Bátaszék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004 (VI.21.) KTR számú rendelete

A települési környezet védelméről

Hatályos: 2019. 07. 01

Bátaszék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004 (VI.21.) KTR számú rendelete

A települési környezet védelméről

2019.07.01.

A rendelet célja a természeti-környezeti értékek megőrzése, javítása és védelme, a város arculatának kultúráltabbá tétele, közterületeinek, a közrend, a célszerűség, a városkép figyelembevételével történő kellemes, biztonságos kialakítása, az emberi egészség védelme, a természeti és épített környezet megóvása, továbbá olyan alapvető szabályok megállapítása, melyek elősegítik a városban élő és majdan élő emberek életfeltételeinek a javítását, a környezet és az emberi tevékenység közötti harmónia kialakítását.

Bátaszék város Önkormányzatának képviselő-testülete a fenti célok megvalósítása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Kvtv.) 46. § -a (1) bekezdésének c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § -ának (1) bekezdésére - a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya Bátaszék város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya a város közigazgatási területén lakással rendelkező magánszemélyekre, a nem lakás céljára szolgáló építmények, beépítetlen ingatlanok tulajdonosaira, használóira, a város közterületét bármilyen jogcímen igénybe vevőkre terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy magán vagy jogi személyről van-e szó.

(3) A rendelet tárgyi hatálya a város közigazgatási területén az ingatlan-nyilvántartásban közterületként bejegyzett valamennyi belterületi földrészletre (különösen a városi utak, terek, járdák, hidak, parkok és egyéb zöldterületek), és az azokon elhelyezett a városi Önkormányzatának tulajdonban levő berendezési tárgyakra, valamint Bátaszék Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló azon közterületekre terjed ki, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban helyi közútként kerültek bejegyzésre.1

Alapfogalmak

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) burkolat: a gyalogos- és járműforgalom céljára szolgáló közterületek szilárd, kavicsozott, salakozott vagy egyéb anyagokból készített fedőrétege, valamint a zöldterületek gyepfelülete és virágágyásai;

b) emlékmű: minden köztéri szobor, emlékmű, emléktábla, műalkotás;

c) használó: az ingatlan tulajdonosa, továbbá az ingatlan tulajdonossal történő megállapodás alapján az ingatlan kezelője, bérlője, használója;

d) hirdetmény: mindennemű reklám, propaganda-anyag, falragasz, értesítés, tájékoztató, választási hirdetmény, kampány anyag;

e) közmű: gáz, villany, telefon, ivóvízhálózat, szennyvízhálózat, csapadékvíz-hálózat;

f) közterület: különösen a városi, terek, árkok, hidak, lefolyók, parkok, sétányok, zöldterületek (kivéve a helyi közutakat és a részüket képező járdák, gyalogutak);

g) közterületen levő berendezési tárgy: a város tulajdonát képező, a közterületen elhelyezett olyan tárgy, amelynek rendeltetése a város polgárainak kiszolgálása. Így különösen: a hulladékgyűjtő edények, bármely közmű berendezése vagy műtárgya, az utak, járdák, hidak, emlékművek, emléktáblák, közlekedés-rendészeti berendezések, a piacok és vásárok közösségi kellékei (pl. asztalok), növényzet, építmények, hirdető-berendezések stb.),

h) közút:a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület (közút), illetőleg magánterület (magánút). Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is.2

i) választási hirdetmény: az országos vagy helyi választások, népszavazások, és egyéb politikai jellegű kampányok során felhasznált hirdetmények, plakátok, falragaszok;

j) zöldterület: parkok, sétányok, játszóterek, sportpályák, az utcák fával, virággal beültetett területei, a szobrok környéke, a temetők, a parkerdők, továbbá az a terület, ahol a fásítási, parkosítási munkát már megkezdték,

II. Fejezet

A KÖZTERÜLETEK HASZNÁLATA

Közterület használati engedély

3. § (1) A közterületeket csak rendeltetésüknek megfelelő célra szabad használni. A közterületeket elfoglalni, továbbá rendeltetés-ellenesen használni kizárólag engedély alapján lehet. A képviselő-testület az ez irányú hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) Közterület használati engedélyt kell beszerezni a rendelet mellékletében megjelölt esetekben.

(3) A város belterületi közterületén alkalmi és mozgóárusítást - őstermelői igazolvánnyal - kizárólag a piac területén lehet folytatni.3

4. § (1) A közterület-használati engedély

a) állandó jelleggel, vagy

b) meghatározott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig adható ki.

(2) A meghatározott időre kiadott engedély egy ízben, ugyanolyan időtartamra megújítható. Erre a közterület-felügyelő felhívása alapján vagy önként kerülhet sor.

Az engedély iránti kérelem és az engedély megadása

5. § (1) A közterület-használat engedélyezése iránti kérelmet az előírt nyomtatványon a Bátaszéki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) közterület-felügyelőinél kell benyújtani.4

(2) A polgármester az engedély megadása vagy elutasítása tárgyában határozatot hoz.

(3) A közterületet igénybe vevő - e rendelet mellékletében meghatározott összegű - közterület-használati díjat köteles fizetni, melyet az engedély kézhezvételét követően azonnal, vagy 3 napon belül kell befizetnie.

(4) A képviselő-testület a közterület-használati díj megfizetését kérelem alapján a lakosság ellátási érdekeire tekintettel mérsékelheti, különösen indokolt esetben elengedheti.5

6. § A közterületek engedélyhez kötött, de engedély nélküli használatának vagy felbontásának észlelése esetén a közterület-felügyelő írásban haladéktalanul felhívja a jogtalan használót vagy felbontót arra, hogy:

a) tevékenységét hagyja abba, és az eredeti állapotot - saját költségén - állítsa vissza; vagy

b) a felhíváshoz mellékelt nyomtatványon kérvényezze a szükséges engedélyt.

A közterületek vagy burkolataik felbontásának rendje

7. § (1) A közterület vagy annak burkolata építési, közmű-elhelyezési vagy javítási, szerelési célú megbontásához a polgármester engedélyét kell kérni.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) bontást végző vagy kiviteleztető személy vagy szervezet, továbbá a közterületet vagy annak burkolatát helyreállító megnevezését és címét,

b) a bontás céljának megjelölését,

c) a tervezett bontás pontos helyét,

d) a felbontandó terület méreteit,

e) a felbontandó burkolat fajtáját,

f) a tervezett munkálatok megkezdésének és befejezésének időpontját,

g) amennyiben a bontásra kerülő burkolat aszfalt, annak átmeneti gyűjtésére, hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozó adatokat.

(3) Az engedélyt - az azonnali beavatkozást, illetve veszélyelhárítást igénylő eseteket kivéve - a burkolatbontást legalább 8 nappal megelőzően kell benyújtani.

(4) Június 1. és szeptember 1. között a jelentős, nagy forgalmú közterületek felbontása csak különösen indokolt esetben engedélyezhető.

8. § (1) A polgármester a felbontási engedélyt - melyet indokolt esetben újabb határnap tűzésével egy ízben meghosszabbíthat - határnap megjelölésével adja ki, amelynek bekövetkeztéig az engedélyesnek a közterületet és annak burkolatát is saját költségén helyre kell állítania.

(2) Amennyiben az engedélyes nem megfelelő ütemben végzi a burkolatok felbontását vagy a helyreállítás neki felróható okból marad el, a helyreállítást a kérelmező költségén kell elvégeztetni.

9. § (1) A nagyobb útépítési, útjavítási, magas- és mélyépítési, közműépítési és felújítási, illetve szerelési vagy áthelyezési munkálatok megkezdése előtt az engedélyben elő kell írni a valamennyi érintett szakhatósággal történő egyeztető tárgyalás megtartását, az egyes részmunkák időpontjának és műszakilag helyes végrehajtása, a más tulajdonában levő ingatlan, ingóság, növényzet, berendezés vagy közmű sértetlenségének, üzemelésének biztosítása érdekében. Az érintettek nyilatkozatát írásban kell felfektetni.

(2) Az engedélyes az (1) bekezdésben megjelölt felbontás megkezdése előtt 8 nappal értesíteni köteles az érintett terület közvetlen környezetének lakóit, intézményeit és egyéb ingatlan-használóit.

(3) Amennyiben a közterület-felbontási munka teljes útlezárást igényel - és az út szélessége ezt lehetővé teszi - az engedélyes legalább egy forgalmi sáv (3 m) szélességű útvonal átjárhatóságát köteles biztosítania a megkülönböztetett jelzést használó járművek részére.

10. § (1) A város területén 22 órától reggel 6 óráig zajjal járó bontási munkálatok nem végezhetők.

(2) Az engedélyes köteles a munkahely és a felvonulási terület állandó tisztántartásáról gondoskodni, a fölösleges földet, szemetet, törmeléket folyamatosan elszállítani.

11. § (1) Amennyiben a bontási mélység az 5 cm-t meghaladja vagy a munkaterület csak nagyobb nehézséggel kerülhető ki a gyalogos vagy kerékpáros forgalom által, vagy ez közlekedési szempontból veszélyes lenne, az engedélyesnek biztosítania kell a legalább egyirányú gyalogos vagy kerékpáros útvonalat a bontás áthidalásával.

(2) 30 cm-nél nagyobb mélységű bontás esetén a balesetek ellen oldalkorlátok, illetve szalagok, sötétedés után pedig közút felbontásánál jelzőlámpa kihelyezésével is védekezni kell.

A helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele

11/A. § (1) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéért igénybevételi díjat kell fizetni, melynek mértékét az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet 3. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) Az igénybevételi díjat a hivatal házipénztárában vagy az önkormányzat bankszámlájára utalással kell megfizetni a hozzájárulás kiadását követő 5 napon belül, kivéve, ha az igénybevételre 5 napon belül kerül sor, mert ebben az esetben az igénybevétel megkezdése előtt. A befizetést igazoló bizonylatot vagy a banki átutalási igazolást a hozzájárulással együtt az igénybevétel ideje alatt az igénybevétel helyszínen kell tartani, hogy egy esetleges ellenőrzés esetén az megtekinthető legyen.6

(3) Mozgóboltos árusítás esetén a város belterületén hangjelzést adni kizárólag 09,00 és 12,00 óra, valamint 15,00 és 18,00 óra között lehet.7

A zöldterület igénybevétele

12. § (1) Zöldterületet csak rendeltetésének megfelelően lehet használni, azokat más célra igénybe venni csak rendkívül indokolt esetben és ideiglenesen, a polgármester engedélyével lehet, az eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége mellett.

(2) A zöldterületnek az (1) bekezdésében megjelölt igénybevétele esetén a kijelölt területet a használat után az igénybevevő köteles az eredeti állapotában helyreállítani, vagy ha az nem lehetséges, az okozott kárt megtéríteni.

(3) Az ideiglenes használat alatt az igénybevevő fát vagy más növényt nem vághat ki, a növényzetet minden módon megóvni, és szakszerűen kezelni köteles, a meglevő műszaki berendezést vagy más közterületi berendezési tárgyat még részlegesen sem szüntetheti meg, vagy alakíthatja át.

III. Fejezet

A KÖZTERÜLETEK VÉDELME

13. § (1) A város valamennyi lakosának, továbbá a Bátaszék területén tartózkodó személyeknek, az itt telephellyel rendelkező vagy itt bármely tevékenységet végző szervezetnek kötelessége a közterület, illetve annak községi tulajdonban levő berendezési tárgyainak rendeltetésszerű használata és védelme.

(2) A közterület és az azon elhelyezett berendezési tárgy rendeltetésellenes használata vagy szándékos megrongálása, elcsúfítása, beszennyezése t i l o s .

14. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi közútjain és közterületein a balesetmentes közlekedés biztosítása érdekében tehergépkocsik, autóbuszok, mezőgazdasági vontatók, lassú járművek (munkagépek) és járműszelvények (a továbbiakban: gépjárművek) parkolása illetve tárolása t i l o s .8

(2) A gépjárműveket közterületen mosni t i l o s.9

A közterületen történő szeszesital fogyasztásról

15. § (1) Szeszesitalt közterületen fogyasztani t i l o s .

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt tilalom nem vonatkozik a közterületen elhelyezett és ott közvetlen kiszolgálást végző árusítóhelyekre, az alkalmi rendezvényekre kitelepült (piac, vásár, majális stb.), valamint idegenforgalmi területen levő alkalmi jellegű egyéb egységekre.

(3) A (2) bekezdésben említett alkalmi szeszesital árusításhoz a polgármester engedélye szükséges, ezen tényt azonban előzetesen a rendőrhatósághoz és a vámhatósághoz be kell jelenteni.

A közterületen történő dohányzásról

15/A. §10

A közterületen történő zenélésről

16. § (1) A polgármester engedélye alapján utcai zenélést végezhetnek zenész csoportok, illetve zenészek rendezvényekhez nem közvetlenül kapcsolódó alkalmakkor is.

(2) Az utcai zenélés céljára nagy hangerejű zeneszerszámok, erősítő, gépzene alkalmazása, valamint 5 főnél nagyobb létszámú csoportok működése t i l o s . A tilalom nem vonatkozik az előre meghatározott programokban hivatalosan fellépőkre.

(3) Kéregető jellegű utcai zenélés, valamint a gépkocsikban indokolatlan hangerővel történő zenehallgatás t i l o s . Megengedett azonban a vállalkozó igazolvánnyal rendelkező zenészek, illetve működési engedéllyel ellátott együttesek pénzkereső zenélése.

17. § (1) Az utcai zenélés a közízlést nem sértheti.

(2) 22 óra és 06 óra között mindennemű utcai zenélés és közterületen történő indokolatlan zajkeltés t i l o s . Utcabált - külön jegyzői engedély mellett - 02 óráig lehet tartani. E szándékot a helyi rendőrőrsön – a jegyzői engedély bemutatásával – előzetesen be kell jelenteni

(3) Az utcai zenészek működését, a jelen rendeletben foglalt rendelkezések betartását a rendőrség, valamint a közterület ellenőr ellenőrizheti, szükség esetén betilthatja, vagy korlátozhatja tevékenységét.

Járdák, zöldterületek tisztántartása

18. § (1) Az ingatlan használója köteles gondoskodni arról, hogy az épülete tetőzetéről az esővíz, a hólé a járdára ne csurogjon.

(2) Havat, jeget a háztetőnek a közterület felé eső oldaláról csak olyan időszakban szabad letisztítani, amikor a forgalom lecsökkent. A tisztítás idejére a járdát le kell zárni, és a járókelőket alkalmas módon figyelmeztetni kell az áthaladás veszélyességére.

(3) Az ingatlanról a víz elvezetése a közterületen levő zárt csatornába vagy nyílt csapadékvíz-elvezető árokba, csak zárt vezetékben, vagy a járdaszint alatti folyókákban történhet, amennyiben ezt a folyás-fenékszint lehetővé teszi.

(4) A csapadékvíznek a járdán vagy a zöldterületen történő felgyülemlését, felszíni átfolyását a tulajdonosnak vagy a használónak meg kell akadályoznia.

18/A. § Az üzletek elhelyezhetnek a mellékletben szereplő dolgokat úgy, hogy a gyalogos közlekedést ne akadályozzák, a járda rendszeres takarítása fejében közterület-használati díjat nem kell fizetniük.11

19. § (1) Az ingatlan használójának biztosítania kell a csapadékvíznek mind az úttest, mind pedig a zöldterület felől a csapadékvíz-elvezető árokba vagy zárt csatornába történő szabad lefolyását.

(2) A zárt csapadékvíz-elvezető csatornák, az úttest alatti átereszek, az iszap-fogók rendszeres tisztításáról, továbbá a nyílt árkok nyitásáról, a meglévő árkok szükség szerinti szintezéséről, a rézsük első ízbeni kialakításáról az Önkormányzat köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlan használója köteles gondoskodni az ingatlana előtti csapadékvíz-elvezető árok rendszeres karbantartásáról. A már meglévő árkot feltölteni, és ezzel megakadályozni a csapadékvíz elfolyását, nem lehet.12

20. § (1) A zöldterületek - kivéve a (2) bekezdést - gondozása, fákkal, virágokkal történő betelepítése az Önkormányzat feladata.

(2) Az ingatlan használója folyamatosan gondoskodik az ingatlana előtti fák lenyeséséről, az élő sövények, virágok gondozásáról.

(3) Zöldterületre történő fa ültetéséhez, illetve zöldterületen történő fa kivágásához a jegyző engedélye szükséges. Fakivágás engedélyezése esetén a kivágott fa pótlását egyidejűleg elő kell írni, melynek megtörténtét a közterület-felügyelők ellenőrizi.

21. § (1) A zöldterületen a növények leszedése, megcsonkítása, a felszerelési tárgyak rongálása, a fákon történő hirdetés, hirdetmény elhelyezése, a zöldterület más módon történő rongálása, valamint a védett állatok bármely eszközzel történő zavarása és pusztítása
t i l o s .

(2) Gépjárművel a zöldterületre behajtani t i l o s, ettől eltérni csak a polgármester előzetes engedélyével lehet.

21/A. §13

IV. Fejezet

HIRDETMÉNYEK ELHELYEZÉSE

22. § (1) Hirdetmény közterületen kizárólag az erre a célra, engedély alapján létesített hirdető-berendezésen helyezhető el. A létesítési engedélyt a polgármester az építésügyi hatóság előzetes hozzájárulása alapján adhatja ki.

(2) T i l o s a hirdetményt középületeken, lakóházakon, műemléki vagy műemlék jellegű épületeken, továbbá áruházakon, üzleteken, köztéri szobrokon, emlékműveken, berendezési tárgyakon, fákon elhelyezni.

(3) Magánszemély vagy közület a tulajdonában álló épületre, kerítésre, berendezési vagy műszaki tárgyára saját érdekű hirdetést is elhelyezhet, vagy ezt másoknak is engedélyezheti.

(4) A városi érdekű hirdető-berendezések kihelyezése, kezelése, gondozása a BÁT-KOM 2004. Kft. feladata. Ezekre hirdetmény elhelyezése minden bátaszéki lakos, vagy itt székhellyel illetve telephellyel rendelkező gazdálkodó vagy egyéb szervezet részére ingyenes.14

(5) A hivatal bérleti díj ellenében igénybe vehető hirdető-berendezéseket is elhelyezhet a város területén, illetve ilyenek elhelyezésére vállalkozóknak engedélyt adhat.

(6) A hirdető-berendezés elhasználódása, megrongálódása esetén azt a tulajdonosa köteles haladéktalanul helyreállítani. Ellenkező esetben engedélyét meg kell vonni.

A választási hirdetményekre vonatkozó külön előírások

23. § (1) A plakátot műemléki, műemlék jellegű épületen, vallási, oktatási, nevelési vagy szociális célokra szolgáló építményen, egészségügyi intézményen, mindezek belsejében, köztéri szobrokon, kutakon, emlékműveken, fákon, még a tulajdonos hozzájárulásával sem szabad elhelyezni.

(2) Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén - a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.

(3) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani.

(4) A plakát kihelyezéséhez csak olyan ragasztó vagy egyéb rögzítő, illetve kötőanyag használható, amely az eltávolítást nem akadályozza meg, a hirdetés-hordozó anyagát nem rongálja, azon városképet rontó maradandó nyomot vagy szennyeződést nem hagy.

V. Fejezet

KÖZTÉRI EMLÉKMŰVEK ÉS SZOBROK ÁLLÍTÁSA

24. § Emlékmű felállítását, vagy az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény falán vagy az épületen belüli emléktábla elhelyezését csak Bátaszéken állandó lakóhellyel rendelkező magánszemély, vagy bátaszéki székhellyel, illetve telephellyel rendelkező szervezet kezdeményezheti.

25. § (1) Az emlékmű által ábrázolni vagy megörökíteni kívánt személy, tárgy vagy esemény összefüggésben kell, hogy álljon Bátaszékkel vagy annak lakosságával, illetve országos jelentőségűnek kell lennie.

(2) Az emlékmű vagy annak jelentése mások jogát, jogos érdekét, becsületét nem sértheti, nem lehet alkalmas faj, nem, felekezet elleni gyűlölet szítására.

26. § (1) Az emlékmű állítására, vagy emléktábla elhelyezésére irányuló indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról - az Ügyrendi és Jogi Bizottság véleményezése után - a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. Az erre irányuló kérelmet a polgármesternél kell benyújtani

(2) Az emlékmű felállítását megelőzően be kell szerezni a szükséges szakhatósági engedélyeket.

(3) Az emléktábla elhelyezésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a táblára felírni szándékozott szöveget.

VI. Fejezet

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK, A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK
VÉDELME, A ZAJVÉDELEM

A vizek minőségének védelme

27. § (1) A város ivóvízellátását szolgáló kutak védterületén belül, illetve annak környékén környezetre ártalmas fertőző, vagy bármilyen szennyező anyagot tárolni, talajba juttatni t i l o s .

(2) Használaton kívüli ásott kútba szennyvizet, csapadékvizet bevezetni, hulladékot elhelyezni szigorúan t i l o s .

(3) A természetes vizek, vízfolyások közelében t i l o s a járművek, valamint növényvédelmi célokat szolgáló vegyszeres edények, tartályok mosása, tisztítása, állatok fürdetése.

28. § A város közigazgatási területén ásott vagy fúrt kutat létesíteni kizárólag engedély alapján lehet. A jegyző engedélye szükséges az 500 m3/év mennyiségig terjedő és házi vízigények kielégítését szolgáló, kizárólag a talajvíz felhasználásával működő kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez. Egyéb kutak létesítéséhez az illetékes vízügyi hatóság vízjogi engedélye szükséges.

A levegő tisztaságának védelme

29. § (1)15

(2) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése t i l o s .

(3) Hulladék (háztartási, közületi, veszélyes hulladék) nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése t i l o s .

30. § (1) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése t i l o s , kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) Avart, kerti hulladékot lehetőség szerint komposztálni kell, ennek hiányában belterületen tavasszal és ősszel csak a lakosságot nem zavaró módon, szélcsendes időben, az általános tűzvédelmi előírások betartásával lehet égetni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt égetéskor közvetítő anyagot (gumi, olaj stb.) használni
t i l o s .

Zajvédelem

31. § (1) A város belterületén a megengedettnél nagyobb zajt okozó - szolgáltató jellegű - hangosító berendezések üzemeltetéséhez Szekszárd Megyei Jogú Város Jegyzőjének engedélye szükséges.16

(2) Vállalkozói tevékenység gyakorlását, vendéglátó-ipari egységek zeneszolgáltatását a lakókörnyezet zavarása nélkül kell megoldani.

(3) Lakás/-oka/t is magába foglaló épületben működő vendéglátó-ipari egységben 22 órától 08 óráig t i l o s a zeneszolgáltatás.17

(4) Zajkeltő berendezést üzembe helyezni, illetve meglévő berendezést üzemeltetni csak úgy szabad, ha attól származó zajterhelés nem haladja meg a vonatkozó zajterhelési határértéket.

(5) Üzemi jellegű, illetve szolgáltató létesítmény telepítése, bővítése és üzemeltetése során be kell tartani a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, valamint a zaj.- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002.(III.22.) KöM-EüM számú együttes rendeletben foglalt előírásokat.18

(6)19

32. § - 34. §20

VII. Fejezet

NÖVÉNYVÉDELEM

(Az alábbi telepítési távolságok – 24/2000.(XII.01.) KTR számú rendelet szerint - csak a 2001. január 1-je után telepített növényekre (fákra, bokrokra, szőlőkre, stb.) vonatkoznak!

35. § (1) A használó - saját ingatlanán belül - szőlőt, gyümölcs- és egyéb fát, továbbá bokrot az alábbi legkisebb ültetési (telepítési) távolságok betartásával ültethet saját ingatlana határától:

a) belterületen;
· szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 1,00 méter,
· 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,50 méter,
· 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 4,00 méter,
ba) külterületen (kivéve a bb) pontban foglaltakat);
· szőlő esetében 1,00 méter,
· gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor esetében 0,80 méter,
· minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 1,50 méter,
· birs, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter,
· törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3 méter,
· vadalanyra oltott almafa- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter,
· cseresznyefa esetében 5,00 méter,
· dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 6,00 méter.
bb) külterületen - amennyiben a szomszédos földterület szőlő művelési ágú - az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
· birs, birsalanyra oltott körtefa esetében 3,00 méter,
· törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter,
· vadalanyra oltott almafa- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,50 méter,
· cseresznyefa esetében 5,50 méter,
· dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 7,00 méter.
· egyéb fa esetében 8,00 méter.
· gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor esetében 1,20 méter,
· minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter,
· 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 0,80 méter,
· 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,20 méter,
· 2 méternél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,00 méter,
(2) Hím ivarú nyárfa nem ültethető belterületi ingatlanra.21
(3) Közút és vasút területén - szőlőtől, gyümölcsöstől és a volt zártkerttől - minden gyümölcs és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,50 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,50 méter távolságra lehet ültetni.

35/A. § (1) A város belterületéhez tartozó közterületen fát csak előzetes jegyzői engedély birtokában és e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak betartásával lehet ültetni. A jegyző elrendelheti az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően ültetett, illetve e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak megsértésével ültetett fák eltávolítását.

(2) A közterületre engedéllyel kiültetett fákat az ingatlan használója köteles a gyalogosforgalom biztosítása érdekében rendszeresen felnyesni, azt gondozni, szükség esetén a kártevők elleni védekezést elvégezni.

(3) A közterületen lévő fák kivágására és pótlására a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII.30.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadóak.22

36. § (1) Az önkormányzat elrendelheti az e rendelet a 35. § -ának (1) bekezdésében meghatározott telepítési távolságon belül telepített szőlő, gyümölcs, egyéb fa, bokor eltávolítását (kiásás, áttelepítés), ha az a szomszédos ingatlan jogát és jogos érdekét sérti, vagy birtokának szabad használatában akadályozza.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített hatáskör gyakorlásával a képviselő-testület a polgármestert bízza meg.

37. § (1) Az ingatlan használója köteles az ingatlanát, valamint a járda (ennek hiányában egy méter széles terület) melletti zöldsávnak az úttestig terjedő teljes területét, valamint az ingatlana melletti nyílt árkot a parlagfűtől és egyéb gaztól, gyomtól rendszeresen tisztántartani, a füvet szükség szerint nyírni, parkosítani.23

(2) A parlagfű mechanikus vagy vegyszeres irtásáról - virágzás előtt - az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A vegyszeres gyomirtás tekintetében a Tolna megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Szekszárd szakvéleménye az irányadó. Vízfolyások partjainál a vegyszerezést külön jogszabályi előírásokban foglaltak szerint kell elvégezni.24

VIII. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. § - 39. §25

40. § (1) A rendelet 2004. július 1-jén lép hatályba.

(2)26

(3) E rendelet megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvében foglaltaknak.27

1. melléklet

A közterület-használati díjak mértéke28
1.) közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény,
üzleti védőtető, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés,
(fényreklám) továbbá cég- és címtábla elhelyezés. 295.- Ft/m2/hó + áfa
2.) üzlet, árusító fülke elhelyezése. 520.- Ft/m2/hó + áfa
3.) reklámberendezés, tábla, hirdető-berendezés 475.- Ft/m2/hó + áfa
4.) építési munkával kapcsolatos felvonulási épület,
állvány, építőanyag 160.- Ft/m2/hó + áfa
5.) alkalmi- és mozgóárusítás 180.- Ft/m2/nap + áfa
6.) mutatványos, cirkusz

a) 50 m2 –ig 55.- Ft/m2/nap + áfa

b) 50 m2 felett 65.- Ft/m2/nap + áfa

7.) vendéglátó-ipari előkert céljára 605.- Ft/m2/hó + áfa
8.) kiállítás 80.- Ft/m2/nap + áfa
9.) alkalmi vásár 105.- Ft/m2/nap + áfa
10.) üzlet előtti árubemutatás 200.- Ft/m2/hó + áfa
11.) egyéb célra 225.- Ft/m2/nap + áfa
12.) kulturális és sport tevékenység 65.- Ft/m2/nap + áfa
13.) taxi várakozóhely 30.000.- Ft/év/gépkocsi + áfa29

2. melléklet

A közterületen történő faültetés feltételei30
- olyan kiskoronájú, nem magasra növő fát lehet ültetni, mely a teljes méretének eléérése esetén sem lesz útjában a villany- és légvezetékeknek.
- a fát úgy kell ültetni, hogy a meglévő közművezetékekben (víz, gáz, szennyvíz, telefon) kárt ne okozhasson.
Közterületen nem ültethető fák
- hímivarú jegenyenyárfa v. olasz nyárfa (populus pyramidalis)31

3. melléklet

A közút nem közlekedési célú igénybevételének díjai32


A közút-használat módja


Fizetés módja


Igénybevétel díja


a.


Építési munkával kapcsolatos
felvonulási épület, lakókocsi,
állvány és építőanyag


Ft/m2/hó
Ft/m2/hét


240.- Ft + ÁFA
75.- Ft + ÁFA


b.


Törmelék elhelyezése


Ft/konténer/hó
Ft/konténer/hét


1200.- Ft + ÁFA
360.- Ft + ÁFA


c.


Alkalmi vagy mozgóárusítás, továbbá mozgóbolt



Ft/m2/nap



310.- Ft + ÁFA


d.


Kiállítás


Ft/m2/nap


85.- Ft + ÁFA


e.


Alkalmi vásár


Ft/m2/nap


120.- Ft + ÁFA


f.


Kulturális, sport- és szórakoztató tevékenység


Ft/m2/nap


65.- Ft + ÁFA


g.


Egyéb célra


Egyedi elbírálás alapján, arányosítva, a jegyző ellenjegyzésével

4. melléklet

Az alábbi közterületeken tilos a dohányzás33
1

az 1. §-ának (3) bekezdése a 10/2009.(VII.6.) KT rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2009. július 01-jétől.

2

a 2. §-ának h) pontját beiktatta a 10/2009.(VII.6.) KT rendelet 2. §-a. Hatályos 2009. július 01-jétől.

3

a 3. §-ának (3) bekezdését beiktatta a 10/2009.(VII.6.) KT rendelet 3. §-a. Hatályos 2009. július 01-jétől.

4

az 5. § (1) bekezdésében szereplő dőlt betűs szöveg a 11/2015.(X.30.) önk.-i rendelet 5. § (1) bekezdés c.) pontjával megállapított szöveg. Hatályos 2015. november 2-től.

5

az 5.§-ának (4) bekezdését beiktatta a 17/2007.(XI.30.) KT rendelet 1. §-a. Hatályos 2007. december 1-jétől, de a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

6

a 11/A. §-t beiktatta a 10/2009.(VII.6.) KT rendelet 4. §-a. Hatályos 2009. július 01-jétől.

7

a 11/A. §-ának (3) bekezdése a 3/2011.(III.21.) önk.-i rendelet 36. § (4) bekezdés c.) pontjával megállapított szöveg. Hatályos 2011. március 21-étől.

8

a 14. §-ának (1) bekezdése a 7/2007.(IV.02.) KTR számú rendelet 1. § (3) bekezdésének a.) pontjával megállapított szöveg. Hatályos 2007. április 2.-ától.

9

a 14. §-ának (2) bekezdését beiktatta a 12/2005.(VII.4.) KTR számú rendelet 3. §-ának (3) bekezdése. Hatályos 2005. július 4-étől.

10

a 15/A. §-t hatályon kívül helyezte a 12/2010.(VI.30.) önk.-i rendelet 3. §-ának (1) bekezdése. Hatályos 2010. június 30-ától.

11

a 18/A. §-t beiktatta a 7/2015.(VII.3.) önk.-i rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2015. július 5-től.

12

a 19. § (3) bekezdését beiktatta a 3/2016.(III.5.) önk.-i rendelet 22. § (2) bekezdés c.) pontja. Hatályos 2016. március 16-ától.

13

a 21/A.§-t és az azt megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 17/2019. (VI. 27.) önk.-i rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019. 07. 01-től.

14

a dőlt betűs részt beiktatta a 21/2004.(IX.6.) KTR számú rendelet 1. §-a. Hatályos 2004. szeptember 6-tól.

15

a 29. §-ának (1) bekezdését hatályon kívül helyezte a 25/2004.(XII.1.) KTR számú rendelet 6. § (3) bekezdésének d) pontja. Hatályos 2004. december 1-jétől.

16

a 31. §-ának (1) bekezdése a 20/2008.(XII.01.) KT rendelet 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos 2008. december 01-jétől.

17

a 31. §-.ának (3) bekezdését beiktatta a 15/2009.(IX.07.) KT rendelet 5. § (4) bekezdésének b.) pontja. Hatályos 2009. szeptember 07-étől.

18

a 31. §-ának (4) bekezdése a 20/2008.(XII.01.) KT rendelet 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos 2008. december 01-jétől.

19

a 31. §-ának (5) bekezdését hatályon kívül helyezte a 20/2008.(XII.01.) KT rendelet 3. § (2) bekezdésének a.) pontja. Hatályos 2008. december 01-jétől.

20

a 32. §-ának (2) – (4) bekezdését hatályon kívül helyezte a 20/2008.(XII.01.) KT rendelet 3. § (2) bekezdésnek a.) pontja. Hatályos 2008. december 01-jétől.

21

a 35. §-ának (2) bekezdése a 25/2004.(XII.1.) KTR számú rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2004. december 1-jétől.

22

a 35/§. a 17/2009.(X.05.) KT rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2009. október 05-étől.

23

a 37. §-ának (1) bekezdése a 25/2004.(XII.1.) KTR számú rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2004. december 1-jétől.

24

a 37. §-ának (3) bekezdésében szereplő dőlt betűs rész a 11/2008.(VI.02.) KT rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2008. június 02-ától.

25

a 38. – 39. §-t hatályon kívül helyezte a 4/2012.(III.30.) önk.-i rendelet 18. § (6) bekezdés f.) pontja. Hatályos 2012.április 15-től.

26

a 40. § (2) bekezdését hatályos kívül helyezte a 11/2015.(X.30.) önk.-i rendelet 5. § (1) bekezdés c.) pontja. Hatályos 2015. november 2-től.

27

a 40. §-ának (3) bekezdése a 20/2009.(XI.30.) KT rendelet 1. §-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos 2009. november 30-ától.

28

az 1. számú melléklet a 15/2011.(XII.28.) önk.-i rendelet 1. számú mellékletével megállapított szöveg. Hatályos 2011. december 31-től.

29

az 1. számú melléklet 13.) pontját beiktatta a 4/2013.(III.1.) önk.-i rendelet 14. § (2) bekezdés d.) pontja. Hatályos 2013. március 1-jétől.

30

a rendelet 2. számú mellékletét beiktatta a 25/2004.(XII.1.) KTR számú rendelet6. § (3) bekezdésének a) pontja. Hatályos 2004. december 1-jétől.

31

a szöveg a 10/2009.(VII.6.) KT rendelet 6. § (2) bekezdésének a-.) pontjával megállapított szöveg. Hatályos 2009. július 01-jétől.

32

a 3. számú melléklet a 15/2011.(XII.28.) önk.-i rendelet 2. számú mellékletével megállapított szöveg. Hatályos 2011. december 31-től.

33

a 4. számú mellékletet hatályon kívül helyezte a 12/2010.(VI.30.) önk.-i rendelet 3. §-ának (1) bekezdése. Hatályos 2010. június 30-ától.