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő minden vagyonra, így ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő üzletrészekre és részvényekre (továbbiakban: üzletrész); valamint más egyéb értékpapírokra.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külön rendelettel szabályozott költségvetési pénzeszközökre.

2. § Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. Az Önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

3. § (1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyakból tevődik össze:

(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó és törvény vagy önkormányzati rendelet által ekként meghatározott vagyonelem.

(4) Az Önkormányzat törzsvagyonát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4. § Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazok a vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyonba. Az Önkormányzat üzleti vagyonát a 2. melléklet tartalmazza.

5. § Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén, azt a jelen rendelet 2–4. §-a szerint kell besorolni. Ingatlan tulajdonjogának megszerzését, elidegenítését követően a Képviselő-testület jelen rendelet módosításával biztosítja a tényleges vagyonállapot és a nyilvántartás összhangját.

6. § (1) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A gazdasági (vállalkozói) tevékenységbe az így nem hasznosítható vagyonrészek vonhatók be a vagyon alapvető rendeltetésének szem előtt tartásával.

(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - az Nvtv-ben foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalmi jog kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Az önkormányzati rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogának átruházásához a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott határozata szükséges.

(4) A forgalomképes vagyon az Nvtv. rendelkezéseinek megfelelően hasznosítható, elidegeníthető, bérbe,- használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

(5) A képviselő-testület hatáskörében az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonon belül nem minősít semmilyen vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek, sem korlátozottan forgalomképesnek.

7. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról az Nvtv. 10. § (1) bekezdésében foglalt követelmények betartásával a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartásokat kell vezetni. A törzsvagyont és az egyéb vagyont egymástól elkülönítve kell nyilvántartani.

(2) Az Önkormányzat vagyonállapotát rögzítő – külön jogszabályban meghatározott –vagyonleltár az éves zárszámadás mellékletét képezi.

(3) Az önkormányzati ingatlanvagyon részletes adatait az ingatlankataszter tartalmazza.

8. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik. Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a (3) bekezdésben foglaltak kivételekkel a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik:

(3) A Polgármester hatáskörébe tartozik:

9. § Az Önkormányzat a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint, az ott meghatározott személyekkel, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag az új Ötv. 109. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetekkel létesíthető és kizárólag általuk gyakorolható.

10. § (1) Az Önkormányzat a vagyonkezelői jogot - az Nvtv. 11. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja át ellenérték fejében vagy ingyenesen határozott vagy határozatlan időre az új Ötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (1) – (9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § 19. pont b) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelő) részére.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre, az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg az Nvtv. (3) § (1) bekezdés 1. pontjában, továbbá a 19. pont b)-c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek.

(4) A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(5) Az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó vagyonkezelői szerződés kötelező tartalmi elemeit, továbbá a szerződés felmondására vonatkozó részletszabályokat az Nvtv. rendelkezései tartalmazzák.

11. § (1) Vagyonkezelőt a vagyonkezelői jog gyakorlása során az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg. Vagyonkezelő a kezelésében lévő vagyonnal történő gazdálkodás keretében az új Ötv. 109. § (6)-(7) bekezdésében foglalt követelményeken túl köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati szabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályi szerint felelősséggel tartozik.

(2) A vagyonkezelői jog gyakorlását, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat évente – a Hivatala útján – ellenőrzi. A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

12. § (1) A rendeltetésszerű vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás érdekében a Képviselő-testület - ciklusonkénti működésének idejére - közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet, koncepciót alkot és meghatározza ennek részfeladatait. Az új koncepció készítésekor át kell tekinteni a teljes vagyoni kört.

(2) A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.

(3) A nemzeti vagyongazdálkodás feladatait az Nvtv. 7. § (2) bekezdése határozza meg.

(4) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenysége kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti, csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Az Önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot - öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével - nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely vagy amelynek valamely –nem természetes személy - tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az Önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni a részesedés megszüntetése érdekében.

(5) A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit az Nvtv. 12. § (2) bekezdése határozza meg. Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát az Nvtv. 12. § (3)-(12) bekezdésében meghatározott kivétellel kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át.

13. § (1) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy az Nvtv. 11. § (11) bekezdésében foglalt feltételeknek eleget tesz.

(2) Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

14. § (1) A használó használatába adott vagyonnal az e rendeletben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint a jó gazda gondosságával önállóan gazdálkodik.

(2) A használó viseli a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, közterheivel, vagyonvédelmével kapcsolatos költségeket.

15. § (1) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. Nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. A nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie az Nvtv. 13. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(3) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.

16. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlant értékesítésre kijelölni csak 6 hónapnál nem régebbi, ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecslés birtokában lehet.

(2) A Képviselő-testület a kijelöléssel egyidejűleg meghatározza az értékesítés módját, a minimális eladási árat és megjelölheti az eladással megbízott szervet is.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni ingatlan esetén 25 millió forint, ingó dolog esetén 5 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés, nyilvános – indokolt esetben zártkörű – pályázati eljárás útján, a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - az Nvtv. 14. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg.

17. § (1) Az önkormányzat követeléseiről való lemondás joga:

(2) A polgármestert illeti meg értékhatár nélkül a munkavállalókkal szembeni követelésekről való lemondás joga.

(3) Amennyiben a polgármester a hatáskörébe tartozó esetekben élt az önkormányzati követelésről való lemondás jogával, a következő testületi ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(4) Ha az intézményvezetője élt a hatáskörébe tartozó esetben a követelésről való lemondás jogával, döntéséről 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

18. § (1) Hatályát veszti Rákócziújfalu Községi Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2012.(IV.11.) önkormányzati rendelete.

(2) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.