Tiszabő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.      §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
2. Az önkormányzat székhelye:
3. Az önkormányzat elektronikus levelezési címe:
4. Az önkormányzat önálló jogi személy.
5. Az önkormányzat illetékességi területe:

                                                                                   2.        §

1. Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat a jelképek használatát

     önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

2. Az önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos megnevezése: Tiszabői Polgármesteri Hivatal
3. A Tiszabői Polgármesteri Hivatal székhelye: 5232 Tiszabő, Fő u. 47.
4. A képviselő-testület a polgármesteri hivatal szervezeti tagozódását, feladatait, és működésének szabályait önálló határozattal állapítja meg.
5. A polgármesteri hivatalban a közigazgatási hatósági eljárások során elektronikus ügyintézéssel intézhető ügyek külön rendeletben szabályozottak szerint végezhetők.
6. A képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
7. A képviselő testület szervei:

1. Polgármester
2. Képviselő-testület bizottságai
3. Tiszabői Önkormányzati Hivatal
4. Jegyző

2. Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei

3.      §

1. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat az Mötv. valamint más törvény határozhat meg.
2. Az önkormányzat az Mötv-ben meghatározott helyben biztosítható feladatok ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:

1. a település egész területét érintő egészséges ivóvízellátásról: a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.

    üzemeltetővel kötött közszolgáltatási szerződéssel;

2. az óvodai nevelésről: saját fenntartású intézménye, a Margaréta Óvoda útján;

c )  az általános iskolai oktatásról és nevelésről: Közoktatási Megállapodás alapján, a Klebelsberg  

            Intézményfenntartó Központ Kunhegyesi Tankerületével

       d)  az egészségügyi alapellátásról: területi ellátási kötelezettséggel működő orvosokkal és egészségügyi  

            ellátást biztosító gazdasági társasággal kötött feladat-ellátási szerződéssel, továbbá közalkalmazotti  

            jogviszonyba kinevezett alkalmazottakkal;

      e )  a szociális-, gyermekjóléti szolgáltatásokról és ellátásról: önkormányzati társulás útján fenntartott és  

            működtetett intézmények útján: a Törökszentmiklós és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 

           Szociális Szolgáltató Központja által.

      f )  a közvilágításról: üzemeltetővel kötött Közszolgáltatási szerződéssel;

      g ) településüzemeltetési-, valamint környezet-egészségügyi feladatok ellátásáról: önállóan gondoskodik

      h ) a köztemető fenntartásáról: önállóan látja el, valamint Németh István Kegyeleti Közszolgáltatóval  

            szerződés alapján;

      i)   kulturális szolgáltatások biztosításáról és közművelődési intézmény fenntartásáról: önállóan 

            gondoskodik

j)  hulladékgazdálkodásról: a Fegyverneki Vízmű és Községgazdálkodási Intézménnyel, valamint a Remondis Szolnok Zrt-vel kötött közszolgáltatási szerződés útján.

3.  Az önkormányzat helyi közügy önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező  

         feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai 

         feltételek biztosítottak.

4. Az ellátott feladatok szakfeladat szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5. Az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint az önként vállalt (többlet) feladatok

         tárgyában - a lakosság igényei és az anyagi lehetőségek alapján - a gazdálkodást meghatározó  

         pénzügyi tervben,  az  éves költségvetésben - fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalnia 

        a képviselő-testületnek.

6. A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt

           célokat az önkormányzat gazdasági ciklusprogramja tartalmazza. A gazdasági ciklusprogramot a   

           polgármester, az alakuló ülést követő hat hónapon belül terjeszti a képviselő­testület elé. A program

           végrehajtását az éves költségvetési rendelet tartalmazza.

7. A képviselő testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (intézményt) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel, vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezettel. A helyi önkormányzat képviselő testülete – amennyiben törvény kivételt nem tesz – kinevezést az intézmény vezetőjét.
8. Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló jogszabály a polgármester, vagy jegyző számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában, és végrehajtásában való részvételt rendeli el, a képviselő testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.
9. A települési önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.

4. §

1. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket azMötv.42. §-a             határozza  meg. A képviselő testület hatásköréből nem ruházható át (kizárólagos hatásköre):

1. a rendeletalkotás
2. szervezetének kialakítása, és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt         választás, kinevezés, vezetői megbízás adása.
3.   helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsájtás, a kölcsönfelvétel vagy más adásságot

     keletkeztető kötelezettségvállalás

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás

     módosítása, társuláshoz érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, abból való kiválás

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati

     szervezethez való csatlakozás, abból való kiválás

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása
11. állásfoglalás intézmény átszervezésről, megszüntetésről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a

      szolgáltatás a települést is érinti.

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyon nyilatkozattal kapcsolatos, továbbá  

      összeférhetetlenségi ügyekben való döntés

13. az önkormányzati képviselői megbízás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem   vesz részt a képviselő testületi ülésén
14. a településfejlesztési eszközök és a település szerkezeti terv jóváhagyása
15. területszervezési kezdeményezés
16. amit a törvény a képviselő testület át nem ruházható hatáskörébe utal

2. Önkormányzati döntést a képviselőtestület, a helyi népszavazás, a képviselő testületi felhatalmazás alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
3. A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságaira, és társulásaira hatáskört ruházhat át, és     azt visszavonhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörben eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.

(4)  A képviselő-testület a feladat és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést  kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; amelyről a megkeresett szerv 30 napon belül érdemben köteles válaszolni. Amennyiben a tájékoztatás, a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést 8 napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez és erről a települési önkormányzatot egyidejűleg tájékoztatni.

                                                        3. A képviselő-testület és szervei

Önkormányzati képviselők

5. §

1. Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a 6 települési önkormányzati                                         képviselő, akik névsorát a I. függelék tartalmazza.
2. A képviselő az Mötv-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles

1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
2. köteles előzetesen írásban, vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának  

 ülésén, a megjelenésben akadályoztatva van,

3. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
4. kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági  

 közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.

3. A képviselők juttatásait a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

Bizottságok

6. §

1. A képviselő testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési feladatokat ellátó –  

      a képviselő testület által döntési jogkörrel felruházható – egymással mellérendelt jogviszonyban álló 

      önkormányzati szervek.

2. A képviselő testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
3. A bizottságnak települési képviselő és nem települési képviselő tagjai lehetnek. A bizottság elnökeit és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. Személyükre javaslatot bármely települési képviselő tehet.
4. A polgármester, alpolgármester, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke és az önkormányzati hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke, alelnöke, tagja.
5. A bizottsági tag visszahívását bármely települési képviselő kezdeményezheti.

6. A bizottságok tevékenységükről folyamatosan, az ülésüket követő testületi ülésen számolnak be a képviselő-testületnek.
7. A képviselő-testület esetenként jelentkező feladatainak megoldására, szakszerű ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
8. Ideiglenes bizottság alakulhat:

1. önkormányzati rendelet előkészítésére
2. egyes döntések végrehajtásának ellenőrzésére
3. speciális, különös szakértelmet igénylő feladat megoldására, javaslat kimunkálására
4. több szakmai területet érintő, átfogó előterjesztése előkészítésére
5. társulási megállapodás előkészítésére
6. önkormányzati vagyont érintő döntés előkészítésére

9. A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját.
10.   A bizottság összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére, és határozathozatalára,              

          döntésének végrehajtására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

11.   A bizottság tagjainak kizárására a képviselő testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az   

        eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt.

12.   A bizottságnak a képviselő testület által átruházott hatáskörben hozott döntéséhez és működési 

        szabályzatának elfogadásához a megválasztott bizottsági tagok több mint a felének egybehangzó 

        szavazata szükséges. A bizottság egyéb javaslatait, állásfoglalásait egyszerű szótöbbséggel hozza.

13.   A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátására a következő állandó bizottságokat hozza  

         létre:

   a.) Pénzügyi-, Gazdasági-, Településfejlesztési-és Ügyrendi Bizottságot    7 taggal,

           b.) Szociális- Egészségügyi-, Művelődési-, Oktatási és- Sport Bizottságot  7 taggal,

14.        A tagokat és a bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg. A tagok névsorát az I. függelék   

             tartalmazza.

15.        A bizottságot annak elnöke képviseli.
16.        A tagok megválasztása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a bizottság munkájába kerüljenek  

             bevonásra az adott területen tevékenykedő, nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező külső  

             résztvevők is.

17.       A képviselő-testület az egyes bizottságok által ellátandó feladatokat a 2. melléklet szerint határozza 

              meg.

18.       A bizottság feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése. A döntés előkészítő 

             feladata körében a bizottságok jogosultak:

              a ) bármely ügyet a képviselő-testületi ülés elé terjeszteni,

              b ) az indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a képviselő­testület                

                  elé terjeszteni,

c) felkérhetik a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére, határidő  

   megjelölésével,

              d) külső szakembereket a bizottság munkájába bevonni.

( 19 )    A munkatervben elfogadott napirendi pontok csak - az előterjesztés tárgya szerint illetékes -   

             bizottsági megtárgyalást követően terjeszthetők a képviselő-testület elé.

(20)      Az előterjesztés tárgya szerint illetékes bizottság írásos állásfoglalásával kell a képviselő-testület elé 

            terjeszteni a rendeletek elfogadásával, - módosításával, hatályon kívül helyezésével kapcsolatos  

            előterjesztéseket.

(21)      A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő

             testület határozatával vagy sérti a települési önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a 

             képviselő testület a következő ülésén dönt.

(22)       A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat

             kell megfelelően alkalmazni.

23. A bizottsági jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
24. A jegyzőkönyvet 8 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.

(25)      A bizottság működésének részletes szabályait – e rendeletben meghatározott keretek között – maguk 

             határozzák meg.

26. A bizottságok működésére vonatkozó szabályokat – az értelemszerű eltérésekkel – az ideiglenes 

             bizottságokra is alkalmazni kell.

27. A bizottságok adminisztratív, technikai feltételeiről a hivatal gondoskodik.
28. A bizottságok döntéseiről az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet. A jegyző megküldi a 

             jegyzőkönyvet a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatalnak, és gondoskodik a 

             bizottsági iratanyag szakszerű kezeléséről.

29. A bizottságok munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek felkérés esetén a településen 

            szolgáltatást nyújtó szervezetek, lakossági szerveződések.

30. Települési képviselő több bizottságba is megválasztható
31. A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított 8 

             napon belül.

A polgármester, alpolgármester

7.      §

1. A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármester foglalkoztatási viszonyával             kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv., a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. LXIV. törvény, továbbá a köztisztviselőkre vonatkozó helyi rendelet határozza meg.
2. A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a „Polgármester Tiszabő" felirat olvasható.

8.      §

1. A polgármester feladatai az Mötv. 67. §-a alapján:

1.  a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt;
2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak a feladatait az 

     önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes  

     hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal 

     ügyintézőjére;

4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
5. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
6. gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
7. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők és munkavállalók tekintetében

2. A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során

      a)   képviseli az önkormányzatot,

      b)   szervezi-, és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

c)   segíti a képviselők munkáját,

d)   gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,

e)   gondoskodik helyi fórumok szervezéséről,

f)   támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket,

g ) kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselőkkel, 

      más település - különösen a Területi Országgyűlési Választókerülettel, a szomszédos települések  

      önkormányzatával, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések 

      vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel.

(3)  A polgármester a jegyzővel közösen, az intézményvezetők részvételével szükség szerint, de legalább 

        negyedévente intézményvezetői értekezletet tart.

(4)  A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzati vagyonrendeletben foglaltak

      szerint dönthet.

(5)  A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi

     önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

6. A képviselő-testület tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestereket választhat.

7. Az alpolgármesterek feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.

8. A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén – polgármesteri meghatalmazás alapján –  

        a meghatalmazott  alpolgármester teljes jogkörrel  helyettesíti a  polgármestert.

                                                                      A jegyző

10.    §

1. A polgármester, pályázat alapján - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény               alapján - határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.

2. A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt és ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott

      feladatokat:

1. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
2. gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,
3. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
4. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
5. jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük,

     működésük jogszabálysértő;

6. évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
7. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
8. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i)  dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

11.    §

A jegyzőt – távolléte, akadályoztatása esetén - teljes jogkörrel a helyettesítéssel megbízott jegyző 

helyettesíti.

                                                                       Társulások

12.    §

1.  Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.
2.  A társulás célja és rendeltetése:

1. társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása,
2. tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása,

c) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek 

      összehangolása,

d) a lakosság szélesebb körének a közügyekbe való bevonása,

5. a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

3.  A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

                                   4.A képviselő-testület és a bizottságok működése

A képviselő – testület gazdasági programja, munkaterve

13. §

(1)    A gazdasági program a települési önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon

        célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi,  

         környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelemmel – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz 

        illeszkedve – a települési önkormányzat által nyújtható kötelező és önként vállalt feladatokat

        biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen : a fejlesztési 

        elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó 

        politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó

        megoldásokat, továbbá a befektetés támogatási politika, községüzemeltetési politika célkitűzéseit. A 

        gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül

        fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az 

        újonnan megválasztott képviselő testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül köteles 

        felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.

(2) A képviselő testület a gazdasági program végrehajtására, a tervezhető feladatok ütemezése érdekében éves munkatervet fogad el.

3. A munkaterv elkészítés a polgármester feladata. A terv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

• bizottság elnökeitől
• önkormányzati intézmények vezetőitől

4. A gazdasági program tervezet és a munkaterv tervezetet a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő  testület elé.
5. Az éves munkatervben meg kell határozni a közmeghallgatás időpontját. A közmeghallgatáson a      

választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek      fel.   

Ülések összehívása – a képviselő testület ülései

14.    §

1. A képviselő-testület évente 10 alkalommal tart rendes ülést az éves munkatervében - melyet a tárgyévet         megelőző év decemberi ülésén fogad el - elfogadott napirendek szerint, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tart.
2. A képviselő-testület ülését székhelyén, a községháza tanácstermében tartja, azonban esetenként -a  

       napirend jellegéből adódóan - az más helyszínre is összehívható.

3. Az üléseket a polgármester, annak távollétében az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a 

      legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti. A képviselő testület az alakuló vagy az azt követő 

      ülésen, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény szabályai szerint 

      megalkotja, vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester 

      előterjesztése alapján megválasztja a bizottságait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, 

      tiszteletdíjukról.  Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal 

      meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal 

      korábban megkapják. Külön tanácskozási joggal meg kell hívni a testületi ülésre a helyi nemzetiségi

     önkormányzat elnökét.

4. Az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők ¼ -nek, a képviselő testület 

     bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó 

     indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, 

    időpontjának, helyszínének és a napirendjének meghatározásával.

5. A képviselő testület üléseinek meghívóját a képviselőknek az ülést megelőzően legalább 5 nappal 

      korábban meg kell küldeni (rendes ülés). Külön meg kell hívni az ülésre a Nemzetiségi Önkormányzat 

      Elnökét.

6. Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben, vagy ha a késedelmes döntés kárral, életveszéllyel járna a   képviselő-testület azonnal összehívható telefonon szóban, vagy szöveges üzenettel. Ez esetben részükre az ülés kezdete előtt át lehet adni a meghívót és a mellékleteit, vagy az írásbeliség mellőzhető is.
7. A határozatképtelenség esetén a testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt testületi ülés napirendjébe új pontok is felvehetők. Amennyiben a megismételt testületi ülés is határozatképtelen, a napirendi pontokat a következő soros testületi ülésen, annak napirendi pontjaival együtt kell megtárgyalni.
8. A képviselő testület:

1. zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.
2. zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
3. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, a nyilvános tárgyalás az önkormányzat érdekét sérti.

9. A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni az érintettet, ha

1. fegyelmi büntetés kiszabásáról-,
2. összeférhetetlenség kimondásáról-,
3. kitüntetési ügy tárgyalásakor
4. vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén
5. méltatlanság kimondásáról szól az előterjesztés, továbbá ha
6. az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása,

   hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárás indításának tárgyában

7. személyi ügy tárgyalásakor
8. vagyonáról való rendelkezés esetén
9. az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános

   tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sérti.

10.   Zárt ülésen a képviselő testület tagjai, a nem a képviselő testület tagjai közül választott

         alpolgármester, a jegyző, továbbá meghívás alapján a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett, és   

         amennyiben szükséges a kellő szakértelemmel rendelkező (jogász, szakértő) vesz részt. A nemzetiségi

         önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügyben napirendi tárgyalásakor

         vehet részt a zárt ülésen.

11. Aki zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodik azt a polgármester távozásra szólíthatja fel, szükség esetén   

         kiutasíthatja.

12.   A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt – a javasolt napirendi pont megjelölésével, és a részletes

         előterjesztés átadásával – a polgármesternél kell írásban előterjeszteni. Az előterjesztés alapján a

         testületi ülést 3 napon belüli időpontra kell összehívni.

13.    A testületi ülést meghívóval kell összehívni, melynek tartalmaznia kell:

1. az ülés helyét, kezdési időpontját
2. a javasolt napirendi pontokat
3. a napirendi pontok előterjesztőit
4. a testületi ülés összehívójának aláírását
5. annak megjelölését, hogy rendes, vagy rendkívüli testületi ülésre szól a meghívó

                                                                     Nyilvánosság

14.    §

1.  A képviselő-testület-, valamint a bizottságok ülései nyilvánosak.

2. Az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző köteles a lakosságot tájékoztatni a hirdetőtáblára kifüggeszteni.

3. A képviselő-testület-, valamint a bizottságainak üléseire a község önszerveződő közösségeinek, helyi civil szervezeteinek képviselőjét a tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásához esetileg, tanácskozási joggal kell meghívni.

4. Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit a tevékenységüket érintő napirendek képviselő-testületi-, és bizottsági tárgyalásához - tanácskozási joggal - meg kell hívni.

5. A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek    a Polgármesteri Hivatal a hirdetőtábláján történő közzététel.

A Képviselő-testület ülésének menete

15. §

1. A képviselő-testület ülésének menete:

a)   A levezető elnök az ülés megnyitását követően a jelenléti ív alapján megállapítja a megjelentek

     létszámát, az ülés határozatképességét.

        b)  A képviselő testület határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van.

c)  A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 15 percet meg nem haladó várakozási 

     időt  rendelhet el.

d) Határozatképtelenség megállapítása után a testületi ülést 5 napon belüli időpontra ugyanazon  napirendi pontok megtárgyalására.

      e)  A levezető elnök javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a meghívó kiküldése után  érkezett sürgősségi indítványok tárgyalására és a tárgyalás sorrendjére.

6. A képviselő-testület - nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével - dönt az ülés napirendi

     pontjainak elfogadásáról.

7. A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről.
8. A képviselő-testület - nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével - dönt a beszámoló  elfogadásáról.
9. A levezető elnök napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát.
10. Elsőként a napirend előadóját illeti meg a szó, aki az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet.
11. A levezető elnök - előterjesztett döntésenként - szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket.

l)   Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében
- majd az eredeti határozati javaslatról.

m)  A szavazás az egyik kéz magasba tartásával manuálisan történik.

n)   Az elnök kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott határozatokat.

o)   Az elnök a napirendi pontok megtárgyalását követően „tájékoztató" keretében tájékoztatást

             ad, a legutóbbi testületi ülés óta eltelt időben bekövetkezett eseményekről, majd berekeszti az

             ülést.

2. A levezető elnök jogai és kötelességei az ülés során:

1. folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést     

       berekeszti,

2. biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót,
3. az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a képviselő­testület

      nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel ezt jóváhagyja,

4. tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor,
5. az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti,
6. megtagadja a szót a további hozzászólást kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ  

     a  képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel elfogadja,

7. indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a vita lezárását a vita 30. percétől, erről a 

     képviselő- testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel dönt,

8. figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
9. rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez, vagy képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít, 

           rendbontás esetén berekesztheti az ülést

10. figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét

     magatartásával zavarja, ismételt rendzavarása esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

11. A levezető elnök a határozatképességség biztosítása érdekében 15 percet meg nem haladó

      várakozási időt rendelhet el.

3. A tájékoztató napirendek felett nem lehet vitát nyitni. Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére. A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
4. A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
5. A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita  

       lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szavazással határoz.

6. A képviselő testület ülésének napirendi pontjait írásban benyújtott előterjesztések alapján tárgyalja. Szóbeli előterjesztés kivételesen indokolt esetben, az indok megjelölésével lehet előterjeszteni. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülésen kiosztott írásos előterjesztést is.
7. Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslatot mellékelni a képviselő 

       testületi  ülés meghívójához.

8. A napirendi pontok tárgyalásának elhalasztását, vagy napirendek közüli törlését – az indok pontos szóbeli ismertetésével - települési képviselő, vagy a jegyző indítványozhatja. Erről vita nélkül dönt a képviselő testület.
9. Az adott napirendi pont előterjesztője az írásos előterjesztéshez tömör szóbeli kiegészítést tehet.

10. A képviselő testület tagjai, a jegyző, a tanácskozási joggal résztvevők az előterjesztőhöz,(meghívott   szakértőhöz) kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adnia.
11. A napirendi ponthoz való hozzászólásra a vita során szóban lehet jelentkezni, a levezető elnöknél.    A  levezető elnök a jelentkezés sorendjében adja meg a hozzászólás jogát.
12.   A bizottságok által előzetesen tárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottság elnöke, 

            akadályoztatása esetén a bizottsági döntéssel felhatalmazott bizottsági tag ismerteti, tájékoztatást  

            adva az kisebbségi véleményről.

13.   Az előterjesztés megtárgyalása során – a döntés meghozatala előtt – bármely települési képviselő   

            kezdeményezésére a levezető elnök - egyedi döntése alapján - tárgyalási szünetet engedélyezhet.

14.   Titkos szavazást kell tartani az Mötv. szabályozott ügyekben. Erre bármely települési képviselő, 

            valamint a jegyző tehet indítványt, amelyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

15.   A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
16.   Titkos szavazás lebonyolításáról és eredményének megállapításáról az Ügyrendi Bizottság

            gondoskodik. Amennyiben az Ügyrendi Bizottság nem határozatképes, akkor a képviselő-testület  

            külön 3 tagú bizottságok választ – akik maguk közül megválasztják az elnöküket – a titkos  

           szavazás  lebonyolítására.

17.   A Titkos szavazás során eljáró bizottság feladatának ellátás során :

1. ismerteti szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat
2. előkészíti a szavazás kellékeit
3. összeszámolja a szavazatokat, megállapítja, hogy érvényes, vagy érvénytelen volt a szavazás
4. szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza :

• szavazás helyét, idejét
• a szavazás során felmerült körülményeket
• szavazás eredményét

5. a szavazásról készített jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják
6. a szavazás eredményéről a bizottsági elnök jelentést készít, a képviselő testület részére
7. ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő indítványára a szavazást 1 alkalommal meg lehet ismételni.

18. A napirendi pontok megtárgyalását előtt kerül sor az interpellációk, és kérdések előterjesztésére, a    napirendi pontok megtárgyalása után, ezek megválaszolására, valamint a bejelentések és felvetések előterjesztésére és megválaszolására.

19. A képviselő testület tagjai az ülésen az önkormányzati ügyben a polgármesterhez,  

        alpolgármesterhez,

        bármely települési képviselőhöz, jegyzőhöz interpellációt, kérdést tehetnek fel. Az interpellációt,

       kérdést a testület ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje az ülés előtt legalább 5 nappal  írásban 

 megkapta. Amennyiben ezen határidő után, vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt,

  kérdést az érintetnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha az előzetes vizsgálatot

  nem igényel.

20. Interpellációt valamely önkormányzati döntés, vagy annak végrehajtása tárgyában, illetve intézkedés 

        elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni.

21. Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje az ülés előtt legalább öt  

        nappal írásban megkapja.

22. Amennyiben a válaszadásra előzetes vizsgálat szükséges, akkor az ülést követő 15 napon belül        

        írásban kell választ adni az interpellálónak.

23. A testületi ülésen az interpellációra, kérdésre adott válasz elfogadásáról először az interpelláló       települési önkormányzati képviselő nyilatkozik, majd a képviselő-testület - vita nélkül – dönt

24. Az interpellációra adott választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni, a válasz 

        elfogadásáról a képviselőtestület a következő ülésén dönt.

25.  A kérdés minden olyan – az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, az önkormányzat szervezetére, működésére, tevékenységére vonatkozó – tudakozódás, felvilágosítás kérés, amely tartalma szerint nem sorolható az interpellációk fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamelyik napirendi pont témájához.

26. Bejelentés valamely tény, körülmény megismertetése a képviselő testületttel, amely intézkedést nem igényel.

27. A felvetés olyan közérdekű téma jelzése, amelyben a képviselő testület állást foglalhat, illetve az 

        intézkedésre jogosulthoz továbbítja.

28. A testületi ülésen megjelent állampolgárok, a társadalmi- és érdekképviseleti szervek, valamint 

       politikai pártok képviselői a képviselő testület ülése alatt – a tanácskozási joggal meghívottak 

       kivételével - nem nyújthatnak be kérelmeket, indítványokat.

29. A képviselő testület esetenként – nyílt szavazással – dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem 

        rendelkező meghívottaknak, illetve az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyalt

        napirendi ponthoz szólási jogot ad-e.

30.  A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban - előbb az         elveket, majd a konkrét döntéstervezetet - tárgyalja meg.
31.  Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a          képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:

1. a döntés hatályban marad, ha azt legalább 6 képviselő megszavazta,
2. a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre, ha az 6 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.

Előterjesztés

16. §

1. Előterjesztésnek minősül:

1. a határozati javaslat,
2. a rendelettervezet,
3. a beszámoló,
4. a tájékoztató.

2. Az előterjesztés megtételére jogosultak:

1. a képviselő-testület bizottságai,
2. a polgármester,
3. a képviselő-testületi tag,
4. a jegyző,
5. az önkormányzati fenntartású intézmény vezetője.

3. A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Az előterjesztő az írásos előterjesztéshez tömör, új információkat tartalmazó szóbeli kiegészítéseket tehet. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
4. A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket. A bizottság a véleményét a testületi ülésen írásban vagy szóban terjesztheti elő.
5. A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testületi bizottság elnökei, a polgármester, a képviselők és a jegyző jogosult. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem szerepel vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja.
6. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a tárgy pontos meghatározását és a tényállást
2. helyzetelemzést
3. az előkészítésben résztvevők megnevezését,
4. a döntés-előkészítés során beszerzett véleményeket,
5. az adott tárgykörrel kapcsolatos hatályos jogszabályok pontos felsorolását,
6. utalást azokra a dokumentumokra, döntésekre, szabályzatokra, melyek az adott előterjesztéshez kapcsolódnak,
7. a korábban hozott kapcsolódó döntéseket - amennyiben a képviselő-testület által már tárgyalt  tárgykörben készül előterjesztés,
8. egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
9. a hozandó döntés indokainak felsorolását,

í)  vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési
alternatívákat - bemutatva az egyes döntések következményeit, előnyeit, hátrányait,

  j)  az adott döntés meghozatalának pénzügyi vonzatát és a költségvetésre gyakorolt hatását, az

   adott költségvetési sort megjelölésével,

k) költség felmerülése esetén, hogy milyen forrásból biztosítható annak fedezete,

l) szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.

(7)   A lakosság széles körét érintő kérdésekben - ha az előterjesztés előkészítésére legalább 3 hónap
        rendelkezésre áll - hatásvizsgálatot kell készíteni a döntések várható következményeiről, amit

az előterjesztésben be kell mutatni, be kell számolni a közzétett rendelet-tervezetekre érkezett lakossági jelzésekről és egyéb szervek véleményéről.

(8)     Egyszerűbb döntést igénylő ügyben elegendő a határozati javaslatot mellékelni a képviselő testületi    

            ülés  meghívójához.

9. A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására – az indok megjelölésével – települési képviselő, vagy   a  jegyző indítványozhatja. Erről vita nélkül dönt a képviselő testület.
10. Az előterjesztés előadójához, és a szakértőhöz a képviselő testület tagjai és a tanácskozási jogkörrel rendelkezők, kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
11. A napirendi ponthoz való hozzászólásra a vita során szóban lehet jelentkezni, a polgármesternél. A      polgármester a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg.
12.   A bizottság által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott bizottsági tag ismerteti, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményről is.
13. Az előterjesztésben részt vevő bizottság elnöke, a napirendi pont előadója és a jegyző a döntéshozatal előtt bármikor felszólalhat.
14. Az előterjesztés megtárgyalása során – a döntésmeghozatala előtt – bármely települési képviselő   kérésére 1 alkalommal a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el. Ezzel a jogával minden képviselő testületi tag ülésenként csak 1 alkalommal élhet.
15.    A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely települési képviselő

           javaslatot tehet, melyről a képviselő testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt. 

16. Amennyiben az előterjesztéshez további felszólalásra nem volt jelentkező a polgármester a vitát lezárja.

Döntéshozatal

17. §

1. A polgármester először a módosító, kiegészítő indítványokat bocsájtja szavazásra egyenként, majd az   elfogadott módosításokkal az előterjesztésben szereplő határozatot, vagy rendelet.
2. Módosító, kiegészítő indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is –     ugyanolyan szavazati arány szükséges, mint amelyet a döntés egésze megkíván.
3. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges   (egyszerű többség). Ennek hiányában a képviselő testület a javaslatot elutasítja. A betöltetlen képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
4. A képviselő testületi döntéshozatalából kizárható az, aki vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyében érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
5. A képviselő testület döntéseit általában ( határozat – rendelet ) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás:

1. kézfelemeléssel vagy
2. név szerint szavazással történhet

6. A szavazatok megszámlálásáról a polgármester gondoskodik. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
7. Minősített többség - a megválasztott települési képviselők több mint a felének szavazata, azaz legalább 4 szavazat - szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, továbbá:

1. a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának elfogadásához,
2. településrendezési terv elfogadásához,
3. alapítvány létrehozásához,
4. hitelfelvételhez,
5. kitüntetéshez (díszpolgári cím adományozásához),
6. helyi népszavazás kiírásához.
7. amit az önkormányzat rendeletében minősített többségű elfogadáshoz köt.

8. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja, vagy a képviselő-testület tagjainak ¼-nek 

      azt indítványozza. Ugyanazok döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást 

       javasolni. Nem lehet név szerint szavazást tartani a bizottság létszáma, és összetétele tekintetében.

9. A névszerinti szavazás során az elnök ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok - a nevük felolvasását követően - „igen"-nel, vagy „nem"-mel, vagy „tartózkodom"-al szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

10. Amennyiben az Mötv. szerint az érintett hozzájárulása szükséges a nyílt testületi ülés tartásához - a  

        testületi ülés kezdetéig - az érintettet írásban nyilatkoztatni kell, hogy beleegyezik-e a napirend nyílt 

        ülésen való tárgyalásába.

18.    §

1. A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják. A bizottság      ülését az elnök hívja össze és vezeti.

2. A bizottsági ülést össze kell hívni:

1. a képviselő-testület döntése alapján,
2. a polgármester indítványára,
3. legalább 2 bizottsági tag kezdeményezésére.

3. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására.   A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

4. A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, illetve, ha  arra lehetőséget biztosit, és az érintett ezt kéri. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

                                                                       Jegyzőkönyv

19.    §

1. A képviselő-testület üléséről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

1. az első példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni,
2. a második példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Jász - Nagykun - Szolnok Megyei 

       Kormányhivatal vezetőjének.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester valamint a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

1. a távolmaradt képviselők nevét,
2. az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezésük időpontját,
3. az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
4. az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, a hozzászólások és válaszok lényegét,
5. a határozathozatal módját,
6. a polgármester esetleges intézkedéseit, az elhangzott kérdéseket,
7. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát
8. a döntéshozatalban résztvevők számát
9. a döntésből kizárt önkormányzati képviselők nevét és a kizárás indokát
10. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését
11. az ülés bezárásának időpontját,
12. a kisebbségi véleményt,
13. az aláírásokat, dátumot, bélyegzőlenyomatot.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

1. a meghívót,
2. a kiküldött-, és kiosztott anyagokat, a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt, és az

    írásban benyújtott interpellációt (előterjesztéseket, beszámolókat, tájékoztatókat)

3. a jelenléti ívet,
4. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet
5. a névszerinti szavazás jegyzékét,
6. a jegyző törvényességi észrevételét
7. a kihirdetett rendeletet.

5. A választópolgárok – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a jegyzőnél betekinthetnek a  

        képviselő testület jegyzőkönyvébe.

6. Amennyiben zárt ülésre, vagy ülés egy részének zárttá nyilvánítására kerül sor, akkor a zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet az önkormányzati hivatal elkülönítetten kezel.

20. §

1. A bizottság üléséről 2 példányban készül jegyzőkönyv, amely az elhangzott felszólalások rövid 

        ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

2. A bizottsági jegyzőkönyvet a 19. § (1) bekezdés a) - b) pontja szerint kell továbbítani.

5. A képviselő-testület döntései

21.    §

1. A képviselő testület rendeletet alkot, és határozatot hoz. A képviselő testület határozata normatív határozat, és egyedi határozat lehet. Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
2. A képviselő-testület normatív határozatait külön-külön évente egytől kezdődő folyamatos arab sorszámokkal kell ellátni.
3. A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat sorszámát az elfogadásának dátumával, valamint a határozat megjelölést a következők szerint:

„ Tiszabő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (IV. 17.) határozata ".

(4)  A határozatnak a megjelölésén kívül tartalmaznia kell:

1. a képviselő-testület döntését,
2. a szükséges intézkedéseket,
3. a végrehajtásért felelős megnevezését,
4. a végrehajtás határidejét.

(5)  A testületi határozatokról a jegyző betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. A határozatokat 

     elfogadásukat követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és     

     szerveknek.

22.    §

(1) A képviselő testület önkormányzati rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására.

2. Önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását és hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

1. a polgármester,
2. a települési képviselők,