Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása
a helyi önazonosság védelméről
Hatályos: 2026. 01. 01Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása
2026.01.01.
a helyi önazonosság védelméről
Végső előterjesztői indokolás
A helyi önazonosságról szóló 2025. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban Hövtv.), valamint a végrehajtásáról szóló 240/2025. (VII, 31.) Kormányrendelet hatálybalépésével lehetősége van a helyi önkormányzatoknak, hogy éljenek a helyi önazonosságról szóló önkormányzati rendelet megalkotásával.
A Képviselő – testület 122/2025 (IX.24.) számú kt. határozatával arról döntött, hogy megalkotja a helyi önazonosságról szóló önkormányzati rendeletet.
A Hövtv. 5 § (8) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:
Az önkormányzat a jogvédelmi eszköz igénybevétele a jogvédelmi eszköz típusának kiválasztása, a betelepülés feltételeinek meghatározása a mentesség, valamint a méltányosság bevezetése során, az önkormányzati rendelet megalkotásakor értékeli és mérlegeli
1. a település társadalmi gazdasági folyamatait.
2. a betelepülésnek a település kialakult és megtartandó helyi életformájára, társadalmi berendezkedésére, valamint a település karakterére gyakorolt pozitív és negatív hatásait;
c) a betelepülés nyomán jelentkező helyi közszolgáltatási igényeket, az önkormányzat megnövekedő feladatait és azok teljesíthetőségét;
d) a betelepülésnek a helyben élők létfeltételeire, helyben maradására – így különösen életminőségére, a fiatal generációk helyi otthonteremtési lehetőségeire, továbbá az ingatlanárakra – gyakorolt hatásait;
e) a munkaerőpiaci adottságok és igények figyelembevételével azt, hogy a településre milyen gazdasági tevékenységet végző vagy foglalkozású személyek betelepülése kívánt;
f) azt, hogy a helyi önazonosság védelme érdekében alkalmazandó jogvédelmi eszköz által biztosított korlátozás arányos-e, és a vizsgált önazonosság-védelmi cél kisebb korlátozást jelentő jogvédelmi eszköz alkalmazásával is elérhető-e.
A fentiekben ismertetett jogszabályhelyek figyelembevételével az alábbi megállapítások indokolják a helyi önazonosságról szóló önkormányzati rendelet megalkotását.
Zagyvarékas értékei között meghatározó helyen áll a hitt és a vallási hagyományok ápolása, A vallás a településen élők számára támaszt, erkölcsi iránymutatást és lelki támaszt ad.
A település múltját nem csupán őrzi, hanem helyi hagyományok ápolásával, közösségi rendezvényekkel kulturális programokkal és ünnepekkel folyamatosan életben is tartja. Ez erősíti a helyi identitást és összeköti a falu lakóit generációkon át.
A település identitásának fontos része a közösség biztonságának védelme ezért Zagyvarékas értékrendjébe nem tartozik bele a lopás a kábítószer kereskedelem vagy bármilyen ezzel kapcsolatos tevékenység az erőszak a zaklatás a bántalmazás illetőleg bármilyen közösséget romboló magatartás.
A falut összetartó szándék az, hogy a település lakói tisztában legyenek közös értékeikkel, és ezek mentén éljenek, dolgozzanak, neveljék gyermekeiket.
Zagyvarékas identitása a hitre az összefogásra a tiszteletre, munkára, hagyományokra épülő közösség Ez a szilárd alap, amely biztosítja a település jövőjét népességmegtartó erejét és kulturális gazdagságát.
A Hövtv. három eszközt nevesít:
elővásárlási jog biztosítása (dologi jogvédelmi eszköz)
lakcímlétesítés tilalma és/vagy feltételhez kötése,
betelepülési hozzájárulás megállapítása.
A Hövtv. alapján mentesül a betelepülőkre vonatkozó tilalmak, korlátozások és feltételek alól az a természetes személy, aki a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója, továbbá akinek a település a származási helye; az a természetes személy,
aki bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő 10 évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább 12 hónapot a településen élt;
az a természetes személy, aki állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként, ideértve az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságok foglalkoztatottjait is, e munkavégzés érdekében települ be a településre;
aki ugyan nem ott született vagy nem tudja bizonyítani, hogy ott élt, de teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kijelenti, hogy a településen kíván munkavégzésre irányuló tevékenységet végezni;
elemi csapás vagy baleset miatt otthontalanná vált; lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett, ideértve a közeli hozzátartozóját is;
aki az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja;
aki a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója;
aki a településen hitéleti, egészségügyi, sport-, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él.
Az elmúlt hetekben egyeztetéseket tartottunk a képviselő- testület tagjaival melynek során vizsgáltuk a településen zajló folyamatokat, áttekintettük, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek milyen pozitív és esetleg milyen negatív hatással lehetnek településünk közösségére.
Elhangzott számos érv és ellenérv, de végül az a javaslat fogalmazódott meg, hogy a településünkön élő valamennyi Zagyvarékasi lakos érdekét képviselve, éljünk a törvény adta lehetőséggel és alkalmazzuk jól a rendelkezésre álló eszközöket.
A helyi önazonosságról szóló helyi rendelet tervezet 3 § (2) bekezdése „ Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása ellenére sem létesíthet lakcímet az a betelepülő, aki ellen személy elleni erőszakos bűncselekmény vagy kábítószer – kereskedelem, valamint kábítószer birtoklása miatt büntetett előéletű „
A fenti hivatkozott rendelkezések komoly aggályokat vetnek fel az egyenlő bánásmódod követelménye oldaláról, miután védett tulajdonságok okán érheti hátrányos megkülönböztetés az egyént. Védett tulajdonság lehet a vagyoni helyzet, valamint egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző is. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2/2010 (IV.9.) TT. sz. állásfoglalásában „egyéb helyzet” meghatározásával kapcsolatban kialakított állásfoglalása alapján az egyénnel szemben folytatott büntetőeljárás, illetőleg a büntetett előélet is beletartozik az egyéb védett tulajdonságok kategóriájába. Valószínűsíthető, hogy aki a fentiek miatt nem tud majd az adott ingatlanba esetlegesen pert fog indítani az Önkormányzattal szemben.
Tehát az egyén bűntettet előélete, társadalombiztosítási jogviszonyának megléte az ingatlanba bejelentkezett személyek számának korlátozása nem olyan tényezők, amelyek a helyi önazonossághoz való jog tartalmába beilleszthetők lennének.