Tiszabő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(V.28.) Önkormányzati rendelettel módosított

17/2013. (XII. 20.) Önkormányzati rendelete

a köztemetőről és a temetkezés rendjéről szóló szabályairól és a szolgáltatások díjainak mértékéről egységes szerkezetben

Tiszabő Község Önkormányzata Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában biztosított jogkörében eljárva, figyelemmel a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben és annak végrehajtására kiadott módosított 145/1999. (X.1.) Korm. rendeletben foglaltakra továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999.(IX.24.) BM-EÜM-IM együttes rendeletben foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Tiszabő község területén lévő köztemetőre (a tiszabői ingatlan-nyilvántartásban: Fő u. 468/1 és 468/2 hrsz. ingatlan), valamint a temető fenntartásával és a temetésekkel kapcsolatos összes tevékenységre.

2. §

1. Tiszabő község közigazgatási területén köztemető létesítése, bővítése és fenntartása az     

       önkormányzat feladata.

2. A jelenleg működő köztemető és létesítményei fenntartásáról, valamint az ott folyó temetkezési és    

     e rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3)  A képviselőtestület a köztemetőre vonatkozó díjak mértékét évente felülvizsgálja.

3. §

A felekezeti temető fenntartásáról és a temetkezési szolgáltatások megszervezéséről az illetékes egyházügyi hatóságok gondoskodnak.

2. A köztemető

4. §

1. A köztemetőt sírhelytáblákra (felnőtt-, gyerek-, urnasír, sírbolt parcellák ) kell felosztani.

2.    A sírhelytáblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket a nyugvási idő elteltével – szabályszerű eljárás mellett – ki lehet üríteni és temetés céljából igénybe lehet venni.

3. A táblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámokkal, sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket, urnahelyeket, sírbolthelyeket külön kell megjelölni.

4. A sírhelyeket a temetés alatt álló sírhelytáblákban – fő szabályként – folytatólagos sorrendben kell felhasználni.

5. A betelt sírhelytáblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni.

6. A lezárt temetőrészben temetkezési tevékenységet nem lehet folytatni. A lezárt temetőrészeket mindaddig kegyeleti helyként kell gondozni, amíg felszámolásáról döntés nem születik.

7. Sírhelytábla, vagy az egész köztemető lezárásáról és kiürítéséről az önkormányzat dönt. A temető, illetve a temetkezési hely kiürítését megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal egy országos lapban és a helyi sajtóban, valamint a temetői hirdetőtáblán közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel a kiürítés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig 2 havonként történjenek.

8. Lezárt köztemető, vagy temetőrész betemetett sírjai, sírboltjai felett létesített síremlékek a használati idő le nem jártáig – kegyeleti okokból – nem idegeníthetőek el és más sírra, sírboltra nem helyezhetők át.

9. Lezárt temetőből és sírhelytáblából a holttestmaradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a használatban lévő temetőbe (sírhelytáblába).

10. Az exhumálást csak az illetékes tisztifőorvos engedélye és előírásai szerint lehet elvégezni, lezárt temetőből történő elszállításhoz az üzemeltető engedélye is szükséges.

11. Kiürítés során a köztemetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak az üzemeltetőnek történt előzetes bejelentés után szabad.

12. Az újra betemetés során megtalált csontmaradványokat az eltemettető kívánságának megfelelően díjmentesen mélyebbre lehet tenni.

3. Sírhelyhasználati idő, rendelkezési jog

5. §

1. Az egyes temetkezési helyekért – a díszsírhelyek kivételével – az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni.

A fenntartó által megállapított sírhelydíjakat az 1. számú melléklet tartalmazza.

A rendeletben rögzített temetkezési díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák. A bruttó díjat az önkormányzat az SZMSZ-ben rögzített módon köteles közzétenni.

2. A sírhelyek megváltási árait évente felül kell vizsgálni.

3. A rendelkezési jog kiterjed a temetkezési helybe helyezhető személyek körének meghatározására, síremlékállításra, a sírjel megfelelő állapotáról történő gondoskodásra, a temetkezési hely gondozására és az újraváltására.

4. A használati idő eltelte után a temetkezési helyek – külön tiltó rendelkezés hiányában – újabb ciklusra megválthatók.

5. A temetési hely felett az rendelkezik, aki azt megváltotta. Az újraváltásban elsőbbséget élvez a temettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerinti soron következő közeli hozzátartozója.

6. Az egyszeri megváltás időtartama:
   1. sírbolt esetén          60 év,
   2. sírhely esetén         25 év,
   3. urnasírbolt esetén   25 év,
   4. urnafülke,urnaföld esetén 10 év.

7. A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a sírhelyet újra megváltó hozzátartozó használati jogot szerez.

8. Ha a használati idő leteltét követően a sírboltot 5 éven belül, egyéb temetkezési helyeket 3 éven belül ismételten nem váltják meg, az üzemeltető jogosult azt minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni.

9. Ha a használat a sírhelytábla, temető kiürítése miatt szűnik meg, a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírokból származó holttestmaradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók, amelyről az elhunyt hozzátartozói, az ő rendelkezésük hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett az üzemeltető köteles gondoskodni.

10. A temettető kívánságára történő halott áthelyezés folytán megürült sírhelyek számlával igazolt megváltási díjának időarányos részét a jogosult részére vissza kell téríteni.
    

4. Temetkezési helyekre vonatkozó szabályok

6. §

1. A sírba elhelyezett két koporsón kívül még két urna is temethető. Koporsóban történő rátemetés alkalmazása nélkül a sírban még 4 urna helyezhető el, ez azonban a sírhely használati idejét nem hosszabbítja meg.

2. Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbetemetésére olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetve kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet. Kivételt képeznek ez alól a fertőző betegségben elhaltak, akiket kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

3. Temetkezési hely felületére történő elhelyezés esetén az urnát urnatartóban, kizárólag rögzített, zárt állapotban lehet csak a síron elhelyezni.

4. A köztemetőben lévő sírhelyek belső méretei:

1. Felnőtt sírhely  2,10 m hosszú;             0,90 m széles; 2,00 m mély

Mélyítés esetén                                                                      2,20 m mély

2. Gyermek sírhely           1,70 m hosszú;             0,90 m széles;  1,60 m mély

5. A sírmélységet minden esetben a talajfelszín síkjától kell mérni.

6. Szabványtól eltérő eltemetésre kerülő koporsóméret esetén a sír méreteit az eltérésnek megfelelően kell módosítani úgy, hogy annak minden oldala legalább 10 cm-rel nagyobb legyen, mint a koporsó.

7. A sírhelyeket kifalazni, kibetonozni, azokat sírbolttá átalakítani nem lehet.

8. A felnőtt sírok egymástól való oldaltávolsága a már meglévő, korábban kialakított parcellákban a kialakult rend szerinti, az újonnan kialakított parcellákban 80 cm.

9. A gyermek síroknál a sírhelyek egymástól való oldaltávolsága 40 cm (a síremlékek között 60 cm).

10. A sírhelyeken a sírdomb (sírhant) magassága – kialakítása nem kötelező – legfeljebb 50 cm lehet.

11. A hagyományos sírhelyekre építhető felépítmény méretezése:keret 100 cm széles; 220 cm hosszú.

12. Dupla (kettős) sírhelyet úgy kell kialakítani, hogy az a parcellákban kijelölt sorok és sírhelyek rendjét ne bontsa meg.

13. Szilárd burkolatú járda a temetési hely köré nem építhető. A temetési helyek között fehér murva, vagy fű telepíthető, amit a temetési hely megváltójának kell rendben tartania

7.§

1. Az urnasírboltban annyi urna helyezhető el, amennyire azt építették.

2. Felszíni (belső) méretek: 0,90 m hosszú; 0,60m széles; 0,60m mély.

3. Urnasírbolt köré járdát építeni nem lehet.

4. Az urnasírboltra építhető felépítmény méretei:
   1. keret: 1,20m hosszú;0,90m széles;0,20m magas (talajszinttől)
   2. síremlék (keretmagassággal együtt), maximum 0,80m magas.

8.§

1. Az egyéb urnaférőhelyekben annyi urna helyezhető el, ahány férőhelyre azt építették.

2. Urnaföldbe temetésnél a sírhely méretei: 0,80m hosszú; 0,60m széles; 1 m mély.

3. Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret legalább 30 cm x 30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

9.§

1. Sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették.

2. Sírbolt csak külön kijelölt helyen, a temető területére elfogadott szabvány, illetve kiviteli terv alapján, a temető tulajdonosa vagy az általa meghatalmazott üzemeltető hozzájárulásával, valamint a jogszabályban meghatározottak szerint, az építési hatóság engedélyével építhető.

3. Sírboltok felszíni méretei:
   1. 3 személyes sírbolt: 3,50m hosszú; 2,50m széles
   2. 6 személyes sírbolt: 3,50m hosszú; 3,00m széles
   3. 9 személyes sírbolt: 3,50m hosszú; 3,80m széles.

4. A leeresztő nyílás méretei egyöntetűen 0,90m széles és 2,10m hosszú.

5. Sírboltoknál a keret maximum 2,60m hosszú; 1,50m széles; 0,35m magas.

6. A síremlék maximum (keretmagassággal együtt) 1,50m magas.

10.§

1. A temető tulajdonosa a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelölhet ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

2. A temető tulajdonosa (üzemeltető) a mesterséges, vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére külön sírhelytáblát jelölhet ki.

5. A temetkezési helyek gondozása

11.§

1. A sírhely feletti rendelkezési jog gyakorlása kiterjed a temetkezési hely gyomtalanítására, a temetési helyre helyezhető síremlék, sírjel állítására és mindezek együttes karbantartására, gondozására, melyet a sírhely birtokosa köteles rendszeresen elvégezni.

2. Gondozatlannak minősül az a sírhely, amelyen a gyomnövények számottevően túlnövik a valamikor elhelyezett kultúrnövényeket, vagy a kultúrnövények túlnövik a sírhelyet.

3. Gondozatlan, kegyeletet sértő, elhanyagolt sírok rendbetételét, gyomirtását, amennyiben üzemeltető azt indokoltnak tartja – különösen a nagyra nőtt fák, bokrok, és egyéb elgazosodott növényeket figyelembe véve -, minden előzetes értesítés nélkül elvégezheti.

4. A sírokon kinőtt gyomnövények között lévő és a rossz helyre ültetett növényekben a kaszálási munkák során bekövetkezett károkért üzemeltető felelősséget nem vállal.

5. Növényt ültetni csak a nyitott síremlék belsejébe, illetve zárt síremlék esetén a fedlapon elhelyezett virágtartóba szabad.

6. A sírokra ültetett növények nem terjeszkedhetnek túl a temetkezési helyen és nem akadályozhatják a sírok közötti közlekedést, illetve a végzendő munkákat.

7. A temetkezési helyen a temetkezési hely birtokosa által végezhető munkák:
   1. egynyári, vagy évelő lágyszárú dísznövények ültetése, ápolása
   2. cserepes, vágott- és művirág, koszorú elhelyezése
   3. kizárólag a sírhely területére ültetett és azon még kifejlett állapotban sem túl növő, „törpe” jelzővel ellátott örökzöld növények (törpefenyő, törpeboróka) ültetése, gondozása.

8. A rossz helyre ültetett növényeket üzemeltető eltávolítja.

9. A sírokra ültetett növényzetet és a temetőbe bevitt virágokat onnan kivinni csak a temető kezelőjénél történt előzetes bejelentés után lehet.

10. A sírhely gondozásával kapcsolatosan keletkező szemetet a sírhelyek között tárolni tilos.

11. A köztemetőkben az üzemeltető biztosítja a hulladék folyamatos összegyűjtését és elszállítását.

12. Ha a sírjel vagy a sírbolt összeomlásától lehet tartani, az üzemeltető felszólíthatja a fenntartásra kötelezett személyek bármelyikét, hogy gondoskodjanak a helyreállításról.

13. Közvetlen veszély fennállása esetén a felhívás kötelező.

14. Ha a felhívás eredménytelen marad, vagy ha üzemeltető a közvetlen veszélyt úgy ítéli meg, hogy az azonnali intézkedést igényel, a közvetlen veszélyt a sírhely felett rendelkezni jogosult költségére, annak megkérdezése és beleegyezése nélkül jogosult megszüntetni.

15. A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

6. Nyilvántartások vezetése

12. §

1. A köztemetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az üzemeltetőnek nyilvántartásokat kell vezetnie.

2. A nyilvántartó könyvbe minden temetést időrend szerint a temetőkről és a temetkezésről szóló törvényben felsorolt adatokkal kell bejegyezni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a temetkezési hely felett rendelkezni jogosult személy nevét és címét. A nyilvántartó könyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik pontos megjelölését tartalmazza.

3. Külön jegyzéket kell vezetni a köztemetőben elhelyezett halva született gyermekekről. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született gyermek anyjának nevét és az elhantolás időpontját.

4. A köztemető fenntartója az új sírmezők (sírparcellák) megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak a jegyző által történő jóváhagyásáról. A temetőtérképet a temető-nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak a jegyző engedélyével történhet a térkép módosításával.

5. Az üzemeltető köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett személyes adatok biztonságáról.

6. A nyilvántartott adatokról tájékoztatást – a halottak nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével – csak a temetkezési hely felett rendelkezni jogosultnak, valamint bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

7. A kegyeletgyakorlás rendje

13. §

1. A köztemető területe korlátozott használatú közterület.

2. Üzemeltető a köztemető bejáratánál kifüggeszti a temetői nyitva tartás idejét és a temető rendjét.

3. A köztemető nyitva tartása:
   1. március 01–től november 15-ig: 7³⁰ - 20⁰⁰ óráig
   2. november 16-tól február 28-ig:   8⁰⁰ - 18⁰⁰ óráig

4. A köztemetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

5. A köztemetőben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

6. A köztemetőben gyertyát égetni legkésőbb a zárási időt megelőző egy óráig szabad. Ügyelni kell arra, hogy a gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon.

7. A ravatalozás helyszínére gépkocsival behajtani kizárólag a mozgáskorlátozottak, az elhunyt, valamint a koszorúk, csokrok szállítása céljából, a szükséges időtartam erejéig lehet.

8. Ravatalozás ideje alatt – kegyeleti okokból – tilos a gépkocsival történő be- és kihajtás.

9. A köztemetőben gépjárművel történő közlekedés esetén a megengedett sebesség 5 km/óra.

10. A köztemető üzemeltetője által kijelölt helyen kell a szemetet gyűjteni. A köztemető egyéb területén bármilyen hulladék lerakása tilos.  

11. Tilos a köztemető területén elhelyezkedő építményeket, tárgyakat, növényzetet, a temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, valamint a temetőben az elhunyt emlékére elhelyezett kegyeleti tárgyakat megrongálni, megsemmisíteni.

12. A panaszügyintézés az üzemeltető feladata.

8. Temetkezési szolgáltatás

14. §

A köztemetőben az önkormányzat a temetkezési szolgáltatásokról az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók útján gondoskodik.         

15. §

1. Az elhalálozástól számított öt éven belül sír felnyitására engedély csak hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

2. Üzemeltetőnek a temetői munkák során (így különösen: rátemetés, exhumálás, áthelyezés) talált értékekről (ékszer, nemesfémből készült protézis) és a találás körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az üzemeltető köteles gondoskodni a talált érték biztonságos megőrzéséről a jogosultnak történő átadásig.

16. §

1. A felravatalozott koporsót – az eltemettető kívánságára – búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani.

2. Nem lehet nyitva tartani az oszlás, vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.

3. A fertőző betegségen elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni, és azt felnyitni nem szabad. A gyászolók a koporsóval nem érintkezhetnek.

9. Temetkezési szolgáltatói tevékenység temetői rendje a köztemetőben

17. §

1. Üzemeltető feladata összehangolni a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, valamint elősegíteni a temetés zökkenőmentes lefolytatását.

2. Üzemeltető a temetkezési szolgáltatók tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.

18. §

Amennyiben az elhalt, vagy az elhalt hamvait tartalmazó urna, vagy a kellékek, vagy a halottvizsgálati bizonyítvány anyakönyvi számmal ellátott példánya nem áll rendelkezésre, úgy üzemeltető a temetést nem végezheti el.

10. Egyéb vállalkozói tevékenység ellátásának temetői rendje

19. §

1. A köztemető területén engedély nélkül munka (építési munkák, építőanyagnak a temetőbe való beszállítása, síremlék felállítás, bontás, áthelyezés, betűvésés, tűzveszélyes munkák) sírgondozás, illetve a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével üzemeltető hozzájárulása nélkül nem végezhető, építmény nem hozható létre.

2. A temetőben vállalkozói tevékenység – a temetési szolgáltatás kivételével – hétfőtől péntekig, a temető nyitvatartási idejében végezhető.

3. A munkálatok befejezését követő három napon belül vállalkozó köteles a környezet eredeti állapotát helyreállítani, a munkavégzés során keletkezett vagy feleslegessé vált anyagokat elszállítani. Amennyiben a munkavégzés során keletkezett vagy feleslegessé vált anyagok a temető fenntartóját fenntartói tevékenységében akadályozzák, úgy az anyagok elszállításáról a vállalkozónak egy napon belül kell gondoskodnia.

4. Meglévő síremlék helyére történő új síremlék állításakor a vállalkozó köteles a temető területéről a régi síremléket a tulajdonos által megjelölt helyre szállítani.                            

5. A köztemetőben munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók kegyeleti érzéseit, az esetleges temetkezési szertartást és a temetőlátogatók kegyeletgyakorlását.

6. Bármely létesített építményt, tárgyat vagy ültetett növényt a köztemetőben csak úgy lehet elhelyezni, hogy az ne akadályozza a terület fenntartását, és ne okozzon balesetveszélyt.

7. Üzemeltetőnek a munkát végző vállalkozó köteles a munka megkezdését megelőzően, a munkavégzés kezdési időpontját és várható időtartamát is bejelenteni.

8. A munkavégzés során a szomszédos temetkezési helyek nem sérülhetnek.

9. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

10. A köztemető területén végzett munkák során a munkát végző köteles betartani az e rendeletben szabályozott, valamint a vonatkozó munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat.

20. §

1. A temetési hely megjelölésére sírjel létesíthető, melyet a rendelkezni jogosult hozzátartozók egyénenként készíttethetnek el.

2. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet, oldalirányú kiterjedését a sírméretek adják meg.

3. A temetkezési helyen túlterjeszkedő, a közízlést vagy a kegyeleti normákat sértő virágtartók, díszítések vagy oda nem illő feliratok, illetve felirattal ellátott sírjelek nem helyezhetők el, a felépítmény meg kell, hogy feleljen a temető esztétikájának.

4. A síremléket létesítőkről üzemeltető pontos nyilvántartást vezet, a síremlékek állapotát folyamatosan ellenőrzi, azokról szükség esetén hatékonyan tájékoztat.

5. A síremlék szabályos, biztonságos és jó állapotú, ha
   1. a síremlék szilárd alapú,
   2. minden elem oldható kötéssel (csavarozás) rögzített egy másik elemhez:

ba. a keret elemei egymáshoz, illetve az áthidaló kerethez sarokvassal

rögzítettek

bb. az emlék beragasztott menetes szárral, csavarkötéssel a lábazaton átmenően rögzített,

c) a szegélyek hossz- és keresztirányban vízszintesek, illesztésük hézagmentes, tömörített,

d) a lépcső és a ráhelyezett emlék mindkét irányban függőlegesen áll, állásszilárdsága   megbízható,

3. feliratozása jól olvasható és egyezik a nyilvántartásban szereplő adatokkal.

.

11. Szociális temetés

21. §

1. A szociális temetés céljára a köztemető területén a sírhely nyilvántartás szerinti 20-25. sorok kerülnek kijelölésre.

2. A szociális temetés lebonyolításának előkészítése az üzemeltető feladata.

3. A rendelet szabályait a szociális temetésre vonatkozó magasabb rendű jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

12. Záró rendelkezések

22. §

A rendelet 1 – 20 §-ig 2014. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 9/2009.(VII.15.) önkormányzati rendelet, míg 21. §-a 2015. január 1-jén lép hatályba.

Kelt: Tiszabő, 2013. december 19.

Szabó Béla                                                                  Rentzné dr. Bezdán Edit

polgármester     sk.                                                      helyettes jegyző sk.

Kihirdetve: Tiszabő, 2013. december 20.

                                                                                  Rentzné dr. Bezdán Edit

                                                                                  helyettes jegyző sk.

Tiszabő Község Önkormányzata Képviselő-testületének

17/2013. (XII. 20.) Önkormányzati rendelete

A köztemetőről és a temetkezés rendjéről

Tiszabő Község Önkormányzata Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában biztosított jogkörében eljárva, figyelemmel a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben és annak végrehajtására kiadott módosított 145/1999. (X.1.) Korm. rendeletben foglaltakra továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999.(IX.24.) BM-EÜM-IM együttes rendeletben foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Tiszabő község területén lévő köztemetőre (a tiszabői ingatlan-nyilvántartásban: Fő u. 468/1 és 468/2 hrsz. ingatlan), valamint a temető fenntartásával és a temetésekkel kapcsolatos összes tevékenységre.

2. §

1. Tiszabő község közigazgatási területén köztemető létesítése, bővítése és fenntartása az     

       önkormányzat feladata.

2. A jelenleg működő köztemető és létesítményei fenntartásáról, valamint az ott folyó temetkezési és    

     e rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3)  A képviselőtestület a köztemetőre vonatkozó díjak mértékét évente felülvizsgálja.

3. §

(1)A felekezeti temető fenntartásáról és a temetkezési szolgáltatások megszervezéséről az illetékes egyházügyi hatóságok gondoskodnak.

2. A köztemető

4. §

1. A köztemetőt sírhelytáblákra (felnőtt-, gyerek-, urnasír, sírbolt parcellák ) és szociális temetkezési helyekre kell felosztani.

2.    A sírhelytáblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket a nyugvási idő elteltével – szabályszerű eljárás mellett – ki lehet üríteni és temetés céljából igénybe lehet venni.

3. A táblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámokkal, sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket, urnahelyeket, sírbolthelyeket külön kell megjelölni.

4. A sírhelyeket a temetés alatt álló sírhelytáblákban – fő szabályként – folytatólagos sorrendben kell felhasználni.

5. A betelt sírhelytáblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni.

6. A lezárt temetőrészben temetkezési tevékenységet nem lehet folytatni. A lezárt temetőrészeket mindaddig kegyeleti helyként kell gondozni, amíg felszámolásáról döntés nem születik.

7. Sírhelytábla, vagy az egész köztemető lezárásáról és kiürítéséről az önkormányzat dönt. A temető, illetve a temetkezési hely kiürítését megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal egy országos lapban és a helyi sajtóban, valamint a temetői hirdetőtáblán közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel a kiürítés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig 2 havonként történjenek.

8. Lezárt köztemető, vagy temetőrész betemetett sírjai, sírboltjai felett létesített síremlékek a használati idő le nem jártáig – kegyeleti okokból – nem idegeníthetőek el és más sírra, sírboltra nem helyezhetők át.

9. Lezárt temetőből és sírhelytáblából a holttestmaradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a használatban lévő temetőbe (sírhelytáblába).

10. Az exhumálást csak az illetékes tisztifőorvos engedélye és előírásai szerint lehet elvégezni, lezárt temetőből történő elszállításhoz az üzemeltető engedélye is szükséges.

11. Kiürítés során a köztemetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak az üzemeltetőnek történt előzetes bejelentés után szabad.

12. Az újra betemetés során megtalált csontmaradványokat az eltemettető kívánságának megfelelően díjmentesen mélyebbre lehet tenni.

3. Sírhelyhasználati idő, rendelkezési jog

5. §

1. Az egyes temetkezési helyekért – a díszsírhelyek kivételével – az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni.

A fenntartó által megállapított sírhelydíjakat az 1. számú melléklet tartalmazza.

A rendeletben rögzített temetkezési díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák. A bruttó díjat az önkormányzat az SZMSZ-ben rögzített módon köteles közzétenni.

2. A sírhelyek megváltási árait öt évente felül kell vizsgálni.

3. A rendelkezési jog kiterjed a temetkezési helybe helyezhető személyek körének meghatározására, síremlékállításra, a sírjel megfelelő állapotáról történő gondoskodásra, a temetkezési hely gondozására és az újraváltására.

4. A használati idő eltelte után a temetkezési helyek – külön tiltó rendelkezés hiányában – újabb ciklusra megválthatók.

5. A temetési hely felett az rendelkezik, aki azt megváltotta. Az újraváltásban elsőbbséget élvez a temettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerinti soron következő közeli hozzátartozója.

6. Az egyszeri megváltás időtartama:

1. sírbolt esetén          60 év,
2. sírhely esetén         25 év,
3. urnasírbolt esetén   25 év,
4. urnafülke,urnaföld esetén 10 év.

7. A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a sírhelyet újra megváltó hozzátartozó használati jogot szerez.

8. Ha a használati idő leteltét követően a sírboltot 5 éven belül, egyéb temetkezési helyeket 3 éven belül ismételten nem váltják meg, az üzemeltető jogosult azt minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni.

9. Ha a használat a sírhelytábla, temető kiürítése miatt szűnik meg, a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírokból származó holttestmaradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók, amelyről az elhunyt hozzátartozói, az ő rendelkezésük hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett az üzemeltető köteles gondoskodni.

10. A temettető kívánságára történő halott áthelyezés folytán megürült sírhelyek számlával igazolt megváltási díjának időarányos részét a jogosult részére vissza kell téríteni.

4. Temetkezési helyekre vonatkozó szabályok

6. §

1. A sírba elhelyezett két koporsón kívül még két urna is temethető. Koporsóban történő rátemetés alkalmazása nélkül a sírban még 4 urna helyezhető el, ez azonban a sírhely használati idejét nem hosszabbítja meg.

2. Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbetemetésére olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetve kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet. Kivételt képeznek ez alól a fertőző betegségben elhaltak, akiket kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

3. Temetkezési hely felületére történő elhelyezés esetén az urnát urnatartóban, kizárólag rögzített, zárt állapotban lehet csak a síron elhelyezni.

4. A köztemetőben lévő sírhelyek belső méretei:

1. Felnőtt sírhely  2,10 m hosszú;             0,90 m széles; 2,00 m mély

Mélyítés esetén                                                                      2,20 m mély

2. Gyermek sírhely           1,70 m hosszú;             0,90 m széles;  1,60 m mély

5. A sírmélységet minden esetben a talajfelszín síkjától kell mérni.

6. Szabványtól eltérő eltemetésre kerülő koporsóméret esetén a sír méreteit az eltérésnek megfelelően kell módosítani úgy, hogy annak minden oldala legalább 10 cm-rel nagyobb legyen, mint a koporsó.

7. A sírhelyeket kifalazni, kibetonozni, azokat sírbolttá átalakítani nem lehet.

8. A felnőtt sírok egymástól való oldaltávolsága a már meglévő, korábban kialakított parcellákban a kialakult rend szerinti, az újonnan kialakított parcellákban 80 cm.

9. A gyermek síroknál a sírhelyek egymástól való oldaltávolsága 40 cm (a síremlékek között 60 cm).

10. A sírhelyeken a sírdomb (sírhant) magassága – kialakítása nem kötelező – legfeljebb 50 cm lehet.

11. A hagyományos sírhelyekre építhető felépítmény méretezése:keret 100 cm széles; 220 cm hosszú.

12. Dupla (kettős) sírhelyet úgy kell kialakítani, hogy az a parcellákban kijelölt sorok és sírhelyek rendjét ne bontsa meg.

13. Szilárd burkolatú járda a temetési hely köré nem építhető. A temetési helyek között fehér murva, vagy fű telepíthető, amit a temetési hely megváltójának kell rendben tartania

7.§

1. Az urnasírboltban annyi urna helyezhető el, amennyire azt építették.

2. Felszíni (belső) méretek: 0,90 m hosszú; 0,60m széles; 0,60m mély.

3. Urnasírbolt köré járdát építeni nem lehet.

4. Az urnasírboltra építhető felépítmény méretei:

• keret: 1,20m hosszú;0,90m széles;0,20m magas (talajszinttől)
• síremlék (keretmagassággal együtt), maximum 0,80m magas.

8.§

1. Az egyéb urnaférőhelyekben annyi urna helyezhető el, ahány férőhelyre azt építették.

2. Urnaföldbe temetésnél a sírhely méretei: 0,80m hosszú; 0,60m széles; 1 m mély.

3. Az urnafülke (kolombárium) építésügyi hatósági engedéllyel építhető.

4. Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret legalább 30 cm x 30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

9.§

1. Sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették.

2. Sírbolt csak külön kijelölt helyen, a temető területére elfogadott szabvány, illetve kiviteli terv alapján, a temető tulajdonosa vagy az általa meghatalmazott üzemeltető hozzájárulásával, valamint a jogszabályban meghatározottak szerint, az építési hatóság engedélyével építhető.

3. Sírboltok felszíni méretei:
   1. 3 személyes sírbolt: 3,50m hosszú; 2,50m széles
   2. 6 személyes sírbolt: 3,50m hosszú; 3,00m széles
   3. 9 személyes sírbolt: 3,50m hosszú; 3,80m széles.

4. A leeresztő nyílás méretei egyöntetűen 0,90m széles és 2,10m hosszú.

5. Sírboltoknál a keret maximum 2,60m hosszú; 1,50m széles; 0,35m magas.

6. A síremlék maximum (keretmagassággal együtt) 1,50m magas.

10.§

1. A temető tulajdonosa a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelölhet ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

2. A temető tulajdonosa (üzemeltető) a mesterséges, vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére külön sírhelytáblát jelölhet ki.

5. A temetkezési helyek gondozása

11.§

1. A sírhely feletti rendelkezési jog gyakorlása kiterjed a temetkezési hely gyomtalanítására, a temetési helyre helyezhető síremlék, sírjel állítására és mindezek együttes karbantartására, gondozására, melyet a sírhely birtokosa köteles rendszeresen elvégezni.

2. Gondozatlannak minősül az a sírhely, amelyen a gyomnövények számottevően túlnövik a valamikor elhelyezett kultúrnövényeket, vagy a kultúrnövények túlnövik a sírhelyet.

3. Gondozatlan, kegyeletet sértő, elhanyagolt sírok rendbetételét, gyomirtását, amennyiben üzemeltető azt indokoltnak tartja – különösen a nagyra nőtt fák, bokrok, és egyéb elgazosodott növényeket figyelembe véve -, minden előzetes értesítés nélkül elvégezheti.

4. A sírokon kinőtt gyomnövények között lévő és a rossz helyre ültetett növényekben a kaszálási munkák során bekövetkezett károkért üzemeltető felelősséget nem vállal.

5. Növényt ültetni csak a nyitott síremlék belsejébe, illetve zárt síremlék esetén a fedlapon elhelyezett virágtartóba szabad.

6. A sírokra ültetett növények nem terjeszkedhetnek túl a temetkezési helyen és nem akadályozhatják a sírok közötti közlekedést, illetve a végzendő munkákat.

7. A temetkezési helyen a temetkezési hely birtokosa által végezhető munkák:

1. egynyári, vagy évelő lágyszárú dísznövények ültetése, ápolása
2. cserepes, vágott- és művirág, koszorú elhelyezése
3. kizárólag a sírhely területére ültetett és azon még kifejlett állapotban sem túl növő, „törpe” jelzővel ellátott örökzöld növények (törpefenyő, törpeboróka) ültetése, gondozása.

8. A rossz helyre ültetett növényeket üzemeltető eltávolítja.

9. A sírokra ültetett növényzetet és a temetőbe bevitt virágokat onnan kivinni csak a temető kezelőjénél történt előzetes bejelentés után lehet.

10. A sírhely gondozásával kapcsolatosan keletkező szemetet a sírhelyek között tárolni tilos.

11. A köztemetőkben az üzemeltető biztosítja a hulladék folyamatos összegyűjtését és elszállítását.

12. Ha a sírjel vagy a sírbolt összeomlásától lehet tartani, az üzemeltető felszólíthatja a fenntartásra kötelezett személyek bármelyikét, hogy gondoskodjanak a helyreállításról.

13. Közvetlen veszély fennállása esetén a felhívás kötelező.

14. Ha a felhívás eredménytelen marad, vagy ha üzemeltető a közvetlen veszélyt úgy ítéli meg, hogy az azonnali intézkedést igényel, a közvetlen veszélyt a sírhely felett rendelkezni jogosult költségére, annak megkérdezése és beleegyezése nélkül jogosult megszüntetni.

15. A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

6. Nyilvántartások vezetése

12. §

1. A köztemetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az üzemeltetőnek nyilvántartásokat kell vezetnie.

2. A nyilvántartó könyvbe minden temetést időrend szerint a temetőkről és a temetkezésről szóló törvényben felsorolt adatokkal kell bejegyezni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a temetkezési hely felett rendelkezni jogosult személy nevét és címét. A nyilvántartó könyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik pontos megjelölését tartalmazza.

3. Külön jegyzéket kell vezetni a köztemetőben elhelyezett halva született gyermekekről. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született gyermek anyjának nevét és az elhantolás időpontját.

4. A köztemető fenntartója az új sírmezők (sírparcellák) megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak a jegyző által történő jóváhagyásáról. A temetőtérképet a temető-nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak a jegyző engedélyével történhet a térkép módosításával.

5. Az üzemeltető köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett személyes adatok biztonságáról.

6. A nyilvántartott adatokról tájékoztatást – a halottak nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével – csak a temetkezési hely felett rendelkezni jogosultnak, valamint bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

7. A kegyeletgyakorlás rendje

13. §

1. A köztemető területe korlátozott használatú közterület.

2. Üzemeltető a köztemető bejáratánál kifüggeszti a temetői nyitva tartás idejét és a temető rendjét.

3. A köztemető nyitva tartása:

1. március 01–től november 15-ig: 7³⁰ - 20⁰⁰ óráig
2. november 16-tól február 28-ig:   8⁰⁰ - 18⁰⁰ óráig

4. A köztemetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

5. A köztemetőben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

6. A köztemetőben gyertyát égetni legkésőbb a zárási időt megelőző egy óráig szabad. Ügyelni kell arra, hogy a gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon.

7. A ravatalozás helyszínére gépkocsival behajtani kizárólag a mozgáskorlátozottak, az elhunyt, valamint a koszorúk, csokrok szállítása céljából, a szükséges időtartam erejéig lehet.

8. Ravatalozás ideje alatt – kegyeleti okokból – tilos a gépkocsival történő be- és kihajtás.

9. A köztemetőben gépjárművel történő közlekedés esetén a megengedett sebesség 5 km/óra.

10. A köztemető üzemeltetője által kijelölt helyen kell a szemetet gyűjteni. A köztemető egyéb területén bármilyen hulladék lerakása tilos.  

11. Tilos a köztemető területén elhelyezkedő építményeket, tárgyakat, növényzetet, a temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, valamint a temetőben az elhunyt emlékére elhelyezett kegyeleti tárgyakat megrongálni, megsemmisíteni.

12. A panaszügyintézés az üzemeltető feladata.

8. Temetkezési szolgáltatás

14. §

1. A köztemetőben az önkormányzat a temetkezési szolgáltatásokról az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók útján gondoskodik.       
   
   

15. §

1. Az elhalálozástól számított öt éven belül sír felnyitására engedély csak hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

2. Üzemeltetőnek a temetői munkák során (így különösen: rátemetés, exhumálás, áthelyezés) talált értékekről (ékszer, nemesfémből készült protézis) és a találás körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az üzemeltető köteles gondoskodni a talált érték biztonságos megőrzéséről a jogosultnak történő átadásig.

16. §

1. A felravatalozott koporsót – az eltemettető kívánságára – búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani.

2. Nem lehet nyitva tartani az oszlás, vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.

3. A fertőző betegségen elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni, és azt felnyitni nem szabad. A gyászolók a koporsóval nem érintkezhetnek.

9. Temetkezési szolgáltatói tevékenység temetői rendje a köztemetőben

17. §

1. Üzemeltető feladata összehangolni a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, valamint elősegíteni a temetés zökkenőmentes lefolytatását.

2. Üzemeltető a temetkezési szolgáltatók tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.

18. §

(1) Amennyiben az elhalt, vagy az elhalt hamvait tartalmazó urna, vagy a kellékek, vagy a halottvizsgálati bizonyítvány anyakönyvi számmal ellátott példánya nem áll rendelkezésre, úgy üzemeltető a temetést nem végezheti el.

10. Egyéb vállalkozói tevékenység ellátásának temetői rendje

19. §

1. A köztemető területén engedély nélkül munka (építési munkák, építőanyagnak a temetőbe való beszállítása, síremlék felállítás, bontás, áthelyezés, betűvésés, tűzveszélyes munkák) sírgondozás, illetve a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével üzemeltető hozzájárulása nélkül nem végezhető, építmény nem hozható létre.

2. A temetőben vállalkozói tevékenység – a temetési szolgáltatás kivételével – hétfőtől péntekig, a temető nyitvatartási idejében végezhető.

3. A munkálatok befejezését követő három napon belül vállalkozó köteles a környezet eredeti állapotát helyreállítani, a munkavégzés során keletkezett vagy feleslegessé vált anyagokat elszállítani. Amennyiben a munkavégzés során keletkezett vagy feleslegessé vált anyagok a temető fenntartóját fenntartói tevékenységében akadályozzák, úgy az anyagok elszállításáról a vállalkozónak egy napon belül kell gondoskodnia.

4. Meglévő síremlék helyére történő új síremlék állításakor a vállalkozó köteles a temető területéről a régi síremléket a tulajdonos által megjelölt helyre szállítani.                           

5. A köztemetőben munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók kegyeleti érzéseit, az esetleges temetkezési szertartást és a temetőlátogatók kegyeletgyakorlását.

6. Bármely létesített építményt, tárgyat vagy ültetett növényt a köztemetőben csak úgy lehet elhelyezni, hogy az ne akadályozza a terület fenntartását, és ne okozzon balesetveszélyt.

7. Üzemeltetőnek a munkát végző vállalkozó köteles a munka megkezdését megelőzően, a munkavégzés kezdési időpontját és várható időtartamát is bejelenteni.

8. A munkavégzés során a szomszédos temetkezési helyek nem sérülhetnek.

9. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

10. A köztemető területén végzett munkák során a munkát végző köteles betartani az e rendeletben szabályozott, valamint a vonatkozó munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat.

20. §

1. A temetési hely megjelölésére sírjel létesíthető, melyet a rendelkezni jogosult hozzátartozók egyénenként készíttethetnek el.

2. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet, oldalirányú kiterjedését a sírméretek adják meg.

3. A temetkezési helyen túlterjeszkedő, a közízlést vagy a kegyeleti normákat sértő virágtartók, díszítések vagy oda nem illő feliratok, illetve felirattal ellátott sírjelek nem helyezhetők el, a felépítmény meg kell, hogy feleljen a temető esztétikájának.

4. A síremléket létesítőkről üzemeltető pontos nyilvántartást vezet, a síremlékek állapotát folyamatosan ellenőrzi, azokról szükség esetén hatékonyan tájékoztat.

5. A síremlék szabályos, biztonságos és jó állapotú, ha

a.  a síremlék szilárd alapú,

2. minden elem oldható kötéssel (csavarozás) rögzített egy másik elemhez:

ba. a keret elemei egymáshoz, illetve az áthidaló kerethez sarokvassal

rögzítettek

bb. az emlék beragasztott menetes szárral, csavarkötéssel a lábazaton átmenően rögzített,

c. a szegélyek hossz- és keresztirányban vízszintesek, illesztésük hézagmentes, tömörített,

d. a lépcső és a ráhelyezett emlék mindkét irányban függőlegesen áll, állásszilárdsága   megbízható,

3. feliratozása jól olvasható és egyezik a nyilvántartásban szereplő adatokkal.

.

11. Szociális temetés

21. §

1. A szociális temetés céljára a köztemető területén a sírhely nyilvántartás szerinti 20-25. sorok kerülnek kijelölésre.

2. A szociális temetés lebonyolításának előkészítése az üzemeltető feladata.

3. A rendelet szabályait a szociális temetésre vonatkozó magasabb rendű jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

12. Záró rendelkezések

22. §

1. A rendelet 1 – 20 §-ig 2014. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 9/2009.(VII.15.) önkormányzati rendelet, míg 21. §-a 2015. január 1-jén lép hatályba.

Kelt: Tiszabő, 2013. december 19.

Szabó Béla                                                                  Rentzné dr. Bezdán Edit

polgármester                                                                helyettes jegyző

Kihirdetve: Tiszabő, 2013. december 20.

                                                                                  Rentzné dr. Bezdán Edit

                                                                                  helyettes jegyző