Tiszabő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2022. 01. 13Tiszabő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Tiszabő Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. §(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) kormány rendelet VI. fejezetében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerségi egyeztetés szerinti érintettek az államigazgatási szervek véleményének kikérésével, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. §(1) bekezdésének 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. §(2) bekezdésében és az épített környezett alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 57. §(2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja Tiszabő építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak önbecsülését, identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése. Az épített környezet esztétikus kialakítása, településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításainak célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi védett érték védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiségegyüttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
b) Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
c) Helyi védett érték: helyi területi védelemmel érintett és egyedi védett építmények, építményrészletek, táj- és kertépítészeti alkotások, egyedi tájértékek, növények, szobrok, képzőművészeti alkotások és utcabútorok összessége;
d) Hirdetőberendezés, minden olyan reklám-, információs- és hirdető-, valamint reklámhordozásra alkalmas berendezés; melynek felületén nem a településkép védelméről szóló törvény 11/F. § 3. pontja szerint meghatározott reklám van;
e) Pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai;
f) Üzletfelirat: Kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 - 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.
5. A helyi védelem feladata
5. § (1) A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése.
(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
6. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
6. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Tiszabő Községi Önkormányzat Képviselő-testületénél.
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó),
c) a kezdeményezés indoklását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e) értékvizsgálatot,
f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, valamint részletes indoklást.
(3) A jegyző a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára.
(4) A védelem megszűnik, ha:
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(5) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát.
(6) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.
7. Védett értékek nyilvántartása
7. § (1) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer felhasználásával történik meg.
(2) A védetté nyilvánított egyedi helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
8. Testületi döntéssel összefüggő feladatok
8. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a megbízott települési főépítész, annak hiányában a képviselő-testület feladata.
(2) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéséhez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
(3) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a tulajdonosokat értesíteni kell:
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén írásban,
b) nem egyedi érték esetén az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás dokumentumait a döntés előtt legalább 15 nappal a polgármesteri hivatalban mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
(5) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(6) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
9. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.
(2) A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.
(3) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a képviselő-testület településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.
10. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
10. § A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek az 1. mellékletben lehatárolt:
a) falusias lakóterület,
b) tájképvédelmi szempontból településképet meghatározó területek.
11. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
11. § Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, trapézlemez valamint a bitumenes hullámlemez alkalmazása.
12. Falusias és Tájképvédelmi szempontból településképet meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
12. § (1) A falusias szempontból vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) Falusias lakóterületen az építési telken belül úgy kell az első főépületet elhelyezni, hogy az az oldalhatárra, vagy csorgóközzel az oldalhatárra illeszkedjen.
b) A területen kialakítandó előkert minimális mértéke az építési tevékenységgel érintett építési telek helye szerinti utcaszakaszon - azaz legfeljebb 3-3 azonos oldali szomszédos telket tekintve - a meglévő legkisebb méret.
c) A lakó funkciójú első főépület földszintesként alakítható ki, a tetőtér beépítése megengedett. Gazdasági épület ennél magasabb nem lehet.
(2) Az épületek, építmények szabadon álló építési módban helyezendők el.
13. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(2) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű formák alkalmazása fogadható el, ezen belül nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet építhető.
(3) Kerítés csak beton lábazat nélkül építhető.
(4) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületeken látszó módon nem vezethetők.
(5) Utólagos redőny, roló csak a nyílászáróval megegyező színben helyezhető el.
(6) A klímaberendezéseket a szükséges szellőzés biztosításával nem láthatóan kell elhelyezni:
a) közterületről nem látható homlokzaton, eresz alatt,
b) bejárati előtető alatt, megfelelő takarással,
c) a vonatkozó szabályok szerint kialakított tetőfelépítményben,
d) falnyílásban, a környezetben alkalmazott, fa spalettával takarva.
(7) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő:
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épületek főgerinceinek irányához,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
(8) A fásításra, növénytelepítésre javasolt növényfajok listáját az 3. melléklet 1. pontja tartalmazza.
(9) A tiltott növényfajok jegyzékét a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza.
14. Falusias lakóterületre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § (1) Homlokzatok színezéséhez rikító (nem pasztellszínek) használata nem megengedett.
(2) Zöld és kék tetőszín nem megengedett.
(3) Az újonnan létesülő épületek tetőhajlásszöge 35-45 fok között alakítható ki.
(4) A földszintes épület tető héjazatául cserép, pala, nád vagy zsindely alkalmazható, a tetőfedő anyagok színe: sárgásvörös, vörös, barna, sötétszürke vagy antracit lehet.
(5) Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20%-át meg nem haladó öszfelületű egyedi megformálású tetőfelületek fémlemezzel történő fedése megengedett.
(6) Nem alkalmazható fém és eternit jellegű homlokzat burkolat, mázas kerámia burkolat, falszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
15. A Tájképvédelmi szempontból településképet meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezésű anyagok alkalmazhatóak.
16. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
16. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a település belterülete alkalmas.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak az országos védelem alatt álló területek.
17. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Cégtáblát, hirdetőberendezést a környezettel összhangban, úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát, ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet, és ne akadályozza a térfigyelő kamerarendszer működését.
(2) Az épületeken legfeljebb 2 m2 felületű cégtáblák, hirdetőberendezések helyezhetők el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy tető felületének a 20 %-át.
(3) A közterületeken a hirdető berendezés, illetőleg a reklám:
a) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,
b) felülete nem lehet 3,0 m2-nél nagyobb. A felület meghatározásánál az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvő hirdető berendezések együttes felületét kell figyelembe venni.
(4) Cégtábla, hirdetőberendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.
(5) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.
(6) A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként, egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.
(7) Reklám- és hirdetőberendezést elhelyezése nem megengedett:
a) útpálya területén vagy útpálya felett,
b) közúti jelzésen, vagy annak tartóelemén.
(8) Reklám- és hirdetőberendezés elhelyezése nem megengedett a közösségi közlekedési eszközök megállójában létesített utasváró pavilonokkal szerkezetileg egybefüggő, változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, egy- vagy kétoldalas, általában világító hirdetőberendezések kivételével:
a) kijelölt gyalogos átkelőhely, ill. útkereszteződéstől 15 m-en belül,
b) közösségi közlekedési eszközök megállójától 15 m-en belül.
(9) Nem megengedett reklám- és hirdetőberendezés elhelyezése emlékműveken és köztéri műalkotásokon.
(10) Reklámhordozó céljára szolgáló utánfutó közterületen nem helyezhető el.
(11) A kihelyezett reklám- és hirdetőberendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.
(12) Önkormányzati információs és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(13) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
18. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól
18. § (1) A képviselő-testület jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A képviselő-testület döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti
19. § (1) A képviselő-testület – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
19. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját elvégezni beépítésre szánt területen kizárólag földkábeles elhelyezéssel lehet.
(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.
(3) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el.
(4) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.
(5) Önálló antennatartó szerkezet a település belterületén nem helyezhető el.
(6) Kültéri világítás kialakítása külterületen csak biztonsági szempontok (különösen élet- vagyonvédelem) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges. Talajszintbe épített fényvető berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.
21. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy:
a) azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,
b) vápákat legfeljebb 50 cm-re közelítsék meg,
c) széleik igazodjanak egymáshoz, a tető-felépítményekhez és a tetősík ablakok osztásrendszeréhez,
(2) Lapostető esetén a tető széleihez igazodóan, attól legalább 50 cm-t tartva, a tető teljes területe lefedhető
(3) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel/napkollektorral lefedhető.
(4) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.
20. Rendelkezés a településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról
22. § (1) A településkép védelme érdekében a települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni.
(3) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.
(4) A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.
21. A településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
23. § A képviselő-testület településképi bejelentési eljárást folytat le a jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
22. Településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
24. § (1) A képviselő-testület a településképi bejelentési eljárást a településkép védelméről szóló törvényben, a Kr.-ben és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a képviselő-testülethez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 2. melléklete. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(3) A képviselő-testület határozatát – amennyiben települési főépítészt foglalkoztat a település – a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(4) A képviselő-testület településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
(5) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a képviselő-testület tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) A településképi bejelentési eljárás díj és illetékmentes.
23. A településképi kötelezési eljárás
25. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a képviselő-testület településképi kötelezési eljárást folytathat le.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és e tevékenységek eredményeként létrejött építmények, továbbá építmények rendeltetésének módosítása esetében a településképi szempontok érvényesítése érdekében:
aa) ha az építmény vagy környezete nem felel meg a településkép védelmi rendelet előírásainak,
ab) az építmény vagy környezete műszakilag, esztétikailag nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ac) az építmény vagy környezetének megjelenése a településképet kirívó módon rontja,
ad) az építményt vagy környezetét nem a szabályoknak megfelelően vagy a településképet kirívóan rontó módon használják.
b) a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó esetekben:
ba) a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén,
bb) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén.
c) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése, átalakítása érdekében,
d) a településkép védelme érdekében az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén.
(3) Az eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.
24. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
26. § (1) A kötelezett ha nem tesz eleget a településkép-védelmi kötelezésben foglalt kötelezettségeknek, egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(2) A településkép-védelmi bírság
a) felső határa 1 000 000 forint,
b) alsó határa 100 000 forint.
(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
25. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
27. § (1) A településkép-védelmi bírságot a képviselő-testület határozatban állapítja meg
(2) Az érintettet a településkép-védelmi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.
(3) A településkép-védelmi bírságról hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek, csak a döntés ellen az ügyfél közigazgatási pert indíthat.
(4) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
26. Hatályon kívül helyező rendelkezések
28. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 15/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelet.
29. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 17. § 2022. január 13-án lép hatályba.