1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: RÁKÓCZIÚJFALU KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 5084 Rákócziújfalu, Rákóczi út 26.

(3) Az önkormányzat illetékessége: Rákócziújfalu község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületét illetik meg.

(5) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.

(6) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

2. § (1) Az önkormányzat címerére és zászlajára vonatkozó részletes előírásokat külön rendelet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület és a polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

3. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 1. függeléke tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület, át nem ruházható hatásköreire a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 1. melléklet szerint a polgármesterre, illetve bizottságaira ruházza.

4. § (1) A testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(3) Az ülések típusai:

(4) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

(5) A Képviselő-testület rendes üléseit a munkatervében meghatározott időpontokban tartja.

(6) A Képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan napirend vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette.

5. § (1) A Képviselő-testület a választásának időtartamára gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő a választást követő hat hónapon belül.

(2) A polgármester az előterjesztést a bizottságok javaslatainak figyelembevételével állítja össze.

6. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésre.

(3) A munkaterv tervezetére javaslatot tehetnek:

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

(6) Az éves munkatervet a község honlapján közzé kell tenni.

7. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. A polgármester akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon is összehívható.

(5) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás Rákócziújfalu hivatalos honlapján (www.rakocziujfalu.hu) keresztül történik.

8. § (1) A Képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

(2) A Képviselő-testületi ülésen a képviselők szavazati joggal vesznek részt, mely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan:

9. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet és a 7. § (2) bekezdése szerinti ülésvezető engedélye alapján felszólalhat.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(4) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(5) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

10. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor a – jegyző közreműködésével – megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelen, a polgármester az ülést berekeszti.

11. § (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A Képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül dönt.

(2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármelyik képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.

(4) A Képviselő-testületi ülésen kiosztott anyag tárgyalására – a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor a polgármester indokolt javaslata alapján, amennyiben a Képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

(5) Az előterjesztő az előterjesztését a szavazás előtt visszavonhatja.

(6) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

12. § A két ülés közötti időszak eseményeiről szóló tájékoztatót a Képviselő-testület a napirend utáni témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester vezeti.

(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

14. § (1) Az ülésvezető

(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülésvezető:

(3) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

15. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról, hatályon kívül helyezéséről.

16. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

17. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a napirendhez meghívottak kérdéseket intézhetnek.

(2) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd az (1) bekezdésben említett személyek hozzászólása következik. Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, a Képviselő-testület a második hozzászólást időben korlátozhatja.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(4) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra.

18. § (1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

19. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazás esetében kézfelemeléssel hozza, illetve a képviselők ¼ –ének indítványára név szerinti szavazást rendel el, bármely Képviselő-testületi tag javaslatára pedig név szerinti szavazást rendelhet el.

(2) Név szerinti szavazáskor a jegyző egyenként, a szabályzat 2. függelékében szereplő sorrendben felolvassa a képviselők nevét, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodás) rögzíti. A polgármester utolsóként szavaz.

(3) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatt – elrendeli a szavazás megismétlését.

(4) A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) A titkos szavazás elrendeléséről a testület esetenként vita nélkül határoz. Erre javaslatot tehet a képviselő-testület tagja, a polgármester és a jegyző.

(6) Titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a titkosság feltételeinek biztosításával történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság látja el.

20. § (1) A határozati javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – a módosító és kiegészítő indítványokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő indítványok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

21. § (1) A javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (továbbiakban: egyszerű szótöbbség).

(2) A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (továbbiakban: minősített többség) a Mötv. 50. §-ában foglalt esetekben.

(3) Ugyanazon rendelkezésre vonatkozó több, eltérő módosító javaslat közül – ha egynél több megkapta az elfogadáshoz szükséges szavazatot – a Képviselő-testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, a javaslat ellen, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévők számát, majd kihirdeti a döntést.

(5) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.

22. § (1) A Képviselő-testület üléséről 2 példányban, a Mötv. 52. §-ában foglalt tartalommal jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek irattári példánya nem selejtezhető.

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

(4) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 1 példányban külön jegyzőkönyv készül a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(6) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt évente be kell köttetni és meg kell őrizni, melyről a jegyző gondoskodik.

(7) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a hivatalban, a községi könyvtárban és a hivatalos honlapon az állampolgárok és a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.

23. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelynek során lehetővé teszi az állampolgároknak, helyi szervezeteknek a közérdekű kezdeményezések, javaslatok előterjesztését.

(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közmeghallgatást a polgármester vezeti, és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.

(4) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztségviselőnek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül köteles írásban válaszolni a kérdezőnek, melyről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni.

(5) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tervezett napirendről a lakosságot, az önkormányzat hivatalos honlapján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

24. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetekben rendeletet alkot, illetve határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza:

(3) A képviselő-testület döntéseiről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

(4) A döntést a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv aláírását követően a végrehajtásért felelős személynek meg kell küldeni.

25. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot magasabb jogszabály által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, valamint törvényi felhatalmazás lapján, annak végrehajtására.

(2) Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a Képviselő-testület bizottságai, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a lakosság társadalmi szervezeteinek vezető-testületei a szabályozandó tárgykörben az érintett érdekképviseleti szervek kezdeményezhetik a polgármesternél. A rendelet-tervezet kezdeményezését a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítője és felelőse a jegyző. A tervezetet az önkormányzat bizottságainak előzetes állásfoglalása után a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A tervezethez csatolni kell az indoklást is.

(4) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg, melyről a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként legalább egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatról a jegyző gondoskodik.

(7) A képviselő-testület rendeletét a Nemzeti Jogszabálytár felületén és Rákócziújfalu hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

26. § (1) A Képviselő-testület elé kerülhetnek:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján, előzetes törvényességi véleményezést követően gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló 7. § (3) bekezdése szerinti időpontra.

27. § (1) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat meghozatalára.

(2) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző és jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei

(4) Az előterjesztést a Képviselő-testület feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága véleményezi.

(5) A polgármester, a képviselő, a bizottság, a jegyző javasolhatja a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(6) Az egyszerűbb ügyekben nem kell előterjesztést készíteni, ha az előterjesztés hátterében álló motívumok gyakorlatilag közismertek, ilyen esetben elegendő a határozati javaslat.

(7) A polgármester, az alpolgármester vagy valamely képviselő-testületi tag által az ülés folyamán tett napirendi pontra vonatkozó javaslat írásos előterjesztés nélkül is felvehető a képviselő-testületi ülés napirendjébe, erről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

28. § (1) A beszámoló

(2) A beszámoló benyújtására a 31. § (2) bekezdésében meghatározottak jogosultak, azzal, hogy a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szerv beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

29. § (1) A képviselő a Képviselő-testületi ülésen, a napirendek előtt a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyben interpellálhat.

(2) Interpelláció valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán terjeszthető elő.

(3) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal, írásban kell benyújtani.

(4) Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(5) Amennyiben az interpellációt a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be és az ülésen történő válaszadáshoz nincs elegendő információ, az érdemi választ 15 napon belül írásban kell megadni.

(6) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt visszavontnak, az írásban kiadott választ elfogadottnak kell tekinteni.

(7) A válasz elhangzása után – az írásban adott válasz esetén a Képviselő-testület következő ülésén – az interpelláló képviselőnek két perces viszontválaszra van joga, melynek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(8) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak.

(9) A Képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján, a soron következő rendes ülésén az interpelláló képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz.

30. § (1) A képviselő-testület tagjai a testületi ülésen az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jelegű felvetésként vagy felvilágosítás végett kérdést tehetnek fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adnia. Amennyiben a felvetett probléma jellege következtében erre az adott testületi ülésen nincs lehetőség, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.

(3) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén, közérdekű ügyekről észrevételt, vagy bejelentést tehet.

(4) A tájékoztató nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerésére, a község életével kapcsolatos információk megtárgyalására irányulhat.

(5) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, azt a Képviselő-testület tudomásul vétellel fogadja el.

31. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás feltételeit, eljárási rendjét.

32. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. Illetményét, költségtérítését a képviselő-testület állapítja meg. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester feladata elsődlegesen:

(3) Egyéb feladatai:

(4) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt, ennek keretében:

(5) A polgármester összeférhetetlenségére az Mötv. 36. §-ban foglaltak az irányadók.

33. § (1) A képviselő-testület tagjait az Mötv-ben és az SzMSz-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselő önkormányzati tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(3) A képviselő-testület tagjait, a bizottságok tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjakat külön rendelet állapítja meg.

(4) A képviselő jogai:

(5) A képviselő kötelezettségei:

34. § (1) A Képviselő-testület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester kapcsolatot tart a társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel. Koordinálja a közösségi ünnepek és megemlékezések szervezését, amelyekről a testületnek beszámol.

(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

35. § (1) A jegyző gondoskodik a Polgármesteri Hivatal és a képviselő-testület törvényes működéséről, az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről.

(2) Gyakorolja mindazokat az államigazgatási feladatokat, hatósági hatásköröket, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal. A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. A hatáskörök gyakorlása a vonatkozó jogszabályok alapján történik.

(3) A jegyző gyakorolja azokat a munkáltatói jogköröket, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal.

(4) Felelősségre vonást kezdeményezhet a polgármesternél, a polgármester munkáltatói jogkörébe tartozó dolgozók vonatkozásában.

(5) A jegyző feladati még a következők:

(6) Azokban az esetekben, ha a képviselő-testület a bizottságok, a polgármester vagy az alpolgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel, a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, amelynek során részletesen tájékoztatni kell az érintettet a jogszabálysértés pontos hátteréről, annak lehetséges következményeiről és iránymutatást kell adnia a helyes jogalkalmazási gyakorlat menetére.

(7) Amennyiben a jegyző a (6) bekezdésben foglalt jelzését az érintett a döntésénél nem veszi figyelembe, a jegyző köteles a döntésről készült jegyzőkönyvben írásban is felvezetni az észrevételét.

(8) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós – hat hónapot elérő – akadályoztatás esetén a polgármester megkeresi a Kormányhivatal vezetőjét a jegyzői feladatokat ellátó, képesítési követelményeknek megfelelő helyettesítő jegyző kinevezése érdekében.

36. § (1) A Képviselő-testület 3 állandó bizottságot hoz létre.

(2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését, személyi összetételét a 3. függelék tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület állandó bizottságai működésének főbb szabályait tartalmazó ügyrendjüket saját maguk állapítják meg.

37. § (1) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság végzi a polgármester, az alpolgármester, és a képviselők vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát és gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.

(2) Beszámol a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület következő ülésén.

(3) Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester, és a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményeseket.

(4) Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester, és a képviselők méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezéseket.

38. § (1) A Képviselő-testület Rákócziújfalui Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre. (továbbiakban: hivatal)

(2) A hivatal feladatkörébe tartozik az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása.

(3) A Képviselő-testület a jegyző javaslatára a hivatal belső munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a 2. melléklet alapján állapítja meg.

(4) A polgármesteri hivatal működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által – a polgármester egyetértésével – összeállított SZMSZ-t a Képviselő-testület hagyja jóvá.

39. § A Képviselő-testület egyes feladat- és hatáskörét a hatékonyabb feladatellátás érdekében jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásban látja el, valamint több önkormányzat képviselő-testületével társulást hozhat létre. Rákócziújfalu Község Önkormányzata társulási tagságát e rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.

40. § A Képviselő-testület és a bizottságok tagjait megillető juttatásokat a Képviselő-testület külön rendelete tartalmazza.

41. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését, valamint zárszámadását külön rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadását egy fordulóban tárgyalja és fogadja el.

(3) Amennyiben szükséges, több fordulóban is tárgyalhatja a költségvetési rendelet-tervezetet a képviselő-testület.

42. § (1) Az önkormányzat vagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

(2) A rendelet rögzíti a forgalomképtelen vagyontárgyakat, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, illetve azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

43. § (1) Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vállalhat, ennek ellenjegyzésére a jegyző jogosult.

(2) A polgármester a zárszámadás keretében évente köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

(3) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület felelős.

44. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Rákócziújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 2/2018.(III.08.) önkormányzati rendelete.

(3) Az SzMSz függelékeinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A rendelet mellékletei és függelékei az alábbiak:

Mellékletek:

1. melléklet: Az átruházott feladat- és hatáskörök

2. melléklet: A Polgármesteri Hivatal munka- és ügyfélfogadási rendje

Függelékei:

1. függelék: A Képviselő-testület Kormányzati funkciók szerinti kötelező és önként vállalt feladatai

2. függelék: A Képviselő-testület tagjainak névsora, elérhetősége

3. függelék: A Képviselő-testület állandó bizottságainak és azok tagjainak jegyzéke

4. függelék: Rákócziújfalu Község Önkormányzat társulási tagsága

5. függelék: Rákócziújfalu Községi Önkormányzat intézményei és telephelyei