Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (IX. 22.) önkormányzati rendelete
A lakások, helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük szabályairól
Hatályos: 2025. 01. 01Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (IX. 22.) önkormányzati rendelete
A lakások, helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük szabályairól
Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében és 36. § (2) bekezdésében, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 67. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2011. (II. 1) önkormányzati rendelet 25. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed Bátaszék Város Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra, helyiségekre, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.
(2) Az önkormányzat a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságai számára lehetővé teszi, hogy a feladataik ellátásához biztosított helyiségek bérbeadásának feltételeit önállóan meghatározzák, azzal a feltétellel, hogy a bérbeadás saját feladataik ellátását nem veszélyeztetheti.
2. Értelmező rendelkezés
2. § E rendelet alkalmazása során;
a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.) 3. § 21. pontja szerinti bér, az Szja. 3. § 23. pontja szerinti nyugdíj és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti családi pótlék.
b) elidegenítés: a házingatlanban lévő lakások, épületszerkezetek és központi berendezések, közös használatra szolgáló helyiségek és területek, valamint az ezekhez tartozó földrészletek magánszemélyek részére történő eladása, illetve cseréje.
c) vagyon: az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke a szociális vetítési alap összegének a húszszorosát, vagy együttes forgalmi értéke a szociális vetítési alap összegének az ötvenszeresét meghaladja. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
3. A bérbe adói feladatok ellátása
3. § (1) A jelen rendelet hatálya alatt álló lakások és helyiségek kezelését, a bérbe adóra háruló feladatokat a BÁT-KOM 2004. Kft. Bátaszék, Baross u. 1/a. (a továbbiakban: bérbe adó) látja el.
(2) A képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót a lakások, helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 10. § (2) bekezdésében, a 15. §-ában, a 17. §-ának (2) és a 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott megállapodások tartalmának a meghatározására.
4. A lakások bérbeadásának általános feltételei
4. § (1) Az önkormányzati lakások a következő kategóriákba soroltak:
a) költségelven bérbe adható lakások,
b) piaci alapon történő bérbeadással hasznosított lakások,
c) szükséglakások.
(2) Az önkormányzati lakások bérbeadásának feltétele, hogy:
a) a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni,
b) bérlő a lakásból történő és 2 (kettő) hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadónak előzetesen írásban bejelenteni.
(3) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott önkormányzati lakásokra – a hasznosítás módjától függetlenül – csak határozott idejű, legfeljebb 5 éves bérleti szerződés köthető.
(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott lakások használatáról szóló határozott idejű lakásbérleti szerződés 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a bérlő bérleti szerződés megszűnését megelőző 30. napig írásban a bérbeadónál kezdeményezi a lakásbérleti szerződés meghosszabbítását. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(5) A költségelven bérbe adható lakások címjegyzékét az 1. melléklet, a piaci alapon történő bérbeadással hasznosított lakások címjegyzékét a 2. melléklet, a szükséglakások címjegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A szükséglakások és a szolgálati célra történő kiutalás kivételével bérbeadó a lakásokat piaci alapon pályáztatja meg. Pályázat útján kell hasznosítani azokat a lakásokat, amelyeket bérlőkijelölési joggal nem terheltek, illetve kötelező elhelyezési feladat ellátásához nem szükségesek.
(2) A polgármester a képviselő-testület előzetes egyetértésével az (1) bekezdésben foglaltakon túl önkormányzati érdekből bármely kategóriába tartozó önkormányzati lakás esetén dönthet annak pályázati eljárás nélküli kiutalásáról. A bérlővel az önkormányzati érdeket megalapozó jogviszonya, vagy tevékenysége fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapos határozott időtartamra köthető lakásbérleti szerződés.
(3) A polgármester a képviselő-testület előzetes egyetértésével a helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 14/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelet alapján kitüntetésben részesített igénylő esetén eltekinthet e rendelet 4. § (3)–(4) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 23–28. §-ában meghatározott szabályok alkalmazásától, továbbá a lakbér megállapításától.
(4) Bátaszék Város Önkormányzata és intézményei, valamint a városban működő egyéb intézmények megfelelő szakemberrel történő ellátottsága érdekében és az alkalmazott szakemberek elhelyezésére – legfeljebb az önkormányzati vagy egyéb intézménynél fennálló foglalkoztatási jogviszony fennállásáig – önkormányzati lakás szolgálati célra kiutalható. A bérbeadásról – az intézményvezetők javaslata alapján – a képviselő-testület dönt.
6. § (1) A szolgálati célra történő kiutalás esetén és a költségelven bérbe adható lakás bérbeadására irányuló szerződésben bérbeadó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 5:95. §-a alapján köteles óvadékot kikötni az esetleges későbbi ki nem fizetett lakbér, valamint a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek megtérülésére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott óvadék összege a lakásra számított lakbér 2 (kettő) havi összege.
(3) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor bérbeadó köteles a bérlővel elszámolni, és az esetleges követeléseit és annak járulékait meghaladó óvadékot bérlő részére kiadni.
5. A bérlőtársi szerződés
7. § (1) A bérbe adó a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére – a házastárs, lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.
(2) A bérbe adó a bérlő és a vele együttlakó szülője (a vér szerinti, az örökbefogadó, a mostoha-, és nevelő szülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá teszik.
(3) A bérbe adó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke (a vér szerinti, az örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetve az unoka:
a) 18. életévét betöltötte, és
b) a bérlővel a lakásban a kérelem benyújtását megelőzően életvitelszerűen legalább 2 év óta együtt laknak.
(4) Bérbeadó a bérlő és a vele legalább 2 éve megszakítás nélkül együttlakó élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződést köthet, ha a bérlő élettársa Bátaszék város közigazgatási területén saját lakással nem rendelkezik.
(5) A bérlő hozzátartozójának másik lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja.
A lakásbérlet szabályai
6. Szükséglakások
8. § (1) A rendelet 3. mellékletében meghatározott szükséglakás valamelyikét abban az esetben lehet kiutalni,
a) ha az igénylő által lakott és tulajdonában lévő lakás állapota – rajta kívülálló okból – életveszélyessé vált, vagy
b) ha a lakásban való további tartózkodás az igénylő és családja életét közvetlenül veszélyezteti, vagy
c) ha az igénylő lakhatása más módon nem biztosítható.
(2) A szükséglakás kiutalása iránti igényt, kérelmet a város polgármesteréhez kell benyújtani, melyhez az (1) bekezdés a)–b) pontja esetén csatolni kell a lakás életveszélyessé válásáról szóló szakértői, vagy építéshatósági szakvéleményt, az (1) bekezdés c) pontja esetén a lakhatás megoldatlanságát igazoló iratot.
(3) A szükséglakást – első ízben legfeljebb hat hónapra – a város polgármestere átruházott hatáskörben az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 5 munkanapon belül utalja ki, mely döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kiutalási határidő eltelte után az igénylő kérelmére a kapott szükséglakást a polgármester mindaddig kiutalhatja, amíg élethelyzete ezt indokolttá teszi. Kiutaló ezen tény valósságát félévente ellenőrizi.
(5) A polgármester (3) bekezdés szerint meghozott döntése ellen benyújtott fellebbezést a képviselő-testület a soron következő munkaterv szerinti ülésén köteles elbírálni.
7. A lakások bérleti díja
9. § (1) A képviselő-testület az egyes önkormányzati lakások bérleti díját az alábbiak szerint határozza meg:
a)1 Költségelven bérbe adott lakások: 608.- Ft/m2/hó
b)2 Piaci alapon bérbe adott lakások: 864.- Ft/m2/hó
c)3 Szükséglakások: 130.- Ft/m2/hó
(2) A szolgálati célra történő kiutalás esetén a képviselő-testület az adott lakáskategóriára meghatározott bérleti díj legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben történő kedvezményes megállapításáról dönthet.
(3) Szükséglakás esetén amennyiben a bérlő különös méltánylást érdemlő körülményeinek figyelembevételével a polgármester megállapítja, hogy a lakbér megfizetése a bérlő és az általa eltartottak létfenntartását veszélyezteti, a bérleti díj megállapításától eltekinthet.
(4) Bérbeadó a Ltv. 91/A. § 18. pontjában felsorolt külön szolgáltatást bérlő részére nem biztosít.
(5) Az önkormányzati lakások –kivéve az Ady u. 27. szám alatti lakás- bérlői az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott bérleti díjon felül kötelesek megfizetni az általuk bérelt lakásnagyságra eső havi közös villanyköltséget, továbbá az ingatlanhoz tartozó földterület rendszeres karbantartási díjának – bruttó 7.800.- Ft/alkalom -– ugyancsak a bérelt lakásnagyságra eső összegét.
(6) Az Ady u. 27. szám alatti önkormányzati lakás bérlője az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott bérleti díjon felül köteles megfizetni az általa bérelt lakásnagyságra eső, a társasház közgyűlése által elfogadott havi közös költség üzemeltetésre fordítandó részét.
8. Lakbér tartozás mérséklése, elengedése
10. § (1) A lakbér tartozás méltányosságból történő mérséklésére vagy elengedésére kizárólag a fél írásos kérelme alapján van lehetőség, feltéve, ha kérelmező vagy családja egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 100 %-át, egyedülélő esetében a 150 %-át.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
9. A bérbe adható lakás nagysága
11. § A pályázók az együtt költözők számát figyelembe véve
a) 1-3 fő együtt költözése esetén 1 lakószoba;
b) 2-4 fő együtt költözése esetén 2 lakószoba nagyságú lakás bérletére jogosultak.
10. A felek jogai és kötelezettségei
12. § (1) A lakásbérleti szerződés keretében a bérbe adó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő látja el az épület, a bérbe adó által tisztántartandó területek, illetve a közös használatú helyiségek (mosókonyha, szárító, tároló, stb.) tisztántartásával, megvilágításával összefüggő feladatokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás esetén a szerződésben konkrétan meg kell jelölni a bérlő által vállalt feladatok és annak – egy hónapra lebontott – költségeit (dologi kiadások és munkadíj). A kiszámított havi költségekkel a lakbér összegét csökkenteni kell.
(3) Ha a bérbe adó az (1) bekezdésben említett megállapodást a lakóépületben több bérlővel köti meg, akkor a lakbérek összegét az egy hónapra jutó összes ráfordítás arányosan elosztott mértékével kell csökkenteni.
13. § (1) A 12. § (1) bekezdésében említett megállapodás határozott időtartamra – de legfeljebb 6 hónapra – szólhat. A határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül a megállapodás megújítható, amelyet a lakásbérleti szerződésben fel kell tüntetni.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett határozott idő eltelt, és a megállapodás megújítására nem került sor, a bérlő az eredetileg megállapított lakbért köteles megfizetni.
14. § (1) Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatot, illetve a lakás bérbeadására vonatkozó szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal a helyszínen ellenőrzi.
(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzés időpontjáról bérlőt – az ellenőrzést megelőzően 5 munkanappal – írásban előzetesen értesíteni kell.
15. § (1) Bérbe adó és bérlő – a kiutaló előzetes egyetértésével – írásban megállapodhatnak abban, hogy bérlő a lakást átalakítja, felújítja, korszerűsíti. Az e célra fordítható összeg mindenkori éves keretét a képviselő-testület minden évben, a tárgyévi lakás-felújítási terv elfogadásával határozza meg.
(2) Bérbeadónak, a bérlő átalakítási, felújítási, korszerűsítési kérelmének megalapozottságát műszaki igazolással kell alátámasztania.
(3) Bérlő az általa bérelt lakás átalakításának, felújításának, korszerűsítésének – általa megelőlegezett – költségét kizárólag 100 %-os havi lakbérbeszámítással lakhatja le.
16. § (1) A bérbe adó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és a berendezéseit a bérbe adó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.
(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbe adó részére egyösszegben megtéríti.
17. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbe adónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, valamint az Ltv. értelmében, másik lakásban történő elhelyezésre nem tarthat igényt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.
(3) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a kétszeresére kell emelni.
(4) A bérbe adó az (1) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat tudomásra jutásától számított 60 napon belül a lakás kiürítése iránti pert indíthat.
18. § (1) Kizárólag a bérbeadó és a bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba a bérlő, a bérlőtárs az élettársát, a testvérét.
(2) A bérbe adónak a hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a - 17. § (1) bekezdésében említett - jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.
11. A lakásbérlet megszűnése és a pénzbeli térítés
19. § (1) Amennyiben a lakásbérlet megszűntetésére a Ltv. 23. §-ának (3) bekezdése szerint, a bérbe adó kezdeményezése alapján került sor, a bérlő:
a) másik lakás bérbeadását,vagy
b) pénzbeli térítést kérhet.
(2) Másik lakás bérbe adása esetén a bérlő
a) kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú,
b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, lakás bérbeadását kérheti.
(3) A pénzbeli térítés összegét a lakás használati értéke alapján kell meghatározni:
a) összkomfortos 1 szobás 10.000.- Ft/m2, 2 szobás 8.000.- Ft/m2 és minden további lakószoba után + 20 %/m2
b) komfortos 1 szobás 6.000.- Ft/m2, 2 szobás 4.000.- Ft/m2 és minden további lakószoba után + 20 %/m2
(4) A (3) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó felmondása esetén a bérlőnek – a Ltv. 27. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján – cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet.
12. Lakáscsere
20. § (1) A bérbe adó - a kiutaló előzetes egyetértésével - a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli.
(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást – a Ltv. 29. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően – köteles megtagadni, ha
a) az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,
b) a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakásbérleti jogának jogellenes átruházására irányul,
c) a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetve az eltartó a cseréhez nem járult hozzá.
(3) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.
(4) A bérbe adó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő – e rendelet szabályai szerinti – bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.
13. Az albérlet
21. § A bérlő a bérbe adott lakást albérletbe nem adhatja, más célra nem hasznosíthatja.
A lakás bérbeadására kiírt pályázat szabályai
14. A pályázati feltételek
22. § (1) Pályázat benyújtására azok a
a) nagykorú magyar állampolgárok,
b) a bevándorlási engedéllyel rendelkező nagykorú személyek,
c) a letelepedési engedéllyel rendelkező nagykorú személyek,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert nagykorú személyek jogosultak, akik a városban legalább 3 éve állandó bejelentett lakással rendelkeznek, vagy 5 éve megszakítás nélkül a városban tartózkodnak.
(2) Pályázat benyújtására nem jogosult, illetve pályázaton kizárandó:
a) akinek a tulajdonában, haszonélvezetében lévő ingatlan, vagy ingó vagyon értéke meghaladja a szociális vetítési alap összegének százhúszszorosát;
b) aki, vagy a vele együtt költöző családtagja ingatlan tulajdonát (tulajdoni hányadát) a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül elidegenítette, ha annak forgalmi értéke meghaladja a szociális vetítési alap összegének százhúszszorosát;
c) ki a pályázat benyújtását megelőző 10 éven belül - pénzbeli térítés ellenében mondott le bérlakásáról;
d) aki vagyoni viszonyaira vonatkozóan valótlan adatot közöl, azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen.
23. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőjét (szobaszám alapterület, komfortfokozat),
b) a lakás épületen és településen felüli fekvését (pontos címét),
c) milyen típusú (piaci alapú vagy költségelven bérbe adható) lakás kerül meghirdetésre és erre a lakásra fizetendő lakbér összegét,
d) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségét,
e) a pályázat benyújtásának határidejét.
(2) A bérbe adó köteles a pályázatot a lakás megüresedésétől – a bérbeadás céljára épített lakások esetében az épület használatbavételi engedélyének kiadásától – számított 30 napon belül a pályázat benyújtására rendelkezésre álló teljes időtartamra kifüggeszteni a Bátaszéki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: KÖH) hirdetőtábláján, illetve megjelentetni a város honlapján.
(3) A pályázatok benyújtására legalább 10 napos határidőt kell biztosítani.
(4) Amennyiben az előírt határidő alatt csak egy pályázati ajánlat érkezett, akkor a lakást a pályázó részére a meghirdetett feltételekkel bérbe kell adni.
15. A pályázati ajánlat kötelező tartalma
24. § A pályázati ajánlat tartalmazza:
a) a pályázó adatait (név, lakcím),
b) a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatokat,
c) nyilatkozatot arról, hogy a pályázó a pályázati feltételeket elfogadja,
d) költségelven bérbe adható lakás esetén azon körülményeit (a mellékelt igazolásokkal), amelyek alapján pályázata előnyben részesítését kéri,
e) piaci alapon történő pályáztatás esetén nyilatkozat a 28. § (2) bekezdésére vonatkozóan.
16. A pályázatok elbírálása a költségelven bérbe adható lakás esetén
25. § (1) A költségelven bérbe adható lakást olyan pályázónak lehet bérbeadni, aki a lakás fenntartási költségeit – az együttköltöző hozzátartozói jövedelmére is figyelemmel – viselni tudja. A megfelelő jövedelem meglétét a lakásbérleti szerződés megkötése előtt igazolni kell. Megfelelő jövedelemnek minősül, ha a lakás bérleti díjának összege nem haladja meg a bérlő családja nettó összjövedelmének 30 %-át.
(2) A beérkezett pályázatokat a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság (továbbiakban: PG Bizottság) bírálja el, melynek határozata alapján köthető meg a bérleti szerződés.
(3) A pályázatok elbírálása során az alábbi sorrendben előnyben kell részesíteni:
1. a gyermekét egyedül nevelő szülőt,
2. a három, vagy többgyermekes családokat.
17. Piaci alapon történő pályáztatás
26. § (1) E pályázati eljárásban pályázat benyújtására nem jogosult, illetve pályázati eljárásból kizárandó, aki e rendelet 22. § (1) bekezdésében, valamint a 22. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt feltételeknek nem felel meg.
(2) A pályázat során a pályázónak e rendelet 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott havi lakbér több hónapra – de legalább 3 hónapra – előre, egy összegben történő megfizetésére kell ajánlatot tennie.
(3) A bérbe adónak a bérleti szerződést azzal az ajánlattevővel kell megkötni, aki a pályázati kiírásban megjelölthöz képest a legtöbb hónapra előre, egyösszegben történő lakbér megfizetését vállalta.
(4) Amennyiben többen azonos ajánlatot tesznek, a nyertes pályázót sorsolással kell kiválasztani.
27. § A bérbe adó a 26. § (3)–(4) bekezdése, alapján kiválasztott személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést a polgármester kiutaló határozatában meghatározott időtartamra, de legfeljebb 5 évre.
28. § (1) Az e rendelet 23. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti feltétellel meghirdetett lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a lakás helyreállításának költségeit, vagy annak költségvetését,
b) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint - a munkálatok elvégzésének határidejét.
(2) Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét – a lakás műszaki átvételét követő 15 napon belül – a bérbe adónak egy összegben kell a bérlő részére megfizetnie.
(3) Ha a bérbe adó által is elismert tényleges ráfordítás a tervezett költségeket meghaladja a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.
(4) A bérbe adó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.
A nem lakás célú helyiségbérlet szabályai
18. A bérlet létrejötte
29. § (1) A bérbe adó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat határozott időre bérbe.
(2) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatainak ellátása céljából pályázati eljárás lefolytatása nélkül is dönthet üres, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbe adásáról.
30. § A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét, (település, kerület, utca, házszám), alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát;
b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését;
c) a bérleti szerződés - határozatlan, határozott vagy feltétel bekövetkezéséig tartó - időtartamát;
d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget;
e) a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, stb.);
f) a fizetendő legkisebb bér mértékét;
g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.
31. § A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát;
b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.
32. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.
(2) A pályázók közül az részesül előnyben, aki a legmagasabb összegű bér megfizetését vállalja.
(3) A pályázatokat a polgármester javaslata alapján a PG Bizottság bírálja el.
(4) A bérbe adó műemlékvédelem alatt álló épületben, valamint műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben lévő helyiségre bérleti szerződést csak a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet.
(5) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.
33. § (1) A bérbe adó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
(2) A bérlő nem követelheti a bérbe adótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, vagy berendezze.
34. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről;
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásairól;
c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, cseréről;
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben;
e) az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.
(2) A bérbe adó az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.
35. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor legalább az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni a bérbe adónak.
36. § A bérbe adó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor ad hozzájárulást, ha:
a) a bérlő által végzett, és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja;
b) a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén, cserehelyiségre nem tart igényt.
19. A helyiségek cseréje
37. § (1) Bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbe adó előzetes hozzájárulásával másra átruházhatja, azonban a bérleti jogát nem cserélheti el, a helyiséget albérletbe nem adhatja. A bérleti jog átruházásáról szóló megállapodás-tervezetet annak megkötése előtt a bérbe adónak be kell mutatni, aki 5 munkanapon belül dönt a hozzájárulás megadásáról, vagy elutasításáról.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a helyiség fekvési helyét (település, kerület, utca, házszám);
b) a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét;
c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását;
d) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbe adó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja.
(3) A bérbe adó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő:
a) az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik;
b) tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik.
Az önkormányzati tulajdonú lakások, helyiségek elidegenítése
38. § (1) Elidegeníthetők azok a Bátaszék Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások, amelyek:
a) nem szerepelnek az elidegenítési tilalmi listán,
b) nem átmeneti elhelyezésre szolgálnak.
(2) A tartósan önkormányzati tulajdonban maradó lakások jegyzékét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
20. A lakásokért, helyiségekért fizetendő vételár mértéke, megfizetésének módja, feltételei
39. § A vételár - a bérbe adó előzetes hozzájárulásával - a lakásokra, helyiségekre fordított és a bérlőnek a meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett forgalmi értéke.
40. § (1) Ha a lakást elővásárlásra jogosult vásárolja meg, úgy őt – kérelmére – 20 (húsz) % kezdőrészlet befizetése mellett 15 (tizenöt) évi részletfizetési kedvezmény illeti meg. A vételár hátralékra a vevő a Ptk. 6:48. §-ában meghatározott - a pénztartozások megfizetésére előírt - törvényes kamatot tartozik megfizetni.
(2) Az (1) bekezdésben előírtnál rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a vevőt évente 0,8 % vételárengedmény, illetve a vételárhátralékból ugyanennyi engedmény illeti meg.
41. § Ha az önkormányzat tulajdonában lévő helyiséget az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár legalább 30 %-át köteles egy összegben megfizetni; a fennmaradó vételárhátralék megfizetésére a tulajdonos önkormányzat részletfizetési kedvezményt adhat a Ptk. 6:48. § szerinti kamat mellett.
42. § (1) Elővásárlás esetén az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a lakás ingatlan-nyilvántartási adatait;
b) a műszaki állapotra vonatkozó tájékoztatást;
c) a lakás forgalmi értékét;
d) a lakás vételárát és a fizetési feltételeket;
e) a vételárengedmény és vételárhátralék megfizetésére adott engedmény mértékét;
f) az ajánlati kötöttség idejét, mely 90 nap.
(2) Az elővásárlási jog jogosultja által részletfizetés mellett megvásárolt lakásokra Bátaszék Város Önkormányzata a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig – a Ptk. 6:216. § (1) bekezdése alapján – fenntartja.
21. Az értékesítés lebonyolítása
43. § (1) A képviselő-testület által elidegeníteni rendelt ingatlanok értékesítését a KÖH bonyolítja.
(2) A KÖH feladata az értékesítés körében:
a) az ingatlan értékesítésre alkalmas állapotba való előkészítése (egyeztetés a bérbe adóval, értékbecslés készítése),
b) tájékoztatja a jogosultat a vételárról és a fizetési feltételekről e rendelet alapján,
c) megköti az adásvételi szerződést, átveszi a vételárat, részletvétel esetén előírja, nyilvántartja és vezeti azok teljesítését,
d) bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog változását, az elidegenítési és terhelési tilalmat.
44. § (1) Ha az önkormányzati bérlakást vagy helyiséget nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a lakást, helyiséget nyilvános pályázat útján, vagy licitálás alapján kell értékesíteni.
(2) Az eladási ár alapja szakértő értékbecslés, melytől lefelé csak a második pályáztatás (licitálás) esetén lehet eltérni, amennyiben az első eredménytelen volt.
22. Az elidegenítésből származó bevételek elszámolása és felhasználása
45. § (1) Az önkormányzat a lakások értékesítéséből származó bevételét csak a tulajdonában lévő lakóépületeinek (lakóépület részeinek) felújítására, és azzal együtt végzett korszerűsítésre (a továbbiakban együtt: felújítás), továbbá új lakás építésére, vásárlására használhatja fel.
(2) A befolyt vételárral és kamatokkal szemben a következő költségek számolhatók el:
a) a földrészlet megosztásával;
b) a forgalmi érték megállapításával;
c) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségek. Az önkormányzat továbbá levonja az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 43. §-a alapján a szolgálati lakásról, illetve a bérlő kiválasztási joggal rendelkező szervet megillető vételárrészt.
Záró rendelkezések
46. § (1) A határozott időre bérbe adott lakások bérlői közül nem élhetnek elővásárlási jogukkal azok a bérlők, akik pénzbeli térítés ellenében mondtak le bérleti jogviszonyukról és azt követően kapták meg határozott időtartamra a lakást.
(2) Az értékesítésre kijelölt épületen, lakásban, a bérbe adó csak azonnali beavatkozást igénylő munkát végezhet el.
(3) A lakást és a hozzá tartozó épületrészt terhelő köztartozások és a fenntartással kapcsolatos költségek kiegyenlítéséről az adásvételi szerződés megkötését követő hónap 1. napjáig a bérbe adó köteles gondoskodni.
(4) Az adás-vételi szerződés csak akkor köthető meg, ha az adott lakásra, helyiségre semminemű köztartozás, közüzemi díj és üzemeltetési költséghátralék nem áll fenn.
(5) A korábban kiutalt önkormányzati lakásokra megállapított, 2020. január 1-jétől hatályos bérleti díjak megegyeznek e rendelet 9. §-ban meghatározott bérleti díjakkal.
47. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
48. §4
49. § Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 13/2023. (IX. 22.) önkormányzati rendelethez
1. Bátaszék, Budai utca 56 - 58.
1.1. emelet 1. komfortos
1.2. emelet 2. komfortos
1.3. emelet 5. komfortos
1.4. emelet 6. komfortos
2. Bátaszék, Hunyadi u. 2/A.
2.1. fsz. 1. komfortos
2.2. fsz. 2. komfortos
2.3. fsz. 3. komfortos
2.4. 1.emelet 1. komfortos
2.5. 1.emelet 2. komfortos
2.6. 1.emelet 3. komfortos
2. melléklet a 13/2023. (IX. 22.) önkormányzati rendelethez
1. Bátaszék, Budai utca 56 - 58.
1.1. 1. emelet 3. összkomfortos
1.2. 1. emelet 4. összkomfortos
1.3. 2. emelet 7. összkomfortos
1.4. 2. emelet 8. összkomfortos
1.5. 3. emelet 1. összkomfortos
1.6. 3. emelet 2. összkomfortos
1.7. 3. emelet 3. összkomfortos
1.8. 3. emelet 4. összkomfortos
2. Bátaszék, Gárdonyi u. 1.
2.1. fsz.1. összkomfortos
2.2. fsz. 2. összkomfortos
2.3. 1. emelet 3. összkomfortos
2.4. 1. emelet 4. összkomfortos
3. melléklet a 13/2023. (IX. 22.) önkormányzati rendelethez
cím |
lakásszám |
Bátaszék Kövesd, Svábhegy u. 1. |
5 |
4. melléklet a 13/2023. (IX. 22.) önkormányzati rendelethez
1.5 Bátaszék, Kossuth u.103/B.
2. Bátaszék, Flórián u. 3.
3. Bátaszék, Budai u. 49.
4. Bátaszék, Baross u. 3.
5. Bátaszék, Budai u. 35-37. szám alatti 573/1/A/29 hrsz.-ú iroda
6. Bátaszék, Hunyadi u. 2/A. szám alatti melléképületek
7.6 Bátaszék, Kossuth u. 32.
5. melléklet a 13/2023. (IX. 22.) önkormányzati rendelethez
cím |
lakásszám |
---|---|
Bátaszék, Ady utca 27. |
1 |
Bátaszék, Budai utca 56 - 58 |
8 |
Bátaszék, Budai utca 56-58. III. emelet |
4 |
Bátaszék, Gárdonyi u. 1. |
4 |
Bátaszék, Hunyadi utca 2/a. |
6 |
Bátaszék Kövesd, Svábhegy u. 1. |
5 |
A 9. § (1) bekezdés a) pontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés b) pontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés c) pontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 4. melléklet 1. pontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 7. pontját a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.