1. § Ezen rendelet hatálya a Tiszavárkony község közigazgatási területén: Tiszavárkony, Bajcsy-Zsilinszky út 70. (hrsz.: 132) címen levő TISZAVÁRKONY KÖZSÉGI KÖZTEMETŐ

2. § (1) Az 1. §-ban rögzített köztemető Tiszavárkony Község Önkormányzat tulajdonában van, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 2/2004 (I. 30.) KT. Rendelet 7. § (1) bekezdésében rögzített forgalomképtelen törzsvagyon része.

(2) Tiszavárkony Község Önkormányzata Képviselő-testülete gondoskodik a köztemető fenntartásáról, üzemeltetéséről (továbbiakban: fenntartó).

3. § (1) Tiszavárkony Községi Önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetve lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti- etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

(2) A temetés módja lehet egyházi vagy világi. A világi szertartás rendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi szertatás az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(3) A köztemető létesítésétől, bővítéséről, lezárásáról, megszüntetéséről az önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik - figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében foglaltakra.

(4) Ha a köztemető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megtelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetést megtiltani.

(5) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárástól, illetőleg az utolsó temetéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

4. § (1) Ha az önkormányzat a köztemető fenntartására, üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségéről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik, akkor a kegyeleti közszolgáltatási szerződés tartalmát - a vonatkozó jogszabályi előírásokra figyelemmel - a képviselőtestület határozza meg.

(2) A szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését a jegyző ellenőrzi, szerződésszegés esetén kezdeményezi a szerződés felmondását.

5. § (1) A köztemetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre. Ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek és lehetővé kell tenni a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.

(2) A köztemetőt az épített és természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani és törekedni kell kert jellegű kialakítására.

(3) A köztemető két bejáratát, a ravatalozóhoz vezető utakat és a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani, valamint az utak gépjárművel történő használatát folyamatosan biztosítani kell.

(4) A köztemető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást és ne akadályozza a közlekedést.

(5) A köztemetőben keletkezett hulladékot az ott rendszeresített hulladéktárolóban kell gyűjteni és elszállításáról rendszeresen gondoskodni kell.

(6) A vízvételt vízvezeték és közkifolyó útján kell megoldani.

(7) A köztemető kerítését kéthavonta ellenőrizni kell, az esetleges hibák kijavításáról gondoskodni kell.

(8) A köztemetőben található talajvízszint jelző kutat rendszeresen ellenőrizni kell.

(9) A ravatalozónak alkalmasnak kell lennie az elhunyt ravatalozására, a kegyelet lerovására, az elhunyt méltó búcsúztatására.

7. § A köztemető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönbözetést nem alkalmazhat.

8. § (1) ^[2] A köztemetőben az üzemeltető:

9. § (1) A köztemetőt sírhelyparcellákra, a sírhelyparcellákat sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A sírhelyparcellákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelyparcella számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) A sírhely parcellát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

(4) ^[3] A köztemetőben a temetési helyek szélessége, hosszúsága és az egymástól való távolsága a következő:

10. § (1) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettes sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettes sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(2) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.

(3) A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával - a talajban lebomló - anyaggal burkolni lehet.

(4) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettes sírhelyet nem szabad létesíteni.

(5) A sírbolt (kripta) legalább két koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, illetve kizárólag terepszint feletti építményrészből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az építési hatóság felé történő bejelentést követően építhető. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

(6) A sírboltok és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön parcellát vagy sorokat lehet kijelölni, ezt a temető térképen fel kell tüntetni.

11. § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium) és urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(2) ^[6] Az urnafülke (kolumbárium) és az urnasírbolt építésekor az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései irányadóak.

(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret legalább 30 X 30 cm. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában különböznek egymástól.

(5) A temető tulajdonosa - az eltemettető igénye esetén - a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelölhet ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

12. § (1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetve létesíthető.

(2) A sírjel nem foglalhat el e rendelet 9. § (4) bekezdésében meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát az építésügyi hatóság korlátozhatja.

(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

(4) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. Ezt a szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(5) A temetési hely felett rendelkezni jogosult köteles a temetési hely rendszeres gondozására, gyommentesen tartására.

(6) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(7) Ha a halva született magzat eltemetéséről - kérésére - közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevet is fel lehet tüntetni.

(8) A síremlék elkészítésénél a fejkövet csapolással is rögzíteni kell a későbbi balesetveszély elhárítása érdekében.

14. § (1) A köztemető, temetőrész, sírhelyparcella temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temető Bajcsy- Zsilinszky úti kapuján és a ravatalozón is ki kell függeszteni.

(2) Lezárt sírhelyparcella temetési helyére urna elhelyezhető, koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

(3) A temetési hely megszüntethető, a köztemető tulajdonosának döntése alapján, ha a temetési hely használati ideje lejárt.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint a temetési hely megszüntetésre kerül, a megszüntetést megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal, legalább egy országos és egy területi napilapban közzé kell tenni, úgy hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.

(5) Ha a lezárt köztemetőt, temetőrészt, sírhelyparcellát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatba vétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

15. § (1) A köztemetőt, temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a köztemető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik.

(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

(4) ^[8] Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttest maradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttest maradványokat (beleértve az urnákat is) a kiürítésre megjelölt időpontot követően 6 hónap elteltével - a temető fekvése szerint illetékes járási népegészségügyi intézete - közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.

16. § (1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel a elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetén a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

17. § Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült - értéket képező - dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.

18. § (1) A halottat koporsós temetés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán belül el kell temetni, kivéve ha

19. § (1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadás után - a szállításnál használt külső koporsóval együtt - azonnal el kell temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

20. § (1) Temetni - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - hagyományos módos koporsóban (koporsós temetés) hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

21. § (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbe temetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely - alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza - veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

22. § (1) Azt, aki a törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője felszólítja 15 napon belüli teljesítésre. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt helyre kell temetni, ha az elhalálozás helye szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

23. § (1) Az elhunytat - ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga - az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

(2) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

24. § (1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Urnát urnatartóba a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető urnák száma: 1 db.

(3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásba is fel kell jegyezni.

25. § (1) ^[9] A sír vagy sírbolt felnyitását (továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetékes járási népegészségügyi intézet engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

26. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás szerint.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

27. § (1) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

28. § (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

(4) A hozzátartozók a sírok gondozása során keletkezett hulladékot, szemetet kötelesek az erre a célra kijelölt területen elhelyezni.

29. § Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.

30. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama:

31. § (1) ^[10] A temetési hely, illetőleg az újraváltás díja:

32. § (1) A köztemető területén - az erre a célra kijelölt külön hirdetőtábla kivételével - tilos temetkezési szolgáltatásra utaló reklám és hirdetőtábla elhelyezése.

(2) A temetőben temetkezési szolgáltatói tevékenységet kizárólag erre engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet végezhet.

34. § (1) Ez a rendelet 2005. október 01-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselőtestülete 9/2000. (V. 23.) KT. Rendelete a temetőkről és a temetkezési tevékenységről, valamint a 9/2001. (IX. 07.) KT. Rendelet a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 9/2000. (V. 23.) KT. Rendelet módosításáról hatályát veszti.

35. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK (2006.december 12.) irányelvnek való megfelelést szolgálja.