Tiszavárkony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (IX. 26.) önkormányzati rendelete
A Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2025. 09. 29- 2025. 09. 29Tiszavárkony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (IX. 26.) önkormányzati rendelete
A Szervezeti és Működési Szabályzatról
[1] Tiszavárkony Község Önkormányzata Képviselő-testülete működésének részletes szabályait, szervezeti felépítését, kötelezően ellátandó, valamint önként vállalt feladatait tartalmazó alapdokumentum a szervezeti és működési szabályzat.
[2] Tiszavárkony Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőek rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszavárkony Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye 5092 Tiszavárkony, Endre király út 37.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Tiszavárkony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(4) A képviselő-testület hivatalos szerveinek megnevezése:
a) Tiszavárkony Község Polgármestere
b) A képviselő-testület állandó bizottsága:Ügyrendi és Szociális Bizottság
c) Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal
d) Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője
e) Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása
f) Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás.
(5) Az önkormányzat nem rendelkezik hivatalos lappal.
(6) Az önkormányzat honlapot üzemeltet, amelynek elérhetősége: www.tiszavarkony.hu
(7) Az önkormányzat feladatai ellátását a fenntartásában és működtetésében lévő alábbi telephelyein végzi:
a) egészségügyi alapellátás: Dr. Szabó D. Ottó Egészségház 5092 Tiszavárkony, Endre király út 20.
b) óvodai ellátás:Tiszavárkonyi Óvoda és Mini Bölcsőde 5092 Tiszavárkony, Somogyi Béla út 18.
c) kulturális szolgáltatás: Közösségi Színtér Tiszavárkony 5092 Tiszavárkony, Somogyi Béla út 12., Kultúrház Tiszavárkony 2387 hrsz.
d) gyermekjóléti és szociális szolgáltatások: Irodaház 5092 Tiszavárkony, Iskola út 6.
e) gyermekétkeztetés: Irodaház 5092 Tiszavárkony, Iskola út 6.
2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására rendeletet alkot.
2. Az önkormányzat feladata, hatásköre
3. § Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.), valamint az ágazati törvényekben meghatározott kötelező, és az általa önként vállalt feladatokat.
4. § (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben ha:
a) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat-és hatáskörébe
b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat-és hatáskörök ellátását
c) ellátásához szükséges feltételek fenn állnak.
(2) A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(3) Az önként vállalt feladatok felsorolását jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv. 42.§-ában foglalt feladatok.
(2) A képviselő-testület-az Mötv-ben meghatározott kivételekkel-hatásköreit a polgármesterre, bizottságára, a jegyzőre, valamint társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét, és annak jogalapját. A hatáskör címzettje az átruházott hatáskörben hozott döntésekről évente köteles a képviselő-testületnek beszámolni.
(4) A képviselő-testület a rendelet 2. mellékletében foglalt feladat-és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
(5) A képviselő-testület a rendelet 3. mellékletében foglalt feladat-és hatásköreit az Ügyrendi és Szociális Bizottságra ruházza át.
(6) A képviselő-testület a rendelet 4. mellékletében foglalt feladat-és hatásköreit a jegyzőre ruházza át.
(7) A képviselő-testület a rendelet 5. mellékletében foglalt feladat-é hatásköreit a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulására ruházza át.
(8) A képviselő-testület a rendelet 6. mellékletében foglalt feladat-é hatásköreit a Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásra ruházza át.
A képviselő testület működése
3. A képviselő-testület ülései
6. § (1) A képviselő-testület tagjainak a létszáma a főállású polgármesterrel együtt 7 fő.
(2) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi és Szociális Bizottság, tagjai száma 5 fő, melyből 3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő tag.
7. § (1) A képviselő-testületi tagjainak jogait, és kötelezettségeit az Mötv. 32.§ (1)–(2) bekezdése tartalmazza.
(2) A képviselők összeférhetetlenségére, méltatlanságára, kötelezettségszegésére, valamint vagyonnyilatkozat tételére az Mötv. előírásai alkalmazandóak.
(3) A képviselő-testület a képviselőknek az Mötv. 35.§ (1) bekezdése szerint rendeletben szabályozott tiszteletdíjat állapít meg.
8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, valamint együttes ülést tart.
(2) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármester eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.
(3) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően az Mötv.-ben meghatározott témákban történő döntéshozatalra.
9. § A rendes ülések száma évente legalább hat, melyek tervezett időpontját a képviselő-testület által elfogadott munkaterv tartalmazza.
10. § (1) A polgármester indokolt, gyors döntéshozatalt igénylő ügyek esetében rendkívüli ülést is összehívhat.
(2) Rendkívüli ülést kell összehívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
11. § (1) A képviselő-testület üléseinek helye az önkormányzat székhelye.
(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
12. § (1) Együttes ülés tartására felváltva kerül sor a közös hivatalt alapító önkormányzatok székhelyén.
(2) Az együttes ülés ülésvezetői feladatait az ülés helye szerinti önkormányzat polgármestere koordinálja.
(3) Az együttes ülésen az egyik-képviselő testület a másik képviselő-testület tárgyalásában tanácskozási joggal vesz részt.
(4) Az együttes ülésen minden polgármester saját ülésvezető jogkörében a saját Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített szabályokat alkalmazza.
13. § A képviselő-testület ülései nyilvánosak. Zárt ülés rendelhető el az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján.
4. Az ülések tervezése
14. § (1) A Képviselő-testület üléseit meghatározó munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A polgármester az éves munkatervet a tárgyévet megelőző év utolsó rendes ülésén terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülések tervezett napirendi pontjait és azok előterjesztőit,
c) ha van ilyen, a napirendi pont bizottsági véleményezésének szükségességét.
(4) A munkaterv a képviselő-testület tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.
15. § (1) A képviselő-testület tagjain kívül a nyilvános ülésre meghívást kap:
a) a tervezett napirend szerinti előadó, szakértő
b) szükség szerint az érintettek
c) tanácskozási joggal:
ca) jegyző
cb) egyéni országgyűlési képviselő
cc) a Bizottság nem képviselő tagja
(2) A nyilvános ülésre meghívást kap meghatározott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:
a) önkormányzati intézmény vezetője,
b) helyi önszerveződő közösségek
c) akit az adott napirendi pont tárgyalása kapcsán hívtak meg.
16. § A zárt ülésre meghívást kap a képviselő-testület tagjain kívül:
a) jegyző, aljegyző, kirendeltségvezető,
b) az önkormányzati hivatal előterjesztéssel érintett köztisztviselője,
c) az előterjesztéssel érintett önkormányzati intézmény vezetője,
d) az érintett személy,
e) az előterjesztéssel érintett szakértő.
17. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell a meghívó kifüggesztésével az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a honlapon való közzététellel.
5. Előterjesztés
18. § (1) Az előterjesztés a képviselő-testület döntésére irányuló írásbeli vagy szóbeli javaslat.
(2) Előterjesztésnek minősül:
a) döntést igénylő javaslat, amely rendelet alkotásra vagy határozathozatalra irányul
b) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről
c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásul vételt igényelnek.
(3) Főszabály szerint a képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(4) A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjai a zárt ülést megelőzően kapják kézhez, és a napirend tárgyalását követően visszaadják a jegyző részére.
(5) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni az önkormányzati rendeletalkotással, helyi népszavazás kiírásával, valamint intézmény alapításával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos ügyeket.
(6) Az előterjesztés határidőben történő elkészítését, valamint annak törvényességét a jegyző ellenőrzi.
19. § (1) Előterjesztést nyújthat be:
a) a polgármester vagy
b) az alpolgármester vagy
c) a képviselő-testület tagjai vagy
d) a képviselő-testület bizottsága vagy
e) a jegyző vagy
f) az aljegyző vagy
g) a kirendeltségvezető vagy
h) az önkormányzati intézmény vezetője vagy
i) más olyan személy, aki a jogszabálynál fogva beszámolási, tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az önkormányzat felé.
(2) Az előterjesztő, amennyiben az előterjesztés jellege, terjedelme indokolja megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt vonhat be az előterjesztés elkészítésébe.
20. § (1) Az előterjesztés tartalmi elemei:
a) az előterjesztő neve, aláírása,
b) az előterjesztés tárgyának, témájának meghatározása,
c) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
d) a téma ismertetése
e) a jogszabályi háttér bemutatása,
f) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatosan,
g) döntést igénylő témánál a következmények ismertetése,
h) anyagi kihatással járó témák esetében az önkormányzat és szervezi költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
i) egyéb körülmények, összefüggések, adatok a döntéshozatal megsegítése érdekében,
j) határozati javaslat(ok),
k) rendelet-tervezet a hatályos jogszabályok által előírt formai és tartalmi követelményeinek megfelelően.
(2) A határozati-javaslat tartalmazza a határozat szövegét, határozat végrehajtásáért felelős személyt, valamint a határozat végrehajtásának határidejét.
(3) Az előterjesztéseket a jegyzőnek törvényességi szempontból meg kell vizsgálnia.
6. A képviselő-testületi ülések összehívása, vezetése
21. § (1) A képviselő-testületi ülések összehívása a meghívó elektronikus úton történő megküldésével történik.
(2) A polgármester a meghívót és a mellékleteit úgy küldi meg, valamint teszi hozzáférhetővé, hogy azok a meghívottakhoz a rendes ülést megelőző 5 nappal eljussanak.
22. § A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt –legkésőbb az ülést megelőző napon kell megküldeni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének telefonon keresztül vagy egyéb módon szóban történő összehívására.
23. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti az ülést.
(2) Amennyiben az alpolgármester is akadályoztatva van a korelnök vezeti a képviselő-testület ülését.
24. § Az ülés vezetője nyitja meg az ülést, majd megállapítja, hogy az ülés összehívása az e rendeletben foglaltak szerint megtörtént, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, ismerteti a távollévő képviselők nevét, megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.
25. § (1) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.
(2) Az ülés vezetője az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testületi ülés határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(3) Amennyiben az ülés az ülés vezető kísérlete ellenére határozatképtelenné válik akkor az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testületi ülést a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetőleg a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.
26. § A képviselő-testületi ülésen a napirendre az ülés vezető tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.
27. § A képviselő-testület ülésének vezetése közben az ülés vezetője által ellátandó további feladatok:
a) az ülés jellegének (nyílt vagy zárt) megítélése, zárt ülés tényének bejelentése,
b) napirendenként:
ba) vita levezetése, hozzászólásokra, kiegészítésekre a szó megadása,
bb) vita összefoglalása,
bc) indítványok szavazásra való felvetése,
bd) döntési javaslatok szavazásra bocsátása,
be) szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
bf) napirend tárgyában hozott döntések kihirdetése,
c) rend fenntartása,
d) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
e) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
f) tájékoztatás a lejárt idejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
g) javaslattétel napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
h) az ülés bezárása.
7. Az ülés rendjének fenntartása érdekében hozható intézkedések
28. § Az ülés rendjének fenntartása érdekében hozható intézkedések:
a) A hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében az ülés vezetője indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy lezárását.
b) Az ülés vezetője köteles figyelmeztetni a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a témától, ha a figyelmeztetés eredménytelen megvonja a szót, melynek következményeként az illető ugyanazon ügyben nem szólalhat fel.
c) Az ülés vezetője biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasítja, illetve kiutasíthatja a botrányos magatartást, rendzavarást tanúsító jelenlévő nem képviselő személyt, a kiutasított személy ugyan arra az ülése már nem mehet vissza.
d) Az ülés vezetője tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti.
8. A tanácskozás rendje
29. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők, és a meghívottak kérdést intézhetnek. A kérdések elhangzása után azokat a napirend előterjesztője megválaszolja.
(3) A kérdések megválaszolása után a hozzászólások következnek. A hozzászólás időtartama maximum 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a hozzászólótól.
(4) Az ülésvezető hozzászólási jogot adhat a megjelent állampolgárok részére, a hozzászólás maximális időtartamában.
(5) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet, egyéb módon zavarja a testületi ülést, vagy nem érdemben szól az adott napirendi ponthoz.
(6) A napirendi pont vitáját az ülésvezető foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(7) A vita után az ülésvezető először a módosító javaslatot, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(8) A napirendi pontok megtárgyalása után kerülhet sor az interpellációk, kérdések előterjesztésére, ezek megválaszolására, valamint a bejelentések előterjesztésére.
30. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, jegyzőhöz, aljegyzőhöz szóban, vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő.
(2) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, önkormányzati döntéssel, annak végrehajtásával.
(3) Az írásos interpellációt a testületi ülést megelőző legalább 5 nappal kell benyújtani a polgármesterhez.
(4) A benyújtott interpellációra testületi ülésen kell választ adni, kivéve ha a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, ebben az esetben 15 napon belül írásban kell választ adni.
(5) Képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozat, majd a testület vita nélkül, szótöbbséggel dönt.
31. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, jegyzőhöz, aljegyzőhöz, a kirendeltségvezetőhöz kérdést intézhetnek.
(2) A kérdés az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó, az önkormányzat szervezetére, tevékenységére, működésére vonatkozó tudakozódás, felvilágosítás kérés.
(3) A kérdés előterjesztése maximum 3 perc, míg a megválaszolás ideje maximum 5 perc.
32. § A bejelentés olyan tény közlése, amely intézkedést nem igényel, melyet a képviselő-testület vita nélkül tudomásul vesz.
9. A döntéshozatal és a szavazás módja
33. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
(2) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének egybehangzó szavazata szükséges.
(3) Minősített többség szükséges az Mötv., valamint egyéb jogszabályok által meghatározott ügyekben.
(4) A minősített többséghez legalább 4 képviselő egybehangzó szavazata szükséges.
(5) A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
(6) A szavazás kézfelemeléssel történik. Először a szavazás mellett, majd az ellene szavazó képviselők szavaznak.
34. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani a jogszabályok által meghatározott esetekben.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, akik „igen" vagy „nem" nyilatkozattal szavaznak.
(3) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.
(4) A szavazás főszabály szerint nyílt.
35. § Az e rendeletben foglaltakat a képviselő-testület bizottságára is értelemszerűen alkalmazni kell.
36. § (1) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart.
(2) A titkos szavazás a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített, borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke vagy külön helység és urna igénybevételével történik.
(3) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot. A képviselők úgy szavaznak, hogy az „igen" vagy „nem" nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.
(4) A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület a bizottságok alakítására vonatkozó szabályok szerint saját tagjai közül szavazatszámláló bizottságot választ.
(5) A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
(6) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(7) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(8) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.
10. Rendeletalkotás, és határozathozatal
37. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását és határozat meghozatalát a települési képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke, a jegyző, vagy az alpolgármester írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A képviselő-testület döntése határozat vagy rendelet.
(3) A képviselő-testület határozata lehet egyedi, és normatív határozat.
38. § (1) A képviselő-testület határozat tartalmazza a képviselő-testület döntését, a döntés alapjául szolgáló jogszabályhely megjelölését, a végrehajtás határidejét, felelősét, a határozatról értesülő személyeket.
(2) A határozatokat naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámozással kell ellátni.
(3) A képviselő-testületi határozatokról kivonat készül, melyet az érdekeltek részére meg kell küldeni.
39. § (1) A rendelet-tervezetet a jegyző a kirendeltségvezető közreműködésével készíti el.
(2) Az előterjesztő a rendelet-tervezetet az indoklással együtt terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(4) A rendeleteket naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámozással kell ellátni.
40. § (1) A képviselő-testületi határozatokról, valamint a rendeletekről a jegyző közhiteles, naprakész nyilvántartást vezet.
(2) A rendelet kihirdetésének módja az önkormányzati hivatal bejárata melletti hirdetőtáblára történő kihirdetés.
11. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
41. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülés elhangzottakról kép-és hangfelvétel is készíthető.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a kiküldött előterjesztést,
c) módosító indítványokat, interpellációkat, kérdésre utólag adott választ, illetve az egyéb napirendhez kapcsolódó anyagokat,
d) jelenléti ívet,
e) titkos szavazás esetén az arról készült jegyzőkönyv példányát,
f) képviselő által benyújtott írásbeli hozzászólást,
g) név szerinti szavazásról szóló névsort.
12. Közmeghallgatás
42. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás olyan fórum ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatáson feltett kérdésre azonnal szóban, vagy írásban legkésőbb 15 napon belül kell választ adni.
(4) A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület határozza meg.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(6) A közmeghallgatást előre meg kell hirelni, a hirdetőtáblán kihelyezett meghívóval a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(7) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés szabályait kell alkalmazni.
A képviselő-testület szervei
13. A polgármester
43. § (1) A polgármester jogállására, jogaira és kötelezettségeire az Mötv., a polgármesteri tisztség jogállását szabályzó törvények vonatkozó szabályait, valamint e rendelet vonatkozó részeit kell alkalmazni.
(2) A polgármesteri tisztség betöltésének módja a képviselő-testület megbízatási idején belül egy alkalommal, a polgármester egyetértésével e rendelet egyidejű módosításával megváltoztatható.
(3) A polgármester fogadóórája minden héten hétfőn délután 13 órától 16 óráig, és minden szerdán délelőtt 9 órától 12 óráig tart.
(4) A polgármester Mötv. kívüli feladatai:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait
c) képviseli az önkormányzatot
d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint helyi civil és egyéb szervezetekkel
e) nyilatkozik a sajtónak
f) szervezi a közszolgáltatásokat.
(5) A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.
44. § (1) A polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ a képviselő-testület.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. A tisztség betöltésének módja a képviselő-testület megbízatási idején belül egy alkalommal, a polgármester egyetértésével e rendelet egyidejű módosításával megváltoztatható.
(3) Az alpolgármester a polgármester által meghatározott rendben látja el a polgármester helyettesítését.
(4) Az alpolgármester jogállására, jogaira és kötelezettségeire az Mötv., valamint e rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Az alpolgármester fogadóórája minden hónap első hétfőjén 13 órától 14 óráig tart.
14. Ügyrendi és Szociális Bizottság, valamint az ideiglenes bizottság
45. § (1) Az Ügyrendi és Szociális Bizottság (továbbiakban: Bizottság) szükség szerint ülésezik.
(2) A Bizottság a Bizottság elnökének akadályoztatása esetére tagjai közül elnökhelyettest választ.
(3) A Bizottság évente beszámol tevékenységéről a képviselő-testületnek.
46. § (1) A képviselő-testület meghatározott időre, meghatározott feladat elvégzése céljából ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak létszáma 3 fő képviselő tag, és szükség esetén legfeljebb 2 fő nem képviselő tag.
15. Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal
47. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az önkormányzati és államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a Vezseny Községi Önkormányzatával, és Tiszajenő Községi Önkormányzatával közösen létrehozott Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban Közös Hivatal) útján biztosítja.
(2) A Közös Hivatal az alapító önkormányzatok képviselő-testületei által jóváhagyott Szervezeti-és Működési Szabályzat, valamint annak függelékét képező Ügyrend szerint működik.
(3) A Közös Hivatal létszámát és a létszámhoz kapcsolódó bérkeretet a feladatokhoz rugalmasan igazodva az alapító önkormányzatok közösen határozzák meg.
(4) A Közös Hivatal Tiszavárkonyon kirendeltséget tart fenn.
(5) A Közös Hivatal kirendeltségének ügyfélfogadási rendjét a kirendeltségen ki kell függeszteni.
16. A jegyző
48. § (1) A jegyző feladatai a jogszabályokban meghatározott feladatain túl az alábbiak:
a) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,
b) gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,
c) ellátja a Közös Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet,
e) véleményt nyilvánít a polgármester, alpolgármester, a bizottság elnöke vagy a képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
g) biztosítja a képviselő-testület és a bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátását,
h) gondoskodik a rendelet előkészítéséről, hatályosulásának szükség szerinti vizsgálatáról,
i) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik azok kihirdetéséről, és a képviselő-testület normatív határozatainak közzétételéről.
(2) A jegyző az előterjesztésben írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő.
(3) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetén szóban jelzi, hogyha az jogszabálysértő, melynek tényét a jegyzőkönyvben fel kell jegyezni.
(4) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.
(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a helyettesítést a Közös Hivatalnál foglalkoztatott és a jegyzői kinevezéshez szükséges szakképesítési követelményekkel rendelkező köztisztviselő látja el.
17. Társulások
49. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb, és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület önkormányzati társulásban való részvételéről, az együttműködés formájáról és módjáról határozattal dönt.
A települési képviselő
50. § (1) A képviselő az Mötv.-ben rögzített jogai, és kötelezettségei mellett köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) előzetesen írásban vagy szóban a polgármesternél bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésein nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységeire, a választók bizalmára,
d) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.
(2) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye: az erre irányuló indítvány esetén a képviselő-testület soron következő ülésén a polgármester az érintett képviselőt szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésben részesítheti.
(3) Az Mötv.-ben, valamint e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb 6 havi időtartamra megvonhatja. A kötelezettségszegésről a képviselő-testület a polgármester előterjesztésére dönt.
Az önkormányzat gazdálkodása
51. § (1) Az önkormányzat főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását, alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölését a rendelet 7. melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program alapján működik.
(3) A gazdasági program tervezésének előkészítéséről, valamint képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik az alakuló ülést követő 6 hónapon belül.
Záró rendelkezések
52. § Hatályát veszti a Tiszavárkony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (X. 28.) önkormányzati rendelete Tiszavárkony Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2014. (X. 28.) önkormányzati rendelet.
53. § Ez a rendelet 2025. szeptember 29-én lép hatályba.