1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Bogyiszló Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá a lakások és forgalomképes önkormányzati vagyonnak minősülő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére.

(3) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni a közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására, ha a képviselő-testület egyéb önkormányzati rendelete eltérően nem rendelkezik.

2. § Az önkormányzat vagyona

3. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba, gazdasági társaságba, társulásba nem vihető. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy elidegenítése semmis, az elidegenítésre vonatkozó szerződés érvénytelen.

(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba, társulásba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény és e rendelet határozza meg.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, társulásba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

4. § Az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.

5. § Az önkormányzat üzleti vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

6. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálják.

7. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.

(3) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonná a képviselő-testület nem minősít vagyonelemet.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának elemeit a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

8. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba – más jogszabályok szerint - a következő vagyonelemek tartoznak:

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat elidegeníteni, használati jogot átengedni, gazdasági társaságba vinni csak a Képviselő-testület által meghatározott funkció biztosítása mellett és kizárólag a képviselő-testület döntésével lehet.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartozó dolgok használatára, hasznosítására és elidegenítésére vonatkozó korlátozások a következők:

(4) Vagyontárgyat forgalomképes üzleti vagyonná a képviselő-testület döntésének megfelelően rendeletmódosítással lehet átminősíteni.

(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának elemeit a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

9. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonának elemeit a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

10. § Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

11. § (1) A helyi önkormányzatot - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve – e rendeletben átruházott hatáskörben - a polgármester gyakorolják.

(3) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági és bírósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

12. § Az önkormányzat a vagyontárgy elidegenítésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét:

13. § Önkormányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, illetve közhasznú szervezet részére történő szolgáltatásakor a vagyontárgy csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

14. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a 147/1992. (XI. 6.) Kormányrendelet alapján felvezetett ingatlankatasztert a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal – a továbbiakban: Hivatal - vezeti.

(2) Az ingatlan való állapotában, értékében bekövetkezett változást a változástól számított 90 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul köteles a Hivatal átvezetni.

15. § (1) Vagyont értékesíteni - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével, - ingóság esetén 3 millió forint, ingatlan esetén 5 millió forint, társasági részesedés esetén 15 millió forint értékhatár felett versenyeztetés útján lehet, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenytárgyalás a Képviselő-testület döntése alapján nyilvános, vagy zártkörű.

(2) önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő vagyontárgyakat a helyben szokásos módon lehet értékesítésre meghirdetni. A helyben szokásos mód az önkormányzat weblapján, valamint a hirdetőtáblán történő meghirdetést jelenti.

(4) Nem kell értékesítésre meghirdetni telekhatár rendezés esetén a telekhatár rendezés miatt elidegenítésre kerülő ingatlanrészt.

16. § (1) A pályázatok főszabály szerint nyilvánosak.

(2) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha

(3) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni. Külön rendelkezni kell arról, hogy a pályázatot megelőzi-e előminősítő eljárás, a pályázat egy-, vagy többfordulós, valamint arról, hogy alternatív ajánlat tehető-e, illetve a bánatpénz mértékéről. E kérdésekre a részletes pályázati kiírásban is ki kell térni.

(4) Nyilvános pályázat során is - speciális feltételek meghatározásával – szűkíthető a pályázók köre, ha az szakmai érdekből vagy versenyszempontból indokolt.

(5) A zártkörű pályázatra - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A Képviselő-testületnek - a pályázat kiírása esetén - az alábbi döntések tartoznak a hatáskörébe: a) a pályázat nyertesének - illetve, ha az indokolt az 1-3. helyezett - megállapítására és kihirdetésére,

(7) A pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.

(8) A pályázati eljárás eredményeként azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte. Ha a nyertes nem köt szerződést, ezt követően a második, ennek visszalépése illetve szerződés alá nem írása esetében a harmadik helyezettel is megköthető.

(9) A pályázat nyertese az, aki az Önkormányzat kiírásában foglalt szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(10) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására, kezelésbe adására vonatkozóan a felek a megkötendő szerződés tartalmát a közzétett pályázati feltételek, illetve a pályázatot megnyert ajánlattevő ajánlata alapján alakítják ki. A szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.

(11) A szerződést a pályázat elbírálásáról történt értesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül - lehetőleg az ajánlati kötöttség időtartama alatt - kell megkötni.

(12) A pályázat kiírásakor bánatpénzt kell kikötni, melynek mértéke a meghirdetett vételár legalább 5, maximum 25 %-a. A bánatpénz az ajánlattevő vételi szándéka komolyságának bizonyítására szolgál. A bánatpénzt a pályázat benyújtásának határidejéig át kell utalni az Önkormányzat számlájára és az átutalásról szóló igazolást az ajánlathoz mellékelni kell. A nyertes ajánlattevő bánatpénze a vételárba beszámít, míg a többi ajánlattevő bánatpénze a pályázat ügyében való döntést követ nyolc napon belül kamat nélkül visszafizetésre kerül.

17. § (1) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben - meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval - azonos feltételek mellett – szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(2) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott és

18. § A versengő ajánlatkérés esetén a zártkörű pályázatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy

19. § (1) Az önkormányzat dönthet úgy, hogy az ingatlan és ingó vagyont, vagyoni érték jogot árverés útján értékesíti. A döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverést vezető személyét, a kikiáltási árat, továbbá azt, hogy az eredeti kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat esetén a kikiáltási ár leszállítható-e. Ez utóbbi döntést a kiíró köteles titkosan kezelni.

(2) A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat.

20. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(2) Feltételekkel lehet értékesíteni - a 8. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint- az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(3) Az üzleti vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:

(4) A Képviselő-testület döntése alapján az értékesítésre kerülő vagyon értékhatárra tekintet nélkül pályáztatható.

(5) A Képviselő-testület különösen nagy értékű, a település közszolgáltatását lényegesen befolyásoló, vagy a település közvéleményét különösen érdeklő vagyon értékesítését népszavazáshoz kötheti.

21. § Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni törvényben foglalt feltételekkel lehet.

22. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 8. § (2) és (3) bekezdésében rögzítettek figyelembevételével az Önkormányzat Képviselő- testülete döntése alapján terhelhető meg.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a Képviselő-testület joga.

(4) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokra – az elidegenítési és terhelési tilalmak törlése kivételével - a Képviselő-testület jogosult.

(5) A közmű-szolgalom alapításához, közmű építéséhez szükséges hozzájárulás megadása, az elidegenítési és terhelési tilalmak törléséhez szükséges nyilatkozattétel a polgármester hatáskörébe tartozik.

23. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat.

(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében tulajdonosi képviseleti joggal megbízott képviselője a gazdasági társaság legfőbb szervének döntéseiről a Képviselő-testületet évente tájékoztatni köteles.

24. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a 8. § (2) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető a vállalkozásba: az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.

25. § (1) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve ellenszolgáltatás mellett.

(2) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, használatra való átengedés használati szerződéssel, bérleti szerződéssel, illetve haszonbérleti szerződéssel.

26. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:

27. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - a 8. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett – átengedhető

28. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának használati, illetve hasznosítási joga - ideiglenesen – átengedhető:

(2) Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése értékhatár nélkül a Képviselő-testület hatásköre, a 22. § (4) bekezdés szerinti rendelkezés figyelembe vételével.

29. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket az önkormányzat haszonbérletbe adással hasznosítja.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületek legalább egy és legfeljebb öt évig adhatók haszonbérbe.

(3) Egy földrészletet több személy részére a földrészlet megosztása nélkül kell haszonbérletbe adni.

(4) A haszonbérlőt a haszonbérelt területre elővásárlási jog illeti meg.

30. § (1) A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének figyelembe vételével kell megállapítani.

(2) A haszonbérlő a haszonbért évenként utólag, november 30. napjáig köteles egy összegben a haszonbérbeadó javára megfizetni. A haszonbér az önkormányzat költségvetését illeti.

31. § (1) A haszonbérlő a haszonbérelt földet köteles a jó gazda gondosságával művelni, művelési és kártevő-mentesítési kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a haszonbérlő e kötelezettségeit nem teljesíti, a vele kötött szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(2) A haszonbérlő a haszonbérelt földet másnak még ideiglenes használatra sem engedheti át.

(3) A haszonbérlő a haszonbérelt földön gazdasági épületet még ideiglenesen sem létesíthet.

32. § (1) A haszonbérlő a haszonbérelt föld művelési ágát csak a haszonbérbe adó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg.

(2) A haszonbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

33. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok elidegenítéséről értékhatár nélkül a Képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítés során a 15. § rendelkezéseit és az Áht.-ben foglaltakat, valamint az Önkormányzat hosszú távú érdekeit kell figyelembe venni.

34. § Az építési telkeket a Képviselő-testület az általa külön határozatban meghatározott vételáron a kérelmek beérkezési sorrendjében értékesíti.

35. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.

(2) Az Önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában - a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok Képviselő-testületének döntése alapján történik.

36. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek apportálhatók.

37. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona társulásba vihető.

38. § (1) Az önkormányzat ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) Értékpapír vásárláskor a Képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(3) Meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a Képviselő-testület dönt.

39. § (1) Az Önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

(2) Ha az Önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az Önkormányzatra vonatkozó szabályok szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az Önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.

40. § (1) Követelésről csak akkor lehet lemondani,

(2) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.

(3) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló

41. § Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

42. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott, (a továbbiakban térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról ingatlan esetén értékhatár nélkül, ingóság esetén 200.000 forintot meghaladó piaci érték felett a Képviselő-testület dönt. 200.000 forint piaci érték alatti ingóság elfogadásáról a polgármester dönt.

(2) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

43. § (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

(2) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.

(3) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a Képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A Képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját, vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e felújítási el irányzatokat, és rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.

44. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja. Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele, hogy a bérlet tárgyával összefüggésben a bérbeadót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérlet idejével arányosan a bérleti díjban megtérüljenek.

45. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza az önállóan működő és gazdálkodó, és az önállóan működő költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:

(2) A b) és c) pontban foglalt hasznosításból származó bevétel az intézmény költségvetését illeti meg.

46. § (1) Az intézmény vezetője 100.000 forint feletti vagyon ingyenes, vagy visszterhes elidegenítésére a Képviselő-testület engedélyével jogosult, a bevétel egyidejű felhasználásának meghatározása alapján. Ebben az esetben a bevétel 50 %-a az önkormányzat költségvetését illeti. Az intézmény követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett dönthet 100.000 forintig; e fölötti követelésről lemondani a Képviselő-testület engedélyével lehet. Az intézmény a számára felajánlott vagyon elfogadásáról, ill. az ellenérték nélkül történő vagyon átvételéről 100.000 forintig saját hatáskörben dönthet; e feletti vagyon elfogadásáról azonban csak a Képviselő-testület jóváhagyásával dönthet.

(2) Az önállóan működő és gazdálkodó, de önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek és az önállóan működő és gazdálkodó és önálló gazdasági szervezettel rendelkező szervezetek között a gazdálkodásra vonatkozó megállapodásban a vagyonkezelésre vonatkozó kérdéseiről is rendelkezni kell.

47. § (1) Az önkormányzat intézményei csak az alapító okiratban szabályozott vállalkozói tevékenységet folytathatnak.

(2) Önkormányzati intézmény csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét. A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért az önkormányzat intézményének vezetője felel.

(3) Az intézmény a vállalkozásból származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység színvonalának javítására.

(4) A vállalkozási tevékenység folytatásának feltétele, hogy a vállalkozót terhelő tárgyévi költségek az adott évben legalább megtérüljenek, ezt köteles a mindenkori számviteli előírásoknak megfelelően dokumentálni.

48. § (1) A vagyonkezelői jog az Nvtv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel vagyonkezelői szerződéssel jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az Nvtv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel, továbbá az Nvtv. 12. §-ában foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b.) alpontjában felsoroltakkal köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2) Az Önkormányzat a tulajdonában álló, általános iskolai feladatot ellátó intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon – ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben levő eszközöket, felszereléseket –, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ ingyenes vagyonkezelésébe adta.

(3) Az Önkormányzat a víziközművek üzemeltetése érdekében azok vagyonkezelői jogát átadja.

(4) Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek

49. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével engedheti át.

50. § (1) A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében törté-

51. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

52. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

53. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

54. § Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltárt adott év december 31. fordulónappal kell készíteni.

55. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.

56. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat üzleti vagyonát és kötelezettségeket. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meg határozott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.

(2) A vagyonleltárt a Képviselő-testület a zárszámadási rendelet keretében fogadja el.

57. § A leltár összeállításáért a jegyző tartozik felelősséggel.

58. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket a vagyonvédelem biztosítása érdekében legalább kétévente leltározni kell.

(2) Az eszközök - kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget, a bankszámlákat és az aktív pénzügyi elszámolásokat) - leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett portfólió - kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve dematerializált értékpapírok és bankszámlák) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(3) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a (2) bekezdés szerinti mennyiségi felvétellel történő leltározást a Leltározási és Leltárkészítési Szabályzatban meghatározott módon a költségvetési beszámoló elkészítésénél kell kötelezően végrehajtani.

(4) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban lévő készleteket, kis érték immateriális javakat, tárgyi eszközöket az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv saját döntése alapján a Leltározási és Leltárkészítési Szabályzatában meghatározott módon és gyakorisággal leltározza.

59. § (1) E rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésének napján hatályát veszti a Községi Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2009. (IX. 09.) rendelet.