Nagyiván Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2003.(IV.25.) önkormányzati rendelete

Nagyiván Község Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata

Hatályos: 2019. 11. 12- 2024. 10. 27

Nagyiván Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2003.(IV.25.) önkormányzati rendelete

Nagyiván Község Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata

2019.11.12.
Nagyiván Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben kapott 43. § (3) bekezdésében, valamint az 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglaltakra figyelemmel Nagyiván Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályiról az alábbi rendeletet alkotja .
Preambulum
A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése az Alkotmányban rögzítette a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát, úgymint:
- autonómiához való jog,
- a demokratikus helyi hatalomgyakorlás joga
- az önkormányzati jogok bírósági védelmének joga.
Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Nagyiván Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati tipusú gyakorlásáról.
A Képviselőtestület szabályzatában elvként szögezi le:
- a Képviselőtestület működése kizárólag demokratikus alapon történhet,
- minden esetben helyet kap a kisebbségi vélemény,
- a képviselők Nagyiván község polgárait szolgálják
A Képviselőtestület a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban szervezetének és működésének szabályait az alábbiak szerint határozza meg.

I.

Általános rendelkezés

1. § A Képviselőtestület és szervei számára az Mötv-ben és más jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyiván Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat illetékességi területe: Nagyiván község közigazgatási területe

(3) A Képviselőtestület hivatalos megnevezése: Nagyiván Község Képviselőtestülete (továbbiakban: Képviselőtestület)

(4) A Képviselőtestület hivatalának megnevezése: Tiszaigari Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

(5) Az önkormányzat székhelye: 5363 Nagyiván, Hősök tere 5. - Községháza

(6) A Képviselőtestület tagjainak száma polgármesterrel együtt 7 fő, a névsort e rendelet 1.számú függeléke tartalmazza.

Az önkormányzat jelképei

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: címer, zászló, lobogó.

(2) Az Önkormányzat Képviselőtestülete által adományozott cím: Nagyiván község díszpolgára

(3) A jelképek használatának, és a díszpolgári cím adományozásának eljárását külön rendeletek szabályozzák.

II.

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

4. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltak - a jelen rendeletben foglaltakkal együtt - irányadóa

a) a helyi önkormányzati jogok
1. az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai
2. a képviselőtestület kizárólagos hatásköre
3. az önkormányzati hatáskör gyakorlás és annak átruházása szabályai
4. a képviselőtestület működése, nyílt és zárt ülés tartásának szabályai, döntéshozatali eljárásai, döntései és a döntéshozatalból való kizárás
5. a települési képviselői jogok és kötelezettségek
6. a polgármester, az alpolgármester és a jegyző jogállása és feladatai
7. a képviselőtestület hivatala és annak működése
8. a társult feladatellátás
9. az önkormányzat vagyona, gazdálkodása és annak ellenőrzése
tekintetében.
(2) A Képviselőtestület hatáskör gyakorlás átruházásáról rendeletben dönt. E rendelet melléklete tartalmazza a bizottságok részletes feladatait, valamint azon hatásköröket, melyek gyakorlását a képviselőtestület a polgármesterre vagy bizottságaira ruház át.
(3) Az önkormányzat számára nem kötelező feladat ellátását vagy helyi közügy megoldásának önálló felvállalást megelőző előkészítő eljárás során részletesen számba kell venni az ellátandó feladat személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit.
(4) Az önkormányzati vagy társult önkormányzati fenntartásban, helyben működő intézmények név és címjegyzékét az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza
5-6. §; 7. §.; 8-11. §. ,; 12-15§.

III.

A képviselőtestület működése

16. § A képviselőtestület összehívása:

(1) A képviselőtestület évente legalább 6 ülést tart (soros ülés), melyek tervezett napirendjét és idejét az évente, a tárgyévet megelőző év végéig elfogadott munkatervben határozza meg.

(2) A képviselőtestület soros ülésére:

a) az ülésen megtárgyalásra kerülő valamennyi előterjesztés megküldésével egyidejűleg meg kell hívni azokat, akiknek meghívását a helyi önkormányzatokról szóló törvény kötelezővé vagy a tárgyalt napirendi pont tárgya szükségessé tesz, valamint a napirend előadóját.

b) meghívásra kerülnek - az ülésen megtárgyalásra kerülő napirendek közül a tárgya szerint érintett előterjesztés megküldésével egyidejűleg - a bizottságok nem képviselő tagjai, a helyben működő önkormányzati intézmények vezetői, a képviselőtestülettel külön rendeletben foglaltak szerint együttműködő helyi önszerveződő közösségek (egyesületek, csoportok, klubok) vezetői, a helyi rendőri körzeti megbízott, a napirend tárgya szerint illetékes szervezet vezetőjének.

(3) A soros ülés meghívóját és előterjesztéseit az ülés előtt legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.

Az ülések időpontját, helyét és napirendjeit a helyben szokásos módon közzé kell tenni, ami alatt a meghívónak a Községháza hirdetőtábláján történő kifüggesztését kell érteni, melyen fel kell tüntetni azt is, hogy a nyílt ülésen megtárgyalásra kerülő előterjesztések megtekinthetők a Községházán és a községi könyvtárban. A meghívót és a nyílt ülésen megtárgyalásra kerülő előterjesztések egy példányát - annak lakosság által való megtekinthetőségének biztosítása érdekében - meg kell küldeni a községi könyvtárba.
(4) A képviselőtestület sürgős döntést igénylő esetben rendkívüli ülést tart, melyre a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak kerülnek meghívásra.
A rendkívüli ülés meghívóját:
a) legalább az ülés előtt 2 nappal korábban ki kell küldeni.
b) azonnali, halasztást nem tűrő esetben - a sürgősség okának közlése mellett - az ülés előtt 5 órával is kiküldhető, erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (pl.: telefonon, futár).
(5) A képviselőtestület soros üléseit 14.00 óra vagy későbbi kezdési időpontra kell összehívni.

17. §

A képviselőtestület munkaterve

18. § (1) A képviselőtestület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze és azt a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselőtestület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31.-ig.

(3) A munkaterv tervezetének előkészítése során a:

- képviselők;
- bizottságok az elnökeiken keresztül;
- jegyző;
- helyi kisebbségi önkormányzat elnöke;
- településen működő jelentősebb - illetve az önkormányzattal együttműködő –
szolgáltató, érdek-képviseleti és társadalmi szervek vezetői
javaslatot tehetnek.
(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
- a képviselőtestületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei;
- a napirend előterjesztőjének kijelölése;
- az előterjesztések elkészítésének határidejét;
- egyéb szervezési teendők rögzítése;
(5) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akik a munkatervben előterjesztőként vannak megjelölve.

A képviselőtestület ülése, és az ülésvezetés szabályai

19. § (1) -(2),(3) (4)

(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során.

1. megállapítja, hogy a képviselőtestületet az SZMSZ szerint hívták-e össze;

2. megállapítja az ülés határozatképességét, melyet az ülés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni;

3. javaslatot tesz az ülés napirendjére;

4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;

5. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a javaslatot és kihirdeti a döntést;

6. biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát, valamint a tanácskozási jogot;

7. előterjeszti a sürgősségi indítványt;

8. tájékoztatást ad az előző képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint az előző képviselőtestületi ülés óta történt fontosabb eseményekről, az általa tett intézkedésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról.

(6) 27A képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz. A képviselőtestület a napirendek után megtárgyalja a tájékoztatókat.

Az előterjesztés

20. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirendi anyag, a képviselőtestület vagy a képviselőtestület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat tervezet, beszámoló, jelentés és tájékoztató.

(2) 64 A képviselőtestületi ülésre szóló előterjesztés, határozati javaslat és rendelet-tervezet írásban kerül benyújtásra. Az előterjesztéseket, valamint a rendelet- és határozati tervezeteket kiküldés előtt a jegyző ellenőrzi, s azon azzal kapcsolatos megjegyzést tehet. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztés főbb elemei:

1. Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést s a döntést indokolják.

2. A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza, a végrehajtásáért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

Sürgősségi indítvány

21. § (1) A polgármester, alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat testületének elnöke javasolhatják a képviselőtestületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. E sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb a testületi ülés napját megelőző nap 14.00 óráig lehet a polgármesterhez írásban benyújtani.

(2) Amennyiben a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

(3) Ha a képviselőtestület minősített többséggel:

a) helyt ad a sürgősségi indítványnak, azt első napirendi pontként tárgyalja;

b) nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendként kell kezeli, s a napirend meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy tárgyalja-e a testület az adott ülésen vagy sem.

A vita, szavazás

22. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket

tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselőtestülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.

(6) A vita lezárása, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a képviselőtestület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kiván tenni.

(8) 5 A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először az elhangzás sorrendjében a módosító és kiegészítő indítványokról, dönt a képviselőtestület, majd pedig az elfogadott módosítások és kiegészítő indítványok szerinti, azokkal egybefoglalt határozati javaslat szavazásra bocsátására kerül sor.

(9) 66 A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. A szavazás nyílt szavazással, kézfelemeléssel történik.

(10) 49

(11) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.

(12) -(13) 49

(14) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre

(15) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt a törvény írja elő,

b) az a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri, de

ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(16) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

(17) A név szerinti szavazásról mindig kötelező külön jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(18) . A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

(19) A képviselőtestület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Nagyiván Község Önkormányzata …./200…(….hó…nap) kt. határozat.
(20) A képviselőtestületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
(21) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(22) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselőtestület elé.

A titkos szavazás

23. § (1) Titkos szavazást kell tartani:

a) választás

b) kinevezés

c) felmentés

d) vezetői megbízás adás, visszaadása, valamint

e) fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés (büntetés kiszabása) esetén.

(2) A titkos szavazás eljárása:

A borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik.
A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
- a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét
- a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
- a szavazás során felmerült körülményeket.
(3) titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselőtestület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.
(4) 29 A titkos szavazásról készített, eredményt rögzítő külön jegyzőkönyvet a képviselőtestületi üléséről készülő jegyzőkönyvhöz kell mellékletként csatolni. A titkos szavazás szavazólapjait a szavazást követő 60. nap vagy amennyiben jogorvoslati eljárás indult, úgy a jogorvoslati eljárás jogerős lezárása után meg kell semmisíteni.

Kérdés, interpelláció

24. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.

A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc.
(3) A képviselő a képviselőtestület ülésén – lehetőleg a napirendek lezárása után:
1. a polgármestertől,
2. alpolgármestertől,
3. az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
4. a jegyzőtől
5. önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ ad.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselőtestület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(5) 29 A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról csak az interpelláló jelenlétében vagy írásbeli nyilatkozatának ismeretében lehet dönteni. Az elfogadásról először az interpelláló nyilatkozik, majd a testület vita nélkül és végérvényesen dönt az adott kérdésben. Ha a képviselőtestület nem fogadja el a választ, annak részletesebb kivizsgálását rendelheti el. A kivizsgálással megbízható a polgármester, az alpolgármester vagy a tárgy szerint érintett bizottság. A kivizsgálásba be kell vonni az interpelláló képviselőt is.
(6) -(7) 30

A tanácskozás rendjének fenntartása

25. § .

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;

2. rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselőtestület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

26. § .

(1) 49

(2) 64 76 A képviselő-testületi és a bizottsági ülésről az Mötv-ben foglalt tartalmi követelményeknek megfelelő jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni, első példányát a jegyző kezeli, a második példány pedig a lakosság által való megismerhetőség miatt - a zárt ülés jegyzőkönyvei kivételével - az önkormányzati hivatal titkárságán kerül elhelyezésre.

(3) 50 A képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

Ha a képviselő kéri, akkor a nyílt ülés jegyzőkönyvét annak elkészültét követő 7 napon belül - a képviselő által megjelölt módon, fénymásolatban vagy elektronikus úton - a képviselőnek meg kell küldeni.
(4) 64 A képviselőtestület üléséről készülő jegyzőkönyv az Mötv-ben foglaltakon túl tartalmazza:
1. az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját;
2. az ülésről távolmaradt képviselő nevét annak megjelölésével, hogy távolmaradását előre jelezte-e;
3. a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv hitelesítők nevét;
4. a polgármesternek az ülés vezetése, vagy a rend fenntartása során tett intézkedéseit.
(5) A képviselőtestület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a kijelölt két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
(6) 49

IV.

Az Önkormányzati rendeletalkotás

27. § .49

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

28. § (1) A rendeletalkotás kezdeményezése:

Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
1. a települési képviselők;
2. az önkormányzati bizottságok elnökeinek útján;
3. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző;
4. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
(2) A rendelettervezet elkészítése:
1. a képviselőtestület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
2. a tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa (csoport) készíti el, megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is;
3. a polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(3) A tervezet véleményezése:
1. a jogszabályi környezet;
2. az önkormányzati rendeletek előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:
- a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye;
- a lakossági közvélemény-kutatás;
1. A tervezetet – a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából a feladatokkal foglalkozó bizottság elé kell terjeszteni, amely azt – a tárgy szerint érintett más bizottságokkal együttesen tartott ülésén- megvitatja; erre az ülésre a jegyzőt szükség szerint más külső szakembereket is- meg kell hívni;
2. A polgármester egyes rendelettervezeteket- az érdemi vita előtt- közmeghallgatásra bocsáthat;
3. A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
(4) A tervezet képviselőtestület elé terjesztése és elfogadása:
1. A jegyző ( a polgármester, a bizottságok elnökei ) az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indoklással együtt a képviselőtestület elé terjeszti; egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira;
2. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
3. 49
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:
a)6,64 Az önkormányzati rendeletet helyben szokásos módon ki kell hirdetni, ami a
Községháza hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A
kifüggesztett rendelet 3 hónapon át a hirdetőtáblán, azt követően az önkormányzati
hivatal titkárságán tekinthető meg.
A rendelet közzétehető (különösen a rendelet egy példányának a községi könyvtárban
történő elhelyezésével).
b) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt ugyancsak meg
kell küldeni. A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek nyilvántartásáról ;
(6) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:
1. Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek- a polgármester, jegyző indítványára- tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól;
2. Egy- egy „ágazat” képviselőtestület előtti beszámoltatásának része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetértől szóló jelentés is; egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselőtestület bizottság hatáskörébe utalja;
3. 29,64 A jegyző 5 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, ennek eredményéről előterjesztést készít a képviselőtestület számára;
4. 30

V.

A települési képviselő

29. § .48,64

1. A képviselőtestület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

1. A képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját és juttatásait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

1. A képviselő legkésőbb a döntéshozatal előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét.”

30-33. §. 49

VI.

A képviselőtestület bizottságai

A bizottsági feladatok és szervezet

34. § (1) A képviselőtestület- meghatározott önkormányzati feladatok ellátására- állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) 31 A képviselőtestület állandó bizottságai:

1. Pénzügyi Bizottság77

- tagjainak száma 3 (három) fő;
- feladatait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza
2. Társadalompolitikai Bizottság
- tagjainak száma 3 (három)42 fő.
- feladatait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza
A képviselőtestület állandó bizottságai tagjainak névsorát e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.
(3) 49; (4)32; (5) ; 49

A bizottság működésének főbb szabályai

35. § . 31,48,49,64

1. A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén a bizottság képviselő tagja - hívja össze és vezeti. A bizottság ülésére szóló meghívót meg kell küldeni azon települési képviselőknek is, akik a bizottságnak nem tagjai.

1. A bizottság ülését az Mötv-ben foglaltakon túl össze kell hívni a képviselőtestület döntése alapján vagy a bizottsági tagok indítványára.

1. A Képviselőtestület a munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.

1. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt

1. A bizottság tevékenységéről 5 évente beszámol a képviselőtestületnek.

VII.

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

36. § (1) 21,66 A polgármester tisztségét főállásban78 látja el. A polgármester ellátja az Mötv-ben, valamint más jogszabályokban számára meghatározott képviseleti, irányítási, végrehajtási, koordinációs, szervezési, államigazgatási, kapcsolattartási és tájékoztatási feladatokat

(2) 49,64 A polgármester hétfőn és szerdán 8.00 órától 12.00 óráig ügyfélfogadást tart.

(3) 33, 49,67; (4)49,67; (5)34,67; (6)-(8) 49,67

Az alpolgármester

37. § .48,71

A képviselőtestület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére:
1. saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ,
2. 1 fő nem képviselőtestületi tagot (külsős) társadalmi megbízatású alpolgármesterré választhat.

A polgármester, alpolgármester helyettesítése

38. § .

A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:
(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak a tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselőtestület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja,
(2) 49
(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:
1. 15 napot64 meghaladó betegség, külszolgálat;
2. büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés;
3. 15 napot64 meghaladó fizetés nélküli szabadság;

A jegyző

39. § .48

A jegyző az önkormányzat közigazgatás-szakmai vezetője.

40. § . 49

VIII.

Az önkormányzat hivatala64

41. § . 48,64

(1) Az önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn, melynek :

a) elnevezése: Tiszaigar Közös Önkormányzati Hivatal

b) székhelye: 5361 Tiszaigar, Dózsa Gy. út 19.

(2) A Hivatalnak Nagyiván településen állandó kirendeltsége működik, melynek:

a) elnevezése: Tiszaigari Közös Önkormányzati Hivatal Nagyiváni Kirendeltsége

(továbbiakban: önkormányzati hivatal)

b) címe: 5363 Nagyiván, Hősök tere 5. – Községháza.
(3) A Hivatal:
a) belső szervezeti tagozódását,
b) munkarendjét,
c) ügyfélfogadás rendjét,
feladatkörét szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A közigazgatási hatósági eljárás során az ügyek elektronikus úton nem intézhetőek, kivéve azon ügyeket, amelyek esetében magasabb szintű jogszabály rendelkezései alapján biztosítani kell az eletronikus út ügyfél által történő igénybevételének lehetőségét.
(3) -(14)49, (15)9

IX.

A társulások

A társulásra vonatkozó átfogó szabályok

42. § .

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselőtestület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselőtestületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

(2) A képviselőtestület a rendelkezésre álló ( szellemi és anyagi ) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok ( közügyek ) megoldására irányulnak.

(3) A társulások célja és rendeltetése:

a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési

tervek összehangolása.
c) a lakossági közügyek intézésében való bevonása, a jogi felvilágosító munkával
kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
d) 35 egyes közszolgáltatások magasabb színvonalon vagy költséghatékonyabb
módon történő ellátása.
(4) A koordináció főbb módszerei:
a) a polgármester, alpolgármester, jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napi-
rendek megtárgyalására.
b) testületi ülések együttes tartása,
c) közös ( ideiglenes ) bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok
ellátására.
(5) 34

X.

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

43. § .

(1) A képviselőtestület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi

kezdeményezés rendjét.
(2) A képviselőtestület az Ötv. 46. §-ában foglaltakon túlmenően a következő ügyekben írhat ki helyi népszavazást:
a) a törzsvagyon körében tartozó – korlátozottan forgalomképes – vagyontárgy gazdasági
társaságba való bevitele, elidegenítése tárgyában ( 10 millió forint értékhatáron felül ).
b) önkormányzati lakás, helyiség, ingatlanok elidegenítése, ha az elidegenítésre kijelölt
ingatlanok forgalmi értéke az 5 millió forintot meghaladja.
c) a település általános rendezési tervének, részletes rendezési tervének megállapítására
hivatott rendeletének megerősítése.
d)49
(3) 49

Lakossági fórumok

44. § .

(1) 64 A képviselőtestület szükség szerint, de évente egy esetben közmeghallgatást tart :

a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi

szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, képviselői közérdekű ügyben a képvise-
lőtestülethez, az egyes települési képviselőjükhöz a polgármesterhez, alpolgármesterhez
vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy meghallgatásra
kerülő tárgykörökről a (2) bekezdésben említetteket a községháza hirdetőtábláján
kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 810 nappal.
c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d.) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkozik a
képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. A falugyűlés időpontját a polgármester javaslatára a képviselőtestület tűzi ki.11 Fontosabb szabályai:
a) a gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörök-
ről a községháza hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni, a rendezvény előtt legalább 838
nappal;
b)12 a falugyűlést a polgármester vagy az általa felkért önkormányzati tisztségviselő vezeti;39
c) a gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik;
d) a falugyűlésre meg kell hívni a képviselőtestület tagjait, a jegyzőt, a bizottságok tagjait,
az intézmények vezetőit, a kisebbségi testület tagjait valamint lakosság
közszolgáltatásokkal való ellátása során érintett más intézmények, hatóságok, gazdasági
és egyéb szervezetek, szolgáltatók képviselőit.40

XI.

Az önkormányzat vagyona

45. § .

(1) 36Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) -(3) 37

(4) A képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vehet fel, amennyiben más finanszírozási

mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(5) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése

46. § .

(1) A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló
törvény, a finanszírozási rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami
költségvetési törvény határozza meg.
(2) -(4) 49
47-49. §. 49

XII.

Záró rendelkezések

50. § .

(1) E rendelet a kihírdetését követő hó 1. napjától lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nagyiván Község Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1998.(XII.01.) számú rendelet, valamint az azt módosító 4/1999.(IV.21.), 9/2000.(V.05.) 12/2001.(XII.27.) és 11/2002.(X.30.) számú rendeletek.

(3) 14,50 Az SZMSZ és módosításai, valamint függelékei folyamatos nyilvántartásáról, illetve naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

Az SZMSZ:
a) 1. számú melléklete a Pénzügyi-, Településfejlesztési és Ügyrendi
Bizottság feladatait;
b) 2. számú melléklete a Társadalompolitikai Bizottság feladatait;
c) 3. számú melléklete a polgármesterre átruházott önkormányzati
hatásköröket;
tartalmazza.
Az SZMSZ függelékeként kell kezelni a képviselők és bizottsági tagok névsorát, a önkormányzati vagy társult önkormányzati fenntartásban helyben működő intézmények név és címjegyzékét, az önkormányzat közfeladatellátói tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje szerint tartalmazó jegyzékét.51
(4) 37
(5) Az SZMSZ kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.