Zagyvarékas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2014. (X. 20.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2023. 12. 02- 2024. 10. 10 16:30

Zagyvarékas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2014. (X. 20.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

2023.12.02.

Zagyvarékas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1. § A képviselő-testület és szervei számára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

ZAGYVARÉKAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
(2) Az önkormányzat székhelye:
5051 Zagyvarékas, Rákóczi út 56. sz.
(3) Az önkormányzat működési (illetékességi) területe:
Zagyvarékas község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:
ZAGYVARÉKAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE.
(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei:
a polgármester,
a bizottságok,
a Polgármesteri Hivatal,
a jegyző és
a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: SZKTT) látják el.
(6) A Képviselő- testület és szerveinek jogállása:
a) 1 Polgármester, a polgármestert a választópolgárok közvetlenül választják meg, megválasztásával a törvény erejénél fogva a képviselő-testület tagjává válik. A polgármester az önkormányzat törvényes képviselője (polgári jogi és közjogi képviselet),
b) Bizottságok, szervezetét a képviselő-testület határozza meg és képviselő-testület választja meg a tagjait,
c) Polgármesteri Hivatal, önálló jogi személy, önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Általános felügyeleti szerve: Zagyvarékas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. Törvényességi felügyeleti szerve: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kormányhivatal,
d) Jegyző: a Polgármesteri Hivatal vezetője. Pályázat útján a polgármester nevezi ki határozatlan időre. Általános hatáskörű államigazgatási hatáskört gyakorol, azonban önkormányzati hatsákörben is eljárhat, döntést hozhat, amennyiben a képviselő-testület a hatáskörét a jegyzőre ruházza át.
e) SZKTT: a társult tagok által létrehozott önálló jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Képviseletét a Társulás elnöke látja el. A Társulásra vonatkozó fő szabályokat a társulási megállapodás tartalmazza. Szervezeti felépítését és működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg.
f) Képviselő-testület: a helyi önkormányzati autonómia népképviseleti szerve, amelynek tagjait a választópolgárok közvetlenül választják meg. Működésének részletes szabályait maga határozza meg a szervezeti és működési szabályzatában. A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többséggel kimondhatja feloszlatását.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete által adományozható kitüntetések: Díszpolgári Cím és a Zagyvarékasért Emlékérem.

A kitüntetés adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) Az önkormányzat hivatalos lapja: ZAGYVARÉKASI HIRMONDÓ
Az önkormányzat honlapot működtet, amelynek elérhetősége: www.zagyvarekas.hu.

4. § A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők lenyomatát az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat és hatásköre és azok gyakorlása

5. § (1)2 Az önkormányzati feladat és hatáskörök fő szabályként a képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzati hatósági hatáskörök átruházásáról a 4. számú melléklet rendelkezik.

(2)3

(3)4 Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereteken belül tett – intézkedéseiről, azok eredményéről a képviselő-testület előtt beszámol.

6. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Mötv. 42. § -ában felsoroltakon túlmenően:

- a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás alkalmával az illetmény összegének megállapítása,
- képviselő-testület munkatervének elfogadása,
- éven belüli hitelfelvétel,
- önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése, illetőleg megterhelése,
- helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg az arról történő lemondás,
- a polgármester illetményének, valamint a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása.
(2) Az önkormányzat önként vállalt önkormányzati feladatait, valamint a kötelező feladatait részletesen az SzMSz 1. melléklete tartalmazza.
(3) Új közszolgáltatási feladatok felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
(4) Az előkészítő eljárás eredményét, összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a (3) bekezdésben említett feltételeket.
III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1 A képviselő-testületi ülés összehívása

7. § (1)5 A képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, a bizottságai, a jegyző, a képviselő-testület hivatala és a SZKTT-a útján, valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

(2) A képviselő-testület tagjainak választáskori száma a polgármesterrel együtt: 7 fő.

(3)6 A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 7 soros ülést tart (ide nem értve a kötelezően megtartandó közmeghallgatást is).

(4)7 A képviselő-testület soros ülését minden hónap utolsó csütörtökjén 17 órakor a KÖZSÉGHÁZA házasságkötő termében tartja.

A képviselő-testület az évente egyszer kötelezően megtartandó közmeghallgatást előre meghirdetett időpontban a Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár Színháztermében és a Vasúti Újtelepi Közösségi Házban tartja.

8. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2)8 A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint a polgármester és az alpolgármester 15 napot meghaladó tartós akadályoztatása esetén a testületi ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti le.

(3) A képviselő-testület ülését

a) a települési képviselők ¼-ének, vagy

b) a képviselő-testület bizottságának indítványára is össze kell hívni.

Ez esetben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül, a meghívó egyidejű kiküldésével tűzi ki.

(4) A képviselő-testület ülésének összehívása főszabályként írásban, a 9. § (1) bekezdése –a-c, pontjaiban meghatározott személyek meghívása e-mail útján, -d-j, pontjaiban meghatározott személyek meghívása az írásos meghívó postai úton való megküldésével történik.

A meghívót a polgármester írja alá.
A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendi pontok előterjesztőit.
(5) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy az érdekeltek az ülés előtt lehetőség szerint 5, de legalább 3 nappal korábban kézhez kapják.
(6) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül telefon (telefax), elektronikus levél (e-mail), vagy távirat útján is összehívható.
(7) A képviselő-testület soros ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat honlapján történő közzététellel történik. A Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján a meghívón fel kell tüntetni, hogy a napirendek anyaga a Polgármesteri Hivatal 3. sz. irodájában tekinthetők meg.

2. A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

9. § (1)9 A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a napirendi pont előterjesztőit,

d) a bizottságok nem képviselő tagjait,

e) a roma nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f) az illetékes országgyűlési képviselőt,

g) a lakossági civil, társadalmi, párt és gazdálkodó szervezetek képviselőit,

h) az önkormányzati intézmények vezetőit,

i) a katolikus egyház képviselőjét,

j) akit a polgármester megjelölt.

k)10 az aljegyzőt.

(2) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magába foglalja a tanácskozási jogát is.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg:

- az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan az (1) bekezdés b-f) pontjában;
- az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan az (1) bekezdés g-j) pontjában megjelölteket.

3. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

10. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Ez esetben a képviselő-testületét 7 napon belül ugyanezen napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

11. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár szabadon részt vehet.

(2) Zárt ülés elrendelésére a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(3)11 A zárt ülésen:

a) a képviselő-testület tagjai,

b) a jegyző,

c) a jegyzői referens

d) helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnöke (kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor)

e) meghívása esetén az érdekelt és a szakértő

f) meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője vesz részt.

g) az aljegyző

(4) A zárt ülésen tárgyalt ügyet az ülésen jelen lévők kötelesek bizalmasan kezelni, az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségüknek eleget tenni.

4. Munkaterv

12. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján látja el feladatát.

(2) A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé elfogadásra a tárgyévet megelőző év utolsó képviselő-testületi ülésére. A munkaterv elkészítése a polgármester feladata.

(3) A munkaterv tervezetének összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a települési képviselőktől,

b) az alpolgármestertől,

c) a képviselő-testület bizottságaitól,

d) a jegyzőtől,

e) a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökétől,

f) a község összeszerveződő közösségeitől.

(4) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor tájékoztatást kell adni a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról és azok indokairól.

(5) A munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a munkatervben érintett előadóknak,

d) a roma nemzetiségi önkormányzat elnökének,

e) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

f) a községi könyvtárnak.

(6) A munkatervet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

5. Előterjesztés

13. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, illetve azon túl az új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló, tájékoztató.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozat javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Előterjesztésre jogosult:

a. polgármester (alpolgármester),
b. jegyző,
c. települési képviselő,
d. témakör szerint illetékes bizottság elnöke.
(4) Az előterjesztés főbb elemei:
a. az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, határozatokat, a hozott határozatok eredményeit) a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, a mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és indokolják a döntést.
b. a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és határidők megjelölésével.
(5) Az előterjesztések (4) bekezdésben foglalt főbb elemein kívüli alaki, tartalmi követelményeit, készítésének rendjét a 2. melléklet tartalmazza.
(6) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz és gondoskodik az anyag postázásáról.

6. Sürgősségi indítvány

14. § (1) A sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei:

a) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt.

b) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.

c) Sürgősségi indítvány benyújtására jogosult:

ca) polgármester (alpolgármester),

cb) jegyző,

cc) bizottságok elnökei,

cd) települési képviselők.

d) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

h) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják.

7. Kérdés, interpelláció

15. § (1)12 Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyben történő tudakozódás, amelyre nincs viszontválasz lehetőség.”

(1) A kérdésre a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc. A válasznak lényegretörőnek kell lennie. Amennyiben összetett probléma felvetéséről van szó, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 15 napon belül írásban kell a választ megadni. Az érdemi válasz előkészítése a jegyző feladata. A kérdésre adott válaszról nem hoz döntést a képviselő-testület.

(2) A képviselő-testületi ülésen a települési képviselő önkormányzati ügyben szóban és írásban egyaránt felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármestertől,

c) a bizottságok elnökeitől

d) a jegyzőtől.

Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, hatáskörökkel, illetve valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységével, vagy valamely önkormányzati döntés végrehajtásával, illetve valamely intézkedés elmulasztásával.

(3)13

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testületi ülésen először az előterjesztő nyilatkozik, majd a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt vita nélkül az elfogadásról. Az ülést követő 15 napon belül adott írásbeli válasz elfogadásáról a képviselő-testület a következő ülésén dönt.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, úgy vizsgálatot rendelhet el. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Az elrendelt vizsgálat lefolytatására a képviselő-testület a polgármestert, az alpolgármestert, vagy a tárgy szerint illetékes bizottság elnökét bízhatja meg, illetve a vizsgálat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(6) A vizsgálat eredményét a képviselő-testülettel ismertetni kell.

8. Az ülés vezetése

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, megnyitja, illetve berekeszti az ülést.

A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja
a) a számszerű határozatképességet (ezen kötelezettsége az ülés során folyamatosan fennáll, határozatképtelenné vált ülés esetén meg kell kísérelnie a határozatképesség helyreállítását),
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról.
(2) A képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül határoz.
(3) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
(4) A napirendi pontok tárgyalása előtt:
a) a képviselő-testület tagjai interpellációt, kérdést terjeszthetnek elő,
b) a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.

17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön – külön vitát nyit, melynek során

a) az előterjesztő a vita előtt szóban kiegészítést tehet a napirendhez,

b) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama 5 perc, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése esetén a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő javaslatát a vita lezárásig megváltoztathatja és azt a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
(4) Az önkormányzat bizottságai valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.
(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A vita lezárása után:
a) a napirendi pont előadója válaszolhat a hozzászólásokra,
b) a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(7) Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és vitában elhangzott határozat javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról – azok elhangzásának sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a képviselő-testület.
(8) A napirendek megtárgyalása után kerül sor az interpellációs kérdések megválaszolására.

18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülés vezetőjének feladata.

Ennek keretében:
a. figyelmezteti azt a hozzászólót, akit eltér a tárgyalt témától, eredménytelen figyelmeztetés esetén tőle a szót megvonja,
b. rendre utasítja azt, aki az üléshez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsít,
c. figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása.
d. a „széksértés” megállapítását kezdeményezheti azon képviselő esetében, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, botrányos viselkedésével a tanácskozást zavarja, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet, illetve a képviselő-testületet meg nem követi.
e. a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintett állampolgárt a terem elhagyására is kötelezheti. A települési képviselő a terem elhagyására nem kötelezhető.
f. Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(2) A széksértés tárgyalására a képviselő-testület zárt ülést rendel el, ahol elsőként a széksértés elkövetéséről, majd a rendbírság összegéről kell dönteni.
(3) A széksértés elkövetésének tényét és a rendbírság összegét a képviselő-testület minősített többséggel állapítja meg.
(4) A széksértés elkövetése 5.000.- Ft-tól 10.000.- Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtható.
(5) A képviselő-testület által megállapított rendbírság összegét 8 napon belül kell befizetni a Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási számlája javára.
(6) A polgármester javaslatára a képviselő-testület határozott időre félbeszakíthatja az ülést, ha olyan rendzavarás történik, ami a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A félbeszakadt képviselő-testületi ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

9. A szavazás módja

19. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (rendelet, határozat) nyílt szavazással (kézfelemeléssel) hozza.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tart:

a. alpolgármester választás,
b. egyéb, jogszabály által kötelezően előirt esetekben.
(3) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:
a. az ülés vezetője, vagy
b. bármely képviselő.
(4) A titkos szavazás eljárása: A borítékba helyezett szavazólapon az arra kijelölt helyiség az urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a. a szavazás helyét és időpontját,
b. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, tisztségét,
c. a szavazás során felmerült körülményeket,
d. a szavazás eredményét.
(5) A titkos szavazás lebonyolításáról a képviselő- testület által létrehozandó ideiglenes bizottság: Szavazatszámló Bizottság képviselő-testületi tagjai gondoskodnak.
(6) A képviselő-testület a jelen lévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Törvényi előírás alapján a név szerinti szavazást el kell rendelni, ha a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt kimondja a feloszlatását. Név szerinti szavazást lehet elrendelni – az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről, vagy megterheléséről.
(7) Név szerinti szavazás során a polgármester a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A névszerinti szavazásról készítendő külön jegyzőkönyvet hitelesítve a képviselő-testület jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(8) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatt – elrendelheti a szavazás megismétlését.

20. § (1) A javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 fő képviselőnek) a szavazata (minősített többség) szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:

a) rendeletalkotáshoz,

b) önkormányzat szervezetének alakításához működésének meghatározásához

c) törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, illetve felmentéshez, megbízás visszavonásához,

d) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,

e) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról,

f) intézményalapításhoz, átszervezéshez, megszüntetéshez,

g) zárt ülés elrendeléséhez,

h) képviselő kizárásához,

i) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása, továbbá vagyon nyilatkozattételi kötelezettsége szándékos elmulasztása, vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése miatt a polgármester ellen a polgármesteri tisztsége megszüntetése érdekében bírósági kereset benyújtásához,

j)14 képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásának kimondásához,

k) önkormányzati tulajdonban lévő vagyonról való rendelkezéshez,

l) helyi népszavazás elrendeléséhez,

m) névszerinti szavazás elrendeléséhez,

n) kitüntetés adományozásához,

o) képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

p) értékhatár nélküli hitel felvételéhez,

q) helyi közügy önkéntes felvállalásához, lemondásához,

r) sürgősségi indítvány elfogadásához,

s) a polgármester illetve képviselő összeférhetetlenségének kimondásához,

t) széksértés tényének megállapitásához, rendbirság kiszabásához.

10. Települési képviselők kizárása

21. § (1) A települési képviselők kizárására a Mötv. előírásai az irányadók.

(2) A személyes érintettség be nem jelentésével hozott döntés végrehajtását fel kell függeszteni és a kérdést már az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni, ha a döntés vagyonnövekményt vagy más előnyt eredményezett a bejelentési kötelezettséget elmulasztó számára. Az újratárgyalás során a mulasztásban vétkes képviselő nem vehet részt az előterjesztés megismételt tárgyalásában, az arról szóló döntés meghozatalában és végrehajtásában.

11. A képviselő-testület döntései

22. § (1) A képviselő-testület

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a két ülés közötti főbb eseményekről, fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztató elfogadásáról,

b) a képviselői kérdésre adott válasz elfogadásáról.

23. § (1) Az önkormányzat által alkotott rendeletek jelölése tartalma:

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését

b) a rendelet sorszámát, per évszámát (arab számmal)

c) a rendelet kihirdetése dátumát (hónap: római számmal, nap: arab számmal)

d) az önkormányzati kifejezést,

e) a rendelete kifejezést,

f) a rendelet címét.

"Például: Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2007. (III.30.)

önkormányzati rendelete

az Önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról."

(2) Az önkormányzat által hozott határozatok jelölése tartalmazza:
a) a sorszámát, per évszámát (arab számmal), és
b) az elfogadásának dátumát (hónap: római számmal, nap: arab számmal).
"Például: 1/1999. (I.28.) sz. Képviselő-testületi határozat"
(3) A képviselő-testület rendeleteit, a határozatait külön – külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendeletet polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A képviselő-testület által megalkotott rendeletet ki kell hirdetni. A kihirdetés a megalkotást követő 14. napig az önkormányzat honlapján való közzététel útján történik. A kihirdetett rendeletet: meg kell küldeni a községi könyvtárnak és biztosítani kell, hogy azt a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejében az állampolgárok megtekinthessék.
(5) A számozott határozatokat jegyzőkönyvi kivonat formájában meg kell küldeni az érintetteknek, a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(6) A jegyző gondoskodik:
a) a megalkotott rendeletek kihirdetéséről,
b) a határozatok kiküldéséről,
c) a rendeletek és határozatok nyilvántartásáról,
d) a rendeletek folyamatos karbantartásáról, szükség esetén módosításuk, hatályon kívül helyezésük kezdeményezéséről.

12. Rendelet alkotás

24. § (1) Rendelet alkotást kezdeményezhet:

a) polgármester, alpolgármester,

b) bármely képviselő-testületi tag,

c) képviselő-testület bizottsága,

d) jegyző.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez lehet benyújtani, aki azt az illetékes bizottság, majd a képviselő-testület elé terjeszti. Az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségességéről a képviselő-testület dönt, és egyben meghatározza az elkészítés menetét, megállapítja a rendelet előkészítése során figyelembe veendő elveket, szempontokat.

(3) Az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát vagy erre a célra külön bizottságot hozhat létre. A szakmai előkészítés és a rendelet tervezet képviselő-testület elé terjesztése a jegyző feladata.

(4) A jegyző feladata a rendelet hiteles, végleges szövegezésének összeállítása is.

13. A képviselő-testület ülésének dokumentuma:

a jegyzőkönyv.

25. § (1) A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel és 3 példányban jegyzőkönyv készül. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A hangfelvételt a Polgármesteri Hivatal irattári tervében meghatározott ideig kell megőrizni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a képviselő-testület ülésének helyét, időpontját,

b) a megjelent képviselők nevét,

c) a meghívottak nevét és megjelenésének tényét

d) a távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát, a távolmaradás jelzését,

e) a javasolt, az elfogadott és a tárgyalt napirendeket, az előadók nevét,

f) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, bejelentéseket,

g) szóbeli előterjesztés esetén annak tartalmát,

h) napirendi pontonként az elhangzott kérdéseket, a kérdező nevének feltüntetésével, az azokra adott választ,

i) napirendi pontonként a hozzászóló nevét, részvétele jogcímét és a hozzászólások lényegét, a javaslatokat és a hozott döntések pontos megfogalmazását,

j) a döntéshozatalban résztvevők számát

k) a döntésből kizárt képviselő nevét és a kizárás indokát

l) a szavazás számszerű eredményét,

m) az ülésen történt fontosabb eseményeket,

n) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat és az azokra adott válaszokat, illetve az azokról hozott határozatokat,

o) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését

p) a polgármester és a jegyző aláírását, pecsétet.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az írásban benyújtott kérdések, interpellációk,

d) a tárgyalt előterjesztések és a rendelet, valamint határozat tervezetek,

e) egyéb írásos indítványok,

f) az elfogadott rendeletek,

g) a névszerinti szavazásról készült külön jegyzőkönyv,

h) a titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv.

(4) A jegyzőkönyv közokirat. A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében:

a) annak minden oldalát folyamatos számozással kell ellátni,

b) a lapokat olyan módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható,

c) a jegyzőkönyv és mellékleteinek összefogása (pl. zsinórral való összefűzése, füzetként való összetűzése) után a hátoldalon vagy a gerincen az önkormányzat bélyegzővel ellátott zárócédulával kell rögzíteni.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző őrzi, kezeli, évente bekötteti és irattárba helyezi.

(6) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és az ülés jegyzőkönyvébe, ezért ezen állampolgári jogok biztosítása érdekében a nyílt ülés jegyzőkönyvének és mellékleteinek egy másolati példányát meg kell küldeni a Községi Könyvtárba is.

(7) A zárt ülés külön jegyzőkönyvét a Polgármesteri Hivatal titkos iratként kezeli. A külön tv. szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetősége zárt ülés tartása esetén is biztosított.

(8) A jegyzőkönyvről, annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok költségtérítés ellenében másolatot kérhetnek.

IV. Fejezet

A települési képviselő

26. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a Mötv. 1. melléklete szerinti esküt tesz. A képviselőt a Mötv-ben és jelen SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. A képviselő – ezen minőségében végzett tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

(3) A települési képviselők névsorát az 3. függelék tartalmazza.

(4) A képviselők főbb jogai:

a) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának ülésén,

b) kérdést tehet fel és interpellálhat a képviselő-testületi ülésen,

c) a képviselő-testület vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot,

d) a képviselői fórumokat szervezhet,

e) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését,

f) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, megszervezésében és ellenőrzésében,

g) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi roma nemzetiségii önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,

h) javasolhatja a bizottságok elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását,

i) tájékoztatást és ügyviteli közreműködést igényelhet a képviselői munkájához a Polgármesteri Hivataltól,

j) képviselői megbízatásának ellátásával összefüggésben a külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjra jogosult.

(5) A képviselő főbb kötelezettségei:

A települési képviselő köteles:
a) a képviselő-testület ülésén részt venni és annak munkájába tevékenyen bekapcsolódni, írásban vagy szóban a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) képviselő megbízatásához méltó, a képviselő-testület és annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni,
c) felhívás alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatok lefolytatásában,
d) a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (és magán) titkot megőrizni, (titoktartási kötelezettségsége a megbízatásának lejárta után is fennáll),
e) tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, illetve hátrányára történő felhasználásáról,
f) bejelenteni – döntéshozatal előtt – a személyes érintettségét,
g) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
h) bejelenteni a Mötv. 38. § (1) bekezdésében meghatározott képviselői méltatlanságot megalapozó körülményeket,
i) bejelenti haladéktalanul a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek,
j) vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének eleget tenni. Ezen kötelezettsége elmulasztása esetén a vagyonnyilatkozat benyújtásáig az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és a Mötv. 39. § (2) bekezdésében meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
(6) A képviselő-testület a települési képviselők részére – külön önkormányzati rendeletben meghatározott – tiszteletdíjat állapított meg.
V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

1. A bizottsági feladatok és szervezet

27. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. Az állandó bizottság tagjainak megbízatása a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladata elvégzéséig illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezése, tagjainak száma:
a. Pénzügyi Bizottság: 5 fő, ebből 4 fő képviselő, 1 fő nem képviselő tag.
b. Szociális Bizottság: 8 fő, ebből 5 fő képviselő, 3 fő nem képviselő tag.
A bizottságok tagjainak felsorolását a 3. számú függelék tartalmazza.
(3) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok jegyzékét és a bizottságok ügyrendjét a 3. melléklet tartalmazza. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
(4) A bizottságok működésének főbb szabályait az SZMSZ állapítja meg a belső működési szabályaikat a Mötv. és az SZMSZ keretei között- maguk állapítják meg.

2. A bizottságok működés főbb szabályai

28. § (1) Egyazon képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, egyazon képviselő azonban csak egy bizottságban tölthet be elnöki tisztséget. A bizottságok nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak a bizottság működésével kapcsolatban.
(2) Az előterjesztés a tárgyban érintett bizottságok állásfoglalásával, véleményével, javaslatával nyújthatók be a képviselő-testületnek.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottsági ülés vezetését az elnök által felkért bizottsági tag látja el.
(4) 15 A bizottságok a képviselő-testület ülésező hetének csütörtökén 16.00 órakor a KÖZSÉGHÁZA HÁZASSÁGKÖTŐ TERMÉBEN tartanak ülést. Indokolt esetben ettől eltérő időben is tartható bizottsági ülés.
(5) A Szociális Bizottság a (4) bekezdésben meghatározottakon túl az önkormányzati hatósági ügyek átruházott hatáskörben való tárgyalására minden hó minden második szerdáján 16,00 órakor a Községháza házasságkötő termében tart ülést. Indokolt esetben ettől eltérő időpontban is megtartható az ülés.
(6) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.
(7) Valamely bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására bármely képviselő tehet javaslatot. Az indítványt a bizottság elnöke a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(8) 16 A bizottsági üléseken tanácskozási jog illeti meg
a) a polgármestert,
b) az alpolgármestert,
c) a jegyzőt,
d) az aljegyzőt.

29. § (1) A bizottság ülése nyilvános, azonban köteles zárt ülést tartani a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint.

(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára is a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jegyzőkönyv a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

1. A polgármester

30. § (1)17 A polgármester a választópolgárok által megválasztott főállású vagy társadalmi megbízatásban álló tisztségviselő.

(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabály keretek között állapítja meg.

A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok:
a. illetmény megállapítás,
b. jutalmazás,
c. összeférhetetlenség kimondás,
d. fegyelmi eljárás megindítás, fegyelmi büntetés kimondás,
e. anyagi felelősség megállapítás,
f. szabadság megállapítás, kiadás, a polgármesterre vonatkozó szabadságolási terv jóváhagyás.
(3) A polgármester a szabadsága kivételét köteles bejelenteni a képviselő-testületnek. Amennyiben a polgármester nem veszi ki a tárgyévi szabadságát, úgy azt részére az ide vonatkozó törvényi előírások alapján ki kell adni. A polgármesteri szabadság ki nem vételét, valamint ki nem adását, annak okait adminisztrálni kell. A polgármester szabadságát a jegyző tartja nyilván.
(4) A polgármester jutalmazására a pénzügyi bizottság tesz javaslatot.
(5) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:
a) képviseli az önkormányzatot, e jogát esetenként az alpolgármesterre, önkormányzati képviselőre bízhatja,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) segíti a képviselők és a kisebbségi önkormányzat munkáját,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalom gyakorlását a közakarat érvényesülését,
f) kapcsolatot tart a település társadalmi, gazdasági szervezetekkel, a helyi önszerveződő közösségekkel és azok vezetőivel,
g) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,
h) ápolja az önkormányzat hazai kapcsolatait,
i) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit,
j) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,
k) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok tekintetében,
l) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
(6) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozza a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozataival, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
(7) A polgármester a Polgármesteri Hivatalban minden hónap páros hétfőjén 9 00-1300 óráig fogadónapot tart.

2. Az alpolgármester

31. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére:

1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.
(2) A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját – a polgármester javaslatára – a képviselő-testület állapítja meg.

3. A jegyző

32. § (1) A polgármester – pályázat útján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző feladatai a Mötv-ben foglaltakon túlmenően:

a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) szervezi a Polgármesteri Hivatal jogi felvilágosító munkáját,

d) ellátja a Polgármesteri Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,

f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

g) gondoskodik az SzMSz mellékleteinek, függelékeinek naprakész állapotban tartásáról,

h) munkaterv szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról, az államigazgatási ügyek intézéséről.

(3)18 A jegyzői feladatokat, amennyiben a jegyzői, aljegyzői tisztség betöltetlen, illetve tartós akadályoztatás esetén, a jegyzői képesítésnek megfelelő köztisztviselő látja el.

(3a)19 (3a) A jegyző a jogszabálysértő döntés vagy működés esetén köteles jelezni a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szervének a törvénysértést. Írásos előterjesztésben előforduló törvénysértés esetén írásban, a képviselő-testület ülésén elhangzó jogszabálysértő döntési javaslat esetén pedig az ülésen szóban köteles megtenni a törvényességi észrevételét

(4) A jegyző a Polgármesteri Hivatalban minden páros hét hétfőjén 8 30 órától 12 00 óráig 13 00 órától 15 00 óráig fogadónapot tart.

4. Az aljegyző

33. §20 A polgármester a jegyző helyettesítésére aljegyzőt nevezhet ki.

VII. Fejezet

A polgármesteri hivatal

34. § (1) A hivatal hivatalos elnevezése: Zagyvarékasi Polgármesteri Hivatal

Székhelye: 5051 Zagyvarékas, Rákóczi út 56. sz.
Telefon: 56-540-020, Fax: 56-540-024, E-mail: hivatal@zagyvarekas.hu
A hivatal vezetője: a jegyző
(2) A polgármesteri hivatal a képviselő-testület által határozattal jóváhagyott SzMSz szerint működik, amely tartalmazza a hivatal jogállását, feladatait, belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét és egyéb működési kérdéseket.
VIII. Fejezet

A társulások

35. § 21Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében jelenleg a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulásának a tagja.

IX. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

1. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

36. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

2. Közmeghallgatás

37. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart a lakosság jelentős részét érintő kérdésekről, pl.: - helyi adók, - tervezett fejlesztések és azok megvalósítása.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a községben működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselők, a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz intézhetnek kérdéseket, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás előtti 15 naptól a Polgármesteri Hivatal és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház előterében elhelyezett „ötletládában” helyezhetők el az állampolgárok írásos közérdekű kérdései, javaslatai.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján elhelyezett hirdetményen kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

3. Képviselői fogadóóra

38. § (1) A települési képviselők a választópolgárokkal való kapcsolat ápolása, a választópolgárok problémáinak megismerése céljából képviselői fogadó órát tarthatnak.

(2) A fogadóóra tartásának helyéről és pontos időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell.

(3) A tájékoztatót az önkormányzat hirdető tábláján és honlapján a fogadó órát megelőző legalább 15 nappal korábban ki kell függeszteni.

X. Fejezet

Az önkormányzat vagyona, költségvetése

1. Az önkormányzat vagyona

39. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkotott.

(2) A rendelet rögzíti Zagyvarékas Község nemzeti vagyonával kapcsolatosan azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet (vagyonkezelés, vagyonhasznosítás, vagyonátruházás, vagyonszerzés).

(3) A polgármester köteles az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról tájékoztatni az állampolgárokat a közmeghallgatás keretén belül.

2. A gazdasági program

40. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy az azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program tartalmazza a képviselő-testület azon hosszútávú fejlesztési célkitűzéseit, feladatait, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban a helyi társadalmi, gazdasági adottságok figyelembevételével – a kistérségi és megyei fejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatok végrehajtását szolgálják.

(2) A gazdasági program elkészítéséért az önkormányzat felelős, a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

3. Az önkormányzat költségvetése

41. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetés elfogadása két fordulóban történik.

a) Az első forduló (koncepció) főbb elemei:
aa) A Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevételei,
ab) Az önkormányzat részére kötelezően előirt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése.
Ezen belül:
1. bevételi források feltárása, azok bővítési lehetősége,
2. kiadási szükségletek meghatározása,
3. a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,
4. a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
b) A második forduló főbb elemei:
A költségvetési javaslat tartalmazza:
a) az önkormányzat költségvetési bevételeit és kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban,
b) az önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban,
c) a költségvetési egyenleg összegét,
d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának igénybevételét,
e) a költségvetési hiány belső finanszírozásán túli külső finanszírozására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit működési és felhalmozási cél szerinti bontásban
f) a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti bontásban,
g) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik/válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,
h) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeket a futamidő végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig,
i) a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeket,
j) a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket,
k) általános és céltartalékot.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen megtárgyalja.
(4) A költségvetés előirányzatait kizárólag a képviselő-testület módosíthatja.
(5) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben lévő szabályok az irányadók.

4. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

42. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel. Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a kivitelezők kérelmére a bíróság állapítja meg.

(3) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni – a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével – a feladatok finanszírozását.

(4) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről a jogszabályok figyelembevételével saját hatáskörben döntsön, melyről a képviselő-testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(5) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

(6) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények gazdasági besorolása:

a) Zagyvarékasi Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó,

b) Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár önállóan működő,

c) Zagyvarékas Községi Bölcsőde önállóan működő

d)22 Zagyvarékasi Égszínkék Óvoda és Konyha önállóan működő

e)23

költségvetési szervek, amelyek a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a költségvetési rendeletben meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.

Az önkormányzat alaptevékenységéhez kapcsolatos kormányzati funkciók

43. § Az önkormányzat alaptevékenységéhez kapcsolódó kormányzati funkciók száma, megnevezése:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel
018020 Központi költségvetési befizetések
018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236 Országos közfoglalkoztatási program
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
064010 Közvilágítás
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072311 Fogorvosi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
083030 Egyéb kiadói tevékenység
101150 Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások
103010 Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátása
104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátás
107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások

Az önkormányzat számlái

44. §24 Az önkormányzat számlavezető pénzintézetének neve, címe: Takarékbank Zrt. 5052 Újszász , Erkel F. u. 2/a

5. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

45. § (1) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatait megbízás alapján külső szakértő ellenőr útján látja el.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat éves ellenőrzési tervét az előző év december-31-éig hagyja jóvá.

(3)25

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

46. § (1) Ezen rendelet 2014. október 20. napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti,

(1)26 az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 14/2011. (X.13.) önkormányzati rendelet és a módosítására alkotott 7/2012. (II.24.), 9/2012. (III.30.), 19/2012. (IX.21.), 21/2012. (X.26.), 28/2012. (XII.14.) önkormányzati rendelet és az önkormányzati hatósági hatáskörök átruházásáról szóló 16/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet.

(3) Az SZMSZ mellékletei:

1. melléklet: Az önkormányzat kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatairól.

2. melléklet: Az előterjesztés készítésének rendje, tartalmi és alaki követelményei.

3. melléklet: A bizottságok feladat és hatásköre, a bizottságok ügyrendje.

274. melléklet: A képviselő-testület által átruházott hatáskörök

(4) Az SZMSZ függelékei:

1. függelék: A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők lenyomata.

2. függelék: A települési képviselők névsora.

3. függelék: A képviselő-testület bizottságainak névsora, a bizottságok elnöke, tagjai.

4.28 függelék: Az önkormányzat hatályos rendeleteinek jegyzéke.

5. függelék Az önkormányzat intézményei.

47. § Az SZMSZ mellékleteivel együtt

a) megküldendő:

a) a települési képviselőknek,

b) a nem képviselő bizottsági tagoknak,

c) a polgármesteri hivatal dolgozóinak.

b) megtekinthető

a) az önkormányzat honlapján,

b) a községi könyvtárban,

c) ügyfélfogadási idő alatt a polgármesteri hivatalban.

1

A 2. § (6) bekezdés a) pontja a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Módosította a 11/2019 (XI.7.) számú rendelet Hatályos: 2019.XI.07-től

3

Hatályon kívül helyezte a 11/2019 (XI.7.) számú rendelet Hatályos: 2019.XI.07-től

4

Módosította a 11/2019 (XI.7.) számú rendelet Hatályos: 2019.XI.07-től

5

Módosította a 11/2019 (XI.7.) számú rendelet Hatályos: 2019.XI.07-től

6

A 7. § (3) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

7

A 7. § (4) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

8

A 8. § (2) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (V. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 8. § (2) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

9

Módosította a 11/2019 (XI.7.) számú rendelet Hatályos: 2019.XI.07-től

10

A 9. § (1) bekezdés k) pontját a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

11

A 11. § (3) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

12

Módosította a 11/2019 (XI.7.) számú rendelet Hatályos: 2019.XI.07-től

13

Hatályon kívül helyezte a 11/2019 (XI.7.) számú rendelet Hatályos: 2019.XI.07-től

14

A 20. § (2) bekezdés j) pontja a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (V. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

15

A 28. § (4) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

16

A 28. § (8) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

17

A 30. § (1) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

18

Kiegészítette a 11/2019 (XI.7.) számú rendelet Hatályos: 2019.XI.07-től A 32. § (3) bekezdése a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

19

Kiegészítette a 11/2019 (XI.7.) számú rendelet Hatályos: 2019.XI.07-től

20

A 33. § a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

21

Módosította a 11/2019 (XI.7.) számú rendelet Hatályos: 2019.XI.07-től

22

A 42. § (6) bekezdés d) pontja a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

23

Hatályon kívül helyezte a 11/2019 (XI.7.) számú rendelet Hatályos: 2019.XI.07-től

24

A 44. § a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

25

Hatályon kívül helyezte a 11/2019 (XI.7.) számú rendelet Hatályos: 2019.XI.07-től

26

Kiegészítette a 11/2019 (XI.7.) számú rendelet Hatályos: 2019.XI.07-től

27

Kiegészítette a 11/2019 (XI.7.) számú rendelet Hatályos: 2019.XI.07-től

28

A 46. § (4) bekezdés 4. pontja a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

29

A 3. melléklet a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 4. melléklet a Zagyvarékas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2021. (V. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Zagyvarékas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A 4. melléklet 1. függelék a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

32

A 4. melléklet 2. függelék a Zagyvarékas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2021. (V. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 2. függelék a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

33

A 4. melléklet 3. függelék a Zagyvarékas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2021. (V. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet 3. függelék a Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.