Tiszasas Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, továbbá a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §. (1) bekezdése alapján a helyi építményadóról alábbi rendeletet alkotja.

Az építményadó területi hatálya

1.§.

Az építményadó területi hatálya kiterjed Tiszasas Község közigazgatási területére.

Adókötelezettség

2.§.

1. Adóköteles az önkormányzat közigazgatási területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épület rész (a továbbiakban együtt: építmény).
2. Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – a település rendezési tervében előírt, vagy ennek hiányában a helyben szokásos mértéket meg nem haladó – földrészlet. A helyben szokásos földrészlet mértékét az önkormányzat állapítja meg.
3. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül, kivéve a 4.§. (1) bekezdés d) pontja szerinti helyiségeket.

Az adó alanya

3.§.

1. Az adó alanya az a magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, aki a naptári év (a továbbiakban év) első napján (2007. évben július 1. napján) az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén, a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos)
2. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött, és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
3. Társasház, garázs és üdülő esetében a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Adómentesség

4.§.

1. Mentes az építményadó alól:
   1. A szükséglakás
   2. Komfort nélküli lakás alapterületből 100 m²
   3. A szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség
   4. A költségvetési szerv, valamint az egyház tulajdonában álló építmény
   5. A lakáshoz és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek, úgymint tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince
   6. Az ingatlan nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület, feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
   7. Tiszasasi székhelyű egyéni vagy társas vállalkozás tulajdonában lévő épület vagy épület együttes, amennyiben az épületben vagy épületegyüttesben vállalkozási tevékenységet folytat.
   8. A lakás vagy üdülőépület, az esetben, ha a lakást vagy üdülőépületet a tulajdonos (tulajdonosok) az adóévet megelőző teljes évben a lakcím nyilvántartás szerint tiszasasi állandó lakosként birtokolta (birtokolták). Több tulajdonos esetén az adómentesség csak azon tulajdonost illeti meg aki az előző mondatban rögzített feltételnek megfelel.
   9. A h) pont szerinti tulajdonosok második és további lakás vagy üdülőépülete.

Adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

5.§.

1. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
2. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
3. Az adókötelezettség megszűnik, az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén, a II. félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
4. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
   

Az adó alapja

6.§.

Az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

„ Az adó mértéke

7.§

Az adókötelezettség alá eső építmény alapterületének minden megkezdett egész négyzetmétere után 550,-Ft/m2/év.”

8.§.

Az adó bevallása és megfizetése

1. Az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül.
2. Nem kell újabb bevallást tenni mindaddig, amíg adókötelezettséget érintő változás nem következett be.
3. Az építményadót évi két egyenlő részletben kell megfizetni:
   • Az első félévre eső adót tárgyév március 15. napjáig
   • A második félévre eső adót tárgyév szeptember 15. napjáig.
     

Az adó mérséklése

9.§.

Magánszemély adózó részére az önkormányzati adóhatóság pótlékmentes fizetési halasztást engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy az adó azonnali megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene.

Értelmező rendelkezések

10.§.

1. Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés, vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.
2. Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épület szerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített külön bejárattal ellátott része.
3. Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 2. számú melléklet 1-6 pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges helyben szokásos földrészlettel együtt.
4. Hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,9 méter; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek) és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.
5. Kiegészítő helyiség: Az, amely a lakás és az üdülő tulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál.
6. Az építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül.
7. Nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség: az oktatásról szóló 1985. évi I. tv. 13.§.-ában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20-23.§.-ában, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. 2.§.-ában és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 2.§.-ában meghatározott intézmények elhelyezését biztosító épület.
8. Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet.
9. Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották – melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadók.

Záró rendelkezések

11.§.

1. E rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 8/2007.(VI.28.) számú Ök. rendelet hatályát veszti
2. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. tv, és az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. E rendelet a Képviselő-testület évente felülvizsgálja, szükség szerint módosíthatja, illetőleg visszavonhatja.
4. Ezen rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Tiszasas, 2008. december 16.

Laskai István                                                                       Dr. Albrecht Sándor

polgármester                                                                                    jegyző