1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Tiszasüly Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

• a) ingatlanokra, ingókra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra (immateriális javakra) és követelésekre,
• b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra és a pénzvagyonra.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, valamint a közterület használatára vonatkozó önkormányzati rendeletekben szabályozott, továbbá a közlekedési területek más célú igénybevételével kapcsolatos eljárásokra.

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. § (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakból (továbbiakban: vagyontárgy) áll.

(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(3) A törzsvagyon az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és amely

• a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonban áll,
• b) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül,
• c) az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősül.

(4) Üzleti vagyon mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba.

3. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon:

• a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező:
  • aa) a helyi közutak és műtárgyaik,
  • ab) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
  • ac) az önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,
• b) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: vagyontörvény) 2. mellékletében foglaltak alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon Tiszasüly Községi Önkormányzatának a Tiszántúli Regionális Vízmű Zrt.-ben fennálló 1 darab 38.200,- Ft névértékű, névre szóló törzsrészvénye.

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a 3. § hatálya alá nem tartozó törzsvagyon:

• a) az Önkormányzat fenntartása alatt álló kulturális, oktatási-nevelési, sport, egészségügyi, szociális, és egyéb intézmények használatában lévő ingatlanvagyon,
• b) a Képviselő-testület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlanok,
• c) műemlékingatlanok,
• d) kül- és belterületi védett természeti területek és természeti értékek,
• e) erdők,
• f) muzeális gyűjtemények és emlékek,
• g) játszó-, pihenő- és sportkertek,
• h) közművek, vízközművek,
• i) köztemetők,
• j) levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyaga,
• k) önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek),
• l) az elidegenítési tilalmi listán szereplő önkormányzati bérlakások, és
• m) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntéssel korlátozottan forgalomképessé nyilvánít.

(2) A korlátozottan fogalomképes és forgalomképes vagyontárgyak jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza, a vagyonkataszter nyilvántartásának megfelelően.

5. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Kőteleki Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a polgármester gondoskodik.

(5) Az e rendeletben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. A szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a törzsvagyon szerinti minősítéséről.

(6) A körülmények megváltozása, valamint új adatok, tények felmerülése esetén a Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyakat bármikor átminősítheti, kivéve a törvény szerinti forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat.

6. § (1) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítésének előkészítéséről az alábbi szempontok alapján:

• a) jogszabályi előírások betartása,
• b) önkormányzati érdek érvényesítése,
• c) a funkció megváltoztatásának szükségessége,
• d) a kérelemben foglaltak célszerűsége.

(2) A vagyontárgy akkor minősíthető át, ha eredeti funkciója megszűnt vagy jelenlegi besorolása nem indokolt.

(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy a törzsvagyonban bekövetkezett változások a 1. és 2. mellékleten átvezetésre kerüljenek, és a közérdekű adatokhoz bárki szabadon hozzáférjen.

7. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

• a) törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes),
• b) üzleti vagyon

bontásban tartalmazza.

(2) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül

• a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,
• b) az ingó vagyontárgyakat vagyonhasználókként összesített mérleg szerint értékben,
• c) a portfolió vagyont tételesen és értéken

veszi számba.

(3) A vagyonleltár tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.

(4) A vagyonleltárt évenként kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.

(5) Az üzemeltető, használó vagyonkezelő a kezelésbe átvett vagyontárgyak tekintetében köteles az általa feltárt feleslegessé vált tárgyi eszközökről és készletekről jelentést tenni az önkormányzat vagyongazdája felé.

8. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

• a) ingatlan és ingó vagyon esetén kettő évnél nem régebbi - ingatlanforgalmi szakértő, illetve értékbecslő által készített - forgalmi értékbecslés alapján,
• b) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
• c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben az önkormányzat a Képviselő-testület által mindenkor meghatározott díjon (Ft/m²) építési telket, vagy ipari területet értékesít.

9. § (1) Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét a polgármester készíti el és terjeszti elő a képviselő-testületnek elfogadásra.

(2) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítésénél a vagyontörvény 7. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kell elkészíteni.

(3) A Vagyongazdálkodási Tervnek tartalmaznia kell az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésére és gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket, a kiemelt feladatok meghatározását és azok végrehajtásának eszközét és módját.

(4) . A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról a polgármester minden év március 31-ig beszámol a Képviselő-testületnek.

10. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint az e rendeletben meghatározott esetekben és mértékben a Polgármester gyakorolja.

11. § (1) A kétoldalú megállapodással létrejövő szolgalmi jogot vagy egyéb használati jogot (továbbiakban együtt: használati jog) alapító megállapodások megkötésekor a nettó egymillió forintot el nem érő egyszeri ellenérték, vagy éves használati díj esetében a polgármester dönt.

(2) A nettó egymillió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó egyszeri ellenérték vagy éves használati díj esetén, továbbá ellenérték vagy használati díj nélküli (ingyenes) használati jogról szóló megállapodás megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati rendelettel elfogadott rendezési terv szerint lefolytatott telekrendezési eljárás során a közterületre vonatkozó telekrendezési határozat végrehajtását szolgáló, illetve közutak megnyitása során az érintett telektulajdonosokkal szükségessé váló adásvételi, csere és egyéb megállapodások megkötésekor nettó kétmillió forint értékhatárig a Polgármester dönt. A nettó kétmillió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó adásvételi, csere és egyéb megállapodás megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

12. § (1) A vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület egyedi döntést hoz. A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester köti meg.

(2) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel történő átruházása ingyenesen, versenyeztetés nélkül történik, kivéve, ha a képviselő-testület egyedi döntéssel másként határoz.

(3) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződésben meghatározott napon jön létre, mely ingatlan vagyonkezelői jogának létesítése esetén nem lehet korábbi, mint a vagyonkezelői-jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napja.

(4) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel a közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell:

• a) a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és a közfeladat ellátáshoz kapcsolódó tevékenységet,
• b) a közfeladat ellátása esetén a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt,
• c) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
• d) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
• e) a rendkívüli felmondás eseteit.

13. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de vagyonkezelési szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(3) A vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos döntéseket a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között a vagyonkezelő hozza meg.

14. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését a polgármester ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdeket sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

• a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
• b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérése,
• c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől írásban, vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekintést kérni.

(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

• a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
• b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

• a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
• b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
• c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
• d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
• e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

15. § (1) Az Önkormányzat a törzsvagyonon kívüli vagyontárggyal támogathat

• a) egyházakat,
• b) alapítványokat,
• c) társadalmi szervezeteket,
• d) gazdálkodó szervezeteket,
• e) más önkormányzatokat,
• f) költségvetési szerveket,

amennyiben a támogatási igény benyújtója megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) – (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.

(2) A támogatás formái:

• a) ingyenes vagy kedvezményes használatba adás, amennyiben a közfeladat ellátásához szükséges,
• b) közérdekű kötelezettség vállalás,
• c) alapítvány javára rendelés vagy hozzájárulás,
• d) pénzeszköz átadás.

(3) A támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben felsoroltakat a (2) bekezdés szerinti módon abban az esetben támogathatja, ha a támogatott

• a) legalább öt új munkahelyet létesít, vagy
• b) önkormányzati feladat ellátását veszi át, vagy
• c) a község érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és sporttevékenységet folytat, vagy
• d) közbiztonsági vagy védelmi feladatot lát el, vagy
• e) településfejlesztési feladatot végez

16. § (1) Bármely vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a polgármester dönt.

(2) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják az ajándék vagy a hagyaték értékét.

17. § (1) Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása a (3) bekezdésben foglaltak kivételével versenyeztetési eljárás keretében történik.

(2) A vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását, illetve más módon történő hasznosítását:

• a) a Képviselő-testület,
• b) a Polgármester

kezdeményezheti.

(3) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:

• a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el
  • aa) ingóvagyon esetén a nettó ötmillió forintot,
  • ab) ingatlanvagyon esetén a nettó húszmillió forintot,

  továbbá

• b) vagyontárgynak önkormányzati alapítású gazdálkodó szervezetbe történő bevitele,
• c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adása,
• d) bérleti idő, használati idő meghosszabbítása, meglévő bérlővel új bérleti szerződés kötése a bérlet lejárta esetén,
• e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése,
• f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – tíz évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítése,
• g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása, jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosítása,
• h) telek kiegészítés, telekhatár rendezés,

esetén.

(4) A versenyeztetés szabályait a 3. melléklet tartalmazza.

18. § Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről a polgármester az önkormányzati hivatal közreműködésével nyilvántartást készíttet.

19. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítésre kerülő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele és önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgynak forgalomképtelenné minősítése, valamint a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatása.

(2) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. A forgalomképtelen vagyon nem idegeníthető el, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, illetve azok alatt vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötése és az ellenérték megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) A Képviselő-testület az Önkormányzat és a szolgáltatók között létrejövő keretszerződésben meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek alapján az egyes ingatlanokra vonatkozóan vezeték, szolgalmi és egyéb használati jogot alapító szerződés köthető. A keretszerződés alapján, az abban meghatározott feltételek szerinti a szerződéseket – a Képviselő-testület felhatalmazása alapján - a polgármester köti meg.

(5) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő koncessziós pályázat kiírásáról és elbírásáról a Képviselő-testület dönt.

20. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése, gazdasági társaságba és alapítványba való bevitele - a (2) és (3) bekezdés kivételével - a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek, parkerdők és erdők elidegenítéséhez, megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.

(3) Az önkormányzati intézmény és vállalat az alapító okiratban rábízott vagyont térítésmentesen használhatja, és ennek keretében gondoskodik annak fenntartásáról és karbantartásáról.

21. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlan, ingó vagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről, az Önkormányzat tulajdonában lévő ugyanezen vagyonelemek elidegenítéséről, bérbeadásáról egyéb módon történő hasznosításáról, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről egymillió forint értékhatárig a polgármester, az ezt meghaladó érték felett a Képviselő-testület dönt.

22. § A Képviselő-testület dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

• a) kötvény kibocsátásról,
• b) kezesség vállalásról,
• c) alapítvány létrehozásáról, valamint alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásról.

23. § Ez a rendelet 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.