Tiszabő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013.(VIII.3.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2013. 08. 03- 2015. 08. 02Tiszabő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013.(VIII.3.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2013-08-03-tól 2015-08-03-ig
Tiszabő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
Tiszabő Községi Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). 5232. Tiszabő, Fő u. 47. szám. hivatal@tiszabo.t-online.hu Tiszabő Község közigazgatási területe, beleértve a bel-, és külterületeket. |
1. §
- Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
- Az önkormányzat székhelye:
- Az önkormányzat elektronikus levelezési címe:
- Az önkormányzat önálló jogi személy.
- Az önkormányzat illetékességi területe:
2. §
- Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat a jelképek használatát
önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.
- Az önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos megnevezése: Tiszabői Polgármesteri Hivatal
- A Tiszabői Polgármesteri Hivatal székhelye: 5232 Tiszabő, Fő u. 47.
- A képviselő-testület a polgármesteri hivatal szervezeti tagozódását, feladatait, és működésének szabályait önálló határozattal állapítja meg.
- A polgármesteri hivatalban a közigazgatási hatósági eljárások során elektronikus ügyintézéssel intézhető ügyek külön rendeletben szabályozottak szerint végezhetők.
- A képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
- A képviselő testület szervei:
- Polgármester
- Képviselő-testület bizottságai
- Tiszabői Önkormányzati Hivatal
- Jegyző
2. Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei
3. §
- A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat az Mötv. valamint más törvény határozhat meg.
- Az önkormányzat az Mötv-ben meghatározott helyben biztosítható feladatok ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:
- a település egész területét érintő egészséges ivóvízellátásról: a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.
üzemeltetővel kötött közszolgáltatási szerződéssel;
- az óvodai nevelésről: saját fenntartású intézménye, a Margaréta Óvoda útján;
c ) az általános iskolai oktatásról és nevelésről: Közoktatási Megállapodás alapján, a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ Kunhegyesi Tankerületével
d) az egészségügyi alapellátásról: területi ellátási kötelezettséggel működő orvosokkal és egészségügyi
ellátást biztosító gazdasági társasággal kötött feladat-ellátási szerződéssel, továbbá közalkalmazotti
jogviszonyba kinevezett alkalmazottakkal;
e ) a szociális-, gyermekjóléti szolgáltatásokról és ellátásról: önkormányzati társulás útján fenntartott és
működtetett intézmények útján: a Törökszentmiklós és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás
Szociális Szolgáltató Központja által.
f ) a közvilágításról: üzemeltetővel kötött Közszolgáltatási szerződéssel;
g ) településüzemeltetési-, valamint környezet-egészségügyi feladatok ellátásáról: önállóan gondoskodik
h ) a köztemető fenntartásáról: önállóan látja el, valamint Németh István Kegyeleti Közszolgáltatóval
szerződés alapján;
i) kulturális szolgáltatások biztosításáról és közművelődési intézmény fenntartásáról: önállóan
gondoskodik
j) hulladékgazdálkodásról: a Fegyverneki Vízmű és Községgazdálkodási Intézménnyel, valamint a Remondis Szolnok Zrt-vel kötött közszolgáltatási szerződés útján.
- Az önkormányzat helyi közügy önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező
feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai
feltételek biztosítottak.
- Az ellátott feladatok szakfeladat szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
- Az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint az önként vállalt (többlet) feladatok
tárgyában - a lakosság igényei és az anyagi lehetőségek alapján - a gazdálkodást meghatározó
pénzügyi tervben, az éves költségvetésben - fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalnia
a képviselő-testületnek.
- A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt
célokat az önkormányzat gazdasági ciklusprogramja tartalmazza. A gazdasági ciklusprogramot a
polgármester, az alakuló ülést követő hat hónapon belül terjeszti a képviselőtestület elé. A program
végrehajtását az éves költségvetési rendelet tartalmazza.
- A képviselő testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (intézményt) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel, vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezettel. A helyi önkormányzat képviselő testülete – amennyiben törvény kivételt nem tesz – kinevezést az intézmény vezetőjét.
- Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló jogszabály a polgármester, vagy jegyző számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában, és végrehajtásában való részvételt rendeli el, a képviselő testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.
- A települési önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.
4. §
- A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket azMötv.42. §-a határozza meg. A képviselő testület hatásköréből nem ruházható át (kizárólagos hatásköre):
- a rendeletalkotás
- szervezetének kialakítása, és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás adása.
- helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása
- a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsájtás, a kölcsönfelvétel vagy más adásságot
keletkeztető kötelezettségvállalás
- önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás
módosítása, társuláshoz érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, abból való kiválás
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati
szervezethez való csatlakozás, abból való kiválás
- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése
- közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása
- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál
- a bíróságok ülnökeinek megválasztása
- állásfoglalás intézmény átszervezésről, megszüntetésről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a
szolgáltatás a települést is érinti.
- a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyon nyilatkozattal kapcsolatos, továbbá
összeférhetetlenségi ügyekben való döntés
- az önkormányzati képviselői megbízás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő testületi ülésén
- a településfejlesztési eszközök és a település szerkezeti terv jóváhagyása
- területszervezési kezdeményezés
- amit a törvény a képviselő testület át nem ruházható hatáskörébe utal
- Önkormányzati döntést a képviselőtestület, a helyi népszavazás, a képviselő testületi felhatalmazás alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
- A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságaira, és társulásaira hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörben eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.
(4) A képviselő-testület a feladat és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; amelyről a megkeresett szerv 30 napon belül érdemben köteles válaszolni. Amennyiben a tájékoztatás, a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést 8 napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez és erről a települési önkormányzatot egyidejűleg tájékoztatni.
3. A képviselő-testület és szervei
Önkormányzati képviselők
5. §
- Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a 6 települési önkormányzati képviselő, akik névsorát a I. függelék tartalmazza.
- A képviselő az Mötv-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles
- tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
- köteles előzetesen írásban, vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának
ülésén, a megjelenésben akadályoztatva van,
- olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
- kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági
közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.
- A képviselők juttatásait a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.
Bizottságok
6. §
- A képviselő testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési feladatokat ellátó –
a képviselő testület által döntési jogkörrel felruházható – egymással mellérendelt jogviszonyban álló
önkormányzati szervek.
- A képviselő testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
- A bizottságnak települési képviselő és nem települési képviselő tagjai lehetnek. A bizottság elnökeit és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. Személyükre javaslatot bármely települési képviselő tehet.
- A polgármester, alpolgármester, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke és az önkormányzati hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke, alelnöke, tagja.
- A bizottsági tag visszahívását bármely települési képviselő kezdeményezheti.
- A bizottságok tevékenységükről folyamatosan, az ülésüket követő testületi ülésen számolnak be a képviselő-testületnek.
- A képviselő-testület esetenként jelentkező feladatainak megoldására, szakszerű ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
- Ideiglenes bizottság alakulhat:
- önkormányzati rendelet előkészítésére
- egyes döntések végrehajtásának ellenőrzésére
- speciális, különös szakértelmet igénylő feladat megoldására, javaslat kimunkálására
- több szakmai területet érintő, átfogó előterjesztése előkészítésére
- társulási megállapodás előkészítésére
- önkormányzati vagyont érintő döntés előkészítésére
- A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját.
- A bizottság összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére, és határozathozatalára,
döntésének végrehajtására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
- A bizottság tagjainak kizárására a képviselő testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az
eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt.
- A bizottságnak a képviselő testület által átruházott hatáskörben hozott döntéséhez és működési
szabályzatának elfogadásához a megválasztott bizottsági tagok több mint a felének egybehangzó
szavazata szükséges. A bizottság egyéb javaslatait, állásfoglalásait egyszerű szótöbbséggel hozza.
- A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátására a következő állandó bizottságokat hozza
létre:
a.) Pénzügyi-, Gazdasági-, Településfejlesztési-és Ügyrendi Bizottságot 7 taggal,
b.) Szociális- Egészségügyi-, Művelődési-, Oktatási és- Sport Bizottságot 7 taggal,
- A tagokat és a bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg. A tagok névsorát az I. függelék
tartalmazza.
- A bizottságot annak elnöke képviseli.
- A tagok megválasztása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a bizottság munkájába kerüljenek
bevonásra az adott területen tevékenykedő, nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező külső
résztvevők is.
- A képviselő-testület az egyes bizottságok által ellátandó feladatokat a 2. melléklet szerint határozza
meg.
- A bizottság feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése. A döntés előkészítő
feladata körében a bizottságok jogosultak:
a ) bármely ügyet a képviselő-testületi ülés elé terjeszteni,
b ) az indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a képviselőtestület
elé terjeszteni,
c) felkérhetik a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére, határidő
megjelölésével,
d) külső szakembereket a bizottság munkájába bevonni.
( 19 ) A munkatervben elfogadott napirendi pontok csak - az előterjesztés tárgya szerint illetékes -
bizottsági megtárgyalást követően terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(20) Az előterjesztés tárgya szerint illetékes bizottság írásos állásfoglalásával kell a képviselő-testület elé
terjeszteni a rendeletek elfogadásával, - módosításával, hatályon kívül helyezésével kapcsolatos
előterjesztéseket.
(21) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő
testület határozatával vagy sérti a települési önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a
képviselő testület a következő ülésén dönt.
(22) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat
kell megfelelően alkalmazni.
- A bizottsági jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
- A jegyzőkönyvet 8 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.
(25) A bizottság működésének részletes szabályait – e rendeletben meghatározott keretek között – maguk
határozzák meg.
- A bizottságok működésére vonatkozó szabályokat – az értelemszerű eltérésekkel – az ideiglenes
bizottságokra is alkalmazni kell.
- A bizottságok adminisztratív, technikai feltételeiről a hivatal gondoskodik.
- A bizottságok döntéseiről az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet. A jegyző megküldi a
jegyzőkönyvet a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatalnak, és gondoskodik a
bizottsági iratanyag szakszerű kezeléséről.
- A bizottságok munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek felkérés esetén a településen
szolgáltatást nyújtó szervezetek, lakossági szerveződések.
- Települési képviselő több bizottságba is megválasztható
- A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított 8
napon belül.
A polgármester, alpolgármester
7. §
- A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv., a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. LXIV. törvény, továbbá a köztisztviselőkre vonatkozó helyi rendelet határozza meg.
- A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a „Polgármester Tiszabő" felirat olvasható.
8. §
- A polgármester feladatai az Mötv. 67. §-a alapján:
- a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt;
- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak a feladatait az
önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes
hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal
ügyintézőjére;
- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők és munkavállalók tekintetében
- A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során
a) képviseli az önkormányzatot,
b) szervezi-, és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
c) segíti a képviselők munkáját,
d) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
e) gondoskodik helyi fórumok szervezéséről,
f) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket,
g ) kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselőkkel,
más település - különösen a Területi Országgyűlési Választókerülettel, a szomszédos települések
önkormányzatával, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések
vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel.
(3) A polgármester a jegyzővel közösen, az intézményvezetők részvételével szükség szerint, de legalább
negyedévente intézményvezetői értekezletet tart.
(4) A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzati vagyonrendeletben foglaltak
szerint dönthet.
(5) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi
önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
- A képviselő-testület tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestereket választhat.
- Az alpolgármesterek feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.
- A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén – polgármesteri meghatalmazás alapján –
a meghatalmazott alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.
A jegyző
10. §
- A polgármester, pályázat alapján - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján - határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.
- A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt és ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott
feladatokat:
- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,
- gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
- tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
- jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük,
működésük jogszabálysértő;
- évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
- dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
11. §
A jegyzőt – távolléte, akadályoztatása esetén - teljes jogkörrel a helyettesítéssel megbízott jegyző
helyettesíti.
Társulások
12. §
- Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.
- A társulás célja és rendeltetése:
- társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása,
- tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása,
c) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek
összehangolása,
d) a lakosság szélesebb körének a közügyekbe való bevonása,
- a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.
- A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
4.A képviselő-testület és a bizottságok működése
A képviselő – testület gazdasági programja, munkaterve
13. §
(1) A gazdasági program a települési önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon
célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi,
környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelemmel – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz
illeszkedve – a települési önkormányzat által nyújtható kötelező és önként vállalt feladatokat
biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen : a fejlesztési
elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó
politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó
megoldásokat, továbbá a befektetés támogatási politika, községüzemeltetési politika célkitűzéseit. A
gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül
fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az
újonnan megválasztott képviselő testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül köteles
felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.
(2) A képviselő testület a gazdasági program végrehajtására, a tervezhető feladatok ütemezése érdekében éves munkatervet fogad el.
- A munkaterv elkészítés a polgármester feladata. A terv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
- bizottság elnökeitől
- önkormányzati intézmények vezetőitől
- A gazdasági program tervezet és a munkaterv tervezetet a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő testület elé.
- Az éves munkatervben meg kell határozni a közmeghallgatás időpontját. A közmeghallgatáson a
választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek fel.
Ülések összehívása – a képviselő testület ülései
14. §
- A képviselő-testület évente 10 alkalommal tart rendes ülést az éves munkatervében - melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el - elfogadott napirendek szerint, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tart.
- A képviselő-testület ülését székhelyén, a községháza tanácstermében tartja, azonban esetenként -a
napirend jellegéből adódóan - az más helyszínre is összehívható.
- Az üléseket a polgármester, annak távollétében az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a
legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti. A képviselő testület az alakuló vagy az azt követő
ülésen, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény szabályai szerint
megalkotja, vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester
előterjesztése alapján megválasztja a bizottságait, az alpolgármestert, dönt illetményükről,
tiszteletdíjukról. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal
meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal
korábban megkapják. Külön tanácskozási joggal meg kell hívni a testületi ülésre a helyi nemzetiségi
önkormányzat elnökét.
- Az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők ¼ -nek, a képviselő testület
bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó
indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának,
időpontjának, helyszínének és a napirendjének meghatározásával.
- A képviselő testület üléseinek meghívóját a képviselőknek az ülést megelőzően legalább 5 nappal
korábban meg kell küldeni (rendes ülés). Külön meg kell hívni az ülésre a Nemzetiségi Önkormányzat
Elnökét.
- Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben, vagy ha a késedelmes döntés kárral, életveszéllyel járna a képviselő-testület azonnal összehívható telefonon szóban, vagy szöveges üzenettel. Ez esetben részükre az ülés kezdete előtt át lehet adni a meghívót és a mellékleteit, vagy az írásbeliség mellőzhető is.
- A határozatképtelenség esetén a testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt testületi ülés napirendjébe új pontok is felvehetők. Amennyiben a megismételt testületi ülés is határozatképtelen, a napirendi pontokat a következő soros testületi ülésen, annak napirendi pontjaival együtt kell megtárgyalni.
- A képviselő testület:
- zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.
- zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
- zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, a nyilvános tárgyalás az önkormányzat érdekét sérti.
- A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni az érintettet, ha
- fegyelmi büntetés kiszabásáról-,
- összeférhetetlenség kimondásáról-,
- kitüntetési ügy tárgyalásakor
- vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén
- méltatlanság kimondásáról szól az előterjesztés, továbbá ha
- az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása,
hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárás indításának tárgyában
- személyi ügy tárgyalásakor
- vagyonáról való rendelkezés esetén
- az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános
tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sérti.
- Zárt ülésen a képviselő testület tagjai, a nem a képviselő testület tagjai közül választott
alpolgármester, a jegyző, továbbá meghívás alapján a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett, és
amennyiben szükséges a kellő szakértelemmel rendelkező (jogász, szakértő) vesz részt. A nemzetiségi
önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügyben napirendi tárgyalásakor
vehet részt a zárt ülésen.
- Aki zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodik azt a polgármester távozásra szólíthatja fel, szükség esetén
kiutasíthatja.
- A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt – a javasolt napirendi pont megjelölésével, és a részletes
előterjesztés átadásával – a polgármesternél kell írásban előterjeszteni. Az előterjesztés alapján a
testületi ülést 3 napon belüli időpontra kell összehívni.
- A testületi ülést meghívóval kell összehívni, melynek tartalmaznia kell:
- az ülés helyét, kezdési időpontját
- a javasolt napirendi pontokat
- a napirendi pontok előterjesztőit
- a testületi ülés összehívójának aláírását
- annak megjelölését, hogy rendes, vagy rendkívüli testületi ülésre szól a meghívó
Nyilvánosság
14. §
- A képviselő-testület-, valamint a bizottságok ülései nyilvánosak.
- Az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző köteles a lakosságot tájékoztatni a hirdetőtáblára kifüggeszteni.
- A képviselő-testület-, valamint a bizottságainak üléseire a község önszerveződő közösségeinek, helyi civil szervezeteinek képviselőjét a tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásához esetileg, tanácskozási joggal kell meghívni.
- Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit a tevékenységüket érintő napirendek képviselő-testületi-, és bizottsági tárgyalásához - tanácskozási joggal - meg kell hívni.
- A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a Polgármesteri Hivatal a hirdetőtábláján történő közzététel.
A Képviselő-testület ülésének menete
15. §
- A képviselő-testület ülésének menete:
a) A levezető elnök az ülés megnyitását követően a jelenléti ív alapján megállapítja a megjelentek
létszámát, az ülés határozatképességét.
b) A képviselő testület határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van.
c) A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 15 percet meg nem haladó várakozási
időt rendelhet el.
d) Határozatképtelenség megállapítása után a testületi ülést 5 napon belüli időpontra ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására.
e) A levezető elnök javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a meghívó kiküldése után érkezett sürgősségi indítványok tárgyalására és a tárgyalás sorrendjére.
- A képviselő-testület - nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével - dönt az ülés napirendi
pontjainak elfogadásáról.
- A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről.
- A képviselő-testület - nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével - dönt a beszámoló elfogadásáról.
- A levezető elnök napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát.
- Elsőként a napirend előadóját illeti meg a szó, aki az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet.
- A levezető elnök - előterjesztett döntésenként - szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket.
l) Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében
- majd az eredeti határozati javaslatról.
m) A szavazás az egyik kéz magasba tartásával manuálisan történik.
n) Az elnök kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott határozatokat.
o) Az elnök a napirendi pontok megtárgyalását követően „tájékoztató" keretében tájékoztatást
ad, a legutóbbi testületi ülés óta eltelt időben bekövetkezett eseményekről, majd berekeszti az
ülést.
- A levezető elnök jogai és kötelességei az ülés során:
- folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést
berekeszti,
- biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót,
- az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a képviselőtestület
nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel ezt jóváhagyja,
- tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor,
- az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti,
- megtagadja a szót a további hozzászólást kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ
a képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel elfogadja,
- indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a vita lezárását a vita 30. percétől, erről a
képviselő- testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel dönt,
- figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
- rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez, vagy képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,
rendbontás esetén berekesztheti az ülést
- figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét
magatartásával zavarja, ismételt rendzavarása esetén a terem elhagyására is kötelezheti.
- A levezető elnök a határozatképességség biztosítása érdekében 15 percet meg nem haladó
várakozási időt rendelhet el.
- A tájékoztató napirendek felett nem lehet vitát nyitni. Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére. A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
- A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
- A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita
lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szavazással határoz.
- A képviselő testület ülésének napirendi pontjait írásban benyújtott előterjesztések alapján tárgyalja. Szóbeli előterjesztés kivételesen indokolt esetben, az indok megjelölésével lehet előterjeszteni. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülésen kiosztott írásos előterjesztést is.
- Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslatot mellékelni a képviselő
testületi ülés meghívójához.
- A napirendi pontok tárgyalásának elhalasztását, vagy napirendek közüli törlését – az indok pontos szóbeli ismertetésével - települési képviselő, vagy a jegyző indítványozhatja. Erről vita nélkül dönt a képviselő testület.
- Az adott napirendi pont előterjesztője az írásos előterjesztéshez tömör szóbeli kiegészítést tehet.
- A képviselő testület tagjai, a jegyző, a tanácskozási joggal résztvevők az előterjesztőhöz,(meghívott szakértőhöz) kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adnia.
- A napirendi ponthoz való hozzászólásra a vita során szóban lehet jelentkezni, a levezető elnöknél. A levezető elnök a jelentkezés sorendjében adja meg a hozzászólás jogát.
- A bizottságok által előzetesen tárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottság elnöke,
akadályoztatása esetén a bizottsági döntéssel felhatalmazott bizottsági tag ismerteti, tájékoztatást
adva az kisebbségi véleményről.
- Az előterjesztés megtárgyalása során – a döntés meghozatala előtt – bármely települési képviselő
kezdeményezésére a levezető elnök - egyedi döntése alapján - tárgyalási szünetet engedélyezhet.
- Titkos szavazást kell tartani az Mötv. szabályozott ügyekben. Erre bármely települési képviselő,
valamint a jegyző tehet indítványt, amelyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
- A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
- Titkos szavazás lebonyolításáról és eredményének megállapításáról az Ügyrendi Bizottság
gondoskodik. Amennyiben az Ügyrendi Bizottság nem határozatképes, akkor a képviselő-testület
külön 3 tagú bizottságok választ – akik maguk közül megválasztják az elnöküket – a titkos
szavazás lebonyolítására.
- A Titkos szavazás során eljáró bizottság feladatának ellátás során :
- ismerteti szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat
- előkészíti a szavazás kellékeit
- összeszámolja a szavazatokat, megállapítja, hogy érvényes, vagy érvénytelen volt a szavazás
- szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza :
- szavazás helyét, idejét
- a szavazás során felmerült körülményeket
- szavazás eredményét
- a szavazásról készített jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják
- a szavazás eredményéről a bizottsági elnök jelentést készít, a képviselő testület részére
- ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő indítványára a szavazást 1 alkalommal meg lehet ismételni.
- A napirendi pontok megtárgyalását előtt kerül sor az interpellációk, és kérdések előterjesztésére, a napirendi pontok megtárgyalása után, ezek megválaszolására, valamint a bejelentések és felvetések előterjesztésére és megválaszolására.
- A képviselő testület tagjai az ülésen az önkormányzati ügyben a polgármesterhez,
alpolgármesterhez,
bármely települési képviselőhöz, jegyzőhöz interpellációt, kérdést tehetnek fel. Az interpellációt,
kérdést a testület ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje az ülés előtt legalább 5 nappal írásban
megkapta. Amennyiben ezen határidő után, vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt,
kérdést az érintetnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha az előzetes vizsgálatot
nem igényel.
- Interpellációt valamely önkormányzati döntés, vagy annak végrehajtása tárgyában, illetve intézkedés
elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni.
- Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje az ülés előtt legalább öt
nappal írásban megkapja.
- Amennyiben a válaszadásra előzetes vizsgálat szükséges, akkor az ülést követő 15 napon belül
írásban kell választ adni az interpellálónak.
- A testületi ülésen az interpellációra, kérdésre adott válasz elfogadásáról először az interpelláló települési önkormányzati képviselő nyilatkozik, majd a képviselő-testület - vita nélkül – dönt
- Az interpellációra adott választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni, a válasz
elfogadásáról a képviselőtestület a következő ülésén dönt.
- A kérdés minden olyan – az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, az önkormányzat szervezetére, működésére, tevékenységére vonatkozó – tudakozódás, felvilágosítás kérés, amely tartalma szerint nem sorolható az interpellációk fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamelyik napirendi pont témájához.
- Bejelentés valamely tény, körülmény megismertetése a képviselő testületttel, amely intézkedést nem igényel.
- A felvetés olyan közérdekű téma jelzése, amelyben a képviselő testület állást foglalhat, illetve az
intézkedésre jogosulthoz továbbítja.
- A testületi ülésen megjelent állampolgárok, a társadalmi- és érdekképviseleti szervek, valamint
politikai pártok képviselői a képviselő testület ülése alatt – a tanácskozási joggal meghívottak
kivételével - nem nyújthatnak be kérelmeket, indítványokat.
- A képviselő testület esetenként – nyílt szavazással – dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem
rendelkező meghívottaknak, illetve az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyalt
napirendi ponthoz szólási jogot ad-e.
- A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban - előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet - tárgyalja meg.
- Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:
- a döntés hatályban marad, ha azt legalább 6 képviselő megszavazta,
- a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre, ha az 6 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.
Előterjesztés
16. §
- Előterjesztésnek minősül:
- a határozati javaslat,
- a rendelettervezet,
- a beszámoló,
- a tájékoztató.
- Az előterjesztés megtételére jogosultak:
- a képviselő-testület bizottságai,
- a polgármester,
- a képviselő-testületi tag,
- a jegyző,
- az önkormányzati fenntartású intézmény vezetője.
- A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Az előterjesztő az írásos előterjesztéshez tömör, új információkat tartalmazó szóbeli kiegészítéseket tehet. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
- A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket. A bizottság a véleményét a testületi ülésen írásban vagy szóban terjesztheti elő.
- A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testületi bizottság elnökei, a polgármester, a képviselők és a jegyző jogosult. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem szerepel vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja.
- Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
- a tárgy pontos meghatározását és a tényállást
- helyzetelemzést
- az előkészítésben résztvevők megnevezését,
- a döntés-előkészítés során beszerzett véleményeket,
- az adott tárgykörrel kapcsolatos hatályos jogszabályok pontos felsorolását,
- utalást azokra a dokumentumokra, döntésekre, szabályzatokra, melyek az adott előterjesztéshez kapcsolódnak,
- a korábban hozott kapcsolódó döntéseket - amennyiben a képviselő-testület által már tárgyalt tárgykörben készül előterjesztés,
- egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
- a hozandó döntés indokainak felsorolását,
í) vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési
alternatívákat - bemutatva az egyes döntések következményeit, előnyeit, hátrányait,
j) az adott döntés meghozatalának pénzügyi vonzatát és a költségvetésre gyakorolt hatását, az
adott költségvetési sort megjelölésével,
k) költség felmerülése esetén, hogy milyen forrásból biztosítható annak fedezete,
l) szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.
(7) A lakosság széles körét érintő kérdésekben - ha az előterjesztés előkészítésére legalább 3 hónap
rendelkezésre áll - hatásvizsgálatot kell készíteni a döntések várható következményeiről, amit
az előterjesztésben be kell mutatni, be kell számolni a közzétett rendelet-tervezetekre érkezett lakossági jelzésekről és egyéb szervek véleményéről.
(8) Egyszerűbb döntést igénylő ügyben elegendő a határozati javaslatot mellékelni a képviselő testületi
ülés meghívójához.
- A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására – az indok megjelölésével – települési képviselő, vagy a jegyző indítványozhatja. Erről vita nélkül dönt a képviselő testület.
- Az előterjesztés előadójához, és a szakértőhöz a képviselő testület tagjai és a tanácskozási jogkörrel rendelkezők, kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
- A napirendi ponthoz való hozzászólásra a vita során szóban lehet jelentkezni, a polgármesternél. A polgármester a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg.
- A bizottság által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott bizottsági tag ismerteti, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményről is.
- Az előterjesztésben részt vevő bizottság elnöke, a napirendi pont előadója és a jegyző a döntéshozatal előtt bármikor felszólalhat.
- Az előterjesztés megtárgyalása során – a döntésmeghozatala előtt – bármely települési képviselő kérésére 1 alkalommal a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el. Ezzel a jogával minden képviselő testületi tag ülésenként csak 1 alkalommal élhet.
- A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely települési képviselő
javaslatot tehet, melyről a képviselő testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt.
- Amennyiben az előterjesztéshez további felszólalásra nem volt jelentkező a polgármester a vitát lezárja.
Döntéshozatal
- §
- A polgármester először a módosító, kiegészítő indítványokat bocsájtja szavazásra egyenként, majd az elfogadott módosításokkal az előterjesztésben szereplő határozatot, vagy rendelet.
- Módosító, kiegészítő indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is – ugyanolyan szavazati arány szükséges, mint amelyet a döntés egésze megkíván.
- A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). Ennek hiányában a képviselő testület a javaslatot elutasítja. A betöltetlen képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
- A képviselő testületi döntéshozatalából kizárható az, aki vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyében érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
- A képviselő testület döntéseit általában ( határozat – rendelet ) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás:
- kézfelemeléssel vagy
- név szerint szavazással történhet
- A szavazatok megszámlálásáról a polgármester gondoskodik. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
- Minősített többség - a megválasztott települési képviselők több mint a felének szavazata, azaz legalább 4 szavazat - szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, továbbá:
- a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának elfogadásához,
- településrendezési terv elfogadásához,
- alapítvány létrehozásához,
- hitelfelvételhez,
- kitüntetéshez (díszpolgári cím adományozásához),
- helyi népszavazás kiírásához.
- amit az önkormányzat rendeletében minősített többségű elfogadáshoz köt.
- Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja, vagy a képviselő-testület tagjainak ¼-nek
azt indítványozza. Ugyanazok döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást
javasolni. Nem lehet név szerint szavazást tartani a bizottság létszáma, és összetétele tekintetében.
- A névszerinti szavazás során az elnök ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok - a nevük felolvasását követően - „igen"-nel, vagy „nem"-mel, vagy „tartózkodom"-al szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
- Amennyiben az Mötv. szerint az érintett hozzájárulása szükséges a nyílt testületi ülés tartásához - a
testületi ülés kezdetéig - az érintettet írásban nyilatkoztatni kell, hogy beleegyezik-e a napirend nyílt
ülésen való tárgyalásába.
18. §
- A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
- A bizottsági ülést össze kell hívni:
- a képviselő-testület döntése alapján,
- a polgármester indítványára,
- legalább 2 bizottsági tag kezdeményezésére.
- Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
- A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, illetve, ha arra lehetőséget biztosit, és az érintett ezt kéri. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
Jegyzőkönyv
19. §
- A képviselő-testület üléséről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:
- az első példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni,
- a második példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Jász - Nagykun - Szolnok Megyei
Kormányhivatal vezetőjének.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester valamint a jegyző írja alá.
(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
- a távolmaradt képviselők nevét,
- az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezésük időpontját,
- az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
- az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, a hozzászólások és válaszok lényegét,
- a határozathozatal módját,
- a polgármester esetleges intézkedéseit, az elhangzott kérdéseket,
- a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát
- a döntéshozatalban résztvevők számát
- a döntésből kizárt önkormányzati képviselők nevét és a kizárás indokát
- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését
- az ülés bezárásának időpontját,
- a kisebbségi véleményt,
- az aláírásokat, dátumot, bélyegzőlenyomatot.
(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
- a meghívót,
- a kiküldött-, és kiosztott anyagokat, a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt, és az
írásban benyújtott interpellációt (előterjesztéseket, beszámolókat, tájékoztatókat)
- a jelenléti ívet,
- a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet
- a névszerinti szavazás jegyzékét,
- a jegyző törvényességi észrevételét
- a kihirdetett rendeletet.
- A választópolgárok – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a jegyzőnél betekinthetnek a
képviselő testület jegyzőkönyvébe.
- Amennyiben zárt ülésre, vagy ülés egy részének zárttá nyilvánítására kerül sor, akkor a zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet az önkormányzati hivatal elkülönítetten kezel.
20. §
- A bizottság üléséről 2 példányban készül jegyzőkönyv, amely az elhangzott felszólalások rövid
ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
- A bizottsági jegyzőkönyvet a 19. § (1) bekezdés a) - b) pontja szerint kell továbbítani.
5. A képviselő-testület döntései
21. §
- A képviselő testület rendeletet alkot, és határozatot hoz. A képviselő testület határozata normatív határozat, és egyedi határozat lehet. Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
- A képviselő-testület normatív határozatait külön-külön évente egytől kezdődő folyamatos arab sorszámokkal kell ellátni.
- A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat sorszámát az elfogadásának dátumával, valamint a határozat megjelölést a következők szerint:
„ Tiszabő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (IV. 17.) határozata ".
(4) A határozatnak a megjelölésén kívül tartalmaznia kell:
- a képviselő-testület döntését,
- a szükséges intézkedéseket,
- a végrehajtásért felelős megnevezését,
- a végrehajtás határidejét.
(5) A testületi határozatokról a jegyző betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. A határozatokat
elfogadásukat követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és
szerveknek.
22. §
(1) A képviselő testület önkormányzati rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására.
- Önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását és hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:
- a polgármester,
- a települési képviselők,
- az önkormányzat bizottságai,
- a jegyző
- erre irányuló népi kezdeményezés.
- A rendeletalkotás kezdeményezését a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és
A jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti azt. A rendeletalkotás
szükségességében a képviselő-testület állást foglal.
- A képviselő-testület megbízhatja bármely bizottságát, vagy e célból külön ideiglenes bizottságot hozhat létre a rendelettervezet előkészítésével. A rendelettervezetet a jegyző minden esetben véleményezi. A rendelettervezet előkészítésében részt vesznek a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai.
- Az előkészítés után a polgármester vagy a jegyző nyújtja be a rendelet- tervezetet indoklással együtt. Tájékoztatni kell a képviselő testületet azokról a javaslatokról is, amelyek nem kerültek a rendelet-tervezetbe és kisebbségi javaslatokról is.
- A rendelet 8 napon belül történő kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.
- A képviselő testület megbízhatja bizottságát a rendelet hatályosságának ellenőrzésével. Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként felül kell vizsgálni. Jogszabályi változás esetén a jegyző köteles jelezni a módosítás szükségességét.
- A rendelet megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a rendelet sorszámát az elfogadásának dátumával, valamint a rendelet megjelölést a következők szerint:
„ Tiszabő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (IV. 17.) Önkormányzati rendelete ".
6. Közmeghallgatás, lakossági fórumok
23. §
- A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
- Közmeghallgatást a képviselő-testület minden évben egy alkalommal tart.
- A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
24. §
(1) A képviselő-testület - szükség szerint - lakossági fórumot szervez:
- lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,
- a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
- a közvetlen tájékoztatásra,
- közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
- közmeghallgatás,
- állampolgári közösségek rendezvényei,
- érdekegyeztető tanácskozás,
- hatósági közmeghallgatás (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény 63. § alapján).
7. Az önkormányzati gazdálkodás
25. §
- A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
- A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését két fordulóban állapítja meg:
- az első fordulóban a tárgyév kezdete előtt a költségvetési koncepciót határozza meg,
- a második fordulóban a jegyző által összeállított és a polgármester által előterjesztett költségvetési rendelettervezetet vitatja meg és dönt annak jóváhagyásáról, illetve módosításáról.
26. §
(1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök
lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő – testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját
hatáskörben döntsön.
(2) A képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási
szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőrrel lássa el.
27. §
(1) A képviselőtestület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet
alkot.
(2) Az Önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselőtestület a lakosságot évente
egyszer átfogóan tájékoztatja.
8. Záró, vegyes rendelkezések
28. §
(1) Ez a rendelet 2013. augusztus 03.-án lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszabő Község Önkormányzata
Képviselőtestületének 7/2013.(VII.25.) önkormányzati rendelete.
Kelt: Tiszabő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete, 2013.augusztus 02. ülésén.
(: Szabó Béla:) (:Ulviczky László:)
polgármester jegyző
Záradék: Kihirdetve Tiszabő Községi Önkormányzat Szervezeti-és Működési Szabályzata alapján
2013. augusztus 03.-án.
(:Ulviczky László:)
jegyző