Tiszasas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
Tiszasas Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 05. 01- 2015. 09. 04Tiszasas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
Tiszasas Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tiszasas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított - 1990. évi LXV törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Tiszasas Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint állapítja meg.
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszasas Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Székhelye: Tiszasas, Rákóczi utca 32. sz.
(3) Az önkormányzat működési területe: Tiszasas Község Közigazgatási területe.
(4) A Képviselő-testület hivatalának neve: Tiszasas Község Polgármesteri Hivatala.
2. § Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a község lakossága az általa megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület és helyi népszavazás útján gyakorolja. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
3. § (1) Az Önkormányzat jelképe: Sas stilizált képe.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
4. § Az Önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
A Képviselő-testület feladata és hatáskörei
5. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület törvények által előírt teljes körű önkormányzati feladat- és hatásköreit a számítógépen nyilvántartott feladat- és hatásköri jegyzék tartalmazza, amely a polgármesteri hivatalban bárki által, bármikor megtekinthető.
6. § (1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében
(2) Az önkormányzat köteles gondoskodni:
7. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 2. számú melléklet szerint a polgármesterre, illetve bizottságaira ruházza.
A képviselő-testület szervezete és működése
8. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatait a szervei, valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.
(2) Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a munkaprogram, az ellátáshoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.
9. § (1) A testület tagjainak száma 7 fő.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalásával újra össze kell hívni.
A képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve
10. § (1) A képviselő-testület a választásának időtartamára munkaprogramot készít, melyet a polgármester terjeszt elő a választást követő hat hónapon belül.
11. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésre.
(3) A munkaterv tervezetére javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők
b) a bizottság (ok)
c) a jegyző
d) az önkormányzati intézmények vezetői
e) helyben működő szervezetek és önszerveződő közösségek.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a testületi ülések időpontját
b) a tervezett napirendek címét
c) az előterjesztők nevét
d) az egyes napirendek előkészítésében résztvevőket
e) a napirend elkészítésének határidejét
f) a napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megnevezését
g) az egyes napirendekhez meghívandók felsorolását.
(5) A munkaterv előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.
(6) A testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) a települési képviselőknek
b) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének
c) az önkormányzati intézmények vezetőinek
(7) Az éves munkatervet a község honlapján közzé kell tenni.
Előterjesztések
12. § (1) Előterjesztésnek minősül az a napirend, amelyben a képviselő-testület döntése szükséges. Az előterjesztés lehet:
A képviselő-testület ülésének összehívása
13. § (1) A képviselő-testület általában kéthavonként, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. A polgármester akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
(4) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a törvényben foglalt esetekben össze kell hívni. (Ötv. 12. § (1) bek.) Ezekben az esetekben a polgármester indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül tűzi ki az ülés időpontját, a meghívó kiküldésével egyidejűleg.
(5) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 8 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.
(6) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon, vagy távirati (telefax) úton is összehívható.
(7) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a központi hirdetőtáblákon való kifüggesztés útján történik.
A képviselő-testületi ülésre meghívandók köre
14. § (1) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) az 5. sz. OEVK országgyűlési képviselőjét,
c) a jegyzőt,
d) a napirend tárgya szerint illetékes szerv, önszerveződő közösség képviselőjét,
e) akiket a képviselő-testület a munkatervében megjelöl,
f) azt, akinek a meghívását jogszabály kötelezően előírja,
(2) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) az országgyűlési képviselőt
b) a jegyzőt,
(4) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan, akit a képviselő-testület meghívott és nem tartozik a (3) bekezdésben felsoroltak közé.
A képviselő-testület ülése
15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet és az ülésvezető engedélye alapján felszólalhat.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény által előírt esetben kötelező az érintett meghívása.
(4) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés kihirdetéséről – az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok betartása mellett – a helyi médiák és az Internet felhasználásával gondoskodni kell.
A napirend megállapítása
16. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül dönt.
(2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármelyik képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Az előterjesztő az előterjesztését a szavazás előtt visszavonhatja. Az előterjesztés visszavonásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges a tárgyalás második fordulójában, illetve az általános vita lezárása után.
(3) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
17. § A két ülés közötti időszak eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület a napirend utáni témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
18. § (1) A polgármester, a képviselő, a bizottság vagy a jegyző javasolhatja a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány, sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.
(2) A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően egy nappal a polgármesternél lehet benyújtani. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű többséggel soron kívül dönt a sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről.
A képviselő-testület ülésének vezetése
19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester vezeti.
(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.
Az ülésvezető feladatai és jogosítványai
20. § (1) Az ülésvezető
a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést; engedélyt adhat napirend előtti felszólalásra;
b) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról;
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
d) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről;
e) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását, az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülésvezető:
a) a tárgytól eltérő, illetve az e rendelet eljárási szabályait megsértő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,
b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a testület tekintélyét sértő kifejezést használ, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti,
c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja, vagy elhagyja az ülésvezetői széket és ezzel az ülés az ülésvezető visszatéréséig félbeszakad. A méltatlan magatartást tanúsító nem képviselő résztvevőt kiutasíthatja.
(3) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
Interpelláció
21. § (1) A képviselő képviselő-testületi ülésen, a napirendek után a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyben interpellálhat.
(2) Interpelláció valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán terjeszthető elő.
(3) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal, írásban kell benyújtani.
(4) Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(5) Amennyiben az interpellációt a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be az érdemi választ 15 napon belül írásban kell megadni.
(6) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt visszavontnak, az írásban kiadott választ elfogadottnak kell tekinteni.
(7) A válasz elhangzása után – az írásban adott válasz esetén a képviselő-testület következő ülésén – az interpelláció képviselőnek két perces viszontválaszra van joga, melynek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
(8) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak.
(9) A Képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján a soron következő rendes ülésén az interpelláló képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz.
Kérdés
22. § A képviselő a képviselő-testület ülésén, a napirendek után a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
A vita és a döntéshozatal módja
23. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
24. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a napirendhez meghívottak kérdéseket intézhetnek.
(2) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd az (1) bekezdésben említett személyek hozzászólása következik. Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, a képviselő-testület a második hozzászólást időben korlátozhatja.
25. § A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
26. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra.
27. § (1) A döntés meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 5 képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges a következő esetekben:
a) a rendeletalkotás;
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, az éven túli hitelfelvétel, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;
e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
g) intézmény alapítása;
h) közterület elnevezése, emlékmű állítás;
i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása;
k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;
m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;
n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
28. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza, illetve a jelen lévő képviselők 1/3 –ének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.
(2) Név szerinti szavazáskor a jegyző egyenként, a szabályzat 3. számú mellékletében szereplő sorrendben felolvassa a képviselők nevét, és a képviselő által adott választ (igen, nem) rögzíti. A polgármester utolsóként szavaz.
(3) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatt – elrendeli a szavazás megismétlését.
29. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat:
a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása tárgyában;
b) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy eldöntésekor;
c) önkormányzati hatósági ügy eldöntésekor;
d) összeférhetetlenségi ügy eldöntésekor;
e) kitüntetési ügy eldöntésekor;
f) vagyonáról szóló rendelkezéskor;
g) az általa kiírt pályázat eldöntésekor;
h) ha a nyílt szavazás üzleti érdeket sértene;
i) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos döntésekor.
(2) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet bármely képviselő és a jegyző. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) Titkos szavazás elrendelése esetén szavazatszámláló bizottsági feladatokat az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság látja el.
(4) A bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a leadott szavazatok összeszámlálása, és az eredmény kihirdetése.
A képviselő-testület döntései
30. § (1) A képviselő-testület:
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
31. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
(3) Több vagy bonyolult módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.
32. § (1) A képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Tiszasas Község Önkormányzatának a rendelet sorszáma/évszám (kihirdetés hónapja és napja) önkormányzati rendelete / a tárgy megjelölése. Például: Tiszasas Község Önkormányzatának 1//2011. (I.27.) önkormányzati rendelete Tiszasas Község Önkormányzata 2011. évi költségvetéséről
(2) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése: Tiszasas Község Önkormányzatának ……./……(…..hó…..nap) számú Képviselő-testületi határozata. Például: 33/2011.(XI.17.) Képviselő-testületi határozata
A rendeletalkotás
33. § (1) Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a képviselő-testület bizottságai, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a lakosság társadalmi szervezeteinek vezető-testületei a szabályozandó tárgykörben az érintett érdekképviseleti szervek kezdeményezhetik a polgármesternél.
(2) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, úgy az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.
(3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is. Az első fordulóban a szabályozás fő elveinek meghatározására, a módosító indítványok megtételére kerül sor. A második fordulóban a kidolgozott szöveg részletes vitája, a módosító indítványokról, a rendelet-tervezetről való döntés történik meg.
(4) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat, az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról vita nélkül határoz. Az általános vita tárgya a rendelet-tervezet egészének vagy részeinek szabályozási elve. Módosító indítványt az általános vita lezárásáig lehet benyújtani. A rendelet tárgya szerint illetékes bizottság a módosító indítványokat véleményezi, állást foglal azokkal kapcsolatban.
(5) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(6) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(7) A megalkotott rendelet kihirdetéséről, a határozatok közléséről, illetőleg a rendeletek és határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.
(8) A jegyző 15 napon belül gondoskodik arról, hogy az önkormányzati rendeletről és a lakosság széles körét érintő határozatairól a lakosság tudomást szerezzen. A kihirdetés módja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés. A tájékoztatás eszközeként élni kell a helyi újságban és az internetes honlapon közzététellel is.
(9) A képviselő-testület kétévenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
A képviselő-testület dokumentumai
34. § A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek irattári példánya nem selejtezhető.
35. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv röviden, tömören napirendi pontonként tartalmazza a kérdéseket és az azokra adott választ, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos megfogalmazását, valamint a rendeletek és a határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás eredményére (igen, nem, tartózkodott, képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt szavazók nevének feltüntetése) utaló adatokat.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó;
b) a jelenléti ív;
c) a megtárgyalt előterjesztések;
d) a jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet;
e) az írásban benyújtott hozzászólások és
f) egyéb írásos indítványok.
(3) A képviselő-testület ülésén készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.
(5) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a hivatalban és a községi könyvtárban az állampolgárok és a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.
A települési képviselő
36. § A települési képviselők névsorát a 3. számú melléklet tartalmazza.
37. § A képviselői tevékenység anyagi, tárgyi és személyi feltételeiről a polgármesteri hivatal gondoskodik.
38. § A képviselő főbb jogai:
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében;
b) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
c) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek- a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
d) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést;
e) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését; a hivatal erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni;
f) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a bizottsági elnöktől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
g) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
h) bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt;
i) a képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult.
39. § A képviselő főbb kötelességei:
a) a képviselő-testület, illetőleg – bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni;
b) elháríthatatlan akadályoztatás esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg a bizottság elnökének előre bejelenti, legkésőbb az ülés megkezdéséig;
c) felkérés alapján közreműködni a képviselő-testület, illetőleg az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban;
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot megőrizni;
e) kapcsolatot tartani a község polgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;
f) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre;
g) a személyes érintettséget bejelenteni;
h) vagyonnyilatkozatot tenni.
A bizottságok
40. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A testület a fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokra állandó bizottságokat hoz létre.
(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
41. § A bizottságok létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg. A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését, személyi összetételét a 4. számú melléklet tartalmazza.
42. § (1) A Képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakuláskor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja.
(2) Bizottság elnökéül és tagjául a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem választható meg.
(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
43. § Az állandó bizottságok az általuk meghatározott feladat elvégzésére albizottságot alakíthatnak, amelynek létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottságét. Elnöke csak a létrehozó bizottság képviselő tagja lehet.
44. § (1) A bizottságok működésének főbb szabályait az SZMSZ tartalmazza. A részletszabályokat az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban a bizottságok az ügyrendjükben állapítják meg. A bizottság az ügyrendjét maga készíti és fogadja el.
(2) A bizottságok feladat- és hatáskörét az 5. számú melléklet tartalmazza.
45. § (1) A bizottság munkaterv alapján működik, ülést szükség szerint tart.
(2) Az ülést az elnök hívja össze a bizottság saját ügyrendjében meghatározottak szerint.
(3) A bizottságot tíz napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(4) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.
(5) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.
(6) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.
(7) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni.
(8) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról a szakértői díj elszámolásáról, a bizottság elnökének javaslata alapján, a jegyző gondoskodik.
46. § (1) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A bizottság hatósági jogkörében – az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásai szerinti határozati formában hozza meg döntéseit.
(3) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.
(4) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a testület állásfoglalása az irányadó.
(5) A bizottság állásfoglalását, döntését a képviselő-testület ülésén ismertetni kell. A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi vélemény a képviselő-testületi ülésen ismertethető.
(6) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke vagy távollétében az általa megbízott személy.
(7) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a hivatal útján – gondoskodik.
47. § (1) A bizottság üléséről emlékeztető – kivételesen, az adott bizottság elnökének kérésére, szó szerinti jegyzőkönyv – készül, melyet a bizottság elnöke ír alá.
(2) Az adott bizottság elnökének kérésére vagy engedélyével az ülésekről más dokumentum (hangfelvétel, kivonat stb.) is készíthető.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
48. § (1) A polgármester a település lakossága által megválasztott munkaviszonyban álló tisztségviselő.
(2) A képviselő-testület dönt a polgármesteri illetmény, jutalom és költségtérítés mértékéről.
49. § (1) A polgármester feladata különösen:
a) a község fejlődésének elősegítése,
b) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,
c) a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,
d) a település gazdálkodás,
e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
f) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása,
g) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,
h) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása,
i) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
j) az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése.
(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja,
e) a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
(4) A polgármester egyéb feladatai:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
b) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a polgármesteri hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munka- és ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
g) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó munkáltatói jogkör gyakorlása esetén,
h) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
i) irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét, ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.
Alpolgármester
50. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, önkormányzati feladatai ellátásának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A polgármester jogosult a helyettesítése rendjéről dönteni. Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
A tanácsnok
51. § (1) A képviselő-testület, bármely képviselő vagy a polgármester javaslatára, tagjai sorából tanácsnokokat (a továbbiakban: tanácsnok) választhat a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok koordinálására, felügyeletére.
(2) A tanácsnok köteles az általa felügyelt területen végzett tevékenységéről az illetékes bizottságot tájékoztatni, munkájáról a polgármesternek rendszeresen szóban, a képviselő-testületnek félévente írásban beszámolni.
A jegyző
52. § (1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időre. A képviselő-testület a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint a jegyző javaslatára aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A pályázati kiírás szövegét a képviselő-testület határozza meg.
(2) A pályázat kiírásáról és annak tartalmáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A pályázati kiírást a helyi lapban meg kell jelentetni.
(3) A jegyző az Ötv. 36. §. (2)-(3) bekezdésében foglaltakon túlmenően:
a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
b) vezeti a polgármesteri hivatalt, megszervezi annak munkáját;
c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyeket;
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester részére ad át;
e) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és bizottságainak ülésén;
f) gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel együtt aláír;
g) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, illetőleg szabályozza a kiadmányozás rendjét;
h) a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében;
i) a napirend utáni feladatok keretében tájékoztatja a testületet az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról;
j) véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester és a bizottsági elnök kérésére jogértelmezési kérdésekben;
k) igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az államigazgatási ügyintézés helyzetéről;
l) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
m) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében;
n) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakészen tartásáról.
A polgármesteri hivatal
53. § (1) A képviselő-testület Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.
(2) A hivatal feladatkörébe tartozik az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása.
(3) A képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján külön rendelettel meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét valamint ügyfélfogadási rendjét.
(4) A polgármesteri hivatal ügyrendjét a polgármester és a jegyző állapítja meg.
(5) A polgármesteri hivatal önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
(6) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és a bizottságoknak.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
A költségvetés
54. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését valamint zárszámadását külön rendeletben állapítja meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
(3) Az első fordulóban a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak elemzése alapján koncepciót kell összeállítani, melynek keretében:
a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, bővítési lehetőségeket,
b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldását,
c) az igények és lehetőségek egyeztetésével kielégítési sorrendet kell felállítani,
d) jelezni kell a lehetséges megoldások változatait.
(4) A második fordulóban a vonatkozó jogszabályok által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a képviselő-testület.
Az önkormányzat vagyona
55. § (1) Az önkormányzat vagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
(2) A rendelet rögzíti a forgalomképtelen vagyontárgyakat, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, illetve azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
56. § A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.
57. § (1) Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa megbízott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a jegyző vagy annak meghatalmazottja jogosult.
(2) A polgármester a zárszámadás keretében évente köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.
Az önkormányzat gazdálkodásának főbb szabályai
58. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen:
a) A Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár (MÁK) részére.
b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
c) Igényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat.
d) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.
e) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.
f) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.
g) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja a költségvetési beszámolóhoz.
h) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan vagy részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközöket azonban, csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.
(3) Az intézmény vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a gazdálkodásra vonatkozó utasítások végrehajtásáért, az általa kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért.
(4) A Polgármesteri Hivatal valamint az önkormányzati intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz-kifizetéseiket – a vonatkozó szabályok szerint – teljesítik.
(5) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(6) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület szervei útján látja el.
A lakossági kapcsolatok formái
59. § (1) A képviselő-testület- az éves költségvetésében meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, illetőleg a közösségekkel együttműködik. A képviselő-testület az önkormányzati feladatok megvalósítására, a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló feladatok eredményes megoldása érdekében együttműködési megállapodást köthet az önszerveződő közösségekkel.
(2) A lakossági kapcsolattartás formái különösen:
a) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés (külön rendelet szabályozza);
b) közmeghallgatás;
c) lakossági fórumok;
d) a testületi ülések nyilvánossága;
e) a helyi médiákban és az internetes honlap.
60. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás időpontjának, helyének és napirendjének a lakosság körében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről külön jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.
(5) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdések és javaslatok intézésére a vonatkozó jogszabály előírásait kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
61. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Tiszasas Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 13/2005.(VIII.12.) ÖK rendelet.
(2)1 A rendelet mellékletei az alábbiak:1. számú melléklet: 10. §. (2) bekezdés Az átruházott hatáskörök jegyzéke, 2. számú melléklet: 39. §. A képviselő-testület tagjainak névsora, 3. számú melléklet: 44. §. A képviselő-testület állandó bizottságainak és azok tagjainak jegyzéke, 4. számú melléklet: 47. §. (2) bekezdés Az állandó bizottságok feladat- és hatásköre, 5. számú melléklet: A képviselő-testület által megválasztott tanácsnokok jegyzéke és az általuk felügyelt önkormányzati feladatkörök.
(3) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
A 61. § (2) bekezdése a 7/2014.(X.27.) önk. rend. 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a 7/2014.(X.27.) önk. rend 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a 7/2014.(X.27.) önk. rend 3.§-ával megállapított szöveg.
Az 5. mellékletet a 7/2014.(X.27.) önk. rend. 4. §-a iktatta be.