1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyiván Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 5363 Nagyiván, Hősök tere 5.

(3) Az önkormányzat jogállása: Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(4) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Nagyiván Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(5) Az Önkormányzat illetékességi területe: Nagyiván község közigazgatási területe

(6) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának a címe: https://nagyivan.hu

(7) Az Önkormányzat elektronikus levelezési címe: hivatal@nagyivan.hu

2. § (1) Az önkormányzat jelképe: Nagyiván címere és zászlója és lobogója.

(2)²

3. §³ Az Önkormányzat helyi kitüntetéseket és elismerő címet alapíthat, díszpolgári címet adományozhat.

4. § A képviselő-testület szervei:

5. § Az Önkormányzat intézménye a Nagyiváni Élelmezési Intézmény székhelye: 5363 Nagyiván, Hősök tere 2.

6. § (1) Az Önkormányzat ellátja, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) bekezdése szerinti feladatokat és saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját, amelyek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A helyi önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

7. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4) - (5) bekezdése tartalmazza.

(2) Az átruházás elvei: azon ügyekben, amelyek kollektív döntést igényelnek, az átruházás csak a bizottságra történhet, amelyek pedig operatív jellegűek, azokat a hatékony és gyors döntések meghozatala érdekében a polgármesterre, jegyzőre ruházza. Amennyiben a képviselő-testület szükségesnek tartja, úgy a hatáskör átruházásakor vagy képviselő-testületi normatív határozat formájában bármikor a hatáskör gyakorlójának utasítást fogalmazhat meg, melynek végrehajtására és beszámolására határidőt állapíthat meg.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a rendelet a 2. melléklete tartalmazza.

8. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe más tárgykört nem kíván vonni.

9. § Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesteri tisztséget főállásban betöltő polgármesterrel együtt: 7 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülést tarthat.

(3) A képviselő-testület jeles évfordulók, jubileumok alkalmából ünnepi képviselő-testületi ülést tarthat, melynek összehívására, levezetésére a képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület üléseit elsősorban az Önkormányzat székhelyén tartja.

(5) A képviselő-testület a jeles évfordulók, jubileumok alkalmából ünnepi megemlékezést és a közmeghallgatást az 5363 Nagyiván, Fő út 68 szám alatt, a Művelődési Házban is megtarthatja.

11. § A képviselő-testület az alakuló ülését az Mötv-ben meghatározottak szerint választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott Polgármester hívja össze és vezeti.

12. § A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

13. § (1) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterve tartalmazza.

(2) A munkatervet, a tárgyévet megelőző december 15-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) A munkaterv tartalmazza

14. § (1) A képviselő-testület ülését a Polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A Polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A Polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a Polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi és Társadalompolitikai Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti az ülést.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül, ha a Polgármester, alpolgármester 5 munkanapot meghaladóan nem képes ellátni a tisztségéhez kapcsolódó feladatokat. (Pl. szabadság, keresőképtelenség, felfüggesztés)

(4) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik elektronikus úton.

(5) A meghívót a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal, az előterjesztéseket legalább 3 nappal a képviselő-testületi ülés időpontja előtt kell kiküldeni.

(6) Rendkívüli képviselő-testületi ülést legkésőbb az ülés tervezett időpontját megelőző nap 16 óráig telefonon is össze lehet hívni. A telefonon történő összehívás esetén közölni kell az ülés időpontját, a napirendeket és röviden a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Rendkívüli ülés esetén az ülés összehívását indokoló sürgősségi napirendhez kapcsolódó előterjesztést legkésőbb az ülést megkezdéséig ki kell osztani.

(7) Az írásos (papír vagy elektronikus alapú) meghívó tartalmazza:

15. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a Polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

16. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban, közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői, a helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a Hivatal hirdetőtábláján, a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a község lakosságát.

(3) A közmeghallgatást a Polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(4) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztségviselőnek, ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül köteles, írásban válaszolni a kérdezőnek, melyről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A Polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(7) A falugyűlés az éves közmeghallgatással együtt is tartható.

17. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület, zárt ülést tart, a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A képviselő-testület, a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(4) A képviselő-testület, az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülésen, a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(6) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát tájékoztatni kell. Az ülés időpontjának közzétételéről a képviselő-testület hivatalánál levő hirdetőtáblán hirdetmény elhelyezése útján a jegyző gondoskodik

18. § (1) A nyílt ülésre meghívandók köre:

(2)⁵ Meghívottként tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:

19. § (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előadója, törvényességéért a jegyző a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során, a lehetőségekhez képest köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét, javaslatát.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(4) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(5) Végrehajtásért felelősként a Polgármester, az alpolgármester, a Jegyző, a Hivatal ügyintézője, a bizottság elnöke, intézmény vezetője, vagy képviselő jelölhető meg.

(6) Az előterjesztő, a Polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület bizottsága, a képviselő-testület tagja, valamint a Toma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke az előterjesztéshez – írásban, illetve szóban – módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.

(7) Az írásbeli módosító indítványt legkésőbb az ülést megelőző napon 12.00 óráig írásban kell benyújtani a Polgármesternél, a Jegyző egyidejű értesítésével, a szóbeli módosító indítványt pedig a napirend tárgyalása során kell szóban előterjeszteni.

(8) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

(9) Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(10) Az ülésen a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztések tárgyalhatóak.

20. § (1) A Polgármester az ülés megnyitásakor – a jelenléti ív alapján – megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a Polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a képviselő-testület a Polgármester kísérlete ellenére, határozatképtelen marad, a Polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén, a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

21. § (1) A napirend tervezetét, a Polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását vagy új napirendi pont felvételét.

(2) Új – az előzetesen megküldött meghívóban nem szereplő – napirendi pont felvétele esetében csak olyan téma vehető fel, amely azonnali, sürgős döntést igényel, és nincs hozzá kapcsolódó előterjesztés, vitaanyag, illetve önkormányzati rendelet alkotását, módosítását nem igényli.

22. § (1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására a Polgármester, bármely képviselő és a jegyző tehet javaslatot.

(3) A napirendi pontok az elfogadott sorrend szerint kerülnek tárgyalásra.

23. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben a sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényét megindokolva, legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon, 12 óráig, a Polgármesterhez kell írásban benyújtani.

(2) A sürgősségi indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(3) A sürgősségi indítványt – amennyiben napirendre kerül – a képviselő-testület az első napirend előtt tárgyalja.

(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, akkor az ügyet egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy tárgyalja-e és milyen sorrendben.

(5) Két vagy több elfogadott sürgősségi indítvány esetén a tárgyalások sorrendjét a Polgármester határozza meg.

24. § A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

25. § (1) A képviselő-testületi ülésen a napirendek elfogadását követően, - halaszthatatlanul fontos rendkívüli ügyben - az előterjesztések tárgyalásának megkezdése előtt bármely képviselő felszólalhat. A napirend előtti felszólalási igényt a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt legalább 30 perccel korábban kell közölni az ülés vezetőjével.

(2) Amennyiben a Polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek, és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

26. § (1) Az ülés vezetőjének faladata az ülés levezetése. Ennek során:

(2) Az ülésvezető feladata a tanácskozások rendjének fenntartása. Ennek keretében:

(3) Az állampolgárok részvétele a nyilvános ülésen:

(4) A (2) bekezdés, valamint a (3) b) pontja szerinti esetben a képviselő-testület bármelyik tagja kezdeményezheti az ülésvezető felé az ott foglalt intézkedést.

27. § (1) A Polgármester az ülés megnyitásakor – a jelenléti ív alapján – megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a Polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a képviselő-testület a Polgármester kísérlete ellenére, határozatképtelen marad, a Polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén, a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

28. § (1) A napirend tervezetét, a Polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását vagy új napirendi pont felvételét.

(2) Új – az előzetesen megküldött meghívóban nem szereplő – napirendi pont felvétele esetében csak olyan téma vehető fel, amely azonnali, sürgős döntést igényel, és nincs hozzá kapcsolódó előterjesztés, vitaanyag, illetve önkormányzati rendelet alkotását, módosítását nem igényli.

(3) Bármikor szót kérhet:

(4) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(5) A vita során a Képviselők, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(6) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a Polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a Polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(7) Az ügyrendi javaslatokat a Polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

29. § (1) A Polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a Polgármester kimondja.

(2) A vita lezárását követően, a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítések és módosító javaslatok felvállalásáról.

(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.

(4) Az előterjesztő a válasz, valamint a nyilatkozat megtétele előtt, a szavazás előtt kérheti szünet elrendelését, amelyet a Polgármester köteles megadni.

(5) A válasz után a Polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti az előterjesztői nyilatkozattal együtt.

(6) Bármely képviselő javaslatára, a képviselő-testület döntése alapján, valamint az előterjesztő kérésére, a több eldöntendő kérdésre osztható határozat-tervezetről, a képviselő-testület külön-külön szavaz.

(7) A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője, az ülés bármely – a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőző – szakaszában elállhat, és a beterjesztett anyagot képviselő-testületi döntés nélkül visszavonhatja.

(8) Bármely képviselő javaslatára, a képviselő-testület a napirendi pontot a következő rendes képviselő-testületi ülésre elnapolhatja. A képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.

(9) Ugyanazt a napirendi pontot a képviselő-testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.

30. § (1) A képviselő köteles, a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése után a képviselő-testület minősített többséggel dönt arról, hogy az érintett képviselő részt vehet-e a napirendi ponthoz kapcsolódó döntésben szavazásban.

31. § (1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(4) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, név szerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a képviselő-testület dönt.

32. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Név szerinti szavazás esetén, a Jegyző abc rendben, felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a Jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a Polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét, a képviselő-testület üléséről készült Jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket, a Jegyző látja el.

33. § (1) A javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők, több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(2) A megválasztott Képviselők, több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) az Mötv 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában foglaltak esetén, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez, ezen meghatározottakon túl:

34. § (1) A szavazatok összeszámlálása után, a Polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.

35. § (1) A képviselő-testület ülésének időtartama maximális 3 óra lehet.

(2) Ha a képviselő-testület ülése napirendjeinek tárgyalása 3 óránál tovább tartana, úgy a fennmaradó, meg nem tárgyalt napirendeket a következő képviselő-testületi ülésen kell tárgyalni.

36. § (1) A képviselő-testület üléséről, írásbeli jegyzőkönyv készül 1 eredeti példányban.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat kell, hogy tartalmazza.

(3) A Jegyzőkönyv mellékletei:

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a Jegyző gondoskodik.

(5) Az érdeklődők számára a Hivatalban, ügyfélfogadási időben, biztosítani kell a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a Jegyzőkönyv egy példányának – a zárt ülés kivételével – a megtekintését, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.

37. § (1) A képviselő-testület a Nagyiván Község Roma Nemzetiség Önkormányzattal a nemzetiségek jogainak biztosítása érdekében együttműködik. Az együttműködés részletes feltételeiről megállapodást köt.

(2) Az együttműködési megállapodás tartalmazza:

(3) Az együttműködési megállapodás megkötésére az önkormányzat Polgármestere és a nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult. A Polgármester a képviselő-testületi felhatalmazást követően, a nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület felhatalmazását követően élhet e jogkörével.

38. § (1) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél – alapelveket, szempontokat állapíthat meg.

(2) A rendelet-tervezetet a Jegyző készíti elő. A gazdasági, pénzügyi tárgyú rendelet-tervezetek mellékleteit a gazdálkodási ügyintéző készíti elő.

(3) A rendelet-tervezet tárgyában szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, véleményeztetést a Jegyző folytatja le.

39. § (1) A rendeleteket, a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló, 5/2019. (III.13.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése, a Hivatal székhelyének hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg (helyben szokásos mód).

(3) A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) A rendeletet, törvényben meghatározottakon túl, meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

40. § (1) A határozatokat, az IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint, kell megjelölni.

(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv vagy személy nevét, a végrehajtás határidejét.

(3) A végrehajtásért felelősek lehetnek:

(4) A képviselő-testület határozatait meg kell küldeni a tisztségviselőknek, az állandó bizottságok elnökeinek, és a Hivatal tárgy szerint érintett közszolgálati tisztviselőjének.

41. § (1) A Polgármester, a képviselő-testület elnöke, megbízatását főállásban látja el. A Polgármester polgármesteri esküjének megfelelően, képviseli a képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A Polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Nagyiván község fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a vármegyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel.

(3) A Polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnertelepülések, szervezetek együttműködését.

(4) A Polgármester összehangolja a bizottság működését, indítványozhatja annak összehívását, a bizottság elnökét egyeztető megbeszélésre hívhatja.

42. § A Polgármester feladatai – a Mötv. Polgármesterre vonatkozó előírásaiban foglaltakon kívül a képviselő-testület működésével kapcsolatban különösen:

43. § (1) A Képviselő-testület, saját tagjai közül a Polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2)⁶ Az Alpolgármester feladatköreit a Polgármester határozza meg. Az Alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

44. § (1) A Jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A Jegyző a Polgármester irányításával, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

(2) A Jegyző biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(3) A Jegyzőt az Aljegyző, vagy Aljegyző hiányában a Jegyző által kijelölt köztisztviselő helyettesíti és ellátja a Jegyző által meghatározott feladatokat.

(4) A Jegyzői és az Aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén annak kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a Jegyzői feladatok ellátására a Polgármester a Hivatal olyan tisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

45. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén szavazati joggal vesz részt.

(2) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

46. § (1) A Képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában, a Hivatal folyamatosan segíti.

(2)⁷

47. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására- állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre Pénzügyi és Társadalompolitikai Bizottság megnevezéssel. Tagjainak száma 3 fő.

(3) A bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a 4. melléklet rögzíti.

(4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

48. § (1) A bizottság elnökét és tagjait a települési képviselők közül kell választani.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak személyére a Polgármester tehet javaslatot.

(3) A bizottság elnökét és tagjait - a Polgármester előterjesztése alapján - a Képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülésén, vagy az azt követő első ülésén.

(4) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

(6)⁸ A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az ülés összehívásáról és vezetéséről a bizottság korelnöke gondoskodik.

(7) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó- ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(8) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

(9) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(10) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(11) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

48/A. § A képviselő-testület hivatala a Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal. A hivatal szervezetére és működésére, ellátandó feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat a Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

48/B. § (1) A Képviselő-testület a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a következő, jogi személyiséggel rendelkező társulásokban vesz részt.

(2) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott társulás feladata: szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások biztosítása.

(3) A 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott társulás feladata: a települési hulladék átvétele, összegyűjtése, elszállítása és kezelése.

(4) A társulásokban való együttműködés részletes szabályait a társulási megállapodás, valamint az adott társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(5) A társulási tanácsokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.

49. §¹¹ A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételét, elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba vitelét, illetőleg más célú hasznosítását az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 9/2004. (IV. 15.) önkormányzati rendeletben szabályozza.

50. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásról szóló beszámolóról rendelettel dönt.

(4) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(5) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

51. § Ez a rendelet 2024. október 29-én 15 óra 31 perckor lép hatályba.