Tiszaörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról
Hatályos: 2023. 03. 22- 2024. 02. 29Tiszaörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról
Tiszaörs Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 79. § (2) bekezdés b) pontja, valamint 80. § (1) bekezdése illetve az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 108. §-ában foglaltak alapján figyelembe véve egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényt, az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól a következő rendeletet alkotja.
Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve:
a) az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek, intézmények vagyonát,
b) az önkormányzat társulásba vitt vagyonát,
c) a vállalkozásba vitt vagyont.
(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:
a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
b) az önkormányzatot illető vagyoni értékű jogok, valamint
c) az önkormányzat követelései.
A (2) bekezdés a)-c) pontokban meghatározott önkormányzati vagyon szempontjából azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentő tételt.
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
2. § (1) Az önkormányzati vagyon áll:
a) a törzsvagyonból, valamint
b) az egyéb vagyonból.
(2) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:
a) forgalomképtelen,
b) korlátozottan forgalomképes,
c) forgalomképes.
(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.
(4) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes.
(5) Az önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.
Az önkormányzat egyéb vagyona
3. § (1) Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
(2) Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes.
A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök
4. § (1) A helyi önkormányzatot - jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg.
(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházza.
(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza.
Vagyon elidegenítés - értékesítés, ingyenes átruházás
5. § (1)1 A vagyont értékesíteni 35 millió forint értékhatár felett versenytárgyalás útján. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörűnek – kell lennie. A vagyont értékesíteni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.
(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(3) Feltételekkel lehet értékesíteni az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(4) Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:
a)2 A képviselőtestület az 20-35 millió forint értékhatár közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 1-20 millió forint értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselőtestület ezen esetben is a legjobb ajánlattevő javára dönt.
b) Az 1 millió forint értékhatárt el nem érő vagyont a polgármester – a helyben szokásos módon meghirdeti és a legjobb ajánlattevő javára dönt az értékesítésről.
A polgármester a döntéséről a képviselőtestületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(5) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet.
A vagyon megterhelése
6. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése – értékhatár nélkül - a képviselő-testület joga.
A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban
7. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat.
(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(4) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.
(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba:
a) A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a vagyonátadási törvényből kifolyólag vesz részt vállalkozásban, a különböző gazdasági társaságban megjelenő részesedés formájában. A vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlására a jogszabályok, illetve a (8)-(11) bekezdések alapján kerülhet sor.
b) Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.
(6) Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.
(7) Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
(8) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket működtető gazdasági társaságok tagjává vált.
(9) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.
(10) Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban vehet részt. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.
(11) A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.
A vagyon más célú hasznosítása - használat, hasznosítási jog
8. § (1)3 Az önkormányzati vagyon használata, illetve hasznosítás jogát átengedni 35 millió forint értékhatár felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie. A versenytárgyalás alá eső vagyon használati illetve hasznosítási jogát átengedni a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad.
(2) A használat és használati jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett.
(3) A használat és a használati jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. Koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület jogosult.
(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetben lehet:
a) koncessziós szerződéssel, jogszabály illetve e rendelet szerint
b) az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint.
(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati illetve hasznosítási jogát át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel a jogszabályban rögzített feltételek mellett 12-14 bekezdés betartásával illetve önkormányzati rendelet alapján.
(6) Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használati illetve hasznosítási jogát – ideiglenesen – át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel
b) bérleti szerződéssel
használati díj ellenében.
(7)4 A képviselő-testület 20-35 millió forint értékhatárok közé eső vagyonhasználati illetve hasznosítási jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(8)5 1-20 millió forint értékhatárok között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használat, illetve a hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(9) A képviselő-testület dönt - értékhatár nélkül - az 1 évet meghaladó használati illetve hasznosítási jog átengedéséről, kivéve az önkormányzati lakások hasznosítása esetén.
(10) Az önkormányzati lakások bérlőit a polgármester jelöli ki, a bérleti díjakat a képviselő-testület határozza meg. A képviselő-testület a lakás műszaki állapotára való tekintettel, valamint szakember helyi letelepítésének céljából a bérleti díjból kedvezményt jogosult megállapítani.
(11) A képviselő-testület a 1. mellékletben határozza meg az ingatlanok bérleti és használati díját.
(12) A polgármester dönt az 1 millió forint értékhatárt el nem érő használati és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg.
(13) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.
(14) Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.
A vagyon más célú hasznosítása - társulás
9. § (1) Az önkormányzati vagyon társulásba vihető.
(2) Az önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában – a Ptk. közös vagyonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.
(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.
(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona köréből az intézmények épületei, középületek vihetők társulásba.
(6) Az önkormányzat fogalomképes törzsvagyona társulásba vihető.
A vagyon más célú hasznosítása - értékpapírvásárlás
10. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.
(2) A 100 ezer forint feletti értékpapír vásárlásakor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.
(3) A 100 ezer forint feletti meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról feltételeiről a képviselő-testület dönt.
(4) Felhatalmazást kap a polgármester a 100 ezer forintot meg nem haladó értékpapír forgalom vétel és eladás lebonyolítására, azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
11. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga:
a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 100 ezer forinttól a képviselő-testület joga.
b) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 100 ezer forint alatt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester joga, valamint
c) a polgármester joga – szintén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben -, értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondási joga.
(2) A polgármester az (1) bekezdés b) és c) pontjai szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani,:
a) ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) ha a követelés érvényesítésére indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására.
c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna,
d) ha a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – követelésről való lemondásról bírói egyezség történt.
e) ha a felszámolási eljárás, illetve csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek.
f) ha a követeléssel érintett szerv, személy nem elérhető, nem lelhető fel és ez bizonyított.
(4) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(5) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésről, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.
Hitelfelvétel és törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
12. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel, és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket a költségvetési rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.
(3) Az önkormányzat lízing szerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.
Ellenérték nélkül kapott illetve felajánlott vagyon
13. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
Intézmények gazdálkodása a vagyonnal
14. § (1) Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelési jog – átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.
(2) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – bevételi növelésre fordíthatja.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza – a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel – az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek a vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett, egyes vagyonkezelői jogok gyakorlására.
a) Az intézmény vezetője 50 ezer forint értékhatár feletti feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatban meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről illetve selejtezésről évvégén az írásos beszámolóban számot kell adni.
b) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokra saját hatáskörben – maximum 1 évre - bérleti szerződést köthet.
c) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.
d) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.
e) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetés tervezésekor. A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.
f) Az intézmény vezetője az ingyenesen történő átengedést a képviselő-testület engedélyével teljesítheti. Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg.
g) Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.
h) Az intézmény a követeléséről a képviselő-testület engedélyével mondhat le.
i) Az intézmény a számáras felajánlott vagyon elfogadásáról, illetve az ellenérték nélkül történő vagyon átvételéről 100 ezer forintig saját hatáskörben dönthet: e feletti vagyon elfogadásáról azonban csak a képviselő-testület jóváhagyásával dönthet.
j) A gazdálkodása megszervezésére tekintettel az önállóan működő besorolású intézmény vagyonkezelési feladatai az önállóan működő intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan működő és gazdálkodó intézmény közötti – a képviselő-testület által jóváhagyott – a megállapodás szerint alakulnak.
(4) A önállóan működő intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolja a (3) bekezdésben rögzített vagyonkezelői jogokat.
(5) A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.
A vagyon nyilvántartása
15. § (1) Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.
(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
(3) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - külön jogszabályban meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni.
Záró rendelkezése
16. § (1) E rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a 8/1992. (VI. 16.) számú önkormányzati rendelet Tiszaörs Község Önkormányzatának vagyongazdálkodásáról.
1. melléklet
Az 5. § (1) bekezdése a Tiszaörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 20.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdés a) pontja a Tiszaörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 20.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a Tiszaörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 20.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (7) bekezdése a Tiszaörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 20.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (8) bekezdése a Tiszaörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 20.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.