Nagyiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2025. (III. 12.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokról
Hatályos: 2025. 07. 01Nagyiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2025. (III. 12.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokról
[1] A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése, illetve megőrzése érdekében meghatározza Nagyiván község által települési támogatás keretében nyújtott, kiadáskompenzáló ellátások jogosultsági feltételeit, illetve az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait; a biztosított személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások rendszerét.
[2] Nagyiván Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott azon személyekre, akik Nagyiván község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek.
(2) Amennyiben a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
2. Eljárási rendelkezések
2. § (1) Az ellátások iránti kérelmeket - a rendelet mellékletében erre rendszeresített nyomtatványokon - az önkormányzat hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani. Az eljárás - indokolt esetben - hivatalból is indítható.
(2) Az ellátások elbírálásához a kérelmezőnek mellékelni kell továbbá a jogszabályban és e rendeletben meghatározott feltételeket hitelt érdemlően igazoló dokumentumokat.
(3) A Hivatal az ellátások megállapításához környezettanulmányt végezhet, nyilvántartások adatait felhasználhatja.
(4) Az ellátások kifizetéséről, átutalásáról, utalványozásáról, egyes ellátások visszaigényléséről a Hivatal gondoskodik.
(5) Az ellátások kifizetésének időpontjáról az azt megállapító határozatok rendelkeznek.
(6) Az átruházott hatáskörben döntésre jogosult, döntését egyszerűsített határozat formájában is meghozhatja.
3. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
3. § (1) A hatáskör gyakorlója a jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás megtérítésének összegét, vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét kérelem alapján – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból elengedheti, csökkentheti, részletekben fizettetheti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti méltányosság alkalmazása különösen akkor indokolt, ha
a) az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a mindenkori szociális vetítési alap összegének 200 %-át,
b) a családban legalább két kiskorút nevelnek, vagy kiskorút egyedül élő szülő nevel,
c) az egyik, vagy mindkét szülő munkanélküli.
4. Ellátások formái, hatáskörei
4. § (1) A települési támogatás típusai
a) havi rendszerességgel nyújtott,
aa) lakhatási támogatás,
ab) gyógyszertámogatás,
ac)1 települési középiskolai ösztöndíj,
b) eseti jelleggel biztosított,
ba) rendkívüli települési támogatás,
bb) méltányossági rendkívüli települési támogatás,
bc) újszülöttek támogatása.
(2) Köztemetés.
(3) Az ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskört átruházott hatáskörben a polgármester látja el.
Havi rendszerességgel nyújtott települési támogatások
5. Lakhatási támogatás
5. § (1) Lakhatási támogatás állapítható meg annak a háztartásnak a lakhatási kiadásainak enyhítésére, amelyben a háztartás tagjainak az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 220 %-át, egyedül élő esetén 400 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(2) Nem állapítható meg lakhatási támogatás azon háztartás részére, ahol a támogatásra a kérelmet nem a szolgáltatási díj fizetésére számlakibocsátó által kötelezett személy nyújtja be.
(3) Nem állapítható meg lakhatási támogatás azon háztartás részére, amelynek tagjai között van olyan személy, aki
a) lakóingatlan bérbeadásából jövedelemmel rendelkezik,
b) lakhatási támogatásban részesül,
c) lakásfenntartási támogatásban részesül.
(4) A (3) bekezdés tekintetében támogatásban részesülőnek minősül minden olyan személy, aki a támogatás megállapításakor a háztartás tagjaként került beszámításra.
(5) A lakhatási támogatás igény elbírálása szempontjából külön háztartásnak minősül
a) az albérlet, amennyiben a kérelmező az albérleti szerződéssel igazolja annak fennállását,
b) a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészei, amennyiben a kérelmező a jogerős bírói döntés bemutatásával igazolja annak fennállását,
c) azon osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban kialakított lakás, amelyben élő háztartás a közüzemi számláit elkülönülten fizeti, amennyiben a kérelmező az ingatlanban lévő háztartások mindegyikének villanyáram-, vagy vízfogyasztás számláit bemutatja, vagy a közüzemi szolgáltató által kiadott igazolással igazolja az ingatlanban lévő szolgáltatási helyeket. A kérelmező köteles az önkormányzat részére a lakóingatlanban lévő háztartások számáról, az abban lakó személyekről nyilatkozni, mely nyilatkozat valóság tartalmát az önkormányzat ellenőrizni jogosult.
(6) A lakhatási támogatás igény elbírálása szempontjából nem minősül a háztartás tagjának az, az ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.
6. § (1) A támogatás a jogosultat 12 havi időtartamra illeti meg.
(2) A lakhatási támogatás kérelméhez (1. melléklet) becsatolandó további dokumentumok:
a) a kérelmező által lakott lakás tulajdonjogának hitelt érdemlő igazolása vagy
b) a lakáshasználatra vonatkozó bérleti szerződés másolata és
c) a szolgáltató által, a tárgyhónapot megelőző hónapban kibocsátott számla és számlarészletező.
(3) A lakhatási támogatás összege 2 500 forint.
(4) A megállapított támogatás három havonta a kérelmező részére a Hivatal pénztárában kerül kifizetésre.
(5) Meg kell szüntetni a lakhatási támogatás folyósítását, ha
a) a jogosult meghal, a haláleset hónapjának utolsó napjával,
b) a jogosult lakcíme megváltozik, a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával,
c) a jogosult és a közüzemi szolgáltató közötti szolgáltatási szerződés megszűnik, a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjával,
d) a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, az erről való hivatalos tudomásszerzés hónapjának utolsó napjával,
e) a jogosult a támogatás megszüntetését kéri, a jogosult által megjelölt hónap utolsó napjával.
(6) A jogosult, vagy háztartásának tagja köteles a támogatás folyósítása időtartama alatt a tudomásra jutást követő 15 napon belül bejelenteni, ha az (5) bekezdésben foglaltak valamelyike bekövetkezik. Rosszhiszeműnek minősül az a jogosult, aki a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.
6. Gyógyszertámogatás
7. § (1) A gyógyszertámogatásra jogosult az a személy,
a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át nem haladja meg és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona,
b) aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult.
(2) Települési gyógyszertámogatás akkor kérhető, ha rendszeresen, 3 hónapot meghaladóan van szükség a gyógyszerszedésre és a havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja a szociális vetítési alap összegének 20 %-át.
(3) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési támogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.
(4) Az egy alkalommal kifizetett gyógyszerkiadásokra tekintettel adott települési támogatás összege a kérelmező gyógyszerkiadásának 100 %-a, de maximum 20.000 Ft lehet.
(5) A kérelmezőnek a kérelemhez (2. melléklet) csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint a háziorvos, illetve szakorvos igazolását a 3 hónapot meghaladó gyógyszerszedés szükségességéről, mely tartalmazza a rendszeresen szedett gyógyszerek felsorolását is.
6/A.2 Települési Középiskolai Ösztöndíj
7/A. § (1) A települési középiskolai ösztöndíj a gimnázium, szakgimnázium és szakiskola 9-12. évfolyamán nappali tagozaton folytatott tanulmányaihoz nyújtott támogatás.
(2) Ösztöndíjban részesülhet az a tanuló, akinek az előző tanév folyamán tanulmányi átlaga eléri a 4,5-et és családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 900 %-át nem haladja meg és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(3) Közoktatási ösztöndíjra a kérelem a tárgyévben, szeptember 1-jétől szeptember 30-ig nyújtható be, az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon.
(4) A támogatás mértéke 3 000 Ft/hó/fő, megállapítása a tanév szorgalmi időszakára, 10 hónapra történik. A támogatást közvetlen adó- és TB járulékfizetési kötelezettség nem terheli, azonban az adóalapot növelő jövedelemnek számít.
(5) A támogatás több egymást követő tanulmányi évben is kérelmezhető.
(6) Az ösztöndíj folyósítása fél évente előre történik október és február hónapban, a kérelmező által megadott folyószámlára.
(7) A pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok:
a) kérelem,
b) tanulmányi jogviszony igazolása,
c) a tanulmányi eredményt igazoló okirat másolata.
(8) A támogatást a tanuló törvényes képviselője veheti fel. Nagykorú tanuló esetén a támogatás saját jogon is kérelmezhető
Eseti jelleggel biztosított települési támogatások
7. Rendkívüli települési támogatás
8. § (1) Rendkívüli települési támogatás (3. melléklet) állapítható meg az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén
a) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére,
b) annak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,
c) elemi kár (árvíz, talajvíz, tűzvész, villámcsapás stb.) elhárításához.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:
a) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal,
b) betegségből eredő többletköltségek enyhítésére,
c) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
d) egyéb, a létfenntartást veszélyeztető helyzet fennállása esetén.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás akkor állapítható meg, ha
a) a kérelmező családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár a szociális vetítési alap összegének 220 %-át,
b) egyedül élő esetében a szociális vetítési alap összegének a 320 %-át nem haladja meg.
(4) A támogatás természetbeni ellátás formájában is megállapítható. A támogatások módját (pénzbeli vagy természetbeni) a döntésre jogosult állapítja meg. A támogatásokat természetbeni ellátás formájában indokolt nyújtani, különösen:
a) a védelembe vett gyermekek részére,
b) azon gyermekek részére, akiknek neveltetési költségeit (étkezés, tankönyv, tanszer, gyógykezelés stb.) családja – rendkívül alacsony jövedelme miatt – vélhetően nem tudja biztosítani.
(5) A megállapított természetbeni támogatás az ellátást biztosító gyermekintézménybe kerül átutalásra.
(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 700 %-át.
(7) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában elemi károsultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek az elemi csapás következtében a tulajdonában lévő és az általa lakott ingatlana, vagy ingósága oly mértékben károsodott, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné vagy nagy fokban veszélyeztetetté vált. Az elemi kár tényét és mértékét minden esetben szakértői véleménnyel kell igazolni.
(8) A rendkívüli települési támogatás – a temetéssel kapcsolatos költségek mérséklésére – a temettetést követő 60 napon belül lehet előterjeszteni, melyhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetési költségeket tartalmazó főszámlát.
9. § (1) A rendkívüli települési támogatás összegének megállapításakor arra kell törekedni, hogy az hathatós segítséget nyújtson az arra rászorulónak.
(2) Az egyszeri pénzbeli ellátásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet magasabb
a) a szociális vetítési alap összegének kétszeresénél,
b) a gyermeket, vagy fiatal felnőttet nevelő kérelmező esetén a szociális vetítési alap összegének háromszorosánál,
c) elemi kár esetén a szociális vetítési alap összegének ötszörösénél.
(3) A temetési költségekhez való hozzájárulás összege a szociális vetítési alap összegének kétszerese.
8. Méltányossági rendkívüli települési támogatás
10. § (1) Méltányosságból eseti jelleggel pénzbeli ellátásként méltányossági rendkívüli települési támogatás állapítható meg abban az esetben, ha az adott évi költségvetésben, ezen jogcímen, elkülönített előirányzat időarányos része rendelkezésre áll.
(2) A polgármester méltányossági jogkörében eljárva a kérelmező sajátos egyedi élethelyzetére, körülményeire tekintettel méltányossági rendkívüli települési támogatást állapíthat meg, tekintettel a (3) bekezdésben foglalt szempontok alapján.
(3) A méltányosság gyakorlása során mérlegelni kell továbbá az ellátott
a) testi, lelki egészségállapotát, (gyógykezeléshez kapcsolódó kiadások, tartós betegség miatti keresetkiesés, betegségből eredő többletköltség),
b) egyéb családi körülményeit (létfenntartást veszélyeztető helyzet, elemi kár, családi krízishelyzet, munkanélküliség, baleset).
(4) A támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár a szociális vetítési alap összegének 650 %-át nem haladja meg.
(5) Méltányossági települési támogatás a jogosult családjában egy éven belül kettő alkalommal kerülhet megállapításra, kivéve veszélyhelyzet okán kialakult egyedi élethelyzetben.
(6) A méltányossági települési támogatás összege nem lehet magasabb a szociális vetítési alap összegének 200 %-ánál.
Újszülöttek támogatása
11. § (1) A polgármester, a törvényes képviselő vagy a szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére (4. melléklet), újszülöttek támogatásában részesíti azt a gyermeket, akinek legalább az egyik törvényes képviselője a gyermek születésekor és azt megelőzően legalább 2 éve folyamatosan Nagyiván község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezik, a kérelem beadásakor életvitelszerűen is a gyermekkel együtt él. Az életvitelszerű tartózkodás tényét a Védőnői Szolgálat megkeresésre igazolja.
(2)3 A támogatás egyszeri természetbeni támogatás, értéke gyermekenként bruttó 40 000 forint. A támogatás formája a gyermek gondozásához szükséges alapvető termékeket tartalmazó babacsomag.
(3) Az újszülöttek támogatásának megállapítása iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője, – mint a támogatás igénylésére jogosult személy - nyújthatja be a gyermek születésétől számított 6 hónapos határidőn belül.
(4) A támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár a szociális vetítési alap összegének 1500 %-át nem haladja meg.
Köztemetés
12. § (1) Az önkormányzat az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
(2) Az eltemetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíthető, amennyiben a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg és vagyona nincs.
(3) A köztemetés költségének meg nem fizetett része hagyatéki teherként kerül behajtásra.
(4) Az eltemettetésre köteles személy az önkormányzat által teljesített köztemetés költségét maximum 10 havi kamatmentes részletben fizetheti meg.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
13. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat biztosít.
(2) A Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás keretében kötött megállapodás alapján biztosítja az alábbi
a) személyes gondoskodást nyújtó ellátások körébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat:
aa) étkeztetés,
ab) házi segítségnyújtás,
ac) családsegítés,
ad) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
ae) nappali ellátás.
b) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat:
ba) a gyermekjóléti szolgáltatás,
bb) a gyermekek napközbeni ellátását nyújtó mini bölcsőde.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályai tekintetében a társulás székhelye szerinti gesztor önkormányzat (Tiszafüred Város Önkormányzata) rendeletében foglalt feltételek az irányadóak a társulási megállapodásban foglaltak szerint.
Záró rendelkezések
14. § Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
15. §4
16. § Ez a rendelet 2025. április 1-jén lép hatályba.
A 4. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontját a Nagyiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2025. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 6/A. alcímet (7/A. §-t) a Nagyiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2025. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 11. § (2) bekezdése a Nagyiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2025. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 5. mellékletet a Nagyiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2025. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.