Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelete
Tiszasüly Község településképének védelméről
Hatályos: 2017. 12. 14- 2022. 01. 31Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelete
Tiszasüly Község településképének védelméről
Tiszasüly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.) pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés szerinti partnerségi egyeztetés lefolytatásával, továbbá a 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága; valamint a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek) véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Tiszasüly Község sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, képzőművészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi területi védelem a helyi kialakult, meghatározó, értékes településképet és egyes településrészt meghatározó valamely
a) közterületekkel határolt településszerkezetre
b) utcaképre
c) közterületekkel határolt településrészre
d) település és tájkarakter elemekre terjed ki.
(3) Jelen rendeletben az önkormányzat helyi területi védelmet nem rendel el.
(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(5) Jelen rendeletben az önkormányzat helyi egyedi védelmet nem rendel el.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez be kell szerezni a települési főépítész véleményét.
(3) Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
e) a védelem fajtája,
f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
(4) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/D § a) –d) pontjain túl tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték:
a) állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,
b) fotókat.
(5) A védetté nyilvánított helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
a) megsemmisül,
b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
(7) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:
a) az érintett elem helyszínrajzát,
b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
c) természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
d) fotódokumentációt,
(8) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
6. A helyi védett érték fenntartása
6. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.
(2) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat előtérbe helyezése. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(3) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
(4) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.
A településképi szempontból meghatározható területek
7. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
7. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó terület:
a) általános településrész
A településképi követelmények meghatározása
8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
8. § A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan kell meghatározni.
9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészei követelmények
9. § (1) Új lakóépület építése, meglévő lakóépület héjazatának cseréje esetén kék és zöld színű fémlemez, cserepeslemez fedés nem alkalmazható.
(2) Rönkfából gerendaház nem építhető.
(3) Településképi szempontból meghatározó területen az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, tető főgerinc irányokhoz
b) kialakult párkánymagasságokhoz
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz
d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
10. Egyéb területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
10. § (1) Belterületen épületek építése, meglévő épületek héjazatának cseréje során nem megengedett hullámpala, kék és zöld színű műanyag hullámlemez, cserepeslemez, trapézlemez, valamint a bitumenes hullám- és zsindelyfedés alkalmazása.
(2) Külterületi majoroknál épületek homlokzata világos, pasztell színezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések.
(3) Külterületi majoroknál az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.
11. Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése
11. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas terület a külterület nem védett területei.
(2) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
(3) Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.
(4) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
(5) Természetvédelemmel érintett területeken
a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.
b) kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.
12. Reklámok, reklámhordozók
12. § (1) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz az előkertben nem helyezhető el.
(2) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag információs vagy más célú berendezés igénybevételével lehetséges.
(3) Információs vagy más célú berendezés kizárólag:
a) az utasvárók 20,0 méteres körzetében közterületen,
b) közintézmények közhasználatra átadott területein,
c) közintézmények telekhatárától mért 20,0 méteren belül közterületen telepíthető.
(4) Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(5) Természetvédelemmel érintett területen reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
13. Egyéb műszaki berendezések
13. § (1) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.
(2) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
14. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
14. § Helyi védelemmel kapcsolatos támogatási rendszer e rendeletben nem kerül bevezetésre.
Településkép-érvényesítési eszközök
15. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
15. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található.
(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
(5) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.
(6) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.
16. A településképi véleményezési eljárás
16. § E rendeletben településkép véleményezési eljárás nem kerül bevezetésre.
17. A településképi bejelentési eljárás
17. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,
b) meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,
c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.
d) a teljes közigazgatási terület tekintetében reklámok, illetve hirdető berendezések elhelyezése esetén.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozat alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.
(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(4) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges feltételek figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
(6) A polgármester által kiadott hatósági határozat érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:
a) állandó építmény esetén 1 év,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,
d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,
e) útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.
18. A településképi kötelezés
18. § (1) A polgármester évente egy alkalommal általános ellenőrzést tart.
(2) A településkép érvényesítési eszközök döntéseinek betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester - ellenőrzi.
(3) A mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján jár el.
(4) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(5) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének elmulasztása esetén az eljárás a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést tartalmazó felszólító levéllel indul. Amennyiben az elmulasztásról szóló tudomásszerzést követően 8 napon belül nem reagál az építtető a felszólításra, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(6) A településképi bírság összege
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, 100.000 forint,
b) egyéb településképi, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 forint,
c) kötelező településképi konzultáció elmulasztása esetén 20.000 forint.
Záró rendelkezések
19. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszasüly Község Képviselő - testületének 6/2016. (IV.28.) a Helyi Építési Szabályzatról szóló rendeletének:
a) 4. § (1), (2) bekezdése
c) 19. § (13) bekezdése
1. melléklet