Tiszasas Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2025. (VII. 30.) önkormányzati rendelete
Tiszasas Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 08. 01- 2025. 08. 01Tiszasas Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2025. (VII. 30.) önkormányzati rendelete
Tiszasas Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Tiszasas Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát tiszteletben tartja és e jogot a demokratikus választások során kapott lakossági felhatalmazással, a település egészéért vállalt felelősséggel gyakorolja. Széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
[2] Fentieket alapul véve e rendelet célja, hogy meghatározza a képviselő-testület és szervei működésének részletes szabályait, jogállását ás feladat és hatáskörét, egymáshoz való viszonyát.
[3] Tiszasas Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszasas Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5474 Tiszasas, Rákóczi Ferenc utca 32.
(3) Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartási száma:733151.
(4) Az önkormányzat szakmai alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölését a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. § (1) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Tiszasas Községi Önkormányzat képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).
(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.
(3) A képviselő-testület szervei:
a) Tiszasas Község Polgármestere (továbbiakban: polgármester)
b) Tiszasasi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője: (továbbiakban: jegyző)
c) Tiszasasi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: önkormányzati hivatal)
d) Tiszazugi Önkormányzatok Társulása.
(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Tiszasasi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal).
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképe: a címer.
(2) A címer használatának rendjét A helyi címer használatának rendjéről szóló 16/2015.(VII.20.) önkormányzati rendelet szabályozza.
4. § (1) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője kör alakú, Tiszasas Községi Önkormányzat felirattal, középen Magyarország címerével.
(2) A jegyző hivatalos bélyegzője kör alakú, Tiszasasi Közös Önkormányzati Hivatal felirattal, középen Magyarország címerével.
5. § Az önkormányzat a Tiszasas községért kitüntetés alapításáról és adományozásának rendjéről a 3/2011.(III.11.) önkormányzati rendelet szabályozza.
6. § (1) Tiszasas Községi Önkormányzat honlapja, a www.tiszasas.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a település lakosságát.
(2) A honlap tartalmazza különösen:
a) képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvét,
b) hatályos rendeleteket,
c) az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságáról szóló 2011. évi CXII törvény mellékletében felsorolt adatokat,
d) a településre jellemző egyéb adattartalmat,
e) azon adattartalmat amelyet a polgármester engedélyezett.
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
7. § (1) A Tiszasasi Községi Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) bekezdése szerinti feladatokat és saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátásának módját.
(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
8. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait a Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza, a képviselő-testület az abban felsoroltakon kívül kizárólagos döntési hatáskörébe más tárgykört nem kíván vonni.
(3) A képviselő-testület azon nem hatósági hatásköreit, amelyeknek gyakorlását a polgármesterre és a bizottságokra ruházza át a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(5) Az Önkormányzattal, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó jogviszonyok esetében minden alkalommal pályázat kiírása kötelező, melynek taralmát, feltételeit a képviselő-testület állapítja meg és dönt annak elbírálásáról.
9. § Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai mellett, elsődlegesen azok jobb ellátása érdekében, jogszabály által meghatározottak szerint saját vagyonával önállóan gazdálkodhat.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület összehívása, munkaterv
10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 7 fő.
(2) A képviselő-testület
a) alakuló ülést,
b) munkaterv szerinti soros ülést,
c) soron kívüli ülést,
d) rendkívüli ülést,
e) közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület üléseit – eltérő képviselő-testületi döntés hiányában – az önkormányzat székhelyén tartja.
(4) A képviselő-testület a jeles évfordulókat, ünnepi eseményeket, a közmeghallgatást és a falugyűlést a Tiszasasi Művelődési Ház és Könyvtár, Tiszasas, Rákóczi Ferenc utca 20. számú épületében tartja.
(5) A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart. A képviselő-testületi üléseket lehetőség szerint a hónap utolsó csütörtöki napjára kell összehívni.
(6) A soros testületi ülés meghívóját a képviselőknek, a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak és az ügyben érintetteknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
11. § (1) ) A képviselő-testület az elfogadott munkatervtől eltérő időpontban, szükség szerint soron kívüli ülést tarthat.
(2) A soron kívüli képviselő-testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak és az ügyben érintetteknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 2 nappal megkapják.
(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendi pontjait, az ülés összehívójának nevét, aláírását és dátumozását az előterjesztést, és annak előadójának nevét.
12. § (1) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a képviselők 1/4-ének, bizottságnak, és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) vezetőjének] az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
(2) A rendkívüli ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak az ülés előtt 24 órával meg kell küldeni, és erről egyidejűleg a meghívottakat telefonon értesíteni.
(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze sürgős, halasztást nem tűrő esetben. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak az ülés előtt 24 órával meg kell küldeni, és erről egyidejűleg a meghívottakat telefonon értesíteni.
(4) Amennyiben valamely napirend rendkívüli módon – a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, más különösen nyomós indok miatt – nem terjeszthető elő és az csak rendes ülésen adható át a Képviselő-testület tagjainak – a polgármester, az előterjesztő szóbeli indokolását követően – a Képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felvehető a napirendek közé.
(5) Olyan helyzetben, amikor azonnali döntés meghozatalára van szükség (pl. vis maior) bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a (2) bekezdésben foglalt időtartamtól is el lehet tekinteni.
(6) Rendkívüli ülés összehívása esetén is biztosítani kell a nyilvánosságot, a lakossági részvétel lehetőségét.
13. § (1) Az előrelátható feladatok jobb előkészítése érdekében a képviselő-testület éves munkaterv alapján dolgozik. A munkaterv javaslatot a polgármester irányításával a jegyző állítja össze.
(2) A képviselő-testület munkaterv tervezetét a polgármester az alakuló ülést követő első rendes ülésen terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra.
(3) A munkaterv elkészítéséért a polgármester felelős.
(4) A következő évre szóló munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésre.
(5) A képviselő-testület által elfogadott munkaterv tartalmazza az ülés idejét, napirendjét, a napirend előadóját.
14. § (1) A képviselő-testület napirendjét beszámolók, tájékoztatók és egyéb előterjesztések alapján tárgyalja.
(2) A képviselő-testület ülésére meghívandók köre:
a) a képviselő-testület tagjai,
b) jegyző
c) az önkormányzati hivatal jegyző által kijelölt ügyintézője ,
d) az őket érintő napirendhez az érintett intézmények vezetőit,
e) előterjesztő
f) akiket az ülés összehívója megjelöl,
g) személyügy tárgyalása esetén az érintett,
h) Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye 4. számú egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,
i) a településen működő valamennyi, bíróság által bejegyzett szervezet képviselőjét, akik tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen
(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább két nappal a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívóval vagy hirdetménnyel kell tájékoztatni. (4) A testületi ülés összehívásáról egyidejűleg a lakosságot is tájékoztatni kell az ülés előtt. A meghívót ki kell függeszteni a hivatal hirdetőtábláján.
2. Közmeghallgatás, falugyűlés
15. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját, az azt megelőző 14 nappal közhírré kell tenni, és gondoskodni kell arról, hogy az előterjesztést az állampolgárok megismerhessék, amennyiben a közmeghallgatásra készül előterjesztés.
(3) Közmeghallgatásra sor kerülhet konkrét téma megjelölésével és anélkül is.
(4) A közmeghallgatáson a résztvevőknek tanácskozási joguk van, egyebekben az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére a képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésre, javaslatra lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 15 napon belül köteles a képviselő-testület, annak szerve választ adni.
(6) A képviselők évente legalább egy alkalommal kötelesek beszámolniuk választópolgároknak a képviselői tevékenységükről.
(7) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, és a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart.
(8) A falugyűlés összehívásának, levezetésének és jegyzőkönyvezésének szabályaira a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok érvényesek.
3. Képviselő-testület ülése
16. § (1) A képviselő-testületi ülések összehívása írásos meghívóval történik. A meghívót-főszabályként - olyan időpontban kell megküldeni, hogy az érintettek azt az ülés napja előtt legalább öt nappal megkapják.
(2) Az írásos meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontok címét és az előadók nevét
(3) A meghívót és a hozzá kapcsolódó előterjesztéseket a meghívottak nyomtatott formában kapják meg.
17. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános, vagy zárt.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint meghatározott esetekben nem kell szavazni. A testületi ülést vezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontja esetében a képviselő-testület határozattal dönt.
(4) A zárt ülésen az Mötv 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehet részt.
18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A képviselő-testület ülését a polgármesteri tisztség betöltetlensége, a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A Pénzügyi Bizottság elnöki tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Szociális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(4) Az ülés határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint a fele: 4 fő jelen van. A képviselő-testület határozatképességét az ülésen folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni változatlan napirenddel.
(5) A polgármester az ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása e rendeletben foglaltak szerint történt,
b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
d) tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,
e) napirendi pontonként, illetve előterjesztésenként vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát,
f) folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
g) szavazásra bocsátja az előterjesztéseket, megállapítja a szavazás eredményét,
h) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását.
19. § (1) A képviselő-testület a testületi ülés napirendjéről vita nélkül egyszerű többséggel hozott határozattal dönt.
(2) Figyelemmel e rendelet 13. § (3) bekezdésére, a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző - sürgősségi indítványként - javasolhatja a képviselő-testületnek az ülés meghívójában nem szereplő, napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását. Az indítvány meg kell, hogy feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. A napirend meghatározásakor – indítványonként – kell egyszerű többséggel dönteni arról, hogy azt napirendre tűzi-e a képviselő-testület. A képviselő-testület, ha az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött napirendi sorozat után tárgyalja.
(3) A meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, a napirendi pontok sorrendjének a megváltoztatására az ülésen jelen lévő bármelyik meghívott javaslatot tehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a napirendi pontok elfogadása során.
(4) Az ülésen a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztések tárgyalhatók.
4. Az előterjesztés
20. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a polgármester, a képviselő, a bizottságok által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Az előterjesztés írásban és kivételesen szóban is benyújtható. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Előterjesztés nélkül napirendet nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet rendeletalkotással összefüggő napirendet tárgyalni.
(4) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előadója felel. Az ügy előadója köteles figyelembe venni a témában érintett szervek, szervezetek, lakossági érdekcsoportok, közösségek esetenkénti véleményét, javaslatát. Az előterjesztés tartalmazza a tárgy részletes kidolgozását, a szükséges elemzéseket, esetleges kisebbségi véleményt, határozati javaslatot.
5. A tanácskozás rendje, szavazás
21. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) a napirend előterjesztője szóbeli beajánlást tesz,
b) ezt követően az illetékes bizottságok elnökei ismertetik a bizottságok véleményét, állásfoglalását az előterjesztésről,
c) a vita megkezdése előtt az előterjesztőkhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) A polgármester, a képviselő és a jegyző a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat, szóbeli kiegészítést tehet.
(5) A nyílt ülésen, tanácskozási joggal nem rendelkező megjelentek a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és az üggyel kapcsolatban hozzászólhatnak. Ennek engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
22. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(2) A napirendi pont tárgyalásakor és a szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
(3) Ha a tárgyalt napirendhez több felszólaló nincs az ülés vezetője a vitát lezárja.
(4) Szavazás előtt a polgármester, bármelyik képviselő tárgyalási szünetet javasolhat. Javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
23. § (1) Az előterjesztett és a vitában elhangzott javaslatokat a polgármester egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész javaslatról.
(2) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(3) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett – bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(4) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálását – annak ismertté válását követően haladéktalanul, azonban a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő egy éven belül – a képviselő-testület rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottságának hatáskörébe tartozik.
(5) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(6) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A vizsgálat lezárásaként a képviselő-testület külön határozattal megállapítja a személyes érintettség hiányát, a személyes érintettség bejelenésének elmulasztását.
(7) Amennyiben a képviselő-testület a személyes érintettség bejelenésének elmulasztását állapítja meg, határozatában
a) dönt az érintett képviselő döntéshozatalban leadott szavazatának érvénytelenné nyilvánításáról,
b) dönthet a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról,
c) dönthet az érintett képviselő írásbeli figyelmeztetéséről.
(8) Amennyiben az érvénytelenné nyilvánított szavazat a képviselő-testület korábbi döntését (egyszerű többség, minősített többség) érdemben befolyásolja és a képviselő-testület a (6) bekezdés b) pontja szerint nem erősíti meg az érintett képviselő részvételével hozott döntést, úgy azt érvénytelennek kell tekinteni és az érintett képviselőt az érvénytelen döntés miatti jogkövetkezmények tekintetében a polgári jog szabályai szerint felelősség terheli.
6. A képviselő-testület döntései
24. § (1) A képviselő-testület rendeleteket alkot és határozatokat hoz.
(2) A rendelet elfogadásához a megválasztott képviselők több, mint a felének, azaz 4 igen szavazata szükséges (minősített többség).
a) Önkormányzati rendelet alkotására irányuló kezdeményezést a jegyzőnél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülést tizenöt nappal megelőzően, aki a tervezet elkészítéséről az illetékes bizottság bevonásával gondoskodik. A rendelet-tervezetet a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményezi.
b) Amennyiben a képviselő-testület a rendelet-tervezetet társadalmi vitára kívánja bocsátani, a tervezetet közzé teszi az önkormányzat honlapján, melyre a képviselő-testületi ülést megelőző 4. napig a választópolgárok javaslatot tehetnek.
c) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(3) A határozathozatalhoz - a (4) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével - a jelenlévő képviselők többségének hozzájáruló (igen) szavazata szükséges (egyszerű többség).
(4) Az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges:
a) közterület elnevezéséhez,
b) önkormányzati kitüntetés és elismerő cím adományozásához,
c) az önkormányzat gazdasági programjának elfogadásához.
(5) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet. A képviselők hozzájáruló (igen) szavazatukat, elutasító (nem) szavazatukat, tartózkodásukat kézfelemeléssel jelzik.
25. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, valamint zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítása az Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottságának feladata.
(2) A képviselők szavazatukat – a testületi ülés helyszínétől eltérő – külön hivatali helyiségben, egyenként, zárt borítékba helyezett szavazólapokon, zárt szavazóurnába adhatják le.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) szavazás helyét és idejét,
b) a szavazás tárgyát
c) a szavazás lebonyolításában részt vevő bizottsági képviselők nevét és aláírását
d) a szavazás lényeges körülményeit (kiosztott szavazólapok száma, a szavazóurnában lévő szavazólapok száma, érvényes szavazatok száma, érvénytelen szavazatok száma, szavazati arány, stb.)
e) a titkos szavazás eredményét.
(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt a törvény írja elő,
b) a polgármester,
c) legalább három képviselő javaslatára.
(5) A név szerinti szavazáskor a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor szavazatukat szóban jelzik. A névsorban rögzített szavazatok alapján az eredményt a polgármester hirdeti ki.
7. Interpelláció
26. § (1) A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a:
a) polgármestertől (alpolgármestertől),
b) jegyzőtől,
c) bizottság elnökétől
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció), amelyre az ülésen – de legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát.
(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
(5) Sürgős esetben az ülés vezetőjének engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az ülést vezető az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, az interpelláció engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról.
(7) Amennyiben az interpellációra adott szóbeli, írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.
8. Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések
27. § A képviselő a testületi ülésen, önkormányzati ügyekben, kérdéssel, észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.
9. Napirend előtti felszólalás
28. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.
(2) Ha az ülés vezetője az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő két-két percre kaphat szót.
(4) A napirend előtti felszólalás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.
10. A tanácskozás rendjének fenntartása
29. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülést vezető személy, gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,
c) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő rendzavarás esetén indítványozhatja a rendbontó képviselő egy havi összegű tiszteletdíjának a csökkentését, melyről a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A nyilvános ülésen megjelentek a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a képviselő-testületi ülést vezető személy rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
11. A jegyzőkönyv
30. § (1) Képviselő-testület nyílt és zárt üléseiről a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző a felelős.
(2) Képviselő-testület nyílt és zárt üléséről hangfelvétel készül, melyről a jegyző gondoskodik.
(3) A hangfelvétel a jegyzőkönyv elkészítését szolgálja. A képviselő-testület ülésének hiteles dokumentuma a jegyzőkönyv.
(4) A képfelvétel a lakosság tájékoztatásául szolgál, melyet az önkormányzat hivatalos oldalán kell megjeleníteni. A megjelenítéssel járó feladatokat a hivatal köztisztviselője látja el.
(5) A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a testületi ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás), ülési módját(nyilvános, zárt), helyét és idejét
b) a testületi ülésre meghívottak nevét, a megjelent képviselők, a tanácskozási joggal jelenlévők nevét és a testületi ülésről távolmaradó képviselők nevét,
c) a javasolt és elfogadott napirendet,
d) napirendi pontként az előadó nevét, a szóbeli kiegészítést, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett módosító, kiegészítő határozati javaslatot,
e) a hozzászóló kérelmére az ügyhöz kapcsolódó szó szerinti véleményét,
f) az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedéseit,
g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
i) a döntéshozatalban résztvevők számát, a személyes érintettség miatt a döntéshozatalból kizárt, a döntéshozatalban részt venni nem kívánó képviselő nevét és a kizárás indokát,
j) döntésenként a döntéshozatal módját (minősített többség, egyszerű többség, nyílt, név szerinti szavazás, titkos szavazás)
k) döntésenként a szavazás eredményét és a határozat szószerinti szövegét,
l) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és az azokkal kapcsolatos válaszokat, döntéseket, határozatokat,
m) az ülés berekesztésének tényét.
(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülésre szóló meghívót, az előterjesztések, tájékoztatók, az írásban benyújtott módosító javaslatok, interpellációk egy-egy példányát, valamint a jelenléti ívet.
(7) A jegyzőkönyvet az ülést vezető és a jegyző írja alá.
(8) A jegyzőkönyv egy nyomtatott példányban készül. A nyomtatott példányt a jegyző lefűzve kezeli.
(9) A zárt ülés kivételével a jegyzőkönyvbe és annak mellékleteibe, jegyzővel történt előzetes, a hivatal ügyfélfogadási idejére egyeztetett időpontban a hivatal helyiségében, bárki betekinthet.
31. § (1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a naptári év elejétől kezdődően külön folyamatos sorszámmal, évszámmal és dátummal kell ellátni.
(2) A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartása a jegyző feladata. A határozatokat úgy kell nyilvántartani, hogy abból a végrehajtás nyomon követhető legyen.
(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel valósul meg. A rendeleteket a hivatal hirdetőtábláján, a városi könyvtárban és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni. A rendeleteket a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén a módosításokkal egységes szerkezetben a kihirdetést követő három napon belül fel kell tölteni.
(4) A nyílt és zárt ülésen hozott képviselő-testületi határozatokat az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni. Közzététel során gondoskodni kell a személyes adatok védelméről a közérdekből nyilvános adatok figyelembe vételével.
A képviselő-testület bizottságai
32. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása, a testületi döntések előkészítése, átruházott hatáskörben a döntések meghozatala, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése érdekében az alábbi állandó bizottságokat, az alábbi létszámmal hozta létre:
a) Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottság: 3 fő,
b) Szociális és Egészségügyi Bizottság: 3 fő.
(2) A vagyonnyilatkozat-vizsgáló és az összeférhetetlenségi, méltatlansági feladatokat ellátó bizottság a Pénzügyi-és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottság.
(3) A bizottságok elnökeit és tagjait a testület választja meg nyílt szavazással, minősített többséggel.
(4) A bizottság tagjai sorából elnök-helyettest választ. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása, távolléte esetén ellátja az elnöki feladatokat, különösen az ülés összehívása, levezetése.
(5) A polgármester, az alpolgármester a hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke, tagja.
(6) A képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság tagjaira a képviselő-testület tagjai tehetnek javaslatot.
(7) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani.
(8) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(9) A bizottság ügyviteli feladatait a hivatal látja el.
(10) A bizottság ülésére az elnök külső szakembert, a tárgyalt ügyben érdekelt tisztségviselőt, a belső szervezeti egység vezetőjét és más érdekelteket tanácskozási joggal meghívhat. A képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottság ülésén.
(11) Az állandó bizottságok feladat- és hatásköreit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
33. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottság 2/3-ának indítványára.
(2) A bizottság ülésének összehívására, működésére, a nyilvánosságára, a határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjának a kizárására a bizottsági ülésről készített jegyzőkönyv tartalmára, a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottság üléséről hangfelvétel és írott jegyzet készül.
(3) A képviselő-testület rendeletben döntési jogot adhat, és hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságainak. A bizottság eseti döntését hivatalból, a döntéssel érintett személy kérelmére a képviselő-testület felülvizsgálhatja.
A települési képviselő
34. § (1) A képviselőt megilletik Mötv.-ben és e rendeletben foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.
(2) A képviselő képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
(3) A képviselő:
a) részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
c) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester és a bizottságok – a képviselőtestület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntéseit,
d) a hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet,
e) közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak 30 napon belül érdemi választ kell adni,
f) kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
g) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,
h) kezdeményezheti rendelet megalkotását, határozat meghozatalát, amely kezdeményezésről a képviselő testület rendeletalkotásra irányuló javaslat esetén minősített többséggel határozat meghozatalára irányuló javaslat esetén egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) az alakuló ülésen, vagy a megválasztását követő ülésen esküt tesz,
b) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
c) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
d) felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titok megőrzése, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
f) kapcsolattartás a választópolgárokkal, és a településen működő különböző önszerveződő közösségekkel,
g) a személyes érintettség bejelentése,
h) összeférhetetlenségét megszüntetni, a méltatlanságra okot adó körülményről a körülmény beállta napjától számított három napon belül a képviselő-testületet tájékoztatni,
i) a választópolgároknak évente beszámol a képviselői tevékenységéről,
j) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha nem tud részt venni a testületi, vagy bizottsági ülésen,
k) A képviselő és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január- 1-től számított 30 napon belül - törvényben szabályozott - vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának –, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.
l) A nem képviselő bizottsági tag is vagyonnyilatkozat tételére köteles.
m) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, költségtérítést nem kaphat.
n) A polgármesteri, a képviselői, a vagyonnyilatkozat tételre köteles nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozatait a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(5) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig – a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban juttatásokban nem részesülhet.
(6) A képviselő vagyonnyilatkozatába az Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottságának elnöke felé tett bejelentés alapján, a hivatal ügyfélfogadási idejében és a hivatal helyiségében, bárki betekinthet.
35. § A települési képviselő összeférhetetlenségére és méltatlanságára vonatkozó szabályokat a Mötv. 36. §-38. §-i tartalmazza.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
12. A polgármester
36. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester feladatait, hatósági jogkörét törvény, kormányrendelet, valamint e rendelet szabályozza és tartalmazza.
(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését és széles körű nyilvánosságát. Együttműködik a különböző szervezetekkel, különösen a településen működő különböző önszerveződő közösségekkel. Felelős az önkormányzat gazdálkodásának jogszerűségéért. Szervezi az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, együttműködését más önkormányzatokkal, szervezetekkel és érdekszövetségekkel.
(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
f) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a képviselő-testület határozata alapján a polgármester ellen, annak sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, a polgármester tisztségének megszűnése érdekében indított közigazgatási per kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást.
g) havonta előterjeszti a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést,
h) önkormányzati ügyekben kapcsolatot tart a médiával, hírközlő szervekkel.
(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, sérti az önkormányzat érdekeit. E felfüggesztésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
37. § (1) A polgármester a képviselő-testületek döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt. E körben:
a) együttműködik Szelevény Község Polgármesterével a Tiszasasi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, és a jegyző javaslatainak figyelembevételével előterjesztést nyújt be a hivatal feladatainak szervezésében,
b) irányítja hivatalt és meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) dönt a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörben, egyes hatásköreinek gyakorlásának átruházásáról és a kiadmányozás rendjéről,
d) a képviselő-testület döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást,
e) a jogviszony létesítésével és megszűntetése kivételével gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében.
(2) A polgármester, a jogviszony létesítésével és megszüntetése kivételével gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(3) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A polgármester összeférhetetlenségére és méltatlanságára vonatkozó szabályokat a Mötv. 36. §-38. § -ai tartalmazzák.
13. Az alpolgármester
38. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére saját tagjai közül, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, titkos szavazással egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(3) A polgármestert távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.
14. A jegyző
39. § (1) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
a) gondoskodik a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítéséről,
b) gondoskodik az önkormányzati képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testületi bizottságok ülésein,
d) a képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában szavazás előtt - ha szükséges - törvényességi észrevételt tesz,
e) havonta előterjeszti felelősségi körébe utalt lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést,
f) gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről,
g) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
h) a képviselő-testületi, a képviselő-testület bizottsága, társulása ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő tizenöt napon belül, továbbá a polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörében meghozott – hatósági döntésnek nem minősülő – döntését a döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul igénybevételével megküldi a kormányhivatalnak,
i) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, képviselő-testületnek, bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
j) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a képesítési előírásoknak megfelelő személy látja el, amennyiben ilyen személy nincs, a polgármester megkeresi a kormányhivatal vezetőjét a jegyzői feladatokat ellátó, képesítési követelményeknek megfelelő helyettesítő jegyző ideiglenes kinevezése érdekében.
A képviselő-testület hivatala
40. § A képviselő-testület hivatala a Tiszasasi Közös Önkormányzati Hivatal. A hivatal szervezetére és működésére, ellátandó feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat a Tiszasasi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
A Tiszazugi Önkormányzati Társulása
41. § (1) Tiszasas Község Önkormányzata a feladatainak hatékony, célszerű és gazdaságos ellátása érdekében társulásban vehet részt.
(2) Az önkormányzat a Tiszazugi Önkormányzati Társulásnak a tagja.
(3) A Társulás által ellátott feladatokat az 5. melléklet szerinti társulási megállapodás tartalmazza.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
42. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény, valamint a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjéről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat gazdálkodása
43. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a mindenkor hatályos törvények és Tiszasas Község vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 9/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelet tartalmazza.
44. § Ez a rendelet 2025. augusztus 1-jén lép hatályba.
45. § Hatályát veszti a Tiszasas Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelet.