Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018.(II.15.) rendelete

Tiszasüly Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tiszasüly Községi Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 53. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszasülyi Községi Önkormányzat.
2. Az önkormányzat székhelye: Tiszasüly, Kiséri u. 21.
3. Működési területe: Tiszasüly Község közigazgatási területe
4. Az önkormányzat szervei: polgármester, képviselő-testület bizottságai, közös önkormányzati hivatal

Az önkormányzat jelképei

1. A címer zöld és kék színű, vágott, szimmetrikus, háromszög talpú, reneszánsz pajzs. A címer mester alakja: pajzsfőn végigfutó ezüst pólya, mely a pajzs 1/7-e. A pajzsot kettős kontúrú arany keret veszi körbe, mely a pajzsfőnél megszakad a pajzsfő bal és jobboldali peremének behajlása miatt. A pajzs magasság és szélesség aránya 6:5. A reneszánsz pajzs alatt mindkét végén fodrozódó, ívesen lobogó, szimmetrikus, fecskefark végződésű, arany és kék bevonatú, feketével szegélyezett szalag található. A szalag külső arany borításán fekete „Tiszasüly” felírat található. a pajzsfő függőleges szimmetriatengelyén arany bevonatú, lombos végű (barokk) latin kereszt van. A keresztet bal és jobb oldalon szimmetrikusan lefelé hasító ekevasak ölelik. A pajzsfalon kettő ezüst színű fölfelé úszó hal keresztezi egymást.pajzsot uraló ezüst pólya a község életét mindig is meghatározó Tisza folyó megjelenítője. A címerképek a múlt és jelen szimbólumai.
2. A zászlólap – 2:1 arányú, álló formátumú, 100x100 cm-es – ezüst és világoskék zászlóselyem, körben ezüstrojt díszítéssel. A község címere és a zászlótalp felső kétharmad alján – színes megjelenéssel, mindkét oldalán hímzett formában – foglal helyet.
3. A címer és a zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza a Képviselő-testület.

A Képviselő-testület hatásköre

1. A Képviselő-testület hatásköre csak rendeletben ruházható át a bizottságára, a polgármesterre, a jegyzőre.
2. Az átruházott hatásköröket ezen önkormányzati rendelet 2. és 3. számú melléklete tartalmazza a hatáskörök címzettjei szerinti felosztásban.
3. Ha a Képviselő-testület valamely szerve olyan hatáskörben dönt, amelyet a Képviselő-testület nem ruházott rá, vagy már visszavonta, a döntés érvénytelen és nem hajtható végre. az érvénytelen döntést haladéktalanul köteles a döntéshozó visszavonni, ellenkező esetben a döntést a Képviselő-testület megsemmisíti.

Az önkormányzat hitelfelvételéről szóló döntés értékhatárra tekintet nélkül a képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

A Képviselő-testület szervezete és működése

A Képviselő-testület

1. A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülésen gyakorolja hatásköreit.
2. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai
   • a polgármester eskütétele (esküvevő: a korelnök)
   • a települési képviselők eskütétele (esküvevő: a polgármester)
   • a polgármester illetményének megállapítása
3. Az alakuló ülésre a rendes és a rendkívüli ülés szabályait kell alkalmazni.

1. A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart a munkatervben meghatározott időben.
2. a Képviselő-testület üléseit általában a székhelyén tartja, de szükség szerint kihelyezett ülést is tarthat.
3. A képviselő-testületet össze lehet hívni a munkatervben szereplő időpontban is
   • helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés elbírálására, eredményes népszavazás esetén pedig az eredmény végrehajtásának megtárgyalására és biztosítására,
   • bizottság indítványára,
   • települési képviselők egynegyedének indítványára,
   • ha az előző ülés határozatképtelenség miatt meghiúsult,
   • a jegyző indítványára jogszabálysértés megszüntetésére, ha az a rendes ülésig nem halasztható,
   • a törvényességi felügyeletet ellátó szerv kezdeményezésére.

1. A Képviselő-testület ülését 15 napon belül össze kell hívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (Mötv.) 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.
3. Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.

Munkaterv

1. A Képviselő-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja, amelyet maga állapít meg.
2. A munkaterv egy naptári évre tartalmazza, hogy
   • mely hónapokban kell rendes ülést összehívni, valamint közmeghallgatás(ok) mikor tartandó(k),
   • az üléseken milyen napirendi pontokat tervez tárgyalni a Képviselő-testület,
   • napirendi pontoknak kik az előterjesztői.
3. A munkaterven legalább hat ülést kell tervezni.

1. A munkaterv tervezetéhez javaslatot kell kérni:
   • települési képviselőktől,
   • 
     
   • 
     
   • 
     
2. Az (1) bekezdésben felsoroltaka javaslataikat legkésőbb két héttel korábban nyújthatják be, mint ahogy a munkaterv tárgyalását az előző évi munkaterv szerint tervezi a Képviselő-testület.
3. A munkaterv tervezetét lehetőleg a tárgyévet megelőző év utolsó rendes ülésére, de legkésőbb a tárgyév első ülésén a Képviselő-testület elé terjeszti.

Az előterjesztések

1. A meghívóban javasolt napirendi pontokhoz
   • rendelet tervezetet,
   • határozati javaslatot,
   • 
     
   • beszámolót (együttesen: előterjesztést) írásban kell készíteni.
2. Az (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet, de a b) pont esetén annak tartalmát legkésőbb az ülés előtt írásban ki kell osztani azon jelenlévőknek, akik azt egyébként a meghívóval együtt megkapták volna.
3. Az előterjesztés első része tartalmazza a tárgy pontos meghatározását, annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is naprenden, ha igen milyen döntés született, a meghozandó döntés indokainak bemutatását, az előkészítésben részt vevők megnevezését, az előkészítés során felmerült ellenérveket, a különböző döntések várható hatásait, ahhoz milyen anyagi eszközök szükségesek, azok hogyan teremthetők elő.
4. Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely
   • egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,
   • az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazását tartalmazza, és a
   • végrehajtásért felelős megnevezését és a határidőt állapítja meg.
5. Egyszerűbb döntést igénylő vagy közismert ügyben elegendő a határozati javaslat kiküldése. Ennek kiküldéséről a polgármester dönt.
6. Az előterjesztéseket törvényességi ellenőrzés céljából a testületi ülést megelőző 8 nappal korábban kell leadni a jegyzőhöz.
7. A polgármester esetenként engedélyt adhat – a (3) – (4) – (5) bekezdésben foglalt -követelményektől való eltérésre.
8. A rendeletekről és a határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján figyelemmel kell kísérni a végrehajtást.
9. A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát követő rendes ülésen a polgármester vagy a jegyző beszámol.
10. A munkaterv szerinti előterjesztést az előterjesztésre kötelezett az ülés előtt 8 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.
11. A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztések szakmai megalapozására, valamint a lehető legoptimálisabb döntéshozatal érdekében.

Az ülés összehívása

1. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult az ülés összehívására és vezetésére. Ha a polgármester és az alpolgármester egyaránt akadályoztatva van az ülés összehívásában, a bizottságok elnökei életkoruk szerinti sorrendben jogosultak az ülést összehívni és vezetni. A sorban először a legidősebb elnök következik.
2. A meghívó és az ülés anyagának megküldése a jegyző feladata. E kötelezettségének az ülés előtt 5 nappal köteles eleget tenni.
3. A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni. a meghívó tartalmazza:
   • az ülés helyét és kezdési időpontját,
   • a javasolt napirendet napirendi pontonként, továbbá az(ok) előterjesztőjét.
4. Az ülés helyéről és kezdési időpontjáról, a javasolt napirend tartalmáról a választópolgárokat
   • a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, és a
   • a település honlapján történő megjelentetésével kell tájékoztatni.
5. A meghívót az írásbeli előterjesztésekkel együtt meg kell küldeni a Könyvtárnak.
6. A (4) és (5) bekezdés nem alkalmazható azokra a napirendi pontokra, amelyek esetében zárt ülést kell – vagy lehet – tartani.
7. A meghívót
   • rendes ülés előtt legalább 5 nappal,
   • rendkívüli ülés előtt legalább 24 órával kell megküldeni a Képviselő-testület tagjainak.
8. Rendkívüli ülés kivételes körülmények fennállása esetén szóban is (telefonon vagy futár útján) összehívható: ebben az esetben a 24 órás időköz is figyelmen kívül hagyható.
9. A rendkívüli ülésről a nyilvánosságot a legcélszerűbb formában kell tájékoztatni.

1. A meghívóval együtt – lehetőség szerint a rendkívüli ülésre is – ki kell kézbesíteni az előterjesztéseket. A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus formátumban ezzel egyidejűleg közzé kell tenni Tiszasüly honlapján.
2. A zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható napirendi pontok előterjesztéseit a 14. § (2) bekezdésében megjelölt személyek kaphatják meg.

A Képviselő-testület ülése

1. A Képviselő-testület ülése nyilvános.
2. Az ülés nyilvánossága az állampolgárnak az ülésen történő jelenlét lehetőségét biztosítja, de a polgármester dönt arról, hogy az állampolgárnak hozzászólási jogot ad-e.
3. A Képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi önszerveződő közösségek (társadalmi szervezet, egyesület, alapítvány, stb.) képviselőit, a tevékenységi körüket érintő ügyek tárgyalása során.

1. Az ülés egy része is zárttá nyilvánítható. A napirend megállapításakor törekedni kell arra, hogy a zárt ülésen tárgyalásra és eldöntésre kerülő napirendi pontok egymás után következzenek, valamint lehetőleg az ülés végén vagy az elején kerüljenek sorra.
2. A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja mely esetben kötelező az érintett meghallgatása.
3. A zárt ülés tartását a polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti.

Az ülés vezetése

1. A Képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg, majd megállapítja az ülés határozatképességét a jelenlévő képviselő-testületi tagok számának ismertetésével.
2. Ha az ülésen nincs jelen legalább négy képviselő-testületi tag, a polgármester megállapítja, hogy az ülés határozatképtelenség miatt nem tartható meg, és azt ismételten össze kell hívni. A polgármester az ismételt ülés időpontját szóban közölheti a jelenlévőkkel, akik írásbeli meghívása mellőzhető, ha az ismételt ülésre 48 órán belül sor kerül.
3. A határozatképtelenség miatt elmaradt vagy megszakadt ülést változatlan napirenddel – megszakadás esetén azokkal a napirendi pontokkal, amelyekben döntés nem született, vagy ha az nem szükséges, a Képviselő-testület nem tárgyalta – a Képviselő-testület ülését nyolc napon belül össze kell híni úgy, hogy az ismételt ülés időpontját az összehívástól számítva legfeljebb a nyolcadik napra kell kitűzni.
4. Az ülés határozatképességét minden döntéshozatal előtt vizsgálni kell. Ha az ülés berekesztése előtt – a szünetet kivéve – az ülés határozatképtelenné válik a polgármester:
   • a határozatképesség helyreállításáig szünetet rendelhet el, ha valószínűsíthető, hogy az ülés 1 órán belül határozatképessé válik,
   • az ülést berekeszti,
   • ha az a) pont szerinti szünet alatt bizonyossá válik, hogy a határozatképtelenség nem számolható fel, továbbá az egy órás szünet eredménytelenül letelik az ülést berekeszti.
5. Ha az ülés határozatképes, a polgármester tájékoztatja a jelenlévőket, hogy – ha van – a távolmaradt képviselők közül ki jelentette be távollétét, illetőleg ki az, aki az ülésen való részvételben akadályozott.

1. A polgármester rendes ülésen, a napirend előterjesztése előtt vagy a napirendek megtárgyalása után tájékoztatja az ülés résztvevőit a Képviselő-testület előző ülése óta történt fontosabb eseményekről, majd az abban foglaltakkal kapcsolatos kérdésnek, bejelentésnek helyt adhat, képviselőnként legfeljebb 2 perc időtartamban.
2. Az (1) bekezdés szerinti tájékoztató fölött vitát nyitni nem kell, de kérdést, bejelentést a képviselők tehetnek, amelyekre – a polgármester döntése alapján – nyomban, vagy az ülés végén, illetve írásban lehet válaszolni.

1. A 15. és a 16. §-ban meghatározottak elhangzása után a polgármester előterjeszti a napirendi javaslatot. Ha a meghívóban közölt javaslathoz képest nincs változás, elég a meghívóban közöltekre való utalás.
2. Napirendi pontra javaslatot bármely képviselő és bizottság előterjesztést tehet. Az önálló napirendi pontra tett javaslatot és a hozzá kapcsolódó határozati javaslatot írásban kell előterjeszteni legkésőbb az ülés megnyitásáig, ellenkező esetben a javaslat csak a következő ülésen vehető napirendre.
3. A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Azon napirendi pontokra tett javaslatokat, amelyek a meghívóban nem szerepelnek indokolni kell.
4. A napirend megállapítását követően meg kell kezdeni a napirendi pontok tárgyalását.

A napirendi pontok tárgyalása, elnapolása, napirendről való levétele

1. A Képviselő-testület a napirendi pontokat egyenként, a napirendben szereplő sorrendben tárgyalja meg.
2. A képviselő a z adott napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni az Mötv. 49. § (1) bekezdése által meghatározott személyes érintettségét, ha azt az ülést megelőzően nem tette meg. A személyesen érintett képviselő – érintettsége jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
3. A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el az ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság közreműködésével.
4. A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
5. A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
6. A napirendi pont tárgyalása kezdetén az előterjesztő, szakelőadó a napirendi ponthoz a vita előtt szóbeli kiegészítést, pontosítást, módosítást tehet, az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti, a szóbeli előterjesztést pedig részletesen ismerteti.

1. Ha a napirendi pont tárgyalása során kiderül, hogy a döntés megalapozásához az előterjesztésben nem szereplő tények, körülmények feltárása szükséges, a Képviselő-testület a tárgyalást, döntéshozatalt elnapolhatja.
2. Az elnapolt napirendi pontot általában a következő rendes ülésen, de ha a döntés előkészítése a következő rendkívüli ülésre megtörténik, akkor azon az ülésen kell újból előterjeszteni.
3. Az elnapolásról történő szavazást bármely testületi tag javasolhatja, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

1. Ha a napirendi pont tárgyalása alatt kiderül, hogy a döntéshozatalhoz a Képviselő-testület külön döntése, vagy más szerv, személy előzetes döntése, illetve valamilyen feltétel teljesülése szükséges, a napirendi pontot a Képviselő-testület leveszi a napirendről.
2. Le kell venni a napirendről azt a napirendi pontot is, amelynek tárgyalása során tisztázódik, hogy a Képviselő-testületnek a napirendi pontról már nem szükséges dönteni, – kivéve a tájékoztatót – vagy nem jogosult döntéshozatalra.
3. Az (1) bekezdés szerint levett napirendet az előzetes döntés megszületését követően újból napirendre kell tűzni. A (2) bekezdés szerinti levétel végleges.

A napirendi pont elnapolásáról, levételéről az erre vonatkozó javaslat előterjesztését követően a Képviselő-testület haladéktalanul szavaz.

1. A napirendi pont tárgyalását a polgármester lezárja, ha további hozzászólás nincs. A tárgyalás lezárását bármely képviselő-testületi tag indítványozhatja, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
2. A napirendi pont tárgyalását követően – a szavazás előtt – lehetőséget kell adni, hogy az előterjesztő, előadó a vitában elhangzottakat összefoglalja, és azokra észrevételt tehessen, legfeljebb 5 perces időtartamban.
3. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

Tárgyalási szünet

A napirendi pontok tárgyalása között a polgármester szünetet rendelhet el. A szünet 5 percnél rövidebb nem lehet.

Az ülés rendjének fenntartása

1. a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.
2. Ha valaki kérdése, hozzászólása során a Képviselő-testületet vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, vagy az ülés rendjére vonatkozó szabályokat szándékosan megszegi, a polgármester rendreutasíthatja, és egyidejűleg feljelentése visszavonására. A települési képviselő, alpolgármester ezen intézkedést indítványozhatja.
3. A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen szólni, azokat visszautasítani, vitatni nem lehet.

1. A választópolgárok és érdeklődők (hallgatóság) a nyilvános ülésen a számukra kijelölt helyen foglalhatnak helyet, de az ülés rendjét véleménynyilvánítással – akár szóban, akár cselekvésben jelentkezik – nem zavarhatják.
2. Ha a hallgatóság az ülést zavarja a polgármester a rendzavarót figyelmezteti (1) bekezdés szerinti kötelezettségére. Ha a figyelmeztetés ellenére a rendzavarás megismétlődik, annak elkövetőjét (elkövetőit) az ülésről kiutasíthatja. A kiutasítás végrehajtására hatósági intézkedés kezdeményezhető a kiutasított ellenszegülése esetén.
3. Ha az ülésen a hallgatóság rendzavarása az ülés folytatását akadályozza, és a rend helyreállítása érdekében a hallgatóság egészével közölt figyelmeztetés eredménytelen a polgármester a hallgatóságot az ülésről köteles kiutasítani. A kiutasítás fenntartásáról és megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
4. A hallgatóság kiutasításának végrehajthatatlansága esetén a polgármester elhagyhatja helyét, amellyel az ülés félbeszakad. A félbeszakadt ülés folytatását a polgármester rendeli el. a napirendi pont tárgyalása elnapolható, amelynek tárgyalása alatt történik meg az ülés félbeszakítása.
5. Az ülés rendjének helyreállítására hatósági intézkedés kezdeményezhető.

A szavazás rendje

1. A tárgyalás lezárását követően a polgármester szavazásra bocsátja az előterjesztett javaslatot.
2. A szavazás során
   • először a módosító indítványokról külön-külön,
   • majd az elfogadott módosításokkal korrigált, kiegészített eredeti javaslatról dönt a Képviselő-testület.
3. Amennyiben az előterjesztő a módosító indítványt befogadja, úgy az az eredeti előterjesztés részének tekintendő és arról külön nem kell szavazni.
4. A szavazás eredményét – a 28. § (14) bekezdését kivéve – a polgármester állapítja meg.

A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

1. A titkos szavazást a Képviselő-testület tagjaiból – kivéve a polgármestert és az alpolgármestert – álló eseti bizottság bonyolítja le.
2. Az eseti bizottság 3 főből áll. A Képviselő-testület a bizottság megválasztásáról vita nélkül jelöltenként dönt. a választásról szóló határozat a bizottság egészének megválasztását tartalmazza.
3. A titkos szavazás elrendelése előtt a Képviselő-testület megállapítja a szavazólap tartalmát, kivéve az alpolgármester választást.
4. A szavazólapok elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
5. A titkos szavazás előkészítésének, a szavazatok leadásának és összeszámlálásának idejére szünetet kell elrendelni.
6. Szavazni csak az Eseti Bizottságtól átvett, a jegyző bélyegzőjének lenyomatával ellátott szavazólapon lehet. A szavazólapot tollal kell kitölteni.
7. A szavazólap tartalmazza a szavazás időpontját (év, hó, nap), a szavazásra bocsátott kérdést, vagy kérdéseket, illetve – választás, megbízás esetén – a jelöltek neveit, az adható válaszokat „igen” és „nem” formában – jelöltek esetén ez nem szükséges.
8. A szavazólap kitöltéséhez külön helyiséget kell biztosítani, vagy szavazófülkét kell az ülésteremben felállítani.
9. A szavazó a külön helyiségben vagy a szavazófülkében szavaz, a szavazólapot borítékba teszi és azt az Eseti Bizottság előtt az urnába dobja. Az urnát a szavazás megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy üres-e, erre bármelyik képviselő jogosult.
10. Minden képviselő csak egy borítékot dobhat az urnába és a borítékban csak egy szavazólap lehet. A boríték urnába dobása előtt a szavazó kérheti a rontott szavazólap kicserélését.
11. Az utolsó szavazás leadása után az Eseti Bizottság a Képviselő-testület tagjai jelenlétében a fel nem használt szavazólapokat megsemmisíti, felnyitja az urnát és összeszámlálja az érvénytelen, valamint az érvényes szavazatokat – az utóbbiakat adott válaszonként, illetve jelöltenként – külön-külön.
12. A titkos szavazás eredményéta szavazást lebonyolító bizottság hirdeti ki.

1. A Képviselő-testület név szerinti szavazást tart a polgármester, képviselő-testületi tag vagy a jegyző kezdeményezésére.
2. Nem tartható név szerinti szavazás, ha titkos szavazásnak van helye.
3. A név szerinti szavazást a Képviselő-testület vita nélkül rendeli el.
4. Név szerinti szavazás esetén a jegyző a jelenléti ív szerint szólítja a Képviselő-testület tagjait, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” választ adhatnak. A polgármester utolsóként adja le a szavazatát.
5. A válaszokat a jegyzőkönyvvezető rögzíti és a szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

1. A szavazás eredményes, ha a jelenlévő képviselők (egyszerű többség) illetve a megválasztott képviselők több mint fele (minősített többség) „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz.
2. Ha a „nem „ szavazatok száma meghaladja a jelenlévő képviselők számának felét, illetveha minősített többség szükséges, eléri a 4 szavazatot a polgármester megállapítja, hogy a Képviselő-testület a javaslatot elutasította. Az elutasított javaslat újból csak akkor terjeszthető elő, ha a döntés előkészítését megismételték és az előterjesztés új tényeket, körülményeket tár fel.

A Képviselő-testület döntése

Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túlmenően:

1. a képviselő-testület éves munkatervének elfogadásához;
2. a képviselő-testület hatáskörének átruházásához és visszavonásához;
3. díszpolgári cím adományozásához,
4. helyi népszavazás kiírásához.

1. §

A határozat elkészítésére az előterjesztésre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Rendeletalkotás

1. Rendeletalkotást kezdeményezhet:
   • települési képviselő,
   • 
     
   • jegyző, valamint azok a közigazgatási szervek, amelyek jogszabály értelmébenaz Önkormányzatot érintő feladatai és hatáskörei vannak,
   • polgármester, alpolgármester.
2. A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

1. A Képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottságot is. A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a tervezetet bizottság készíti elő.
2. A tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő közreműködése igényelhető.
3. A rendelet-tervezetről a tárgy szerint érintett bizottság véleményét ki kell kérni.

1. A megalkotott rendeletet a jegyzőkönyvvel együtt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kormányhivatalnak
2. A megalkotott rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével kell kihirdetni. A rendelet kihirdetettnek tekintendő, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napján.
3. A jegyző feladata a rendeletek hatályosulásának folyamatos ellenőrzése. A hatályos rendeleteket szükség szerint, de legalább 4 évenként egyszer felül kell vizsgálni.

Kérdés – interpelláció

1. A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben kérdést tehet fel, illetve interpellálhat.
2. A kérdést szóban, vagy írásban, az interpellációt írásban lehet megtenni.
3. A polgármester az ülés kezdetén ismerteti a képviselők által benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát. Ezekre a napirend megtárgyalását követően kell választ adni.
4. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül – akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadja el.
5. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a Képviselő-testület is.
6. Az interpellációt a Képviselő-testület ülése előtt legalább 5 munkanappal írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki gondoskodik az interpelláltakhoz való eljuttatásáról.
7. Az interpellációra az interpellált a Képviselő-testületi ülésen ad érdemi választ, amelynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Ha az interpelláló nincs jelen az ülésen, interpellációját nem lehet előterjeszteni.
8. A Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az interpellációra írásban adjanak választ az ülést követő 15 napon belül, melyet minden képviselőnek meg kell küldeni és ennek elfogadása tárgyában a következő ülés dönt.
9. A Képviselő-testület az interpelláció alapján vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert, vagy bizottságot, de eseti bizottságot is létrehozhat. A vizsgálat időpontjáról értesíteni kell az interpelláló képviselőt és biztosítani számára a vizsgálatban való részvétel lehetőségét.
10. A vizsgálat lefolytatásában – kivéve személyes meghallgatását – nem vehet részt az, akihez interpelláltak, valamint aki az interpellációval érintett döntés előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásában részt vett.
11. A vizsgálat eredményét a Képviselő-testület következő rendes ülése elé kell terjeszteni.
12. Ha interpelláció, javaslat tárgyalása tárgyuk szerint zárt ülés tartását indokolják, a zárt ülésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

Az ülés berekesztése

1. A napirend tárgyalását és az esetleges kérdéseket, interpellációkat követően a polgármester helyt adhat az Önkormányzat tevékenységével kapcsolatos képviselői bejelentéseknek, javaslatoknak.
2. Az (1) bekezdésben elhangzottak után a polgármester az ülést berekeszti.

Jegyzőkönyv

1. A Képviselő-testület nyilvános üléséről a jegyzőkönyvet 2 példányban, és külön a zárt ülésről a jegyzőkönyvet 1 példányban kell elkészíteni.
2. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés szabálya szerint kell kezelni.
3. A jegyzőkönyvekből elektronikus úton küldeni kell a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak.
4. A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe az állampolgárok a könyvtár által kezelt példányba nyitvatartási időben betekinthetnek, abból a vonatkozó jogszabályok szerint másolatot kérhetnek.

Közmeghallgatás

1. A közmeghallgatásra a nyilvános ülés és rendes ülés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jelenlévő állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői rendelkeznek a kérdés és hozzászólás jogával, de együttesen legfeljebb 3 perc időtartamban.
2. Az időtartam az ügy sajátosságára tekintettel meghosszabbítható, ha azt a Képviselő-testület – vita nélkül – engedélyezi.
3. Amennyiben a kérdés, javaslat olyan ügyre vonatkozik, ami nem közérdekű, vagy amelyet zárt ülésen kell, vagy lehet tárgyalni a válaszadást meg kell tagadni, illetve megtagadható.
4. Ha a kérdésre, javaslatra a válasz terjedelmes, illetve a felkészülés bonyolult és időigényes, a választ 15 napon belül írásban kell megadni.

A Képviselő-testület bizottságai

1. A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy eseti bizottságot választ.
2. A bizottságok feladat- és hatáskörét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

1. A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester nem lehet bizottság elnöke, tagja. Egy személy csak egy bizottság elnökének választható.
2. az esetenként felmerülő feladatok ellátására eseti bizottság alakítható.

1. A bizottság elnökére, tagjaira a polgármester tesz javaslatot.
2. A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

1. Meghatározott előterjesztéseket a bizottságok önállóan készítenek és terjesztenek elő, meghatározott előterjesztések esetében pedig ki kell kérni a bizottságok véleményét.

A bizottság munkaterve

1. A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. A munkatervet meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjainak.
2. A bizottságok munkatervét a Képviselő-testület munkatervének elfogadásától számított 60 napon belül kell megállapítani.
3. A munkaterv tartalmára a 8. §-ba foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testületen bizottságot kell érteni, valamint közmeghallgatás nem tervezhető, továbbá az ülések száma szabadon állapítható meg.

A bizottság ülése

1. A bizottság szükség szerint, de legalább a munkatervben meghatározott számú ülést tart.
2. A bizottság – a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok szerint – nyilvános és zárt ülést tart.

1. A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén helyettese, mindkettő akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő tag hívja össze és vezeti.
2. Az indítványt az ülés összehívására jogosultnál kell előterjeszteni, aki az ülést 15 napon belüli időpontra köteles összehívni.
3. Az ülést írásbeli meghívóval kell összehívni.
4. A meghívó tartalmára a 11. § (3) bekezdése irányadó.
5. A meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek.
6. A meghívóval együtt meg kell küldeni a napirendi pontokhoz készített írásbeli előterjesztéseket is.

1. A bizottság ülését az elnök nyitja meg, majd megállapítja az ülés határozatképességét, és javaslatot tesz a napirendre. További napirendi pontra bármely bizottsági tag tehet javaslatot.
2. A napirend megállapítását követően a napirendi pontokat egyenként tárgyalja meg a bizottság.
3. a tárgyalás során az előterjesztés elhangzása, kiegészítése után a meghívottak egymáshoz kérdéseket tehetnek fel és hozzászólásukban véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek. A kérdések, hozzászólások számát, időtartamát a bizottság tagjának indítványára a bizottság korlátozhatja.
4. A bizottság érdemi határozat meghozatalát célzó napirendi pont elnapolására, napirendről való levételére a 19.§ - 21.§-okat, a napirendi pont lezárására a 22. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.
5. A bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza. A Képviselő-testület elé terjesztendő előterjesztéssel kapcsolatos véleményről a bizottság szintén szavaz, ha határozatképes. A szavazás lebonyolítására a 26. § rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.
6. az ülés rendjének megtartása érdekében az ülésvezető értelemszerűen alkalmazza a 24. § - 25.§ rendelkezéseit.

1. A bizottság üléséről – az ülést követő 8 napon belül – jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendet, a hozott döntéseket, javaslatokat.
2. A jegyzőkönyv 3 példányban készül, együttes ülés esetén annyival több példányszámban, ahány bizottság ülésezett. a jegyzőkönyvet az elnök írja alá.
3. A jegyzőkönyv egy-egy példányát át kell adni a polgármesternek és az elnöknek, valamint meg kell küldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak.
4. Amennyiben egy témát több bizottság tárgyal, úgy a bizottság által hozott határozatokat a másik bizottsággal is közölni kell.

A bizottság döntései

49. §

(1) A bizottság átruházott hatáskörben határozatot hoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatokról a Képviselő-testületet rendszeresen – általában évente – tájékoztatni kell.

50. §

(1) Ha a polgármester észleli, hogy a bizottság döntésének felfüggesztése vált szükségessé, szóban egyeztethet annak elnökével, hogy a bizottság maga módosítsa, illetve helyezze hatályon kívül (vonja vissza ) döntését. Az egyeztetés során tisztázni kell a bizottság ülésének időpontját is.

(2) Eredménytelen egyeztetés esetén, vagy ha a bizottság a kitűzött időpontban nem ül össze, a polgármester a bizottság összehívását indítványozhatja vagy összehívhatja a Képviselő-testület ülését.

(3) A bizottsági döntés az (1) – (2) bekezdések szerinti cselekmények idején bármikor felfüggeszthető, de a Képviselő-testület ülését megelőzően meg kell történnie.

(4) A felfüggesztést indokolással ellátott határozatban kell elrendelni és a határozatot meg kell küldeni a bizottság tagjainak.

Az önkormányzat tisztségviselői

A polgármester

51. §

1. A polgármester a megbízatását főállásban látja el. Illetményét és költségtérítését az Mötv. állapítja meg, a Képviselő-testület határozatban fogadja el.
2. a polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.
3. A polgármester feladata elsődlegesen:
   • biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
   • szervezi a közszolgáltatásokat és a településfejlesztést,
   • segíti a települési képviselők és a bizottságok munkáját, együttműködika társadalmi és gazdasági szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
   • a polgármester gyakorolja azokat az államigazgatási, hatósági feladatokat, amelyeket a törvény, vagy annak felhatalmazása alapján a kormányrendelet kivételesen a polgármester hatáskörébe utal.
4. Egyéb feladatai:
   • gyakorolja a munkáltatói jogokat, amelyeket részére magasabb szintű jogszabályok megállapítanak,
   • gyakorolja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb munkáltatói jogokat,
   • az önálló bérgazdálkodói jogkörrel nem rendelkező intézmények és szakfeladatok vonatkozásában ellátja a bérgazdálkodói jogkört,
   • gyakorolja a honvédelmi, polgári védelmi, és katasztrófa elhárítási feladatokat, amelyeket a törvény, vagy kormányrendelet a polgármester hatáskörébe utal.
5. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint a saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt, ennek keretében:
   • meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a képviselő-testület munkájához szükségesek (szervezés, döntés-előkészítés, végrehajtás),
   • javaslatot tesz a hivatal munkarendjére és az ügyfélfogadásra,
   • gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal.

52. §

A polgármester hetente egy napon fogadónapot tart, de ellátásába bevonhatja az alpolgármestert és a jegyzőt.

Az alpolgármester

53. §

(1) A Képviselő-testület a tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére minősített többséggel, titkos szavazással egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait, munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármester tiszteletdíját külön képviselő-testületi határozat tartalmazza.

A települési képviselő

54. §

(1) A képviselő-testület tagjait az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselő önkormányzati tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(3) A képviselő-testület tagjait, a bizottságok tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjakat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

55. §

A képviselő jogai:

• kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
• a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
• Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
• Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvben történő rögzítését.

A képviselő kötelezettségei

1. 1. A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban, a polgármesternél előzetesen bejelenteni, a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.
   2. Felkérés alapján köteles részt venni testületi ülések előkészítésében, valamint a vizsgálatokban.
   3. Köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni.
   4. Köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.
   5. a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul köteles bejelenteni a polgármesternek.
   6. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás vonatkozásában az Mötv. szabályait kell alkalmazni.
   7. a képviselő közfeladatai gyakorlásának ideje alatt köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltó a választópolgároktól a megválasztása során kapott közbizalomhoz. Jogait és kötelezettségeit köteles jóhiszeműen, legjobb tudása szerint, az Önkormányzat munkáját segítve gyakorolni.

A jegyző

1. 1. A jegyző gondoskodik a Hivatal és a képviselő-testület törvényes működéséről, az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről.
   2. Gyakorolja mindazokat az államigazgatási feladatokat, hatósági hatásköröket, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal. A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. A hatáskörök gyakorlása a vonatkozó jogszabályok alapján történik.
   3. A jegyző gyakorolja azokat a munkáltatói jogköröket, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal.
   4. Felelősségre vonást kezdeményezhet a polgármesternél, a polgármester munkáltatói jogkörébe tartozó dolgozók vonatkozásában.
   5. A jegyző feladatai még a következők:
2. a polgármester irányításával közreműködik a képviselő-testület és bizottságai üléseinek és az önkormányzati döntések előkészítésében, részt vesz az üléseken,
3. gondoskodik az ülések után a jegyzőkönyvek elkészítéséről, az önkormányzat rendeleteinek a kihirdetéséről,
4. vezeti a hivatalt, szervezi a hivatal munkáját,
5. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
6. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a jogszabály a jegyző hatáskörébe utal és amelyeket részére a polgármester átadott,
7. aláíró az önkormányzat pénzintézetnél vezetett bankszámláján,
8. tájékoztatja a képvisel-testületet, a bizottságokat, a polgármestert az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
9. évente beszámol a képviselő-testület előtt a hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről.
   1. Azokban az esetekben, ha a képviselő-testület, bizottságok, a polgármester vagy az alpolgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel, a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, melynek során részletesen tájékoztatni kell az érintettet a jogszabálysértés pontos hátteréről, annak lehetséges következményeiről és iránymutatást kell adnia a helyes jogalkalmazási gyakorlat menetére.
   2. Amennyiben a jegyző a (6) bekezdésben foglalt jelzését a érintett döntésénél nem veszi figyelembe, a jegyző köteles a döntésről készült jegyzőkönyvben írásban is felvezetni az észrevételt.

A polgármesteri Hivatal

1. 1. A Képviselő-testület hivatala – a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)– az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el.
   2. A Hivatal jogi személy, vezetője a jegyző.
   3. A Hivatal önkormányzati feladatait külön szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Társulások

1. 1. A Képviselő-testület hatékonyabb, célszerűbb, illetőleg a speciális szakértelmet igénylő feladatok ellátására kettő vagy több önkormányzat képviselő-testületével társulást hozhat létre.
   2. A társulásban való részvétel a települési önkormányzat jogát, jogos érdekeit nem sértheti.
   3. A társulás létrehozását, illetőleg meglévő társulásban történő belépést, vagy az onnan kiválást a polgármester indítványára a Képviselő-testület hagyja jóvá.

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat gazdálkodása, költségvetése, vagyona

Általános rendelkezések

1. 1. Az önkormányzat saját vagyonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
   2. A képviselő-testület 5 évre szóló gazdasági programot fogad el.

A költségvetés

1. 1. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön rendeletet alkot.
   2. A költségvetési rendelet elfogadását megelőzően a polgármester köteles tájékoztatást adni a képviselő-testületnek a következő gazdasági évre vonatkozó előzetes költségvetési elképzelésekről, különös tekintettel a működtetés és a fejlesztés bevételi és kiadási előirányzataira.
   3. A költségvetési rendelete tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság köteles megtárgyalni.
   4. A költségvetési rendeletet a képviselő-testület egy fordulóban tárgyalja meg és fogadja el. Amennyiben szükséges, több fordulóban is tárgyalhatja a testület az előterjesztést.
   5. A jegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a képviselő-testületnek, amelyről a testület határozatot hoz.
   6. A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

Az önkormányzat vagyona

1. 1. Az önkormányzat vagyona a tulajdonból és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
   2. A vagyongazdálkodással kapcsolatos részletes szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
   3. Az önkormányzat törzsvagyonát a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. a törzsvagyon lehet:
      • • helyi közutak és műtárgyaik,
        • közterek, közparkok,
        • minden más ingó és ingatlan dolog, amelyeket törvény, vagy a képviselő-testület annak nyilvánít.
      • korlátozottan forgalomképes:
        • 
          
        • intézményi középületek,
        • a képviselő-testület által meghatározott ingók és ingatlanok.

1. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonról a törvényben, és a képviselő-testület rendeletében meghatározott feltételek szerint kell rendelkezni
2. A képviselő-testület dönt az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről és vállalkozásba adásáról, vagy ezen ingatlanok más célú hasznosításáról.

A gazdálkodással kapcsolatos hatáskörök

63. §

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület a felelős.

(2) A képviselő-testület:

a. közérdekű kötelezettségvállalást tehet, illetve közérdekű célú adományok gyűjtésére bankszámlát nyithat,

b. alapítványt hozhat létre,

c. hitelt vehet fel, és a településen működő bejegyzett társadalmi és civil szervezetek részére pályázatok benyújtásához támogatás megelőlegezésről dönthet,

d. dönt a célhoz nem kötött forrásai betétéként történő elhelyezéséről és egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.

1. A polgármester gazdálkodással kapcsolatos feladatai, hatásköre:
   • a képviselő-testület elé terjeszti az éves költségvetést,
   • beszámol az éves költségvetés végrehajtásáról,
   • gyakorolja a bérgazdálkodói jogkört, a Hivatalnál és azon intézményeknél, amelyek önálló bérgazdálkodói jogkörrel nem rendelkeznek,
   • gondoskodik az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról, az önkormányzat nevében kötelezettségeket vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat,
   • a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
2. a jegyző gazdálkodással kapcsolatos feladata, hatásköre:
   • a polgármester iránymutatásai szerint elkészíti az éves pénzügyi tervet és a végrehajtásáról készült beszámolót,
   • ellenőrzi a pénzügyi terv végrehajtását,
   • megszervezi a belső és az intézményi ellenőrzést, kialakítja annak szervezeti rendszerét,
3. a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy kötelezettség vállalására vonatkozó szabályokat a 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet szabályozza.

Az önkormányzat gazdálkodásának az ellenőrzése

64. §

            (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

            (2) A saját intézmények ellenőrzését a képviselő-testület látja el.

      (3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.

A helyi népszavazás

66.§

A helyi népszavazás lebonyolítása során a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Ezen törvény felhatalmazása alapján a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

Záró rendelkezések

66. §

Az önkormányzat, polgármester és a Hivatal bélyegzőin a Magyarország hivatalos címerét kell használni.

67. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2015. (IV.9.) rendelete.

    /: Pollák Tibor:/                                                               /:Dr. Fekete Nóra:/

    polgármester                                                                            jegyző

Kihirdetési záradék:

Ez a rendelet kihirdetve Tiszasüly Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján 2018. február 15. napján.

        /: Dr. Fekete Nóra:/

                  jegyző

1. számú melléklet a 3/2018.(II.15.) önkormányzati rendelethez

Tiszasüly Községi Önkormányzat alaptevékenységénnek kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011130            Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220            Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013320            Köztemető-fenntartás és -működtetés

013350            Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360            Más szerv rézére végzett pénzügyi- gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatás

013390            Egyéb kiegészítő szolgáltatások

032010            Tűz- és katasztrófavédelmi igazgatás

032020            Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

041231            Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232            Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás

041233            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047120            Piac üzemeltetése

047410            Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051030            Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása

062020            Településfejlesztési projektek és támogatásuk

051050            Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása

062020            Településfejlesztési projektek és támogatásuk

052020            Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, áthelyezése

052080            Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

063080            Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010            Közvilágítás

066010            Zöldterület-kezelés

066020            Város- és községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111            Háziorvosi alapellátás

072112            Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311            Fogorvosi alapellátás

074031            Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032            Ifjúság-egészségügyi gondozás

082044            Könyvtári szolgáltatások

082092            Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

086090            Egyéb szabadidős szolgáltatás

091110            Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091140            Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

091220            Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

102031            Idősek nappali ellátása

106020            Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

2. számú melléklet a 3/2018.(II.15.) önkormányzati rendelethez

I. A bizottságok általános feladatai

1. A bizottságok – feladatkörükben – előkészítik a testület elé kerülő döntéseket, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását. A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.
2. Folyamatosan feldolgozzák – a jegyző tájékoztatása alapján – a működési körükbe tartozó jogszabályokat, önkormányzati rendeleteket és határozatokat.
3. Részt vesznek a korábbi testületi döntések (rendeletek és határozatok) felülvizsgálatában, indítványozhatják azok módosítását, hatályon kívül helyezését.
4. Munkájukról meghatározott módon, de legalább kétévenként beszámolnak a képviselő-testületnek.

II. A bizottságok sajátos feladatai

Ügyrendi bizottság

1. Közreműködik a Szervezeti és Működési Szabályzat, az önkormányzati rendeletek kidolgozásában, végrehajtásuk ellenőrzésében, javaslatot tesz azok módosítására.
2. Részt vesz a közös önkormányzati hivatal szervezeti tagozódásának, működési rendjének (munkarendjének) kidolgozásában.
3. Véleményezi a képviselő-testület hatáskör gyakorlása átruházására irányuló előterjesztést, valamint a munkatervben megjelölt egyedi előterjesztéseket.
4. Elvégzi a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.
5. Ellenőrzi a közös önkormányzati hivatalnak a képviselő-testülethez és a bizottságok tevékenységéhez kapcsolódó munkáját.
6. Véleményezi az önkormányzati intézmények alapítására, tevékenységük módosítására, megszüntetésükre irányuló tervezeteket, valamint a vezetői megbízásokra tett javaslatot.
7. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.
8. Vizsgálja és ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos teendőket és vizsgálja a képviselői összeférhetetlenséget.

Szociális Bizottság

1. Figyelemmel kíséri a település területén az oktatási, közművelődési, sport, egészségügyi és szociális ellátottság helyzetét, véleményezi a testület ilyen tárgyú előterjesztéseit.
2. Elemzi a munkanélküliségből, a foglalkoztatási feszültségekből eredő szociális gondokat, javaslatot dolgoz ki a megoldásukat segítő eszközrendszerre.
3. Figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok helyzetét, különös tekintettel a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokra.
4. A mindenkor hatályos jogszabályok (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet) alapján átruházott hatáskörben dönt a szociális rendeletben meghatározott kérdésekben.
5. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.

3. számú melléklet a 3/2018.(II.15.) önkormányzati rendelethez

A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntései

• köztemetés
  
• halasztást nem tűrő rendkívüli települési támogatás

1. számú függelék a 3/2018.(II.15.) önkormányzati rendelethez
   

A települési képviselők neve és lakcíme

1. Pollák Tibor polgármester5061 Tiszasüly, Széchenyi út 34.
2. Kalmár Éva alpolgármester5061 Tiszasüly, Vörösmarty út 4.
3. Demjén Imre képviselő5061 Tiszasüly,Haladás út 33.
4. Csörögi Tibor képviselő5061 Tiszasüly, Gát sor 4.
5. Urbán László képviselő5061 Tiszasüly, Kossuth l. út 49.
6. Oláh András képviselő5061 Tiszasüly, Kossuth L. út 27.
7. Szabadosné Frikk Edina képviselő5061 Tiszasüly, Kossuth L. út 29.

2. számú függelék a 3/2018.(II.15.) önkormányzati rendelethez

Az állandó bizottságok elnökei és tagjai

Ügyrendi Bizottság

1. Urbán László elnök5061 Tiszasüly, Kossuth L. út 27.
2. Oláh András elnökh.5061 Tiszasüly, Kossuth L. út 49.
3. Szabadosné Frikk Edina tag5061 Tiszasüly, Kossuth L. út 29.

Szociális Bizottság

1. Szabadosné Frikk Edina elnök5061 Tiszasüly, Kossuth L. út 29.
2. Demjén Imre elnökh.5061 Tiszasüly, Haladás út 33.
3. Litkei Tamásné kültag 5061 Tiszasüly, Halász út 11.