Tiszaörs Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2019.(X.28.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 10. 29- 2022. 02. 04
Tiszaörs Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2019.(X.28.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2019.10.29.
I. Fejezet
Általános rendelkezés az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszaörs Községi Önkormányzat.
a) székhelye: 5362 Tiszaörs Hősök tere 5.
ba) 5362 Tiszaörs, Kossuth L. út 3. Művelődési Ház és Könyvtár
bb) 5362 Tiszaörs, Kossuth L. út 1/a Orvosi rendelő
bc) 5362 Tiszaörs, Mónus I. út 10. szám Tejfeldolgozó üzem
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Tiszaörs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
(4) A képviselő-testület szervei:
b) képviselőtestület bizottságai
c) közös önkormányzati hivatal
(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Tiszaörs község közigazgatási területe.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és zászló.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
3. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkotott.
II. Fejezet
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
4. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőt-testület által átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat által ellátott, kormányzati funkció szerint meghatározott feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
5. § [A képviselő-testület összehívása]
(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
(2) A képviselő-testület ülésére – zárt ülés kivételével – tanácskozási joggal meg kell hívni:
a)az jegyzőt,
b)a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
c) az előterjesztőt, illetve a napirend által érintett szerv vezetőjét;
d) a bíróság által bejegyzett helyi civil szervezetek vezetői a tevékenységüket érintő napirendek esetén,
e) az önkormányzati hivatal napirendnél illetékes ügyintézőjét,
f) az önkormányzati intézmények helyi vezetőit,
g) indokolt esetben az érintett bizottságok nem képviselő tagjait,
h) akinek Tiszaörs Községi Önkormányzat Képviselőtestülete díszpolgári címet adományozott,
i) akit a polgármester megjelöl.
(3)A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(4) Az ülés előterjesztését a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Az önkormányzati hirdetőtáblán kifüggesztéssel közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni az önkormányzati hivatalba.
(5)Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
6. § (1) A képviselő-testület éves munkatervben jóváhagyott ülésterv szerint végzi munkáját.
(2) Az üléstervet minden év február 15-ig, a javaslatok alapján a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.
(3) Az üléstervre javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
d) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervek vezetői,
e) nemzetiségi önkormányzat testülete.
(4) Az ülésterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.
(5) Az ülésterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,
c) a tervezett napirendi pont előterjesztését véleményezőket,
7. § [Az ülések előkészítése]
(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.
(3) Az előterjesztés főbb elemei:
a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben részt vevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.
8. § [A sürgősségi indítvány]
(1) A képviselő-testület - a polgármester javaslatára - minősített többséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(2) E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.
b) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.
c) Ha a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.
d) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselőtestülethez.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület- az elhangzás sorrendjében-, majd az eredeti javaslatról.
(9) Szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni.
(10) A képviselő-testület a döntéseit ( határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(11) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni. Figyelembe kell venni a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogszabályok rendelkezéseit. (12) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:a) azt a törvény írja elő,b) azt a polgármester illetve a jelenlevő képviselők egynegyede indítványozza,Ügyrend kérdésében név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(13) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelen lévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.
(14) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(15) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.
(16) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől 1-től kezdődően- folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:Tiszaörs Községi Önkormányzat Képviselőtestületének ......./20…. (..... hó .... nap) önkormányzati határozata.
(17) A testületi határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.
(18) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a határozattal érintett személyeknek és szerveknek.
10. § [A titkos szavazás]
(2) Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(3) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.
11. § [Kérdés, interpelláció]
(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc.
(3) A képviselő képviselő-testület ülésén - lehetőleg a napirendek lezárása után:
a) a polgármestertől,
b) alpolgármestertől,
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
d) a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet ( interpellálhat), amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ ad.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.
(7) Az interpellációról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
12. § [A tanácskozás rendjének fenntartása]
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
c) a figyelmeztetés és rendbontás eredménytelensége esetén a polgármester megvonja a szót.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmi elemeiről a Mötv. rendelkezik. A Mötv.-ben meghatározottakon túl a jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés nyilvánosságának meghatározását (nyílt, zárt.)
b) a távol maradt képviselő nevét, jelölve, hogy távolmaradását előre jelezte, vagy nem jelezte.
(2) A testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a jegyző kezel.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót (kivéve a 6.§ (5) bekezdés) az írásbeli előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
IV. Fejezet
Az önkormányzati rendeletalkotás
14. § [A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai]
(1) A rendeletalkotás kezdeményezése
Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a polgármester
b) az önkormányzati bizottságok,
c) a települési képviselők,
d) a jegyző,
(2) A rendelettervezet elkészítése
a) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél- elveket, szempontokat állapíthat meg.
b) A tervezetet az önkormányzati hivatal tárgy szerint érintett munkatársa készíti el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, illetve a külső szakértő is.
c) Az önkormányzati hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(3) A tervezet véleményezése
a) A jogszabályi környezet
b) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:- a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,- a lakossági közvélemény-kutatás,
c) A tervezetet - a jegyző véleményével együtt - a tárgy szerint érintett bizottságokkal együttesen tartott ülésén - megvitatja.
d) A képviselőtestület egyes rendelettervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.
(4) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása
a) A polgármester, a bizottságok elnökei, a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
c) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön- a naptári év elejétől 1-től kezdődően - folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:Tiszaörs Községi Önkormányzat Képviselőtestületének ......./20... ( ..........hó .......nap) önkormányzati rendelete.
(5) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos közzétételi módja az önkormányzati hirdetőtáblán történő kifüggesztés.
(6) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. A nyilvántartást a 3.függelék tartalmazza.
V. Fejezet
15. § [A képviselő főbb jogai]
(1) Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.
(3) A képviselő-testület hivatalától igényelhet képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.
(4) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti az önkormányzati hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 8 napon belül köteles érdemi választ adni.
(5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
(6) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
16. § [A képviselő főbb kötelezettségei]
(1) Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában, a közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester rendszeresen felhívja a figyelmet.
(2) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
(4) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
(5) Kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
(6) A képviselő kötelezettsége személyes érintettségének bejelentése.
(7) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága hatáskörébe tartozik.
(8) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(9) A bizottság elnöke az eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
(10) Települési képviselők névsorát a 1. függelék tartalmazza.
VI. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai
17. § [A bizottsági feladatok és szervezet]
(1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására- állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságot 3 fővel,
b) Társadalompolitikai Bizottságot 5 fővel.
(3) A képviselő-testület állandó bizottságok tagjainak névsorát a 2. függeléke tartalmazza.
(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(5) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét
2. melléklete rögzíti.
(6) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
18. § [A bizottsági működés főbb szabályai]
(1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az ülés összehívásáról és vezetéséről a bizottság valamely képviselő tagja gondoskodik.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó- ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.
(7) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(9) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül (10) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
VII. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai
:a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a – a
Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésén tájékoztatja.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv 42.§-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, alábbi meghatározott önkormányzati ügyekben:
a) életet és vagyonbiztonságot veszélyeztető ügyekben,
b) támogatói vélemény, nyilatkozat, hozzájárulás, az önkormányzati forrást nem igényelő témákban.
(5) A polgármester – a forrás megjelölésével – bruttó 100.000 Ft értékhatárig a képviselő-testület jóváhagyása nélkül dönthet forrásfelhasználásról, melyről a képviselő-testületet utólag tájékoztatja.
(6) A polgármester összehangolja a bizottságok munkáját, indítványozhatja azok összehívását.
(7) A polgármesternek gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester tekintetében.
(8) A polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a közalkalmazottak és a közfoglalkoztatottak tekintetében.
(9) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselőtestület gyakorolja. A szabadság kiadásának időpontját - a polgármester előzetes meghallgatása után - az éves szabadságolási terv alapján határozza meg.A polgármester szabadságkiadásával kapcsolatos nyilvántartást a jegyző vezeti.
(1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.
(4) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
21. § [Polgármester, alpolgármester helyettesítése]
A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:
(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a Pénzügyi és Településfejlesztési bizottság elnöke gyakorolja.
(1) A jegyző az Mötv.-ben felsoroltakon kívüli feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,
b) előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket, valamint a a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
c) ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését,e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben.
(2) Amennyiben az előterjesztést nem a jegyző készíti elő, úgy törvényességi ellenőrzés keretében az előterjesztőnek a jegyzővel egyeztetnie kell.
(3) A jegyző ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e a jogszabályoknak. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az előterjesztés a vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem felel meg, úgy köteles az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatni.
(4) Amennyiben a jegyző a törvényességi észrevételt az egyeztetés után is fenntartja, arról a képviselő-testületet tájékoztatja.
(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Tiszaszentimrei Közös Önkormányzati Hivatal felsőfokú, közgazdász végzettségű, pénzügyi ügyintézője látja el.
A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.
24. § [A Közös Önkormányzati Hivatal]
(1) Az önkormányzat önkormányzati hivatalának hivatalos elnevezése: Tiszaszentimrei Közös Önkormányzati Hivatal. (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal)
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 5322 Tiszaszentimre, Hősök tere 7.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal állandó jelleggel működő kirendeltsége: 5362 Tiszaörs, Hősök tere 5.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal
a) belső szervezeti tagozódását,
b) munkarendjét,
c) ügyfélfogadás rendjét,feladatkörét a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
25. § [Önkormányzati társulás]
(1) A képviselő-testület bármely más önkormányzattal feladatai hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása céljából szabadon társulhat.
(2) Az önkormányzati társulások jegyzékét az 4. függelék tartalmazza.
VIII. Fejezet
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok
26. § [Helyi népszavazás, népi kezdeményezés]
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés szabályait az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
27. § [Lakossági fórumok]
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez az egyes települési képviselőkhöz a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a (2) bekezdésben említetteket az önkormányzat hirdetőtábláin kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányuló szabályok.
(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláin kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
b) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az önkormányzati hivatal dolgozóit, intézményvezetőit, a nemzetiségi önkormányzat elnökét. c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül.
IX. Fejezet
Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása
28. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosításra külön rendeletet alkot.
29. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásról szóló beszámolóról rendelettel dönt.
(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.
(6) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
30. § A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság:
a)véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
b)figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c)vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
X. Fejezet
31. § (1) A szervezeti és működési szabályzat megalkotásáról szóló rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
üres cím
üres cím
üres cím
üres cím
üres cím
üres cím