1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszasüly Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat működési területe megegyezik a település közigazgatási területével.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:

(5) A Hivatalt Tiszasüly és Kőtelek önkormányzatai tartják fenn.

(6) Az önkormányzat, a képviselő-testület és szerveinek székhelye: 5061, Tiszasüly, Kiséri út 21.

2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét az önkormányzat helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 9/2012. (V.31.) önkormányzati rendelte állapítja meg.

(2) A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírását, lenyomatát és használatuk rendjét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.tiszasuly.hu

3. § (1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, azonban vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

(3) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, jegyző, társulás, a polgármester, a helyi népszavazás hozhat.

4. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Az önkormányzat kötelező feladata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-ában és egyéb törvényekben meghatározott helyi közszolgáltatások biztosítása. Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet és szerveit illetik meg.

(3) Az önkormányzat által önként vállalt feladatok körét a képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeletben határozza meg.

(4) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg – a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(5) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önállóan, vagy más önkormányzatokkal közösen önkormányzati intézményeket alapíthat és tarthat fenn. Az önkormányzat intézményeinek és telephelyeinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, valamint – törvényben meghatározottak szerint – társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) A polgármesternek, a bizottságainak, a jegyzőnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a testület előtt a soron következő ülésen, egyes esetekben külön döntés alapján, negyedévenként be kell számolniuk.

(3) A polgármester és a települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságainak, a polgármesternek, a jegyzőnek– képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(4) Az átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A képviselő-testület át nem ruházható kizárólagos hatáskörébe az Mötv. 42. §-ban bekezdésében felsorolt ügyek tartoznak.

(6) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt kell megfelelően alkalmazni.

6. § (1) A képviselő-testület tagjai Tiszasüly község egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. A megválasztott önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megbízólevelének átadását követő ülésen esküt tesz, képviseleti tevékenysége során hivatalos személynek minősül.

(2) A képviselő-testület a települési képviselők tiszteletdíjának mértékét, folyósításának feltételeit, valamint költségtérítésére vonatkozó szabályokat az önkormányzat helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló 9/2024. (X.8) önkormányzati rendelete határozza meg.

(3) A települési képviselőt az Mötv.-ben és e rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

7. § (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselő jogosult a Hivatalban az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(3) A képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Hivatal köztisztviselői, az önkormányzati intézmények vezetői, ügyintézői munkaidőben kötelesek fogadni, és részükre a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni.

(4) A képviselő kezdeményezheti önkormányzati rendelet alkotását.

(5) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó, közérdekű ügyben a képviselő kezdeményezheti a polgármesternél, illetve a jegyzőnél a Hivatal intézkedését, amelyre az 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(6) A képviselő, képviselői jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást – a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján – az önkormányzat indítja meg.

8. § (1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

(2) A képviselő köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a polgármesternek bejelenteni és megszüntetni, valamint a törvényi előírások szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint azon bizottság munkájában, amelynek tagja.

(4) A képviselő köteles a képviselő-testület ülésein részt venni. Az Mötv. 32. § (2) bekezdésében foglaltakon túl köteles:

(5) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület üléseinek előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(6) A települési képviselőt mind a képviselő-testület, mind annak bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni, illetve a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatairól.

(7) A polgármester egyedi megbízást adhat a képviselőnek saját feladatkörébe tartozó ügy ellátására, kivéve az átruházott hatáskörben meghatározott feladatok végrehajtására. A települési képviselő köteles a megbízó iránymutatásait figyelembe venni. A képviselő köteles munkájáról a megbízónak beszámolni.

(8) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati, üzleti és magántitkot. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának megszűnése után is fennáll.

9. § (1) A polgármesterre, alpolgármesterre és a képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72. § (1) és (4) bekezdései, valamint a 36. §-a állapítja meg.

(2) Bárki tehet a képviselővel szemben összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester haladéktalanul köteles átadni az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására felhatalmazott Szociális és Ügyrendi Bizottságnak.

(3) A bizottság a kezdeményezés polgármesterhez való benyújtását követő 30 napon belül döntést hoz az ügyben.

(4) A képviselők bármelyike tehet összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a képviselő-testületnek a polgármesterre vonatkozóan. A képviselő-testület a bejelentést követő ülésen – legfeljebb azonban 30 napon belül – dönt az összeférhetetlenségről.

10. § (1) A polgármesterre, alpolgármesterre és a képviselőkre vonatkozó méltatlansági szabályokat az Mötv. 38. §, a 37. § (2)-(7) bekezdései, valamint a 72. § (4) bekezdése állapítja meg.

(2) Bárki tehet a képviselővel szemben méltatlanságra vonatkozó bejelentést a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester haladéktalnul köteles átadni a méltatlansági ügyek kivizsgálására felhatalmazott Szociális és Ügyrendi Bizottságnak.

(3) A bizottság a kezdeményezés polgármesterhez való benyújtását követő 30 napon belül döntést hoz az ügyben.

(4) A képviselők bármelyike tehet méltatlanságra vonatkozó bejelentést a képviselő-testületnek a polgármesterre vonatkozóan. A képviselő-testület a bejelentést követő ülésen – legfeljebb azonban 30 napon belül – dönt a méltatlanságról.

11. § (1) A képviselők kötelesek az Mötv. 39. §-ában meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára a Szociális és Ügyrendi Bizottság részére a vagyonnyilatkozataikat zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatok – az ellenőrzést biztosító adatok kivételével – nyilvánosak, a családtagok nyilatkozata nem nyilvános.

(2) Bárki tehet bejelentést a vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályok megsértése miatt a Szociális és Ügyrendi Bizottságnál. A bejelentést Szociális és Ügyrendi Bizottság haladéktalanul megtárgyalja és véleményével a Képviselő-testület elé terjeszti, aki 30 napon belül hoz döntést az ügyben.

12. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkatervet a polgármester állítja össze a tárgyidőszakot megelőző időpontban terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza különösen:

13. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze.

(3) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.

(4) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

(5) A polgármester a képviselő-testület előtt tesz esküt és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

(6) Az alpolgármesteri eskü szövegét a polgármester olvassa elő.

14. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal tart rendes ülést.

(2) A rendes ülések azok az ülések, amelyek a munkatervben szerepelnek.

(3) A képviselő-testület rendes ülését lehetőség szerint szerdai napokon 13 órakor tartja, az önkormányzat székhelyén.

(4) Amennyiben az előzetes jelzések alapján az ülés határozatképessége kétséges, a munkaterv szerinti rendes ülést a polgármester e rendelet szabályai szerint a hónap bármelyik munkanapjára összehívhatja.

15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli, munkaterven kívüli ülését a polgármester törvényben meghatározottak alapján az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra összehívja a települési képviselők az Mötv 44. §-aban meghatározottak, a képviselő-testület bizottságainak, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon vagy elektronikus úton is összehívható az ülés napirendjének megjelölésével.

(2) A polgármester köteles továbbá rendkívüli ülést összehívni, ha súlyos törvénysértés esetén a jegyző javasolja.

(3) Rendkívüli ülés hívható össze, ha:

(4) A (3) bekezdés a) pontja esetében sürgősségi indítvány terjeszthető elő – papíron vagy elektronikus formában – a polgármesternél. Az összehívást kezdeményező indítványban az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt feltételek hiányában a polgármester a kezdeményezést elutasítja. Erről a kezdeményezőt értesíti, és a következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.

(6) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmi elemeivel, azzal az eltéréssel, hogy az ülés rendkívüli jellegére kifejezetten utalni kell.

(7) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik.

16. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben az érintett a zárt ülés tartására vonatkozó kérelmét a polgármesterhez írásban nyújtja be.

(3) A zárt ülés elrendeléséről a képviselő vagy az érdekelt javaslata alapján minősített többséggel kell dönteni. A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatot indokolni kell.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesznek részt.

(5) A szakértővel egy tekintet alá esnek az előterjesztések előkészítésében közreműködők, a helyi nemzetiséget érintő közügyekben a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(6) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Az erre vonatkozó kérelmeket – egyedi adatigénylés alapján – a polgármesternél kell előterjeszteni.

17. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a polgármester általános helyettesítését ellátó alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester helyettesítését ellátó személy – a helyettesítés ideje alatt – jogosult a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni és utalványozni.

(3) A polgármester, az alpolgármester, vagy mindkettejük akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív indok miatt az érintett személy(ek) a jogait/ikat vagy kötelességeit/ket – az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából – szükséges időpontban gyakorolni nem tudja/ák.

18. § (1) A polgármester a napirendek összeállításáról, az előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi ülés meghívójának végleges tartalmáról az ülést megelőzően legalább 5 nappal dönt.

(2) A képviselő-testület nyílt, illetve zárt ülésére szóló meghívóját külön-külön kell elkészíteni. A zárt ülés meghívóját csak a zárt ülésen részt venni jogosultaknak szabad megküldeni.

(3) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt a képviselő-testület ülése előtt legalább 5 nappal kell megküldeni. A kézbesítés elektronikus úton történik. Külön kérelemre a meghívó és az előterjesztések postai úton is megküldhetők.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi, közmeghallgatás). A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, az önálló képviselői indítványokat és a határozati javaslatokat.

(5) Rendkívüli ülés a (3) bekezdésben írt határidőre tekintet nélkül is összehívható. Az összehívás tényét - lehetőség szerint - az ülés előtt legalább 12 órával korábban az érintettekkel közölni kell, az összehívás indokának egyidejű közlésével.

(6) A nyilvános ülésekről a lakosságot a meghívónak hirdetményi formában az önkormányzat hirdetőtábláin való elhelyezésével kell értesíteni az ülés kezdete előtt legalább 5 nappal.

19. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) Az érintett napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal kell meghívni:

(3) Amennyiben a napirend tárgyalása indokolja a képviselő-testület ülésére meg kell hívni a választókerület országgyűlési képviselőjét és vármegyei önkormányzat elnökét.

20. § (1) A képviselő-testület napirendjének tárgyalása

(2) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

(3) Az előterjesztést, a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 5 nappal a polgármesterhez és a jegyzőhöz kell benyújtani.

(4) Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző, vagy az általa kijelölt személy gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a Kormányhivatal által tett törvényességi felhívások teljes terjedelmükben a képviselő-testület elé kerüljenek.

(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt vagy képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha törvény nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. A sürgősségre vonatkozó indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(6) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha az önkormányzati érdek teszi indokolttá, vagy ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.

(7) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

21. § (1) A beszámoló a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés. Különösen:

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A beszámoló elfogadásáról, vagy kiegészítéséről, valamint ismételt előterjesztéséről a képviselő-testület határozatot hoz.

22. § (1) A tájékoztató olyan szóban, illetve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amely az önkormányzati döntések meghozatalát elősegíti, illetve alátámasztja, továbbá amely valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segíti elő.

(2) Tájékoztató benyújtására jogosult a polgármester, a bizottság, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy vagy szerv.

23. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésre jogosult, mint az ülés elnöke vezeti. A határozatképesség folyamatos meglétének figyelemmel kísérésében a jegyző segíti a polgármestert az ülés vezetése során.

(2) A polgármester ülésvezetői feladatai különösen:

(3) Amennyiben az előterjesztéseket a képviselők, illetve a tanácskozási joggal meghívottak nem a meghívóval együtt kapják meg, úgy azokat a bejelentések között lehet tárgyalni, és a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján lehet felette vitát nyitni.

(4) A polgármester, a képviselők, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. A polgármester vagy a képviselő szóbeli előterjesztés napirendre vételét javasolhatja, a javaslatról egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt.

(5) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(6) Napirend előtti képviselői felszólalás esetén a polgármester és a jegyző 5 percben viszontválaszra jogosult.

(7) Ügyrendi javaslat – legfeljebb 1 perc időtartamban – az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül, egyszerű többséggel, azonnal megszavaztatja.

(8) Valamennyi előterjesztés, és az azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.

(9) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(10) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(11) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester – legfeljebb 2 perc időtartamú – hozzászólási jogot biztosíthat.

24. § (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

(2) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélkül véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(4) A képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, illetve, ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

25. § (1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.

(2) ) Tárgyalási szünetet rendelhet el a polgármester – egy napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 5 percben – ha kettő képviselő azt kéri, vagy ha a jegyző szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor a polgármester az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet a polgármester 8 napon belül köteles újból összehívni, mely esetben az ülés napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendek alkothatják.

26. § (1) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpelláció, vagy kérdés formájában.

(2) Interpellációkra, kérdés feltevésére az utolsó napirendi pont megtárgyalását követően van lehetősége az érintetteknek.

27. § (1) Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 2. napon írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt - amennyiben része az előterjesztési anyagnak - az ülés előtt ki kell osztani.

(3) Az írásban előzőleg be nem nyújtott szóbeli interpelláció előterjesztésére a képviselő-testület ülésén legfeljebb 5 percben kerülhet sor.

(4) ) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, maximum 10 percben, vagy az ülést követő 10 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló maximum 1 percben nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést a Szociális és Ügyrendi Bizottság elé utalja. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

(7) A képviselő-testületi ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 8 napon belül.

(8) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte.

(9) Ugyanabban a kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

28. § (1) Kérdés minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz - önkormányzati ügyekben - intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.

(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 2. munkanap 12. órájáig a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, e-mail) kell eljuttatni. A kérdés sokszorosításáról és ülés előtt történő kiosztásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A kérdést feltevő az írásban benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testület ülésén maximum 1 percben ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása előtt köteles válaszolni, legfeljebb 5 percben. A képviselő a választ követően egy alkalommal legfeljebb 1 percben reagálhat a válaszra. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 8 napon belül írásban is történhet. A választ a következő munkaterv szerinti ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem hoz döntést.

(4) Az írásban megelőzőleg be nem nyújtott kérdés előterjesztésére a képviselő-testület ülésén legfeljebb 5 percben kerülhet sor.

29. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele (4 fő) jelen van.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(3) Minősített többség - azaz a megválasztott képviselők több mint felének (4 fő) igen szavazata - szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyeken kívül:

(4) Aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, képviselői tiszteletdíja 3 hónapig, ismételt mulasztás esetén 6 hónapig megvonásra kerül.

(5) A bejelentési kötelezettség elmulasztására vonatkozó vizsgálatot a Szociális és Szociális Bizottság folytatja le.

(6) A képviselő-testület a Szociális és Ügyrendi Bizottság jelentésének megismerését követően a bejelentési kötelezettség fennállásáról és a kötelezettség elmulasztásának szankciójáról, külön határozatban dönt.

30. § (1) A döntéshozatali eljárásban a határozati javaslatot akkor nem kell ismertetni, - elegendő arra utalni - ha az megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában - az elhangzás sorrendjében - elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(6) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről külön-külön szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.

(7) Amennyiben egyik jelölt, illetve változat sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos igen szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ha a szavazási fordulóban csak kettő jelölt vagy változat szerepel, akkor az, az utolsó forduló és csak egyszer lehet szavazni.

(8) Ha az (1), (2) bekezdésekben foglaltak alapján az utolsó fordulóban egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, illetve a határozati javaslat elutasítását.

31. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza meg.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

32. § (1) Név szerinti szavazást - az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl - a polgármester is indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

33. § (1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott ügyekben.

(2) Titkos szavazást tart a képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor.

(3) Titkos szavazást a polgármester, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, esetenként egyszerű többséggel dönt.

(4) A titkos szavazás módjának meghatározása:

(5) A titkos szavazás lebonyolítására képviselő-testület - tagjai közül - 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

34. § (1) Érvényes szavazás után egy ülésen belül - ideértve a folytatólagos ülést is - abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A szavazást meg kell ismételni azonnal, ha a szavazás eredményének megállapításával vagy megszámolásával kapcsolatban kétség merül fel és azt bármely képviselő vagy a jegyző kéri. A szavazást ezen indokok alapján csak egyszer lehet megismételni.

(3) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja az Mötv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Az ülés összehívására és vezetésére a képviselő-testület rendkívüli ülésére vonatkozó szabályok az irányadók.

35. § (1) A képviselő-testület döntései a rendelet és a határozat.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendelet jelölésére a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet szabályai irányadók.

(4) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal, (hónap, nappal) kell ellátni a következők szerint: Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ........./20.....(.............) önkormányzati határozata.

(5) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(6) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(7) A rendeleteket és a határozatokat legkésőbb - a jegyzőkönyv elkészítése után - 3 napon belül a végrehajtásért felelős személyek részére meg kell küldeni.

(8) A képviselő-testület azon határozatait melynek végrehajtási határideje azonnali, az ülést követő 3 munkanapon belül a felelős köteles végrehajtani. A képviselő-testületnek a határozat végrehajtásáról a polgármester köteles beszámolni.

(9) Ha a határozat végrehajtásáért felelős személy végrehajtást akadályozó körülményt észlel, azt jelzi a polgármesternek, aki a képviselő-testületet tájékoztatva intézkedik a végrehajtást gátló körülmény elhárításáról.

36. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendeletalkotást kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző, a helyi társadalmi szervezet, valamint a választópolgárok erre irányuló helyi népszavazással.

(3) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik. Ha a kezdeményező rendelkezik rendelet tervezettel azt a jegyző részére meg kell küldeni törvényességi felülvizsgálat céljából.

(4) A képviselő-testület a rendelet előkészítésénél szabályozási elveket, szempontokat, illetve a bevonandók körét megállapíthatja.

(5) A rendelet-tervezetet a jegyző a Hivatal közreműködésével készíti elő.

(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(7) A rendelet szövegezésének világosnak, egyértelműnek kell lenni, kerülni kell a központi jogszabály szövegének ismétlését.

(8) A rendelet módosítása, vagy hatályon kívül helyezése esetén a rendelet címében erre utalni kell.

37. § (1) A képviselő-testület által alkotott rendelet kihirdetéséről a jegyző az elfogadását követően haladéktalanul köteles gondoskodni

(2) A rendelet kihirdetésének módja az Önkormányzat székhelyének helyt adó épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés.

(3) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) Rendeletmódosítást követően az alaprendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni. Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szöveget az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen.

(5) Az elfogadott rendeleteket az Mötv. 51. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül – a rendelet kihirdetését követő 5 munkanapon belül – a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén közzé kell tenni.

(6) A képviselő-testület rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról, hatályosulásának figyelemmel kíséréséről a jegyző gondoskodik, ennek keretében kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát, időszerű módosítását, hatályon kívül helyezését.

(7) Az elfogadott, hatályos rendeletek szövege a Hivatalban tekinthető meg ügyfélfogadási időben.

38. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az ülés helyét, idejét, a megjelent és távol maradt önkormányzati képviselők és meghívottak nevét, megjelenésük tényét, a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, az előterjesztéseket, az előadók nevét, a tanácskozás lényegét, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk és az ülésen elhangzottak lényegét, a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntéshozatalból kizárt képviselők nevét és a kizárás indokát, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket, az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések, rendelet- és határozat-tervezetek egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell továbbá:

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző, tekinthet be.

(7) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt korlátlan ideig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel biztonságos tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(8) A hangfelvétel alapján készült írásos jegyzőkönyv 2 eredeti példány készül, amelyek a Hivatal irattárában kerülnek elhelyezésre. Az ülésről készült jegyzőkönyvet és annak mellékleteit az ülést követő 15 napon belül – elektronikus úton – a jegyző a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Moduljára felterjeszti.

(9) A jegyzőkönyv egy példányát – a zárt ülés kivételével – az állampolgárok a Hivatal titkárságán – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett, arról – költségtérítés ellenében – másolatot kérhetnek.

39. § (1) Az önkormányzat a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és – személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az önkormányzat rendszeresen az önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb – így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó – adatokat.

(3) A fent említett adatok nem ismerhetők meg, ha azok bírósági eljárással vagy közigazgatási hatósági eljárással érintettek.

(4) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt a települési önkormányzat Hivatalánál kell előterjeszteni a jegyzőnek címezve. A jegyző az igényt megvizsgálja és intézkedik annak elutasítása vagy teljesítése iránt. Az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban a jogszabályban előírt határidőn belül tesz annak eleget.

40. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület külön határozatban rendelkezik, erről a lakosságot a polgármester – az önkormányzat hirdetőtábláján történő hirdetményi közzététel útján – 5 nappal korábban tájékoztatja.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, a jegyző, és az illetékes bizottság vizsgálja.

(5) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(6) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

(8) Az igény elutasítására az adatvédelmi jogszabályokban foglalt eljárás szabályait kell alkalmazni.

41. § (1) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben lakossági fórumot tart, egyes közérdekű kérdések megtárgyalása előtt lakossági fórumot tarthat.

(2) A polgármester a lakossági fórum helyének és témájának 6 nappal megelőző közhíreléséről gondoskodik.

42. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A polgármester dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei különösen:

(5) A polgármesternek a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos egyéb kötelezettségei:

43. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára két alpolgármestert választ.

(2) A megválasztott alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el tisztségüket.

(3) A képviselő-testület tagjai közül a polgármester által kijelölt alpolgármester látja el a polgármester általános helyettesítését.

(4) Az alpolgármester munkarendjét a polgármester határozza meg.

44. § (1) A közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás alapján Tiszasüly és Kőtelek község polgármesterei az Mötv. 82. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – pályázat alapján, határozatlan időre – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247. §-ában, valamint a pályázati kiírásban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, szervezi és összehangolja a Hivatal munkáját.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a Kormányhivatal által kijelölt személy látja el.

45. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 85. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – a csatlakozást kimondó önkormányzatokkal közösen – az önkormányzat működésével, továbbá az önkormányzati igazgatási és a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt működtet „Tiszasülyi Közös Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel. Az együttműködési megállapodást a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A Hivatal szervezeti egysége a Tiszasülyi Közös Önkormányzati Hivatal Kőteleki Kirendeltsége.

(3) A Hivatal dolgozói munkaköri leírásuknak, a jogszabályoknak és a kapott utasításoknak megfelelően látják el feladataikat.

(4) A Hivatalt a jegyző vagy pénzügyi csoport vezetője jogosult képviselni.

(5) A Hivatal ellátja a nemzetiségek jogállásáról szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározott ügyviteli feladatokat. A Hivatal segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat munkáját. Az együttműködési megállapodást az 7. melléklet tartalmazza.

46. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére 1, azaz egy állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét és munkájának eredményességét.

(3) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: a Szociális és Ügyrendi Bizottság.

(4) Az állandó bizottság 3 fő képviselőből áll.

(5) A bizottságok működésére az Mötv. 60. §-ának rendelkezései az irányadóak.

(6) A bizottság általános feladatait a 8. melléklet tartalmazza.

(7) A bizottságok elnökét, alelnökét, valamint tagjait a képviselő-testület választja meg.

(8) A képviselő-testület – átruházott hatáskörrel nem rendelkező - ideiglenes bizottság alakításáról – bármely képviselő indítványára - határozatban dönt.

(9) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(10) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik. Megszűnik az ideiglenes bizottság a benne lévő tagok megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, a képviselő-testület feloszlása vagy feloszlatása esetén is.

47. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület 5 év időtartamra, az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el gazdasági programját. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület 2 évente felülvizsgálja.

(3) A gazdasági program-tervezet összeállítását a polgármester a jegyzővel együttműködve végzi. A képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester felelős.

(4) A közérdekű adatokra vonatkozó szabályokat az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény tartalmazza.

(5) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott – programokra alapozott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.

(6) A képviselő-testület a költségvetési rendeletében állapítja meg, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § rendelkezésének megfelelő tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

(7) A képviselő-testület a költségvetés tárgyalásakor dönt arról, hogy szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni.

(8) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodással kapcsolatos előírásokat az Önkormányzat 11/2021. (VIII.2.) önkormányzati rendelete állapítja meg. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol.

48. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv. 119. § - 120. §-ában meghatározott szabályok irányadók. Az önkormányzat működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint a jegyző megfelelő képesítésű belső ellenőr foglalkoztatásával gondoskodik.

(2) Az intézmények belső ellenőrzéséről készített összegzést a polgármester az ellenőrzés lezárását követő képviselő-testületi ülésre köteles a képviselő-testület elé beterjeszteni.

(3) A belső ellenőr köteles:

(4) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerteljesítmény ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 21. §-ában foglaltaknak megfelelően.

49. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) Az önkormányzat a Mötv. IV. fejezetében foglaltak alapján a 9. mellékletben felsorolt társulásokban vesz részt tagként.

50. § Ez a rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.

51. § Hatályát veszti a Tiszasüly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2023. (VI. 27.) önkormányzati rendelet.