Zagyvarékas Község Önkormányzatának

2/2020.(II.10.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Zagyvarékas Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 143. § (4) bek, d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bek. a) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

1. E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztásának az a magatartás minősül, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és amelyhez a képviselő-testület a rendeletében jogkövetkezményt rendel.
2. A rendelet hatálya minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed.

A közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztása miatt kiszabható jogkövetkezmények

2. §

1. Az e rendeletben meghatározott a közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztásának elkövetőjével szemben 1.000 Ft-tól 150.000 Ft-ig terjedő igazgatási bírság szabható ki.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott igazgatási bírságot az elkövető az első fokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az önkormányzat költségvetési számlájára történő utalás útján vagy a pénztárba történő befizetéssel köteles teljesíteni.
3. Az igazgatási bírságot úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az elkövető személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók.
4. Az igazgatási bírság megállapításakor érvényesíteni kell a fokozatosság követelményét.
5. Igazgatási bírság kiszabása helyett megrovás alkalmazható, amennyiben a magatartás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és a közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztásának elkövetője személyi körülményeire is figyelemmel, ettől az intézkedéstől kellő visszatartás várható.

A közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztását megalapozó magatartások

Állattartás

3. §

1. A közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztását követi el az az állattartó, aki
   1. nem gondoskodik az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról,
   2. az állat tartására szolgáló helyiséget, udvart nem takarítja, fertőtleníti rendszeresen, indokolt esetben nem szagtalanítja, nem gondoskodik rendszeresen a rovarok és rágcsálók irtásáról,
   3. bármilyen állatot oly módon tart, hogy az állat a közterületet szennyezi,
   4. kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről nem távolítja el,
   5. az állattartás során az állat más ingatlanra való átjutását nem akadályozza meg,
   6. csak engedéllyel tartható állatot engedély nélkül tart,
   7. haszonállatot közterületen legeltet.
2. a közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztását követi el az az állattartó, aki
   1. nem tartja be az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, vízügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályokat és ezzel a lakosság nyugalmát zaj- és bűzhatással megzavarja,
   2. nem gondoskodik az állattartás során keletkezett trágyalé megfelelő ártalmatlanításáról,
   3. a keletkezett trágyát nem trágyagyűjtőben tárolja.
3. a közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztását követi el az, aki
   1. közterületen ebet pórázzal ne lát el,
   2. a három hónapos kort elért ebet 30 napon belül saját költségére állatorvossal veszettség ellen nem oltatja be, az ebet expanderrel nem láttatja el,
   3. ebet – vakvezető eb kivételével – játszótérre, vendéglátóegységbe, élelmiszerraktárba, szórakozóhelyre, óvoda, iskola területére, orvosi rendelőbe, kereskedelmi egységbe, gyógyszertárba, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, köztemetőbe bevisz vagy beenged,
   4. az ebet úgy tartja, hogy az mások nyugalmát tartósan és rendszeresen zavarja.

Növények telepítése

4. §

1. a közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztását követi el az, aki

1. belterületen nem tartja be az alábbi legkisebb telepítési (ültetési) távolságot az ingatlan határától

1. 1 métert meghaladó, de 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és cserje, bokor, fa esetében legalább 2 méter
28. 3 méternél magasabbra növő fa és egyéb cserje, bokor valamint oszlopos fenyőfélék esetében legalább 3 méter,
55. nyírt sövény, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje, bokor és fenyőféle esetén legalább 0,5 méter

2. kúszó- vagy kapaszkodó cserjét nem saját tulajdonú kerítésére futtatja fel,
3. amennyiben a szomszédos ingatlanon az épület oldalhatárra épült, a kerítés mellé telepített növények vágását nem végzi el oly módon, hogy azok a kerítéshez és az épülethez ne érjenek hozzá,
4. telekhatárra épített szomszédos épület esetén árasztással locsolja azokat a növényeket, amelyek a telekhatártól számított 2 méteren belül vannak.

5. §

A közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztását követi el az, aki

1. közterületre – a tulajdonoson kívül – fát, cserjét, bokrot ültet a zöldterület kezelőjével történő előzetes egyeztetés, írásban megadott kezelői hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően,
2. a közterületre ültetett fát hatósági engedély nélkül kivágja.

A helyi környezet védelme

6. §

A közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztását követi el az, aki

1. a szennyvizet nem a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően létesített zárt szennyvíztárolóba vagy szennyvízcsatornába gyűjti, elhelyezi vagy bevezeti
2. a szennyvizet élő vizekbe, felhagyott kutakba, talajvízbe vezeti gyűjti,
3. a települési folyékony hulladékot nem a tevékenység gyakorlására jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozónak adja át,
4. csatorna hiányában kommunális szennyvíz elhelyezésére vízzáróan megépített szennyvízgyűjtő medencét nem alakít ki, ennek rendszeres karbantartásáról és szükség szerinti ürítéséről nem gondoskodik,
5. épületek falfelületét festékkel vagy egyéb anyaggal beszennyezi, összefirkálja.

A temetők fenntartása és üzemeltetése

7. §

A közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztását követi el az, aki

1. az önkormányzat fenntartásában álló köztemetőben a sírhelyek között a sírok gondozásából származó szemetet tárol, a sírgondozás során keletkezett hulladékot nem a kijelölt helyre rakja le,
2. a köztemető területére engedély nélkül – halottat és mozgássérült személyt szállító jármű és szemétszállító járművek kivételével – behajt,
3. a köztemető területén tüzet rak,
4. a temetői munkát úgy végez, hogy a szomszédos temetési hely megsérül, és nem gondoskodik az eredeti állapot helyreállításáról
5. jogosultság nélkül temetési szolgáltatást végez,
6. a temetőben elhelyezett közkifolyókra vízelvezetésre alkalmas eszközt csatoltat vagy bármilyen módon a temetőt látogató, sírhelyeket gondozó polgárokat a vízelvezetésben korlátozza.

Házszámtáblákra, útjelző táblákra vonatkozó szabályok

8. §

A közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztását követi el az, aki

1. a házszámtábla kihelyezésével, pótlásával, cseréjével kapcsolatos kötelezettséget megszegi,
2. közterületi útjelző táblát megrongál, eltakar, vagy más módon a tájékoztató jellegét megszünteti,
3. közterületi útjelző táblát jogtalanul kihelyez vagy eltávolít.

Az avar és a kerti hulladék kezelésére, égetésére vonatkozó szabályok

9. §

1. Az avar és a kerti hulladékok ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.
2. Avart, kerti hulladékot csak olyan helyen és területen lehet égetni, ahol az égetés a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.
3. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 méter, saját telken lévő épülettől 5 méter, szalma- és szálastakarmány kazlaktól 20 méter távolságon belül nem szabad. Az égetés során keletkező hő és füst a környéken lévő zöld növényeket, fákat, bokrokat nem károsíthatja.
4. Avart és kerti hulladékot nagykorú személy kizárólag a saját telkén égethet.
5. Égetni október 01. – április 30-ig, kizárólag péntek, szombat, vasárnap délelőtt 5-8 óráig, délután 17-20 óráig lehet szélcsendes időben. Az égetés időtartama a 120 percet nem haladhatja meg, tartós füstölés nem engedélyezett. Csak száraz állapotú avar és kerti hulladék égethető el.
6. Az égetéshez nem használható benzin, olaj vagy más vegyi adalékanyag, és az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális eredetű, vagy veszélyes hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, vagy ezek maradékait.

10. §

1. A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni.
2. Az égetés helyszínén oltóvizet vagy a tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, valamint az oltást segítő kéziszerszámot (pl. lapát, ásó, villa) kell készenlétben tartani.
3. Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni. A tűz kihunyásáról a tűzgyújtás helyszínének elhagyása előtt meg kell győződni.
4. Tilos égetni egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális intézmények 100 méteres körzetében az intézmény működésének ideje alatt. Tilos égetni továbbá, ha az erre illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat rendelt el.

11. §

E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően elkövetett közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztásának esetén kell alkalmazni.

Kelt: Zagyvarékas Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2020. február 4-i soros ülésén.

Kurucz László                                                                                                                   Dr. Fekete Nóra

polgármester                                                                                                                        jegyző

Záradék:

Ezen rendelet 2020. február 9-én kihirdetésre került.

                                                                                                                                              Dr. Fekete Nóra

                                                                                                                                                     jegyző