Tiszaigar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2025. (XII. 3.) önkormányzati rendelete

Tiszaigar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2025. 12. 05

Tiszaigar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2025. (XII. 3.) önkormányzati rendelete

Tiszaigar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2025.12.05.

[1] A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket szem előtt tartva, Tiszaigar Községi Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. A rendelet célja a képviselő-testület működésének részletes szabályozása.

[2] Tiszaigar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszaigar Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 5361 Tiszaigar, Rákóczi út 19.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Tiszaigar község közigazgatási területe.

(4) Az Önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Tiszaigar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

2. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Tiszaszentimrei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(2) A Hivatal székhelye: 5322 Tiszaszentimre, Hősök tere 7.

(3) A Hivatal állandó kirendeltségének megnevezése: Tiszaszentimrei Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaigari Kirendeltsége (a továbbiakban: Tiszaigari Kirendeltség).

(4) A Tiszaigari Kirendeltség címe, az ügyfélfogadás helye: 5361Tiszaigar, Rákóczi út 19.

(5) A Hivatal belső szervezeti felépítését és működési rendjét külön szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

2. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre

3. § (1) Az Önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti megjelölését a 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat telephelyeinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Az Önkormányzat feladatainak ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) A Képviselő-testület szervei:

a) az Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: polgármester),

b) a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság),

c) a Hivatal,

d) a Hivatal jegyzője (a továbbiakban: jegyző),

e) a Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás,

f) a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás.

(3) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

3. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései, bélyegzői

5. § A Képviselő-testület az Önkormányzat jelképeiről, azok használatának rendjéről, valamint az elismerő címe alapításáról és az annak adományozására vonatkozó előírásokról a Tiszaigar Község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről és díszpolgári cím adományozásáról szóló önkormányzati rendeletben rendelkezik.

6. § (1) Az önkormányzati körbélyegzők közepén Magyarország címere áll, a köríven

a) az Önkormányzat bélyegzőjén a „Tiszaigar Községi Önkormányzat”,

b) a Bizottság bélyegzőjén a „Tiszaigar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága”,

c) a Polgármester bélyegzőjén a „Tiszaigar Községi Önkormányzat Polgármestere” felirat olvasható.

(2) Az Önkormányzat bélyegzőit sorszámmal kell ellátni.

4. Nyilvánosság, együttműködés

7. § (1) A tájékoztatás, kihirdetés helyben szokásos módja a Tiszaigari Kirendeltség hirdetőtábláján való közzététel (a továbbiakban: helyben szokásos mód).

(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: tiszaigar.hu (a továbbiakban: honlap).

(3) Az Önkormányzat a jogszabály által meghatározott közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat a honlapon teszi közzé.

8. § A Képviselő-testület tagjai a lakossággal való személyes kapcsolattartás érdekében havonta legalább egy alkalommal fogadóórát tartanak.

9. § (1) A Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a lakosság, valamint a településen működő társadalmi és egyéb szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményük megismerése céljából lakossági fórumot tarthat.

(2) A Képviselő-testület a lakossági fórum tartásáról esetenként dönt.

(3) A fórum helyéről, időpontjáról, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot legalább nyolc nappal korábban, a meghívó helyben szokásos módon és a honlapon történő közzétételével tájékoztatni kell.

(4) A fórumot a polgármester szervezi meg és vezeti.

(5) A fórumról az elhangzott vélemények, javaslatok, állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

10. § A Képviselő-testület a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a település nemzetiségi önkormányzataival.

5. A képviselő-testület munkaterve

11. § (1) A Képviselő-testület munkáját éves időszakra készült munkaterv szerint végzi.

(2) A munkaterv tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé minden év december 31. napjáig.

(3) A munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(4) A munkatervnek havi bontásban tartalmazza

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait,

b) a napirendek tárgyát, előkészítőjét, előterjesztőjét és előadóját,

c) az előzetes bizottsági véleményezés szükségességét,

d) a közmeghallgatás tervezett időpontját.

(5) A munkaterv elfogadásáról a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásában érintetteket - az munkaterv megküldésével - tájékoztatni kell.

6. A Képviselő-testület ülései, azok összehívása, a meghívottak

12. § (1) A Képviselő-testület ülése főszabály szerint nyilvános, zárt ülés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott esetekben tartható.

(2) A Képviselő-testület zárt ülésén hozott döntéseiről az ülés vezetője a következő nyilvános ülésen szóban tájékoztatást ad.

13. § A Képviselő-testület rendes, rendkívüli és alakuló ülést, valamint közmeghallgatást tart.

14. § (1) A Képviselő-testület üléseit - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - az Önkormányzat székhelyének hivatalos helyiségében tartja.

(2) A polgármester az ülés helyéül

a) közmeghallgatás esetén,

b) várhatóan számottevő lakossági érdeklődésre tekintettel,

c) rendkívüli körülmények fennállása esetén

más helyiséget jelölhet ki.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor kizárólag olyan településen belül elhelyezkedő helyiség jelölhető ki, ahol az ülés nyilvánossága biztosítható.

15. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Írásbeli meghívónak tekintendő a papír alapú levélben, az elektronikus levélben kézbesített meghívó, továbbá az ahhoz elektronikus rendszeren keresztül történő hozzáférés biztosítása.

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Bizottság elnöke hívja össze.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyszínét, időpontját, a tervezett napirendek címét és előterjesztőjét. Az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések, határozati javaslatok és rendelettervezetek a meghívó mellékletét képezik.

(4) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot annak összehívásával egyidejűleg, a meghívó helyben szokásos módon és a honlapon történő közzétételével tájékoztatni kell.

16. § (1) A Képviselő-testület nyílt ülésére - a Képviselő-testület tagjain túl - meg kell hívni

a) a jegyzőt és az aljegyzőt,

b) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

c) a Bizottság nem képviselő tagját és

d) akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi.

(2) A (1) bekezdésben megjelölt személyek állandó tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen.

(3) A (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt személyeken túl a nyílt ülésre az egyes napirendi pontok tekintetében eseti tanácskozási joggal meg kell hívni

a) az előterjesztés előadóját,

b) személyi ügy tárgyalása esetén az érintett személyt,

c) az előterjesztés előkészítésben közreműködő szakértőt,

d) tevékenységi körükben a bírósági nyilvántartásban szereplő tiszaigari székhelyű önszerveződő közösségek, továbbá településen tevékenységet folytató, hatályos jogszabályok alapján egyháznak minősülő szervezetek képviselőit, és

e) akinek a jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.

(4) A Képviselő-testület zárt ülésére - a Képviselő-testület tagjain túl - az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt személyeket állandó tanácskozási joggal, az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (3) bekezdés b)-c) és e) pontjában foglalt személyeket eseti tanácskozási joggal kell meghívni.

(5) Az Mötv. 46. § (3) bekezdésének alkalmazásában a szakértővel egy tekintet alá esnek a Hivatal jegyző által kijelölt ügyintézői és az Önkormányzat megbízottjai.

(6) Az állandó tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi, az eseti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő napirendi ponthoz tartozó előterjesztést meg kell küldeni.

17. § (1) A Képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést (a továbbiakban: rendes ülés).

(2) A rendes ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívót a meghívottak az ülést megelőzően legalább három nappal megkapják.

18. § (1) A polgármester az Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben összehívja, halaszthatatlan vagy rövid határidőhöz kötött döntéshozatalt igénylő esetben a munkatervtől eltérő időpontban összehívhatja a Képviselő-testület ülését (a továbbiakban: rendkívüli ülés).

(2) A rendkívüli ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívót a meghívottak az ülést megelőzően legalább egy nappal megkapják.

(3) A rendkívüli ülésre egyebekben a Képviselő-testület rendes ülésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni..

19. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívót a meghívottak az ülést megelőzően legalább nyolc nappal megkapják.

(3) Az alakuló ülésre meg kell hívni a Tiszaigari Helyi Választási Bizottság elnökét.

(4) Az alakuló ülésen a polgármester felkérésére a Tiszaigari Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről, valamint kiveszi az esküt a polgármesterből és a képviselőkből.

(5) Az alakuló ülésre egyebekben a Képviselő-testület rendes ülésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

20. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyszínéről, időpontjáról és az esetleges javasolt témákról a lakosságot legalább tizenöt nappal korábban, a meghívó helyben szokásos módon és a honlapon történő közzétételével tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatáson a lakosság és a településen működő társadalmi és egyéb szervezetek képviselői közérdekű, helyi önkormányzati ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve javaslatokat tehetnek.

(4) Amennyiben a közmeghallgatáson elhangzott, helyi közügyeket érintő kérdés, javaslat tekintetében az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a polgármester vagy a jegyző harminc napon belül írásban megválaszolja azt, továbbá gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről.

(5) A közmeghallgatásra egyebekben a Képviselő-testület rendes ülésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

7. Az ülés vezetése, tanácskozási rendje

21. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Bizottság elnöke vezeti.

(2) A polgármester az ülés vezetése körében

a) megnyitja az ülést,

b) megállapítja a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

c) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére, majd szavazásra bocsátja azt,

d) ismerteti, majd szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot, megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a Képviselő-testület döntését,

g) bezárja az ülést.

(3) A polgármester a vita vezetése körében

a) megadja a szót az előterjesztőnek, előadónak, jelentkezési sorrendben a Képviselő-testület tagjainak, a tanácskozási joggal meghívottaknak, majd a megjelenteknek,

b) engedélyezi a kérdések felvetését, felkéri az előterjesztőt, előadót a hozzá intézett kérdések megválaszolására,

c) megadja a szót a jegyzőnek törvényességre vonatkozó észrevétele megtételére.

(4) A polgármester saját döntése alapján, valamint a képviselő vagy a jegyző kérésére az ülés bármely szakaszában tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - a polgármester döntésétől függően - legfeljebb egy óra lehet.

22. § (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, melynek érdekében

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, amennyiben a felszólítás eredménytelen, megvonja a szót,

b) rendreutasítja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tekintélyét hozzászólásában sérti, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentéseket tesz,

c) az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.

(2) A polgármester rendfenntartás érdekében tett - az e §-ban meghatározott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

8. Határozatképesség

23. § (1) A polgármester az ülés megnyitását, valamint a tárgyalási szünetet követően megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.

(2) Jelenlévőnek azt kell tekinteni, aki az ülésteremben tartózkodik.

(3) A határozatképességet a polgármester az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, az ülés vezetője kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Ennek sikertelensége esetén harminc perc elteltével az ülést bezárja.

(4) Határozatképtelenség vagy határozatképtelenné válás esetén az ülést - a 17. §-ban foglaltak szerint - változatlan napirenddel, nyolc napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

9. Napirend

24. § (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.

(2) A polgármester köteles a javasolt napirendi pontok közé felvenni

a) rendes ülés esetén a munkatervben arra az ülésre tervezett napirendeket,

b) a Bizottság által megtárgyalt és felvenni javasolt előterjesztéseket,

c) a jegyző által tartalmukat tekintve előzetesen ellenőrzött, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó lakossági és egyéb beadványokat.

25. § (1) Az előterjesztések tárgyalásának sorrendje:

a) rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,

b) egyéb előterjesztések,

c) beszámolók,

d) tájékoztatók.

(2) Indokolt esetben a sorrend a (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapítható.

26. § (1) A polgármester az ülés megnyitását, a határozatképesség megállapítását követően ismerteti a javasolt napirendet.

(2) A Képviselő-testület indokolással ellátott javaslat alapján dönthet bármely napirendi pont elnapolásáról, a napirendről való levételéről, valamint - elnapolás mellett - előzetes bizottsági véleményezésre utalásáról, továbbá a napirendi pontok tárgyalási sorrendjének megváltoztatásáról. A javaslatot a polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző jogosult előterjeszteni.

(3) A polgármester a meghívó szerinti napirendi javaslatot szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.

(4) A meghívó szerinti napirendi javaslatban nem szereplő, az ülésen ismertetett előterjesztés napirendre vételére csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő indokolása alapján kerülhet sor.

(5) A meghívóval együtt írásban kiküldött, vagy az ülés napján kiosztott előterjesztést a polgármester - a napirendi pontok szavazásra bocsátását megelőzően - az előterjesztő kérelmére a javaslatok közül leveszi.

(6) A polgármester javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a Bizottság által tárgyalásra alkalmatlannak tartott előterjesztés napirendről történő levételére.

(7) A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő egy alkalommal kérheti elhalasztani. Az elhalasztás iránti javaslatot indokolni kell.

(8) Nem vehető a képviselő-testületi ülésen napirendre

a) költségvetési szerv, gazdasági társaság alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítására,

b) rendeletalkotásra,

c) törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választásra, kinevezésre, megbízásra, felmentésre, visszahívásra vonatkozó, vagy fegyelmi eljárás lefolytatására

irányuló előterjesztés.

(9) A napirendről és az annak módosítására irányuló javaslatról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

10. Előterjesztés, interpelláció, kérdés

27. § (1) A Képviselő-testület a napirendeket írásbeli vagy - a rendelet-tervezetek kivételével - szóbeli előterjesztés alapján tárgyalja.

(2) Szóbeli előterjesztés alapján képviselő-testületi döntés kizárólag abban az esetben hozható, ha a döntés elhalasztása az önkormányzat vagy más érintett jogos érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

(3) Az előterjesztés elkészítéséért a napirend előadója a felelős.

(4) Az írásbeli előterjesztéseket az ülést megelőző 10. napig át kell adni a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálatra.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztő szerv vagy személy megnevezését,

b) az előterjesztés tárgyát,

c) az előterjesztő aláírását,

d) a vonatkozó jogszabályi keretet,

e) az adott téma alapos, tárgyilagos és tényszerű bemutatását, megjelölve mindazokat a körülményeket, melyek indokolják a javaslat előterjesztését,

f) a jegyző törvényességi észrevételét,

g) a rendelet-tervezet, határozati javaslat egyértelmű és tömör meghatározását,

h) az anyagi források megjelölését,

i) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

j) a végrehajtás határidejének pontos megjelölését.

(6) Az önkormányzati képviselő rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát a polgármesternél vagy jegyzőnél kezdeményezheti. A szóban tett kezdeményezésről írásos feljegyzést kell készíteni. A kezdeményezés alapján készített előterjesztést az önkormányzati képviselő döntésétől függően az önkormányzati képviselő vagy a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

28. § (1) Előterjesztés benyújtására jogosult a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, az önkormányzati képviselő és a képviselő-testület bizottsága.

(2) A Képviselő-testület elé csak olyan írásos előterjesztés kerülhet, melyet a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzött. Az ellenőrzés tényét és eredményét, amennyiben az előterjesztést nem a jegyző készítette, az előterjesztésre fel kell jegyezni.

11. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

29. § (1) Szavazni „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal lehet.

(2) A vita lezárása után az ülésvezető összefoglalja a vitát és szavazásra teszi fel az elhangzott javaslatokat. A vita lezárása után, a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintő észrevételt kíván tenni.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

30. § (1) A polgármester és bármely önkormányzati képviselő kezdeményezhet név szerinti szavazást, amelyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyzőkönyvvezető ábécé sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.

(3) A jegyzőkönyvvezető a szavazást a névsoron feltünteti, majd a névsort átadja az ülésvezetőnek. A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg és hirdeti ki.

(4) A jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

31. § (1) A titkos szavazásnál a Pénzügyi Bizottság szavazatszámláló bizottságként jár el.

(2) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon urna igénybevételével történik.

(3) A szavazásról a Pénzügyi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít.

12. Rendeletalkotás

32. § A rendeletalkotást kezdeményezheti

a) a polgármester,

b) az önkormányzati képviselő,

c) a Bizottság,

d) a jegyző.

33. § Biztosítani kell, hogy alakosság, a településen működő társadalmi és egyéb szervezetek, valamint intézmények szervezetek közreműködjenek az életviszonyaikat érintő rendeletek előkészítésében és megalkotásában.

34. § (1) A rendeletek előkészítéséért, a tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő, valamint társadalmi egyeztetésre bocsátásáért, az egyeztetési eljárás lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző felelős.

(2) Amennyiben a rendelet tárgyköre indokolja, az előkészítéssel szakértő is megbízható azzal, hogy az előkészítésben a jegyző közreműködni köteles.

35. § (1) Biztosítani kell, hogy alakosság, a településen működő társadalmi és egyéb szervezetek, valamint intézmények szervezetek közreműködjenek az életviszonyaikat érintő rendeletek előkészítésében és megalkotásában.

(2) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: rendelettervezet) a (3) és (4) bekezdésében foglalt kivételekkel.

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a költségvetésről és annak módosításáról szóló rendelettervezetet,

b) a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelettervezetet,

c) az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezetet,

d) a helyi adókról és annak módosításáról szóló rendelettervezetet,

e) a szervezeti és működési szabályzatról és annak módosításáról szóló rendelettervezetet,

f) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival, valamint annak módosításával kapcsolatos rendelettervezetet,

g) a közüzemi szolgáltatások díjmegállapításáról és annak módosításáról szóló rendelettervezetet,

h) a hatályon kívül helyező rendelettervezetet.

(4) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a rendelettervezet, ha az egyeztetés az önkormányzat különösen fontos pénzügyi, gazdasági, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi érdekeinek védelmét sértené vagy veszélyeztetné.

36. § (1) A társadalmi egyeztetést a helyben szokásos módon történő közzététel útján kell lefolytatni.

(2) A rendelettervezetet úgy kell közzétenni, hogy a rendelettervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a rendelettervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, valamint a rendelettervezet előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse. A véleményezésre legalább nyolc napot kell biztosítani, amennyiben ezen időtartam betartását magasabb szintű jogszabály lehetővé teszi.

(3) A hirdetőtáblán társadalmi egyeztetés céljából közzétett rendelettervezettel kapcsolatos írásos véleményét, javaslatát bárki eljuttathatja személyesen vagy postai úton a Tiszaigari Kirendeltség részére.

(4) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név és lakcím feltüntetése nélkül érkezik be.

(5) A rendelettervezettel kapcsolatban beérkezett véleményekről, javaslatokról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

37. § (1) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni a hatálybalépést megelőzően, és legalább a hatálybalépést követő tizedik napig kinn kell tartani.

(3) Az önkormányzati rendeletet egységes szerkezetben a megalkotásától számított tizenöt napon belül közzé kell tenni a honlapon.

13. Határozathozatal

38. § A határozat tartalmi elemei:

a) a határozat száma és címe,

b) a döntés szöveges része,

c) a végrehajtás határideje,

d) a végrehajtásért felelős személy, valamint az operatív felelős megjelölése.

39. § A zárt ülésen hozott határozatok kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

40. § A határozatokról a Jegyző naprakész nyilvántartást vezet.

14. A jegyzőkönyv

41. § (1) A Képviselő-testület üléséről - a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A Képviselő-testület üléséről, vagy annak egy meghatározott részéről szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni

a) a polgármester vagy

b) bármely képviselő ülés megnyitását követően megfogalmazott és a Képviselő-testület által egyszerű szótöbbséggel jóváhagyott

kérésére.

42. § (1) A jegyzőkönyvnek az Mötv.-ben foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) az ülésről távolmaradó képviselő-testületi tagok nevét,

b) a tárgyalt napirendi pontok előadóinak nevét,

c) a polgármester intézkedéseit és

d) az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az indítvány, kérdés,

d) - a képviselő kérésére - az írásban benyújtott hozzászólás,

e) a név szerinti szavazásról készült névsor és

f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.

43. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melyre a 40. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet elkülönítve kell tárolni, őrizni.

44. § A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit, továbbá a zárt ülésen hozott döntéseket a Tiszaigari Kirendeltségen a lakosság számára megtekinthetővé, a honlapon pedig közzé kell tenni.

45. § A jegyzőkönyv elkészültét követő három napon belül a határozat-kivonatokat meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, egyéb módon érintetteknek.

15. A bizottság

46. § (1) A Képviselő-testület Pénzügyi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnevezéssel egy állandó bizottságot hoz létre, mely ellát valamennyi kötelező bizottsági feladat- és hatáskört, így különösen

a) a jogszabályban pénzügyi bizottságnak meghatározott feladatokat,

b) az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal kapcsolatos feladatokat,

c) a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, nyilvántartásával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

(2) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó egyes szabályokat az 5. melléklet határozza meg.

(3) A Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy egy feladat elvégzésére. A feladat elvégzésével az ideiglenes bizottság megbízatása megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

47. § (1) A Bizottság létszáma három fő.

(2) A Bizottság a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzügyi döntés-előkészítő tevékenységet illetően véleményez, illetve alakít ki állásfoglalást, továbbá az végzi az önkormányzati törvény szerinti képviselői vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos előírások betartatását.

(3) A Bizottság működésére - a törvényben és e rendeletben meghatározott kivételekkel - a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A Bizottság szükség szerint tart ülést.

(5) A Bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(6) A Bizottság ülésére állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző.

48. § (1) A polgármester a jegyző által elkészített költségvetésirendelet-tervezetet véleményezésre a Bizottság elé terjeszti.

(2) A Bizottság a rendelet-tervezetről kialakított véleményét határozatba foglalja.

(3) A polgármester a Bizottság véleményével együtt terjeszti s képviselő-testület elé a költségvetési rendelet tervezetet.

49. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Bizottság javaslatára legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja.

(2) A Bizottságnál a polgármester vagy bármely önkormányzati képviselő kezdeményezheti képviselői kötelezettségszegés kivizsgálását. A Bizottság a kezdeményezés alapján köteles eljárni és az eredményről a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(3) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az e szakaszban foglaltak szerint jár el a Képviselő-test ület.

16. A polgármester és az alpolgármester

50. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) Az Mötv. rendelkezésein túl a polgármester felelős

a) az Önkormányzat demokratikus működéséért, széles körű nyilvánosságának biztosításáért,

b) a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezéséért,

c) a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködésért, valamint

d) a településen tevékenységet végző szervezetekkel, vállalkozásokkal, intézményekkel való kapcsolattartásért.

(3) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülések előkészítéséről, felelős a javaslatok megalapozottságáért, a képviselő-testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a Képviselő testület végrehajtásról történő tájékoztatásáért.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésén tájékoztatja.

(5) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett- az Mötv 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével - dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, élet-, balesetveszély, valamint katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló vagy azonnali beavatkozást, intézkedést igénylő képviselő-testületi hatáskörbe tartozó önkormányzati ügyekben.

51. § A polgármester tisztségének megszűnése esetén átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, alpolgármester hiányában pedig a Pénzügyi Bizottság elnökének.

52. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester feladat- és hatáskörét, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.

17. A jegyző és az aljegyző

53. § A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, melynek keretében:

a) biztosítja a Képviselő-testület és a Bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását,

b) gondoskodik a Képviselő-testület és a Bizottság elé kerülő előterjesztések előkészítéséről,

c) törvényességi szempontból ellenőrzi a Képviselő -testület és a Bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

d) az önkormányzat feladat- és hatáskörét, tevékenységét érintő jogszabályokról a Képviselő-testület és a Bizottság tagjait, valamint a polgármestert rendszeresen tájékoztatja,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a Bizottság elnöke vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben

f) évente egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról,

g) tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület és a Bizottság ülésén,

h) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában - a szavazás előtt - törvényességi észrevételt köteles tenni, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabálysértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a Bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

54. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Tiszaigari Kirendeltség vezetője látja el.

18. Záró rendelkezések

55. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

56. §1

1

Hatályon kívül helyezte: a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2025. XII. 5-től.