Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) a gazdálkodásra és a feladatfinanszírozási rendszerre vonatkozó előírásai:

- A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből kell finanszírozni és ellátni a törvényekben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatellátást nem veszélyeztető önként vállalt feladatokat. A rendelkezés végrehajtása érdekében a költségvetési rendeletben a működési és esetleges felhalmozási feladatokon belül a kötelező és önként vállalt feladatok forrásának és kiadásának a bemutatása is szükséges.

- A kötelező és nem kötelező feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a költségvetési rendelet elkülönítetten tartalmazza.

- A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

- Az önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik.

- A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

- A feladatfinanszírozási rendszer keretében a központi költségvetés a kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatok ellátását felhasználási kötöttséggel, feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít.

- A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítani kell az önkormányzat bevételi érdekeltségének fenntartását.

A Magyarország gazdasági stabilitásról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján – néhány kivételtől eltekintve – újabb adósságot keletkeztető ügylet vállalására csak a kormány engedélyével van lehetőség.

A települési önkormányzatot illeti meg a korábbi évekhez hasonlóan:

- települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

- a vármegyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén –a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével-kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a,

- a közlekedési szabályszegés tekintetében kiszabott közigazgatási birság behajtásból, illetve végrehajtásból származó bevétel 40 %-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította,

- a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság teljes behajtott összege,

- a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a továbbra is a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

A helyi önkormányzatok kötelező, törvényben meghatározott feladatai ellátásával kapcsolatos működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszeren keresztül, feladatalapú támogatással biztosítja, mely a jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szinthez igazodik.

A központi költségvetés a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásán felül év közben bizonyos feltételek teljesülése és igénylés alapján további működési és felhalmozási kiegészítő támogatást biztosít.

A fentieken túl az önkormányzatnak jogszabályban meghatározott módon lehetősége nyílhat támogatást igényelnie, valamint egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítésére pályázni (vis maior támogatás).

A Képviselő-testület elsődleges feladatának kell, hogy tekintse a település és intézménye zavartalan, kiegyensúlyozott működtetését, fejlesztését, a lakosság életkörülményeinek javítását, az idegenforgalom fejlesztését, a gazdasági lehetőségek feltárását, a területfejlesztési és az EU-s források hatékony kihasználását.

A jelenlegi és várható gazdasági-, pénzügyi helyzetben a 2025.évi gazdálkodás során továbbra is előtérbe kell helyezni az alábbi szempontokat:

- A közfeladatokat ellátó intézményrendszer és a hivatal biztonságos működésének biztosítása, különös tekintettel a kötelező önkormányzati feladatokra.

- Az önkormányzat valamennyi területén racionális, hatékony, eredményes gazdálkodást kell folytatni.

- A gazdálkodás során folyamatosan ügyelni kell a bevételek és a kiadások egyensúlyára.

- Törekedni kell a tervezett bevételek teljes körű beszedésére (kiemelten kezelve a helyi adók).

- Céljaink megvalósításához a pályázati lehetőségeket továbbra is maximálisan ki kell használni, és a megnyert beruházásokat pontosan, műszakilag is megfelelően kell kivitelezni.

- A költségvetésben a nem várt kiadások finanszírozhatósága érdekében általános tartalékot kell képezni.

- Az állami támogatások tervezése a mindenkori költségvetési törvény szerint vehető figyelembe. Minden esetben szükséges annak vizsgálata, hogy a feladatok ellátásához a lehető legtöbb állami forrást tudjon bevonni az önkormányzat.

- A működési kiadások (foglalkoztatáspolitikai célokhoz igazodó személyi juttatások és kötelező, valamint állami feladatokhoz kapcsolódó dologi kiadások, ezen túl az önként vállalt feladatokhoz kapcsolódó dologi kiadások) meghatározásakor a takarékos és hatékony gazdálkodás elvét érvényre kell juttatni. A költségek vonatkozásában a szükséges és reális fedezetet biztosítani kell a tervezés során.

- A költségvetési rendelettervezet végrehajtása során tovább kell keresni a bevételek növelésének és a kiadások csökkentésének lehetőségét.

- Az intézmények költségvetési előirányzatát az intézményvezetőkkel történő egyeztetés útján kell kialakítani.

- Az önkormányzat 2025. évben is fontos feladatának tartja a társadalmi (elsősorban helyi) szervezetekkel való együttműködést és azok támogatását a költségvetésben meghatározott előirányzat erejéig.