Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011.(XII.15.) önkormányzati rendelete

Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011.(XII.15.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Hatályos: 2011. 12. 15- 2011. 12. 31


Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

20/2011.(XII.15.) sz. rendelete

a magánszemélyek kommunális adójáról


Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testülete – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a magánszemélyek kommunális adójáról a következő rendeletet alkotja:




A rendelet hatálya

1. §


A rendelet hatálya kiterjed Tiszasüly Község Önkormányzat illetékességi területére.



Adókötelezettség

2. §


(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén:

  1. magánszemély tulajdonában álló lakás, lakóház,
  2. nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga,
  3. beépítetlen belterületi földrészlet (telek)
  4. külterületi (zártkerti) építmények,
  5. külterületi (zártkerti) beépítetlen földrészlet.



Az adó alanya

3. §


  1. Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján a 2. §-ban megjelölt lakás, lakóház, telek, zártkerti építmény, zártkerti beépítetlen földrészlet tulajdonosa és az a magánszemély is, aki a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik, ide értve az önkormányzati tulajdonban álló lakást bérlőket is. 


  1. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a lakást, lakóházat, telket, zártkerti építményt és zártkerti beépítetlen fölrészletet  az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosultja a továbbiakban: tulajdonos).


  1. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz az adókötelezettség bejelentésével egyidejűleg benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.


  1. Társasház esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.


  1. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz az adókötelezettség bejelentésével egyidejűleg benyújtott megállapodásban az abban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.


  1. Adóalany továbbá a külföldi magánszemély is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.


  1. A rendelet alkalmazásában vagyoni értékű jognak kell tekinteni:
    1. haszonélvezeti jogot,
    2. a használati jogot,
    3. a földhasználat jogát,
    4. a kezelői jogot,
    5. a vagyonkezelői jogot,
    6. lakásbérlet.



Adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

4. §


  1. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását, továbbá lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik, és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Az engedély nélkül épült, vagy használatba vett lakás, lakóház és külterületi (zártkerti) építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.  Vagyoni értékű jog megszerzése esetén az adókötelezettség a jog megszerzését követő év első napján keletkezik.


  1. Teleknél a földrészlet belterületté minősítését követő év első napján keletkezik az adókötelezettség.


  1. Külterületi (zártkerti)  beépítetlen földrészlet esetén az adókötelezettség a tulajdonszerzés időpontját követő év első napján keletkezik.


  1. Az adókötelezettséget érintő változást (pld. a lakás átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.


  1. Az adókötelezettség megszűnik a lakás, a lakóház, a külterületi (zártkerti) építmény, illetve a lakásbérleti jogviszony   megszűnése évének utolsó napján. A lakásnak, a lakóháznak, a külterületi (zártkerti) építménynek, illetve a lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.


  1. Az adókötelezettség a 2. § (1) bekezdés c.) pontjában meghatározott telek külterületté minősítése, beépítése esetén a beépítés évének utolsó napján szűnik meg.


  1. A lakás, lakóház, külterületi (zártkerti) építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.



Az adó mértéke

5. §



Az adó mértéke adótárgyanként és lakásbérleti jogonként évi: 6.000.-Ft



Adómentesség, adókedvezmény

6. §


  1. Adómentességet élveznek:


  1. Adómentes a helyi lakos tulajdonában álló, 2. § (1) bekezdés a.) c.) d.) e.) pontjában felsorolt adótárgy, ha a helyi lakos tulajdonos a belterületen lévő egy lakása, vagy egy lakóháza után kommunális adó fizetésére kötelezett.


  1. A 65 év feletti, a lakcímbejelentés szabályai szerint egyedül élő adóalany 50 %-os adókedvezményben részesül.



Bevallás, az adó megfizetése

7. §


  1. Az adózót az adókötelezettség keletkezéséről, a mentesség, a kedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról, körülményekről bevallási, illetőleg bejelentési kötelezettség terheli.


  1. A közlést írásban, az erre a célra szolgáló nyomtatványon kell megtenni az önkormányzati adóhatósághoz.


  1. Az adókötelezettség keletkezéséről és a változásokról annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell adóbevallást adni.


  1. Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, amíg adókötelezettséget érintő változás nem következik be. Az adó megfizetése a bevallást nem pótolja.


  1. Az adózó a kommunális adót félévenként, két egyenlő részletben pótlékmentesen az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizetheti meg.






Értelmező rendelkezések

8. §


E rendelet alkalmazásában:


  1. Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magában foglaló térség, amelyre az önkormányzat hatásköre kiterjed.


  1. Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban.


  1. Építmény: rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre.


  1. Lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használathoz szükséges – helyben szokásos, vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt, azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, amely csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel.


  1. Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.


  1. Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket.


  1. Külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső, az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként megjelölt ingatlan


  1. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.


  1. 65 éven felüli az a személy, aki az adóévet megelőző év december 31-ig a 65. életévét betöltötte.


(10)Egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik










Záró rendelkezések

9. §


  1. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók.
  2. Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.





Tiszasüly, 2011. december 8.




                        /:Pollák Tibor :/                                             /:Tóth Ildikó:/

                        polgármester                                                    jegyző





Kihirdetési záradék:


Ez a rendelet kihirdetve Tiszasüly Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján 2011. december 15. napján.




                                                                                              /:Tóth Ildikó:/

                                                                                                 jegyző