Tiszaörs Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - szervezeti és működési rendjére a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezés

Az önkormányzat és jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszaörs Községi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye: 5362 Tiszaörs Hősök tere 5.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

Tiszaörs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.

(4) A képviselő-testület szervei:

a) polgármester

b) képviselőtestület bizottságai

c) közös önkormányzati hivatal

d) jegyző

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Tiszaörs község közigazgatási területe.

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

3. §

Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkotott.

 II. fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

4.§.

(1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőt-testület által átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat által ellátott, kormányzati funkció szerint meghatározott feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

5. §

A képviselő-testület összehívása

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület ülésére – zárt ülés kivételével – tanácskozási joggal meg kell hívni:

- az jegyzőt,

- a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

- az előterjesztőt, illetve a napirend által érintett szerv vezetőjét;

- a témában érintett társadalmi szervezetek képviselőit,

- az önkormányzati hivatal napirendnél illetékes ügyintézőjét,

- az önkormányzati intézmények helyi vezetőit,

- indokolt esetben az érintett bizottságok nem képviselő tagjait,

- akinek Tiszaörs Községi Önkormányzat Képviselőtestülete díszpolgári címet adományozott,

- akit a polgármester megjelöl.

(3) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(4) Az ülés előterjesztését a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

Az önkormányzati hirdetőtáblán kifüggesztéssel közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni az önkormányzati hivatalba.

(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

6. §

(1) A képviselő-testület éves munkatervben jóváhagyott ülésterv szerint végzi munkáját.

(2) Az üléstervet minden év február 15-ig, a javaslatok alapján a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

(3) Az üléstervre javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők,

b) a bizottságok,

c) a jegyző, aljegyző

d) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervek vezetői,

e) a település önszerveződő közösségei.

f) nemzetiségi önkormányzat testülete.

(4) Az ülésterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

(5) Az ülésterv tartalmazza:

- a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,

- a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,

- a tervezett napirendi pont előterjesztését véleményezőket,

7. §

Az ülések előkészítése

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(3) Az előterjesztés főbb elemei:

a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben részt vevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

8. §

A sürgősségi indítvány

(1) A képviselő-testület - a polgármester javaslatára - minősített többséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:

a) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.

Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

b) Ha a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

c) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.

9. §

A vita, szavazás

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselőtestülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület- az elhangzás sorrendjében-, majd az eredeti javaslatról.

(9) Szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni.

(10) A képviselő-testület a döntéseit ( határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(11) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni. Figyelembe kell venni a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogszabályok rendelkezéseit.

(12) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt a törvény írja elő,

b) azt a polgármester illetve a jelenlevő képviselők egynegyede indítványozza,

Ügyrend kérdésében név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(13) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelen lévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

(14) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(15) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

(16) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől 1-től kezdődően  - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Tiszaörs Községi Önkormányzat Képviselőtestületének ......./20…. (..... hó .... nap) önkormányzati határozata.

(17) A testületi határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

(18) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a határozattal érintett személyeknek és szerveknek.

10. §

A titkos szavazás

(1) Titkos szavazást kell tartani a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott ügyekben.

(2) Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(3) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

11. §

Kérdés, interpelláció

(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.

A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc.

(3) A képviselő képviselő-testület ülésén - lehetőleg a napirendek lezárása után:

a) a polgármestertől,

b) alpolgármestertől,

c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,

d) a jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet ( interpellálhat), amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ ad.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.

(7) Az interpellációról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

12. §

A tanácskozás rendjének fenntartása

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

c) a figyelmeztetés és rendbontás eredménytelensége esetén a polgármester megvonja a szót.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

13. §

A jegyzőkönyv

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmi elemeiről a Mötv. rendelkezik. A Mötv.-ben meghatározottakon túl a jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés nyilvánosságának meghatározását (nyílt, zárt.)

b) a távol maradt képviselő nevét, jelölve, hogy távolmaradását előre jelezte, vagy nem jelezte.

(2) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni: Ebből:

a) az eredeti példányt a jegyző kezeli,

b) egy példányát hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára, amely a jegyzőkönyvezetői feladatokat ellátó köztisztviselőnél kerül lefűzésre és tárolásra.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv  példányaihoz csatolni kell a meghívót (kivéve a 6.§ (5) bekezdés) az írásbeli előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

IV. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

14. §

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

(1) A rendeletalkotás kezdeményezése

Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a polgármester

b) az önkormányzati bizottságok,

c) a települési képviselők,

d) a jegyző,

(2) A rendelettervezet elkészítése

a) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél- elveket, szempontokat állapíthat meg.

b) A tervezetet az önkormányzati hivatal tárgy szerint érintett munkatársa készíti el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, illetve a külső szakértő is.

c) Az önkormányzati hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

(3) A tervezet véleményezése

a) A jogszabályi környezet

b) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

- a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,

- a lakossági közvélemény-kutatás,

c) A tervezetet - a jegyző véleményével együtt - a tárgy szerint érintett bizottságokkal együttesen tartott ülésén - megvitatja.

d) A képviselőtestület egyes rendelettervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.

(4) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

a) A polgármester, a bizottságok elnökei, a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

c) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön  - a naptári év elejétől 1-től kezdődően - folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Tiszaörs Községi Önkormányzat Képviselőtestületének ......./20... ( ..........hó .......nap) önkormányzati rendelete.

(5) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos közzétételi módja az önkormányzati hirdetőtáblán történő kifüggesztés.

(6) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. A nyilvántartást a 3.függelék tartalmazza.

V. Fejezet

A települési képviselő

15. §

A képviselő főbb jogai

(1) Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(3) A képviselő-testület hivatalától igényelhet képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.

(4) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti az önkormányzati hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 8 napon belül köteles érdemi választ adni.

(5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

(6) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

16. §

A képviselő főbb kötelezettségei

(1) Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában, a közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester rendszeresen felhívja a figyelmet.

(2) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

(4) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

(5) Kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

(6) A személyes érintettség bejelentése.

(7) Települési képviselők névsorát a 1. függelék tartalmazza.

18. §

A bizottsági működés főbb szabályai

(1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az ülés összehívásáról és vezetéséről a bizottság valamely képviselő tagja gondoskodik.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó- ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

(7) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(9) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül

(10) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

19. §

A polgármester

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a – a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésén tájékoztatja.

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv 42.§-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, alábbi meghatározott önkormányzati ügyekben:

a) életet és vagyonbiztonságot veszélyeztető ügyekben,

b) támogatói vélemény, nyilatkozat, hozzájárulás, az önkormányzati forrást nem igényelő témákban.

(5) A polgármester – a forrás megjelölésével – bruttó 100.000 Ft értékhatárig a képviselő-testület jóváhagyása nélkül dönthet forrásfelhasználásról, melyről a képviselő-testületet utólag tájékoztatja.

(6) A polgármester összehangolja a bizottságok munkáját, indítványozhatja azok összehívását.

(7) A polgármesternek gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester tekintetében.  

(8) A polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a közalkalmazottak és a közfoglalkoztatottak tekintetében.

(9) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselőtestület gyakorolja. A szabadság kiadásának időpontját - a polgármester előzetes meghallgatása után - az éves szabadságolási terv alapján határozza meg.

A polgármester szabadságkiadásával kapcsolatos nyilvántartást a jegyző vezeti.

(10) A polgármester illetményére és egyéb juttatásaira a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tesz javaslatot.

20. §

Alpolgármester

1. A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.

2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.

(4) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

21. §

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:

(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a Pénzügyi és Településfejlesztési bizottság elnöke gyakorolja.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

22. §

A jegyző

(1) A jegyző az Mötv.-ben felsoroltakon kívüli feladatai:

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

b) előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket, valamint a  a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben.

(2) Amennyiben az előterjesztést nem a jegyző készíti elő, úgy törvényességi ellenőrzés keretében az előterjesztőnek a jegyzővel egyeztetnie kell.

(3) A jegyző ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e a jogszabályoknak. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az előterjesztés a vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem felel meg, úgy köteles az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatni.

(4) Amennyiben a jegyző a törvényességi észrevételt az egyeztetés után is fenntartja, arról a képviselő-testületet tájékoztatja.

(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Tiszaszentimrei Közös Önkormányzati Hivatal felsőfokú, közgazdász végzettségű, pénzügyi ügyintézője látja el.

23. §

Az aljegyző

A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

24. §

A Közös Önkormányzati Hivatal

 (1) Az önkormányzat önkormányzati hivatalának hivatalos elnevezése: Tiszaszentimrei Közös Önkormányzati Hivatal. (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal)

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 5322 Tiszaszentimre, Hősök tere 7.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal állandó jelleggel működő kirendeltsége: 5362 Tiszaörs, Hősök tere 5.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal

a) belső szervezeti tagozódását,

b) munkarendjét,

c) ügyfélfogadás rendjét,

feladatkörét a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

25. §

Önkormányzati társulás

1. A képviselő-testület bármely más önkormányzattal feladatai hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása céljából szabadon társulhat.
2. Az önkormányzati társulások jegyzékét az 4. függelék tartalmazza.
   

VIII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

26. §

Hatályon kívül helyezve.

27.§

Lakossági fórumok

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez az egyes települési képviselőkhöz a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a (2) bekezdésben említetteket az önkormányzat hirdetőtábláin kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányuló szabályok.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláin kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

b) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az önkormányzati hivatal dolgozóit, intézményvezetőit, a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül.

IX. Fejezet

Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása

28. §

A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosításra külön rendeletet alkot.

29. §

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásról szóló beszámolóról rendelettel dönt.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(6) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

31. §

(1) A szervezeti és működési szabályzat megalkotásáról szóló rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tiszaörs Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2011. (III.29.) önkormányzati rendelete és a 11/2012.(XII.4.) önkormányzati rendelete.