Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017.(XI.30.) önkormányzati rendelete
A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2024. 02. 26Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017.(XI.30.) önkormányzati rendelete
A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL
Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdésben foglalt feladatkörében eljárva, a Tolna Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész; a kulturális örökség védelméért felelős miniszter; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja Bogyiszló településképére jellemző elemek meghatározása és védelmük módjának és eszközeinek elrendelése.
2. A rendelet hatálya, mellékletei
2. § (1) Jelen rendelet hatálya Bogyiszló közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen építési telket kialakítani, azon építési tevékenységet folytatni, fás szárú növényt telepíteni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, a Község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) Jelen szabályzat az alábbi melléklettel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: Tájképvédelmi területek lehatárolása
b) 2. melléklet: Településkép védelmi területek lehatárolása
c) 3. melléklet: Közterület alakítási terv készítésére kötelezett terület lehatárolása
d) 4. melléklet: Belterület közterületein telepíthető fás szárú növények
e) 5. melléklet: Külterület nem erdő minősítésű területein telepíthető fás szárú növények
f) 6. melléklet: A közigazgatási területen nem telepíthető fás szárú növények
g) 7. melléklet: Helyi értékvédelmi kataszter
h) 8. melléklet: Kérelem településképi véleményezési/bejelentési eljáráshoz
Településképi követelmények
A község egész területére vonatkozó szabályok
3. A közüzemi vezetékek elhelyezésének szabályai
3. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű, napelempark nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, tájképvédelmi területen, régészeti lelőhely területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében. Napelempark belterületen csak Gksz besorolású területen létesíthető.
(2) Ha a térségben meglévő elektronikus hírközlési bázisállomásból, önálló antennatoronyból a településen a lefedettség nem biztosítható, az új bázisállomás, antennatorony csak a területfelhasználást, városképi hatásokat bemutató dokumentáció alapján a főépítész előzetes jóváhagyásával létesíthető.
(3) Beépítésre nem szánt területeken - általános mezőgazdasági terület kivételével - új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, mezőgazdasági gazdasági építmény, stb) létesíthető.
(4) Az 1. mellékletben lehatárolt B, C, D jelű területen új villamosenergia ellátási, vagy hírközlési hálózat, meglévő hálózat rekonstrukciója csak földkábeles fektetéssel létesíthető.
(5) Az 1. mellékletben lehatárolt E, F jelű területen meglévő légkábeles hálózat rekonstrukciója légkábellel megvalósítható, új hálózat csak földkábellel létesíthető.
(6) Belterületen új beépítésre szánt területet ellátó elektromos és hírközlési hálózatot földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(7) A föld feletti vezetésű meglevő gyenge áramú, középfeszültségű elektromos hálózatok esetén, új hálózatot a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(8) 50-500kW teljesítményű napelemes kiserőmű csak legalább 40 % napelem fedés nélküli terület biztosításával létesíthető.
(9) Napelempark használatba vételének feltétele a talajfelszín gyepesítése és a takarónövényzet telepítése.
(10) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(11) Gázvezeték, gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
(12) Oszloptrafó nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, tájképvédelmi területen, régészeti lelőhely területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében nem korszerűsithető, nem fejleszthető.
4. Reklámok elhelyezésének szabályai
4. §1 (1) Az épületben található gazdasági tevékenység cégére, cégtáblája, üzletfelirata, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és grafika az épületen, vagy a kerítésen elhelyezhető.
(2) Az építkezést takaró reklámhálón csak az ott folyó tevékenységet, az ott felhasznált anyagokat és az ott dolgozó cégeket lehet reklámozni.
(3) A reklámhordozók megjelenésére vonatkozó településképi követelmények:
a) anyaga fém, fa, üveg lehet,
b) élénk, rikító és neon színek alkalmazása nem megengedett,
c) megvilágításhoz villogó fénytechnika nem alkalmazható,
d) az új reklámhordozók egységes kialakításúak lehetnek.
Tájképvédelmi és településképvédelmi területre vonatkozó sajátos szabályok
5. A tájképvédelmi terület lehatárolása
5. § A településre jellemző tájkép védelme érdekében tájképvédelmi területek kerülnek kialakításra az 1. mellékletben jelölt határok között.
6. Tájképileg igen értékes és érzékeny tájképvédelmi területek sajátos szabályai. (B)
6. § (1) Ide tartozik a holtág melletti területsáv és a Kasztói őstölgyes.
(2) A holtág melletti telekvégek levágásával egy helyenként kiszélesedő parti sétány kerül kialakítása a szabályozási terv szerint.
(3) A Kasztói őstölgyes területi védelem alatt áll. Az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani:
a) A legalább 125 cm törzskörméretű honos fajú fák csak a fa pusztulása, illetve állapotának környezetét veszélyeztető volta esetén vághatók ki.
b) Egyéb okból csak akkor szabad kivágni faegyedet, amennyiben részletes dendrológiai vizsgálatok alapján a faegyed nem tekinthető értékesnek.
c) Új beépítés nem létesíthető.
7. Mezőgazdasági terület régi fokok és régi medrek maradványaival tájképvédelmi terület sajátos szabályai. (C)
7. § A terület karakter védelmi területbe sorolt. Az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani:
a) A legalább 125 cm törzskörméretű honos fajú fák csak a fa pusztulása, illetve állapotának környezetét veszélyeztető volta esetén vághatók ki.
b) Egyéb okból csak akkor szabad kivágni faegyedet, amennyiben részletes dendrológiai vizsgálatok alapján a faegyed nem tekinthető értékesnek.
c) Új beépítés a területen nem létesíthető.
8. Hullámtéri erdő tájképvédelmi terület sajátos szabályai. (D)
8. § A terület karakter védelmi területbe sorolt. Az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbit kell betartani: Új villamosenergia ellátási, vagy hírközlési hálózat, meglévő hálózat rekonstrukciója csak földkábeles fektetéssel létesíthető, kivéve a Dunát átívelő nagyfeszültségű vezetéket.
9. A településkép-védelmi terület lehatárolása
9. § A településre jellemző településkép védelme érdekében településképvédelmi területek kerülnek kialakításra a 2. mellékletben jelölt határok között.
9. A kisvárosias településkép-védelmi terület sajátos építési szabályai
10. § A településkép védelmi területen az épületek felújítása, átalakítása, bővítése, valamint új épület létesítése során, az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.
a) A területen új épületet előkert nélkül kell elhelyezni.
b) Az épületnek utcafronttal párhuzamos szárnnyal kell rendelkezni, amelyet mindkét oldalon oromfallal kell zárni.
c) Meglévő épületek átalakítása, bővítése során törekedni kell az új épületekre vonatkozó szabályok betartására.
d) Az épületek magastetővel alakítandók ki. A tető lejtésének 37 és 45 fok között kell lennie.
e) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 30 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 10 cm-nél.
f) Az épületek tetőidoma nyeregtető lehet.
g) A tetők héjalásához égetett agyag, vagy beton cserepet kell használni a vörös szín valamely árnyalatában.
h) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
i) Nem létesíthető fém kémény.
j) Közterületről látható oldalon tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető, klíma kültéri egysége nem helyezhető el.
10. A hagyományos beépítésű településkép-védelmi terület sajátos építési szabályai
11. § A településkép védelmi területen az épületek felújítása, átalakítása, bővítése, valamint új épület létesítése során, az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.
a) A területen új épületet előkert nélkül kell elhelyezni.
b) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a településképi védelem alatt álló területen lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
c) Meglévő épületek átalakítása, bővítése során törekedni kell az új épületekre vonatkozó szabályok betartására.
d) Az épületek magastetővel alakítandók ki. A tető lejtésének 37 és 45 fok között kell lennie.
e) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 30 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 10 cm-nél.
f) Az épületek tetőidoma nyeregtető lehet.
g) A tetők héjalásához égetett agyag, vagy beton cserepet kell használni a vörös szín valamely árnyalatában.
h) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
i) Nem létesíthető fém kémény.
j) Közterületről látható oldalon tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető, klíma kültéri egysége nem helyezhető el.
11. Közterület alakítási terv készítési kötelezettséggel terhelt terület lehatárolása.
12. § A kiemelt közterület védelme érdekében közterület alakítási terv készítésére kötelezett közterület kerül kialakításra a 3. mellékletben jelölt határok között.
12. Közterület-alakítási terv készítési kötelezettséggel terhelt terület sajátos szabályai.
13. § A közterület alakítási terv készítésére kötelezett területen minden a közterületet, közterületként használt területet alakító tevékenység közterület alakítási terv figyelembevételével történhet.
14. § A tervet az érintett közterületszakaszt határoló telkek, és a közterületként használt terület határáig kell elkészíteni.
15. § A terv 1:500-as léptékben összefoglalóan ábrázolja az alábbi közterület alakítási létesítményeket:
a) közlekedési létesítményeket,
b) közműveket,
c) kertépítészeti elemeket,
d) utcabútorok,
e) közvilágítás és díszvilágítás elemeit,
f) pavilonokat,
g) vendéglátó teraszokat,
h) emlékműveket,
i) szobrokat,
j) a jellemző közterület metszeteket,
k) a megvalósítás ütemeit.
13. Fás szárú növények telepítési kivágási szabályai.
16. § Közterületen új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez legalább 70%-ban a telepítésre a 4. mellékletben felsorolt fás szárú növényeket kell alkalmazni.
17. § A külterület nem erdő minősítésű területén és a belterületi kotyorokban új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez legalább 70%-ban a telepítésre a 5. mellékletben felsorolt fás szárú növényeket kell alkalmazni.
18. § A közigazgatási területen a 6. mellékletben felsorolt fás szárú növények telepítése tilos.
19. § Az 1. mellékletben lehatárolt B és C jelű területen a 125 cm-t meghaladó törzskörméretű fás szárú növények kivágásához fakivágási engedélyt kell kérni a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben leírt eljárásrend szerint.
Az építészeti örökség helyi védelme
14. A védelem tárgya, fokozatai
20. § (1) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt a rendelet 7. melléklete védendőnek minősít.
(2) A helyi védelem megszüntetése építészeti szakvélemény birtokában az önkormányzati főépítészelőterjesztésében e rendelet 1. mellékletének módosításával lehetséges.
(3) A helyi védelemnek két fokozata van.
a) A H1 jelű védelem az épület teljes külső megjelenésére terjed ki,
b) A H2 jelű védelem csak az épület valamely megnevezett részértékére vonatkozik.
15. A védett épületekre vonatkozó építési szabályok
21. § (1) A helyi értékvédelem alatt álló épületek felújítása, átalakítása, bővítése során az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.
a) Az épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani, amit a második szomszédot is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni.
b) Fésűs beépítésnél az oldalhatáron álló épület az utcafronti homlokzati síktól mért 7,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető.
c) Az épületek tetőhéjalásához égetett agyag, vagy beton cserepet kell használni a vörös szín valamely árnyalatában, vagy natúr kerámia cserepet.
d) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
e) Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.
f) Nem létesíthető fém kémény.
g) Közterületről látható oldalon tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető, klíma kültéri egysége nem helyezhető el.
h) Védett épület bővítése esetén a bővítmény tetőhajlásszögének illeszkedni kell a védett épületrészhez.
(2) A helyi védettség alá vont épületek rontott homlokzata esetén az alábbi javítások válhatnak szükségessé:
a) megfelelő felületképzés és szinezés,
b) tagozatok, eredeti arányú nyílászárók visszaállítása,
c) a homlokzatok, tetők rosszul átépített részeinek visszaállítása,
d) a fő tömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontása, vagy építészeti egységet eredményező átépítése,
e) a kerítések, kapuk visszaállítása, illetve utcaképhez illeszkedő átépítése.
(3) A védelem nem akadályozza az épület belső átalakítását, korszerűsítését és az (1) b) szerinti bővítését.
16. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása
22. § A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
a) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
23. § (1) A 22. § szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(2) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
A településkép védelem érvényesítési eszközei
17. A településkép-védelem eszközei
24. § A településkép védelem célját szolgálja
a) a településképi véleményezési eljárás,
b) a településképi bejelentési eljárás és
c) a településképi kötelezés.
18. A településképi véleményezés
25. § (1) Véleményezésre a közhasználatú épületek, az építészeti örökség helyi védelme alatt álló épületek, és a közterületalakítási terv készítési kötelezettséggel terhelt terület engedélyköteles terveit kell benyújtani.
(2) A polgármester a településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
19. A településképi bejelentés
26. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) a közhasználatú és a helyi védelem alatt álló épületeken az alábbi építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez
aa) az épület közterületről feltáruló homlokzata, annak színezése, tetőhéjalás megjelenésének megváltoztatása,
ab) utcafrontról feltáruló tetőn napelem elhelyezése,
ac) ezekhez az épületekhez csatlakozó utcai kerítés létesítése, átépítése,
ad) antennatorony létesítése esetén,
ae) közterületi reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
b) a közterület-alakítási terv készítési kötelezettséggel terhelt területen
ba) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez,
bb) növény telepítéséhez,
bc) utcabútor elhelyezéséhez,
bd) vendéglátó terasz kialakításához.
c) közterületen és a külterület nem erdő minősítésű területein fás szárú növény telepítéséhez.
(2) A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
20. A településképi kötelezés
27. § (1) A polgármester a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegőjével szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.
(2) Indokolt esetben a településképi követelmények megszegése vagy nem teljesítése esetén a magatartás elkövetőjével szemben a településképet rontó megoldás súlyosságától függően 30.000 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki.
(3) Az (1) bekezdés szerint jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
Záró rendelkezések
28. § (1) E rendelet az elfogadástól számított 15. napon lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
4. melléklet a 12/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez a 12/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez
Belterület közterületein telepíthető fás szárú növények |
||||
Latin név |
Magyar név |
20 éves |
Végleges |
Magasság |
ø m |
ø m |
m |
||
Abies cephalonica |
Görög jegenyefenyő |
4 |
8 |
20 |
Acer campestre |
Mezei juhar |
7 |
14 |
14 |
Acer platanoides |
Korai juhar |
8 |
22 |
18 |
Acer pseudoplatanus |
Hegyi juhar |
8 |
20 |
20 |
Aesculus carnea |
Hússzínű vadgesztenye |
8 |
12 |
14 |
Catalpa bignoniodes |
Szivarfa |
8 |
15 |
17 |
Cerasus avium |
Cseresznye |
8 |
11 |
14 |
Cerasus serrulata |
Japáncseresznye |
9 |
10 |
9 |
Cerasus vulgaris |
Meggy |
6 |
7 |
6 |
Cercis siliquastrum |
Júdásfa |
7 |
13 |
8 |
Chamaecyparis nootkatensis |
Nutka-hamisciprus |
4 |
8 |
18 |
Cupressus arizonica |
Arizóniai ciprus |
4 |
10 |
20 |
Fraxinus angustifolia |
Magyar kőris |
9 |
15 |
18 |
Fraxinus excelsior |
Magas kőris |
9 |
15 |
18 |
Fraxinus ornus |
Virágos kőris |
7 |
8 |
10 |
Ginkgo biloba |
Páfrányfenyő |
8 |
13 |
20 |
Juglans regia |
Dió |
13 |
23 |
21 |
Koelreuteria paniculata |
Csörgőfa |
7 |
9 |
10 |
Liriodendron tulipifera |
Tulipánfa |
7 |
8 |
12 |
Magnolia kobus |
Magnólia |
6 |
8 |
8 |
Magnolia x soulangiana |
Magnólia |
6 |
7 |
7 |
Malus baccata és M. pumila |
Díszalma |
7 |
8 |
8 |
Malus fajok |
Alma |
6 |
7 |
6 |
Metasequioia gyptostroboides |
Kínai mamutfenyő |
6 |
8 |
20 |
Morus alba |
Fehér eperfa |
8 |
13 |
13 |
Morus nigra |
Fekete eperfa |
7 |
10 |
8 |
Padus avium |
zselnicemeggy |
8 |
10 |
11 |
Parrotia persica |
Parókafa |
7 |
7 |
7 |
Paulownia tometosa |
Császárfa |
8 |
13 |
15 |
Persica davidiana |
Hegyi őszibarack |
7 |
7 |
7 |
Picea pungens |
Ezüstfenyő |
4 |
7 |
20 |
Platanus X hybrida |
Platán |
16 |
25 |
30 |
Prunus cerasifera |
Mirabolán |
8 |
8 |
8 |
Pyrus fajok és fajták |
Körte |
7 |
12 |
13 |
Pyrus pyraster |
Vadkörte |
7 |
12 |
13 |
Quercus cerris |
Csertölgy |
15 |
25 |
22 |
Quercus petraea |
Molyhos tölgy |
15 |
25 |
22 |
Quercus robur |
Kocsányos tölgy |
15 |
30 |
24 |
Salix alba |
Fehér fűz |
13 |
14 |
18 |
Salix matsudana |
Spirálfűz |
7 |
10 |
13 |
Sequioadendron giganteum |
Mammuthenyő |
5 |
17 |
28 |
Sorbus torminalis |
Barkócaberkenye |
7 |
13 |
14 |
Taxus baccata |
Tiszafa |
4 |
10 |
11 |
Tilia cordata |
Kislevelű hárs |
8 |
20 |
20 |
Tilia platyphyllos |
Nagylevelű hárs |
8 |
15 |
20 |
Tilia tomentosa |
Ezüsthárs |
8 |
15 |
20 |
Ulmus laevis |
Vénicszil |
7 |
10 |
18 |
Ulmus pumila |
Turkesztáni szil |
5 |
7 |
8 |
Ulmus glabra |
Hegyi szil |
8 |
13 |
20 |
5. melléklet a 12/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez a 12/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez
Külterület nem erdő minősítésű területein telepíthető fás szárú növények. |
|
Magyar név |
Latin név |
ezüst hárs |
Tilia argentea |
fehér fűz |
Salix alba |
fehérnyár |
Populus alba |
feketegyűrű (tatár) juhar |
Acer tataricum |
feketenyár |
Populus nigra |
gyertyán |
Carpinus betulus |
hamvas éger |
Alnus incana |
hegyi juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi szil |
Ulmus glabra |
kecskefűz |
Salix caprea |
kislevelű hárs |
Tilia cordata |
kocsányos tölgy |
Quercus robur |
korai juhar |
Acer platanoides |
madárcseresznye |
Cerasus avium |
magas kőris |
Fraxinus angustifolia |
magyar kőris |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
mezei juhar |
Acer campestre |
mezei szil |
Ulmus minor |
mézgás éger |
Alnus glutinosa |
rezgőnyár |
Populus tremula |
törékeny fűz |
Salix fragilis |
vadalma |
Malus sylvestris |
vadkörte |
Pyrus pyraster |
vénic szil |
Ulmus laevis |
zselnicemeggy |
Prunus padus |
6. melléklet a 12/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez a 12/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez
A közigazgatási területen nem telepíthető fás szárú növények |
|
Magyar név |
Latin név |
amerikai (vörös) kőris* |
Fraxinus pennsylvanica |
aranyribiszke* |
Ribes aureum |
bálványfa* |
Ailanthus altissima |
ezüst juhar* |
Acer saccharinum |
fehér akác* |
Robinia pseudoacacia |
gyalogakác* |
Amorpha fruticosa |
kései meggy* |
Padus serotina |
keskenylevelű ezüstfa* |
Elaeagnus angustifolia |
közönséges orgona* |
Syringa vulgaris |
közönséges ördögcérna* |
Lycium barbarum |
közönséges vadszőlő* |
Parthenocissus inserta |
lepényfa* |
Gleditsia triacanthos |
nyugati ostorfa* |
Celtis occidentalis |
parti szőlő* |
Vitis riparia |
torzsás ecetfa* |
Rhus typhina |
zöld juhar* |
Acer negundo |
* Intenzíven terjedő fajok. |
8. melléklet a 12/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez a 12/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez
KÉRELEM településképi véleményezési/bejelentési eljárásához |
|||
Kérelmező |
neve: |
||
(építtető) |
értesítési címe: |
||
telefon száma: |
|||
e-mail címe: |
|||
Felelős tervező |
neve: |
||
tervezési jogosultságának száma: |
|||
értesítési címe: |
|||
telefon száma: |
|||
e-mail címe |
|||
A Véleményezésre/bejelentésre kért építési, fás szárú növény telepítési tevékenység |
helye, címe: |
||
az érintett telek helyrajzi száma: |
|||
az érintett telek területe: |
|||
az érintett telek jelenlegi beépítettsége: |
|||
tárgya, rövid leírása: |
|||
rendeltetésének meghatározása: |
|||
ÉTDR azonosító |
|||
Előzmények |
|||
(tervtanácsi, egyéb) |
|||
Szerzői jog |
Érinti/Nem érinti, ha igen, a korábbi ter-vező neve: |
||
A tervezett létesítmény adatai |
|||
A telek tervezett beépítésével kapcsolatos adatok |
Az építménnyel kapcsolatos adatok |
||
A beépítés módja: |
Rendeltetési egységek száma: |
db |
|
Beépítettsége: |
% |
Épületmagasság: |
m |
Zöldfelületi fedettség: |
% |
Utcai homlokzatmagasság |
m |
Előkert mérete: |
m |
Tetőidom hajlásszöge: |
|
Hátsókert mérete: |
m |
Gépkocsi elhelyezés módja: |
|
Oldalkertek mérete: |
m |
Gépkocsi parkoló |
db |
……..…………………………….. |
|||
Kérelmező aláírása |
A 4. § a Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.