Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

1/2015. (II.11.) önkormányzati RENDELETE

az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontja, valamint  az Mötv. 13. § (1) bekezdés 9. pontja szerinti feladatkötében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy a törvény és a polgári jog alapelveinek figyelembevételével megteremtse az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokkal és nem lakás céljára helységekkel való eredményes gazdálkodás jogszabályi feltételeit.

2. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Rákócziújfalu község közigazgatási területén lévő minden olyan lakásra, amely Rákócziújfalu Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában van – ideértve a szolgálati és egyéb bérlakásokra is – valamint at önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki. A rendelet hatálya nem terjed ki a helységek elidegenítése esetén az önkormányzat törzsvagyonához tartozó helységekre.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed: a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

I. fejezet

Az önkormányzati lakások bérletére vonatkozó szabályok

A lakások bérbeadásának jogcímei

3.§

Az önkormányzati lakásokat:

a) szolgálati jeleggel,

b) szociális jeleggel,

c) költségelven,

d) bérleti jogviszony folytatása jogcímén lehet bérbe adni.

Értelmező rendelkezések

4. §

1. A rendelet alkalmazásában a Képviselő-testület a család, az egyedülálló, egyedül élő, háztartás, jövedelem fogalmak meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. szerinti, a közeli hozzátartozók fogalmának meghatározásánál a Ptk. szerinti fogalom-meghatározásokat alkalmazza.
2. Vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja.
3. Szociálisan rászoruló: az a személy és család, akinek vagy a jogszerűen vele együtt költözők tulajdonában, haszonélvezetében a pályázat benyújtásának időpontjában nincs beköltözhető lakás vagy családi ház.

A önkormányzati lakások szociális jeleggel történő bérbeadása és üzemeltetése

5.§

1. A lakások tulajdonosi feladatait Rákócziújfalu Község Önkormányzata látja el. E feladatokat a bérleti szerződés részletezi.
2. A rendelet hatálya alá tartozó lakások bérbeadásával kapcsolatos bérbeadói döntéseket a Képviselő-testület hozza.
3. A bérlakások igénylésével kapcsolatos pályázati eljárások, kérelmek és a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos előkészítő, adminisztratív feladatokat a Rákócziújfalu Község Önkormányzati Hivatal – a továbbiakban hivatal - látja el. A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások bérbeadása pályázati eljárás keretében történik.
4. Az e rendeletben meghatározott bérlakások bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot a Képviselő-testület hirdeti meg úgy, hogy a megüresedő lakások bérbeadása lehetőleg folyamatos legyen.
5. Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.
6. 
   

6. §

1. A bérleti jog elnyerésére irányuló pályázati felhívást helyben írásos hirdetmény útján kell közzétenni.
2. A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:

1. a pályázati jogosultság feltételeit,
2. a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások számát.
3. a bérleti jogviszony  határozott időtartamát,
4. a lakbér összegét,
5. a pályázati kérelem benyújtásának helyét, módját és határidejét és
6. a pályázatok elbírálásának valamint az eredmény ismertetésének várható határidejét.
7. A pályázati adatlap tartalmazza:

• a pályázó alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét,
• a pályázó fennálló lakhatásának jogcímét a pályázat benyújtásának időpontjában,
•  a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét és
•  a pályázó és a pályázóval jogszerűen együttköltözők jövedelemére vonatkozó igazolását, valamint a szociális és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat.

3. Egy pályázó egyidejűleg egy lakásra nyújthat be pályázatot.
4. Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat előkészítőjét vagy a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell, és 5 évig bérleti jog megszerzésére irányuló pályázati eljárásban nem vehet részt.
5. A rendelet hatálya alá tartozó bérlakás csak annak a kérelmezőnek, pályázónak adható bérbe, aki a rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.
6. A pályázatokat az arra rendszeresített formanyomtatványokon kell benyújtani. (3. melléklet)

7. §

1. A pályázatok elbírálásáról a Képviselő-testület a rendelet 2. mellékletében szereplő szempontrendszer alapján dönt. A döntés során figyelembe veszi a 3. mellékletben feltüntetett döntés-előkészítői véleményeket.
2. A pályázat eredményéről a pályázókat a Hivatal a döntéstől számított 8 napon belül értesíti.
3. A pályázat nyertese a döntés közlésétől számított 20 napon belül köteles a Hivatalban megjelenni és a bérleti szerződést megkötni. Amennyiben ezen határidőn belül a pályázó részéről nem kerül sor a bérleti szerződés aláírására, elveszíti a bérleti jogot.
4. A Képviselő-testület által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg és írja alá.
5. A pályázó a pályázati eredmény közlésétől számított 90 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba, ennek elmulasztása esetén elveszíti a bérleti jogot és a közléstől számított 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be.
6. A bérlő nem veszíti el a bérleti és az újabb pályázat benyújtásának a jogát, ha a (3) és (5) bekezdésben meghatározott cselekmény elmulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát hitelt érdemlően igazolja és az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik illetve a bérleti szerződést megköti.
7. A (3) és (5) bekezdésben foglalt bérleti jog elvesztése esetén a Képviselő-testület ismételten dönt a benyújtott pályázatok alapján a bérlő kiválasztásáról.
8. 
   

8. §

1. Az önkormányzati bérlakások bérleti jogának elnyerésére az pályázhat, aki:

1. és a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtásának időpontjában- Magyarország területén nem rendelkezik beköltözhető lakóingatlan tulajdonjogával, haszonélvezetével vagy önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal,  erről nyilatkozik;
2. és akinek a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül önkormányzati bérlakás bérleti jogáról nem mondott le, vagy bérleti jogviszonya nem a bérlőnek felróható okból szűnt meg, 
3. és akinek a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtásának időpontjában nem rendelkezik vagyonnal.

2. A pályázat benyújtásának az (1) bekezdésben foglaltakon kívül további feltétele, hogy a pályázót a pályázat benyújtását megelőző tíz éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján a kötelezettségszegése miatt nem költöztették ki.

Az önkormányzati szolgálati jellegű lakások bérbeadása

9. §

(1) Az önkormányzati lakások közül szolgálati lakásként kell bérbe adni a Törvény hatálybalépésekor szolgálati lakásnak minősülő önkormányzati bérlakásokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások azoknak a személyeknek adhatók bérbe, akik az önkormányzattal, vagy intézményeivel munkaviszonyban állnak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások költségalapú bérlakásként is bérbe adhatók, abban az esetben, ha a (2) bekezdésben meghatározott személyek között nincs olyan, aki a szolgálati jellegű bérbe adásra igényt tartana.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott lakásokon túl, az egyéb önkormányzati lakások bérbe adása esetében - azonos feltételek esetén - előnyben kell részesíteni a (2) bekezdésben meghatározott személyeket.

10. §

(1) Az önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak határozott időre, de legfeljebb a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles e lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. A bérleti jogviszony csak ezt követően szűnik meg.

(3) Ha az 5. § (2) bekezdésében meghatározott jogviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő a bérleti jogviszony meghosszabbítását kezdeményezheti, feltéve, hogy nincs beköltözhető másik lakása.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az újabb bérleti jogviszony létesítéséről a Képviselő-testület dönt.

11. §

(1) Az önkormányzati lakás szolgálati jellegű bérbeadása iránti kérelmet a Rákócziújfalui Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani.

(2) A beérkező kérelem (kérelmek) alapján a Polgármester dönt a bérlő személyéről.

(3) A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő a Ptk. 685. § (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozóján kívül más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(4) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás, vagy annak valamely helysége albérletbe és más egyéb célra nem adható ki.

Önkormányzati lakások költségelven történő bérbeadása

12. §

(1) A beérkezett kérelmek alapján a bérlő személyének kiválasztásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A bérleti szerződés határozott időre – maximálisan 5 évre szólhat.

(3) Az óvadék az önkormányzati bérlakással összefüggő lakbér (lakbérrel együtt fizetendő külön szolgáltatási díjak) valamint a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek biztosítására szolgál.

(4) Az óvadék tárgya kizárólag pénz lehet, melyet a leendő bérlő forintban a bérbeadó által meghatározott számlára köteles megfizetni.

(5) Az óvadékra vonatkozó kikötéseket a bérleti szerződés tartalmazza.

(6) A nem szociális alapon történő bérbeadás esetén a Képviselő-testület döntése alapján a bérlő részére maximálisan két havi bérleti díjnak megfelelő óvadék köthető ki. A befizetett óvadék összege a bérleti jogviszony megszűnése esetén - amennyiben nem merül fel olyan körülmény, hogy a bérbeadónak szerződésszegés vagy lakbér illetve közüzemi díjhátralék címén az óvadékból kell kielégítenie, – egy összegben visszajár a bérlőnek.

(7) Az óvadék összegét a bérlő köteles a szerződéskötéssel egy időben megfizetni az Önkormányzat részére. Amennyiben az óvadék befizetése nem történik meg, a szerződés nem köthető meg.

A bérlő jogai és kötelezettségei

13. §

1. A bérlő a bérleti szerződésben szereplő időpontban jogosult a bérlakást, a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átvenni és azt használni.
2. A Hivatal a lakásnak a lakásbérlő részére történő átadásakor lakásátadási jegyzőkönyvet és leltárt készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat és az átadott berendezési tárgyakat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.
3. A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni a Hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő bejelentett - elsősorban egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt erre hivatkozással a szerződést a bérbeadó részéről felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót annak felhívására írásban tájékoztatja.
4. A bérlő köteles a lakbért és a külön szolgáltatások díját a szerződésben meghatározott összegben és időpontban az önkormányzatnak, a közüzemi szolgáltatások díját a szolgáltatónak megfizetni. A bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adja.
5. Ha a bérlő lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított

1. 30 napon belül köteles ennek tényét bejelenteni a bérbeadó felé és
2. 90 napon belül köteles kiköltözni az önkormányzati bérlakásból.

A bérbeadó jogai és kötelezettségei

14. §

1. A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti díj ellenében

1. az épület karbantartásáról,
2. az épület központi berendezésének (közös szennyvízelvezető) állandó üzemképes állapotáról és a keletkezett hibák megszüntetéséről.

2. Bérbeadó nem járul hozzá a lakás átalakításához.

15. §

(1)  A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit az önkormányzat teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2)  Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

3. Ha a bérlő a rendelet alapján szociálisan rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több, de legfeljebb 12 havi részletben is megtérítheti. A részletfizetést a Képviselő-testület kérelem alapján engedélyezheti. Ennek konkrét feltételeit megállapodásban kell meghatározni.

16. §

1. A bérbeadó a lakás visszaadásakor lakásátvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének módjáról és határidejéről.
2. Amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó  a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, az bérbeadó a kötelezettség behajtása érdekében eljár.
3. Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére.

17. §

1. Bérbeadó képviselője a lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti időben évente legalább két alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles ellenőrizni.  A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.
2. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a Hivatal a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.
3. A Képviselő-testület és a Hivatal tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyeztetik, vagy a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tart.
4. Amennyiben a bérbeadó képviselője az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles erről a körülményről a Képviselő-testületet tájékoztatni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról a Képviselő-testület dönt.
5. A Hivatal a pályázatok elbírálása előtt minden esetben  átfogó környezettanulmányt készít a kérelmezők jövedelmi, vagyoni viszonyaira, családi és lakáskörülményeire  vonatkozóan.

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

A befogadás szabályai

18. §

1. A bérlő a lakásba más személyt az Ltv. rendelkezéseiben foglaltakon kívül a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.
2. A befogadáshoz való hozzájárulást a beköltözés előtt a bérlő és a befogadandó együttes írásbeli kérelemmel kezdeményezheti a Képviselő-testülettől.
3. A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát, a befogadandó és a befogadó esetleges rokoni kapcsolatát, a befogadandó eddigi lakásának címét, az ott élés jogcímét, a lakás komfortfokozatát, méretét, szobaszámát és az ott lakók számát.
4. A Képviselő-testület a hozzájárulást megtagadhatja, ha a befogadó a befogadást indokolni nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy a lakás nagysága miatt a zavartalan együttélés nem biztosított.
5. Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezik.

A bérleti jog folytatása és az elhelyezési kötelezettség szabályai

19. §

(1) A bérlő bérleti szerződésének megszűnését követően a Képviselő-testület hozzájárulásával befogadott, lakásban visszamaradó személy a lakást a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül köteles elhagyni, másik önkormányzati lakásra nem tarthat igényt.

(2) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására az Ltv. rendelkezéseiben és a (2) bekezdésben meghatározott befogadott személyeken túl más személy nem jogosult. A bérlő halála esetén a befogadottnak a halál bekövetkezésének időpontját követő 90 napon belül a lakást el kell hagynia és elhelyezési igényt nem támaszthat.

Albérlet

20. §

(1) A bérbeadó a teljes vagy részleges albérletbe adásához nem járul  hozzá.

Bérlőtársi szerződés

21. §

(1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kezdeményezhetik a bérbeadónál.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

1. a bérlő gyermeke, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője és
2. a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.

A lakbér mértéke és emelésének rendje

22. §

1. A Képviselő-testület a lakbre mértéket az egyes használati jogcímeknek és a lakás komfortfokozatnak megfelelően az e rendelet 1 szmú mellékletébem foglaltak szerint határozzák meg.
2. Az önkormányati lakás bérlője az általa bérelt lakáshoz tarozó egyéb helységek után (garázs, gazdasági épület..stb.) használati díjat köteles fizetni. Az egyéb helységekért fizetendő díj mértékét a Képviselő-testület határoza meg, de nem haladhatja meg a lakbér 25 %-t.
3. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérleti díjainak emeléséről - a Pénügyi, Ügyrendi és Otatási Bizottsg javaslata alapján - a Képviselő-testület vente rendeleti úton határoz.
4. A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza:

1. lakás használata,
2. a lakás és az épület üzemeltetése, a lakbérek közlése és beszedése,
3. A lakás és az épület fenntartása:

ca) a szavatossági felelősség a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáért;

cb) az üzemelés során keletkező hibák kijavítása, az életveszély elhárítása;

cc) az épület állagát veszélyeztető hiányosságok megszüntetése;

5. A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területet (kertet)  térítés nélkül jogosult használni. A bérlő a lakáshoz tartozó területen – az építésügyi előírások betartásával - melléképületet létesíthet.

A lakásbérleti jogviszony megszűnése és megszüntetése

23. §

1. A Képviselő-testület a bérbeadás határozott időre - maximálisan 5 évre szólhat.
2. A lakásbérlet megszűnik, ha

a) bérleti szerződést a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel megszünteti,

b) a bérlet határozott idejű időtartama lejár, vagy a feltétel bekövetkezik,

c) az arra jgosult felmond,

d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérlet folytatására jogosult személy,

e) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát bíróság vagy hatósági hatrozat megszünteti,

f) az önkormányzati lakás megsemmisül,

g) a bérlőt Magyarország területéről kiutasították.

3. A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha:

1. a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
2. a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
3. a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
4. a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást rongálják, a lakást vagy a hozzá tartozó kertet rendeltetésükkel ellentétesen használják,

3. A 10 000 Ft alatti lakbértartozás esetén a szerződés bérbeadó részéről történő felmondása előtt, a Képviselő-testület a lakásbérleti-díjtartozás közlésével tájékoztatja a bérlőt a tartozás részletekben történő megfizetésének lehetőségéről.
4. Amennyiben a bérlő a Képviselő-testület tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül a fennálló lakbértartozása részletekben történő megfizetését nem kérelmezi vagy a megállapodásban szereplő kötelezettségét a megállapodás aláírása után 3 egymást követő hónapban nem teljesíti, a Képviselő-testület a lakásbérleti szerződést az Ltv. szerint meghatározott módon felmondja.
5. Amennyiben a bérlő a szerződés megszűnését követően a bérleményt nem adja át, az üzemeltető a szerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

II. fejezet

Az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helységek bérletére vonatkozó szabályok

24. §

(1) A helységek felett a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A tulajdoni jogok gyakorlása a bérbeadási jogok gyakorlását, a bérbeadót terhelő kötelezettségek teljesítését, valamint a helységek bérbeadására, illetve a bérbeadói hozzájárulásra és a helység elidegenítésére irányuló eljárás lefolytatását jelenti.

25. §

(1) A kérelmet írásban kell benyújtani a Rákócziújfalui Polgármesteri Hivatalba.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kérelmező nevét, címét, adott tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát és a bérbevétel várható időtartamát.

(3) A beérkezett kérelmek alapján a bérlő személyének kiválasztásáról, a bérleti díj mértékéről, valamint a bérleti jogviszony időtartamáról a Polgármester dönt.

26. §

(1) A bérbeadó a helységet jegyzőkönyv alapján köteles átadni a bérlőnek. A bérlő nem kérheti a bérbeadótól, hogy a helységet saját költségén az általa folytatni kívánt tevékenységnek megfelelően átalakítsa.

(2) A bérleti szerződésben fel kell tüntetni a helységben folytatandó tevékenységet. Ettől eltérő célra csak a bérbeadó hozzájárulásával, a bérleti szerződés egyidejű módosításával lehet használni a helységet. Amennyiben a bérlő a hozzájárulást nem szerzi meg, vagy az abban foglaltak be nem tartásával végzi a tevékenységet, az felmondási oknak minősül.

27. §

(1) A bérlő köteles gondoskodni:

- a helység burkolatainak, nyílászáróinak felújításáról, pótlásáról, szükségszerinti cserjéről,

 (2) A bérbeadó az (1) bekezdésben foglalt tevékenység elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák ellenértékét megfizeti.

(3) A bérlő a helységet a bérleti jogviszony megszűnésekor rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és felszereltséggel köteles, jegyzőkönyv alapján átadni.

28. §

(1) A bérlő a helységbe más személyt nem fogadhat be, bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet, a helységet, vagy annak egy részét albérletbe nem adhatja.

(2) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helység bérleti jogát, írásban foglalt megállapodás alapján az Önkormányzat hozzájárulásával átruházhatja, vagy elcserélheti. A bérbeadói hozzájárulást írásba kell foglalni.

(3) A bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a bérlőváltozás következtében gyakorolni kívánt tevékenység ne ütközzön jogszabályi előírásba, szakhatósági állásfoglalásba. A bérlőváltozás a helység közvetlen, vagy közvetett lakossági célú hasznosítását kell, hogy szolgálja.

III. Fejezet

A lakások és helységek elidegenítésének szabályai

29. §

(1) Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helységek elidegenítésére, csak a jogszabályi és szerződési kötelezettségeknek megfelelő Képviselő-testületi döntést követően, az abban foglaltak alapján kerülhet sor.

(2) Az ingatlan vételárának meghatározására ingatlanszakértői vélemény alapján történhet.

(3) A bérlőt az ingatlanra vonatkozóan elővásárlási jog csak abban az esetben illeti meg, ha részére azt a bérleti szerződés biztosította.

(4) Az ingatlan teljes vételárát – az (5) bekezdésben rögzített kivétellel - az elidegenítésről szóló adásvételi szerződés megkötésekor kell az eladó Önkormányzat részére megfizetni.

(5) A vételár megfizetésére, részletfizetést, vagy vételárkedvezményt csak a Képviselő-testület engedélyezhet.

IV. Fejezet

Adatvédelemre vonatkozó rendelkezések

30. §

A bérbeadó - a jogszabályok keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutnak.

V. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

31. §

(1) Ez a rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésének napján fennálló bérleti jogviszony annak szerződésben rögzített határidejéig változatlan feltételkkel fennmarad.

(3) Rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2013.(VIII.06.) önkormányzati rendelete.

Rákócziújfalu, 2015. február 11.

                                               Papp János                               Fazekas Enikő Diána

                                                polgármester                                          jegyző

1. sz. melléklet

1/2015. (II.11.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjai jogcímenként, a lakások minőségének függvényében 2011. július 8-tól

1.) Szolgálati jelleggel bérbe adott lakások:

Összkomfortos: 220.- Ft/m2/hó

Komfortos: 180.- Ft/m2/hó

2.) Költségalapon bérbe adott lakások esetén:

Összkomfortos: 300.- Ft/m2/hó

Komfortos: 250.- Ft/m2/hó

Félkomfortos: 200.- Ft/m2/hó

Komfort nélküli: 150.- Ft/m2/hó

3.) Szociális jelleggel bérbe adott lakások esetén:

Összkomfortos: 200.- Ft/m2/hó

Komfortos: 150.- Ft/m2/hó

Félkomfortos: 140.- Ft/m2/hó

Komfort nélküli: 100.- Ft/m2/hó

2. melléklet

1/2015. (II.11.) önkormányzati rendelethez

A szociális rászorultság szempontrendszere

Az elbírálási szempontrendszer alkalmazása lehetővé teszi a pályázók egymáshoz viszonyított helyzetének bemutatását az egyes pályázók összesített pontszámai alapján történő rangsorolását.

Az érvényes pályázatokat az alábbi pontszámítási rendszer alapján kell értékelni:

1. Ha a pályázó Rákócziújfalui lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik:

1. legfeljebb 2 év esetén                                                                              1    pont
2. 2 évnél hosszabb idő esetén                                                                  2    pont
3. 4 évnél hosszabb idő esetén                                                                  3    pont

2. Ha a pályázó, vagy a vele együtt költöző közeli hozzátartozója tartós betegségben, vagy súlyos

fogyatékosságban szenved személyenként                                                        3 pont

legfeljebb                                                                                                                 9 pont

3. Ha a pályázó

4. gyermeket egyedül nevelő személy                                                   5 pont
5. házastársával vagy élettársával és gyermekével, gyermekeikkel él 4 pont
6. házastársával vagy élettársával él                                                      3 pont
7. egyedülálló                                                                                            1 pont

4. Ha a pályázó legalább 3 generációs családban él                                  15 pont

5. Ha a pályázó és a vele jogszerűen együttköltözők egy főre jutó nettó jövedelme a  pályázat benyújtásának időpontjában eléri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének:

1. egyedülálló esetén 300 %-át                                                              5 pont
2. gyermeket egyedül nevelő személy esetén 280%-át                       8 pont
3. család esetén 120 %-át                                                                     10 pont

6. Ha a pályázó és a vele jogszerűen együttköltözők

1.  albérletben laknak                                                                               5 pont
2.  családtagnál laknak                                                                            2 pont

7. Ha a pályázó, valamint a vele jogszerűen együttköltözők bármely tagja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti rendszeres pénzellátásban részesül  és mellette a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapban legalább 3 hónap időtartamban igazolhatóan keresőtevékenységet folytatott, vagy közfoglalkoztatásban vett részt                                                                                                   10 pont

8. Ha pályázó, valamint a vele jogszerűen együttköltözők bármely tagja a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban legalább 10 hónap időtartamban igazolhatóan keresőtevékenységet folytatott                                                             15 pont

9. Ha a pályázó a pályázat benyújtását megelőző 3 hónapban lakhelyén a lakásfenntartással kapcsolatos (közüzemi díjak, bérleti díj) valamennyi fizetési kötelezettségét határidőre teljesítette                                                                                            10 pont

10. Ha a pályázónak, valamint a vele jogszerűen együttköltözők egyik tagjának sincs a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti ellátások vonatkozásában jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe támogatással kapcsolatban fennálló tartozása

3 pont

11.  A pályázó nyilatkozattal vállalja, hogy a lakásbérleti szerződés megkötését követő hó végéig lakáselőtakarékossági számlát nyit, vagy már rendelkezik LTP szerződéssel és azt a futamidő végéig nem szünteti meg

                                                                                  20.000.- Ft összegben                    15 pont

                                                                                  30.000.- Ft összegben                    20 pont

                                                                                  40.000,. Ft összegben                    25 pont

12. A pályázó jelenlegi lakókörnyezete rendezett (Az általa életvitelszerűen lakott lakás, annak udvara, kertje és a csatlakozó közterület jellegének megfelelően tisztán tartott.)

8 pont

3. melléklet

1/2015. (II.11.) önkormányzati rendelethez

Adatlap

önkormányzati bérlakás igényléséhez

Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok az adatlapon szereplő adatok államigazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Kijelentem továbbá, hogy kedvező döntés esetén vállalni tudom a lakás fenntartásával járó rezsiköltségek (villany, víz, szennyvíz) és a lakbér megfizetését.

Rákócziújfalu, 201__. év.............................hó............nap.

kérelmező aláírása

4. melléklet

1/2015. (II.11.) önkormányzati rendelethez

Döntés előkészítő munkacsoport véleménye és javaslata