1. § (1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

2. § Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt fogalmakon kívül az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni: Nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, kecske, juh, strucc.. Kis haszonállat: tyúk, csirke, lúd, kacsa, húsgalamb, húsnyúl, nutria, prémes állat. Árutermelő állattartás: 10-nél több nagy haszonállat, 200-nál több kis haszonállat tartása. „K” kialakult állapot: Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület kialakult rendezettsége megfelelő, új építés, vagy bővítés esetén a beépítés hagyományos rendjét kell betartani. A kialakult állapotra vonatkozó előírást kell használni az épületnek az övezeti előírásokban „K” betűvel meghatározott jellemzőivel kapcsolatban. Amennyiben az alkalmazható jellemzők nem magától értetődőek, azokat elvi engedély keretében kell tisztázni. A jellemzőket az építési hatóság határozza meg az önkormányzati-, annak hiányában a megyei főépítész állásfoglalásának figyelembevételével.

3. § (1) A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepüknek megfelelően I., II. vagy III. rendűek lehetnek.

(2) Az I. rendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. I. rendűnek kell tekinteni azokat a közlekedési elemeket, terület-felhasználási módokat és terület-felhasználási egység határokat, amelyek a településszerkezeti tervben jelölve vannak.

(3) Településszerkezeti terv módosítása nélkül, szabályozási tervvel módosítható a területfelhasználási egység határa egy teleksáv mértékéig.

(4) A II. rendű szabályozási elemek egy-egy településrész szempontjából fontosak, ezeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. II. rendűnek kell tekinteni minden szabályozási elemet, amit a (2) és (5) bekezdés tételesen nem sorol fel.

(5) A III. rendű szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők a rendezési tervi célok megvalósítása érdekében.

4. § (1) Az építési engedélyezési eljárásba az alábbi esetekben szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes első fokú

(2) Mélyfekvésű, magas vízállású területeken való építésnél talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni az építési engedélyezési tervhez.

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók. Beépítésre szánt területek: falusias lakóterület Lf, településközpont vegyes terület Vt, kereskedelmi gazdasági Gksz, ipari gazdasági terület Gip, különleges temetői terület Kt, különleges sportterület Ksp, különleges bányászati terület Kb. Beépítésre nem szánt területek: közúti közlekedési terület KÖu, kötöttpályás közlekedési terület KÖk, védelmi erdőterület Ev, gazdasági erdőterület Eg, általános mezőgazdasági terület Má, korlátozott mezőgazdasági terület Mko, kertes mezőgazdasági terület Mke, zöldterület Z, vízgazdálkodási terület V.

(2) A terület-felhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.

(3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.

6. § (1) A helyi értékvédelmi terület kivételével a terület-felhasználási egységeken belül telekalakítási engedélyezési eljárás keretében 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló út alakítható ki.

(2) A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – trafó, gáznyomás-szabályozó – számára önálló telek is kialakítható. E telkek és beépítésük paramétereit az építési hatóság az övezeti előírásoktól eltérően is megállapíthatja.

(3) A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az építési övezetben megengedett helyett, csak a táblázatban zárójelben szereplő értéket éri el. Az út számára történő terület átadásból származó területcsökkenés nem érinti a telek eredeti beépíthetőségére megállapított bruttó beépíthetőség nagyságát.

(4) Az építési övezetre megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladó meglévő épületen építési engedély köteles munka csak a zárójelben meghatározott beépítési mértékig és csak a tömegén belül folytatható.

(5) Lakó és vegyes területen az épületet a teleknek a közterület felöli 50 méteres sávjában kell elhelyezni. Az építési telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint a telek homlokvonalától 50 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.

(6) Kialakult környezetben az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan kell biztosítani.

(7) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni csak legalább a részleges közművesítettség kiépítése esetén szabad.

(8) Szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.

7. § (1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épület, is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.

(2) Lakóterületen lakóépületet a közterülethez csatlakozó 20 m-en belül, állattartó és gazdasági épületet 20 méteren túl kell elhelyezni.

(3) Lakóterületen egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.

(4) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza. övezeti jele Lf-1, beépítési módja O, K, legkisebb telekterület 800 (300) m², legkisebb telek szélessége 16 (10) m, legnagyobb beépítettség 30 %, legkisebb zöldfelületi aránya 40 %, legnagyobb építménymagassága 4,5 (K) m.

8. § (1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el, de nem létesíthető, nem korszerűsíthető, nem bővíthető raktározási, nagykereskedelmi célú épület, valamint üzemanyagtöltő állomás és gépjárműtároló – a személygépjármű tároló kivételével.

(2) A területen egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.

(3) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza. övezeti jele Vt, beépítési módja K, legkisebb telekterület 500 (300) m², legkisebb telekszélessége 16 (10) m, legnagyobb beépítettség 45 %, legkisebb zöldfelületi aránya 30 %, legnagyobb építménymagassága 7,5 (K) m.

9. § (1) A gazdasági területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül mezőgazdasági üzemi épületek is elhelyezhetők.

(2) A gazdasági területnek két fajtája van a község területén a Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató terület és a Gip jelű jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület.

(3) A telkek új beépítése során – amennyiben a szabályozási tervben meghatározott építési hely ezt másként nem jelöli - legalább 10,0 m előkertet kell biztosítani.

(4) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza. Övezeti jele Gksz, beépítési módja SZ, legkisebb telekterület 2500 m², legkisebb telekszélessége 30 m, legnagyobb beépítettség 40 %, legkisebb zöldfelületi aránya 30 %, legnagyobb építménymagassága 7,5 m Amennyiben a telepítendő technológia azt megkívánja az elsőfokú építési hatóság nagyobb építménymagasságot is engedélyezhet. Övezeti jele Gip, beépítési módja SZ, legkisebb telekterület 5000 m², legkisebb telekszélessége 50 m, legnagyobb beépítettség 30 %, legkisebb zöldfelületi aránya 40 %, legnagyobb építménymagassága 7,5 m. Amennyiben a telepítendő technológia azt megkívánja az elsőfokú építési hatóság nagyobb építménymagasságot is engedélyezhet.

10. § (1) A különleges területnek 3 fajtája található a közigazgatási területen: Kt jelű temetői, Ks jelű sport és Kb jelű bányászati terület.

(2) Kt jelű különleges temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.

(3) A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.

(4) A Ks jelű különleges sport területen a sportolást kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(5) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza. Övezeti jele Kt, Ks, Kb, beépítési módja SZ, legkisebb telekterület 2000 (K) m², legkisebb telekszélessége 30 (K) m, legnagyobb beépítettség 10 (K) %, legkisebb zöldfelületi aránya 40 %, legnagyobb építménymagassága 4,5 (K). Kivéve harangtorony, harangláb, bányászati technológia.

11. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik: hálózati szerepű út övezete KÖu-1, kiszolgáló utak övezete KÖu-2, korlátozott közlekedési célú közterület övezete KÖu-gy.

(2) Trafó, gáznyomás-szabályozó, közlekedési építmény a területen elhelyezhető.

12. § (1) (1) A területen lévő erdők rendeltetésük szerint Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi erdők és Ee jelű parkerdők lehetnek.

13. § (1) (1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi terület-felhasználási egységek találhatók: Má jelű általános mezőgazdasági terület, Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület, Mke jelű kertes mezőgazdasági terület.

14. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.

(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.

(3) A területen telekosztás nem engedélyezhető.

15. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület a vízművek, az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját, valamint a hullámtereket és vízjárta területeket foglalja magába.

(2) A terület az alábbi övezetekre van felosztva: V jelű általános vízgazdálkodási övezet, Ve jelű hullámtéri erdő övezet, Vü jelű hullámtéri üdülő övezet.

(3) A területen minden telekalakítási és építési tevékenység engedélyezéséhez a vízügyi, a hullámtéren belül ezen kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szakhatósági egyetértése szükséges.

(4) A hullámtérben engedély birtokában is csak az építtető kockázatára épülhet bármely építmény. Az árvízzel, vagy árvízvédelemmel kapcsolatos károkért kártérítés nem követelhető.

(5) Árvízvédelmi érdekből építési tilalom vonatkozik az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán a lábvonaltól számított 10-10 méteres sávra.

(6) A védtöltés lábától számított 60 méteres hullámtéri és 110 méteres mentett oldali sávban kutat, pincét vagy más mélyalapozású létesítményt építeni tilos, és minden építési engedélyezési eljárásba be kell vonni az illetékes vízügyi hatóságot.

(7) Az Duna partjától (telekhatárától) számított 10,0 m szélességben a Holt-Duna partjától 3,0 m széles sávban épületet, vagy kerítést létesíteni nem szabad és a karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.

(8) A hullámtéri erdő övezetben a hullámtérre vonatkozó szabályokon kívül a véderdőre vonatkozókat is figyelembe kell venni.

(9) A hullámtéri üdülő övezetben az árvizek okozta károkozás tudomásul vétele mellett legfeljebb egy üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek helyezhetők el.

(10) A terület övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza. Övezeti jele Vü, beépítési módja SZ (O), legkisebb telekterület 720 (360) m², legkisebb telekszélessége 14 (10) m, legnagyobb beépítettség 5 (10) %, legkisebb zöldfelületi aránya 80 %, legnagyobb építménymagassága 4,5 m.

16. § (1) A régészeti védelem szempontjából háromféle terület különböztethető meg: védetté nyilvánított lelőhely területe, nyilvántartásba vett lelőhely területe és régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelet előkerülése várható vagy feltételezhető.

(2) Az illetékes elsőfokú Örökségvédelmi Hivatal az (1) bekezdésben felsorolt esetek közül az elsőben engedélyező, a másodikban szakhatósági közreműködő. A harmadik esetben – lelet spontán előkerülésekor – bejelentés alapján a mentő feltárást az illetékes múzeum végzi.

(3) A védett régészeti lelőhelyek területén az elsőfokú Örökségvédelmi Hivatal engedélye szükséges egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatáshoz, munkálatokhoz, tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve a terület használati módjával összefüggő tevékenység esetén az elsőfokú Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként kell megkeresni.

(4) Az (1) bekezdésben megnevezett területeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

17. § (1) Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak. A védelem alatt álló értékeket a szabályozási terv ábrázolja és a HÉSZ 2. sz. melléklete felsorolja.

(2) Az országos jelentőséggel rendelkezőket - a műemlékeket - és az azokkal kapcsolatos előírásokat országos érvényű rendeletek határozzák meg. Építési ügyeiben az Örökségvédelmi Hivatal jár el. A műemléki környezetet építési ügyeiben az Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági közreműködő.

(3) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket jelen szabályzat 3. számú melléklete tartalmaz településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védettnek minősít, továbbá amely országos védelemre nyert felterjesztést – a védelemről szóló határozat meghozataláig.

(4) A helyi egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2).

(5) Az egyedileg védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a felújítás, vagy az átalakítás korrekciós javaslatát a 3. számú melléklet tartalmazza.

(6) A szabályozási tervben jelölt helyi értékvédelmi területen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

(7) Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(8) Az egyedi védelem alatt álló épület telkén és a helyi védelmi területen építési engedélyhez kötött az előtető, az épülethez rögzített napvédőtető, a 0,5 m2-t meghaladó területű reklám, a TV antenna, parabola antenna és a fényreklám létesítése is.

18. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

(3) A jelenleg a meglévő területen üzemelő és kizáró listán szereplő tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítése, majd az érintett szakhatóságok értékelése alapján dönthető el a feltételekhez kötött telepengedélyek kiadása.

(4) Azon településrészeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy az elérhető legjobb technikai színvonalon az nem valósítható meg, az épületek építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve engedélyek érvényét meghosszabbítani csak az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló és/vagy egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) betervezése illetve megléte esetén lehet.

(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(6) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

(7) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(8) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell az érvényes előírásokban szereplő környezetterhelési határértékeket.

19. § (1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(2) A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(3) Bogyiszló a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet.

(4) A település vízbázisa a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „A” fokozottan érzékeny területen helyezkedik el. Erre tekintettel fokozott műszaki védelmet kell biztosítani az építmények létesítésekor és a tevékenységek végzésekor. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet.

(5) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló jogszabály szerint nitrátérzékeny területen fekszik. Ennek értelmében a vizek védelmét szolgáló intézkedések betartására kötelezettek a területén tevékenykedők. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

(6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

(7) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

20. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében belterületen – mellmagasságban mért - 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása - a gyümölcsfák kivételével - kizárólag építési hatósági engedéllyel történhet.

(3) Építési, közmű- és útépítési munka engedélyezési tervéhez, amennyiben az meglevő, legalább 15 cm törzsátmérőjű fát is érint, favédelmi tervet kell készíteni.

(4) A telkek beépítése során a beépítésre és burkolásra nem kerülő területek zöldfelületeit is ki kell alakítani az építéssel egyidőben.

(5) A növények telekhatártól való minimális telepítési távolsága:

(6) Gyalogos, kerékpáros és gépkocsi közlekedési nyomvonalak mellett, valamint a településképileg értékes látványok irányában, legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg 2-szer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető.

(7) Fasoroknál a telepítési tőtávolság, és az épületek utcai homlokzatától való telepítési távolság a 20 éves korban várható lombkorona-átmérő méretének legalább a 2/3-a.

(8) A telekre előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

21. § (1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni és a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével kielégítésüket az építmény telkén kell biztosítani.

(2) A parkolási igény kielégítésére - a lakás és szállásférőhely által keltett igény kivételével – az utak területe is figyelembe vehető, a tulajdonos hozzájárulásával.

22. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.

(2) Oszloptrafó nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető, műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen.

(3) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(4) Fém kémény, füstkivezető nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni

23. § (1) (1) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az általa érintett minden telek és a rajta már meglévő létesítmény a telekalakítás után is megfelel a rá vonatkozó övezeti előírásoknak.

24. § (1) A belterület határát a szabályozási terv jelöli.

(2) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.

25. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.

(2) Településrendezési kötelezés: az építési telkeken lévő utcai épület bontását követő 3 éven belül a telek beépítését meg kell kezdeni.

26. § (1) (1) A rendelet kihirdetését követő 30-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.