Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2018.(VIII.29.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megsértésük jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2018. 09. 01- 2021. 01. 13Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2018.(VIII.29.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megsértésük jogkövetkezményeiről
Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói jogkörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) és f.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában és a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 7/1999.(IV.17.) önkormányzati rendelet 33/B. (1) bekezdés d) pontjában a Pénzügyi Bizottság, valamint a Szociális Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya azon természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik Bogyiszló község közigazgatási területén e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsítanak.
(2) Nem alkalmazható e rendelet és nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás, ha:
a) az adott magatartás bűncselekményt vagy szabálysértést valósít meg,
b) törvény vagy kormányrendelet az adott magatartás tekintetében közigazgatási bírság kiszabását rendeli el.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás:az a magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi együttélés szabályaival (a továbbiakban: szabályok), azokat sérti, vagy veszélyezteti, s jelen rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít;
b) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti terület;
c) háztartási hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 21. pontja szerinti;
d) szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontja szerinti italok;
e) utcai zenélés: közterületen hangosító berendezés nélkül vagy hangosító berendezéssel, hangszerrel folytatott zenélés.
A SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSE MIATT ALKALMAZHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
3. Eljáró hatóság és eljárási szabályok
3. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó magatartások miatt indult eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) előírásait kell alkalmazni.
(2) A szabályok megsértése miatt – a képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva – Bogyiszló Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője folytatja le a közigazgatási eljárást és szabja ki a közigazgatási bírságot.
4. § (1) A szabályok megsértése miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be. A bejelentést írásban, vagy szóban lehet megtenni, a szóbeli bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a szabályokba ütköző magatartást megvalósító ismert személy adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének, idejének, továbbá körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével. A rendelkezésre álló bizonyítékokat csatolni kell a bejelentéshez.
(3) Nem indítható közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megállapítására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak az eljárásra jogosult hatóság tudomására jutásától számított harminc nap, vagy az elkövetéstől számított hat hónap eltelt. A hat hónapos határidő kezdő napja
a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,
b) a mulasztásban megnyilvánuló magatartás esetén az a nap, amikor a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejárt,
c) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a cselekmény elkövetésétől, a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától, illetve a jogellenes állapot észlelésétől számított két év elteltével felelősségre vonásnak helye nincs.
5. § (1) A szabályok betartása érdekében a jegyző hatósági ellenőrzés elvégzésére jogosult, melyet az Ákr.-ben rögzített eljárási szabályok szerint kell lefolytatni.
(2) A hatósági ellenőrzés csak hivatalból - ügyfél kérelmére nem - indítható. A szabályokat sértő magatartás bejelentésekor a hatósági ellenőrzést hivatalból kell megindítani.
(3) A szabályok be nem tartójával szemben, ha az eljárás során hatósági ellenőrzésre került sor, az Ákr. 53. – 55. §-a szerinti felhívás adható ki. Ebben a jegyző felhívja a figyelmét, hogy a jövőben tartózkodjon a szabályok megsértésétől, ellenkező esetben közigazgatási bírságot fog rá kiszabni.
4. A közigazgatási szankciókra és a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések
6. § (1) E rendelet szerint kiszabott közigazgatási bírságot – a bírságról rendelkező döntés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül – a döntéshez mellékelt postai befizetési nyomtatványon, vagy átutalással Bogyiszló Község Önkormányzatának 70600140-11079477.számú számlájára kell kiegyenlíteni.
(2) A közigazgatási bírságot úgy kell megállapítani, hogy annak összege igazodjék a cselekmény súlyához. Az elkövető személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a jegyző rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók. A jegyző a közigazgatási bírság kiszabásakor köteles tisztázni ezeket a körülményeket.
(3) A közigazgatási bírság mértékének meghatározásakor érvényesíteni kell a fokozatosság követelményét.
(4) Közigazgatási bírság kiszabása helyett – különösen a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás csekély súlyára tekintettel – az Átmeneti tv. 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogellenes cselekménytől való tartózkodás, vagy a jogsértő állapot megszüntetése iránti figyelmeztetés is adható, ha ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható, és a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával az elkövetett cselekmény vagy mulasztás orvosolható.
(5) A (3) bekezdésben foglalt figyelmeztetés kibocsátásával a jegyző felhívja a közösségi együttélés alapvető szabályát megsértő figyelmét, hogy a jövőben tartózkodjon a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésétől, ellenkező esetben közigazgatási bírság kiszabását fogja alkalmazni.
7. § (1) A 14. életévét betöltött, de 18. életévét be nem töltött személlyel (továbbiakban: fiatalkorú) szemben közigazgatási bírságot csak abban akkor lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy az önálló jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorú annak megfizetését önként vállalja.
(2) Abban az esetben, ha a fiatalkorúval szemben az (1) bekezdésre tekintettel közigazgatási bírságot kiszabni nem lehet, vele szemben figyelmeztetést kell alkalmazni.
(3) Ha a fiatalkorúval szemben előreláthatólag közigazgatási bírság kiszabására kerül sor, a fiatalkorú meghallgatásától nem lehet eltekinteni.
(4) A fiatalkorú meghallgatásáról törvényes képviselőjét értesíteni kell, és lehetőleg a törvényes képviselő jelenlétében kell meghallgatni.
5. Nyilvántartás
8. § A közigazgatási bírság nyilvántartásával, elévülésével és egyéb eljárási szabályaival kapcsolatban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, mely a jegyző feladata.
A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI
6. Községi elismeréssel kapcsolatos magatartások
9. § (1) Aki a községi kitüntetést jogtalanul birtokolja, közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartást valósít meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
7. Községi jelképek használatával kapcsolatos magatartások
10. § (1) Aki
a) a község címerét a helyi rendeletben meghatározottakon túlmenően engedély nélkül használja vagy azt forgalomba-hozatal céljából előállítja,
b) a címer használatához rendelkezik ugyan engedéllyel, de az abban foglalt előírásokat megszegi,
közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
8. Temetkezés rendjének megsértésével kapcsolatos magatartások
11. § (1) Aki
a) a temetőbe vakvezető, rendőrségi kutya kivételével állatot bevisz, beenged,
b) a temetőbe járművel behajt (a mozgáskorlátozott, az idős, illetve a beteg személyek. továbbá a munkavégzés és a temetési tevékenység céljából behajtó járművek kivételével)
c) a temetőben kerékpározik,
d) padot, ülőhelyet engedély nélkül elhelyez,
e) a temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyez,
f) olyan díszítő tárgyat helyez el a síron, mely meghaladja, vagy - fák, bokrok esetében - várhatóan meg fogja haladni a sírhely méreteit,
g) síremléket, keresztet fejfát az üzemeltetőnek történő előzetes bejelentése nélkül kivisz,
h) az építési vagy bontási munkák elvégzéséhez, az építőanyagnak a temetőbe történő beszállításához nem kéri az üzemeltető hozzájárulását,
i) a búcsuztatás alatt munkavégzéssel vagy egyéb hanghatással zavarja a szertartást,
j) a sírra vagy attól 30 cm távolságra olyan fát, cserjét, iiletve növényt ültet, amely magassága teljes kifejlettségében 2 méternél magasabb és a sírhely méretén túlnyúlik és nem rendelkezik az fenntartó engedélyével,
k) a temetőben lévő sírokat az azokon lévő tárgyakat, síremlékeket, növényzetet beszennyezi vagy eltávolítja, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
9. Közterület, önkormányzati közút használatával kapcsolatos magatartások
12. § (1) Aki
a) közterületet engedély nélkül foglal el,
b) közterületen üzemképtelen járművet tárol,
c) lakó,- valamint településközpont vegyes területe mellett lévő közlekedési területeken 2,5 tonna önsúlynál nehezebb járművet tárol, elhelyez,
d) a község területén 22 órától reggel 6 óráig zajjal járó bontási munkálatot végez,
e) a közterületet és az azon elhelyezett berendezési tárgyakat rendeltetés-ellenesen használja, vagy azokat szándékosan megrongálja, elcsúfítja, beszennyezi,
f) a közterületen fát engedély nélkül telepít és kivág, nem gondoskodik azok rendszeres nyeséséről,
g) állati hullát, szerves vagy szervetlen anyagot, amely környék levegőjét szennyezheti, a lakosság vagy állatainak egészségét veszélyeztetheti magánterületen nem távolítja el,
h) szennyvízet, trágyalevet, egyéb szennyező vagy vegyi folyadékot, háztartási (koníhai) hulladékot a közterületre, árokba, csapadékcsatornába vagy Holt-Dunába vezet,
i) a közterület vagy annak burkolatát engedély nélkül bontja fel,
j) téli időszakban a járdaszakasz hó és csúszásmentesítést elmulasztja,
k) zöldterületre engedély nélkül behajt, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén százezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
10. Házszám és utcanévtábla elhelyezésével kapcsolatos magatartások
13. § (1) Aki
a) az utcanévtábla kihelyezését és az azzal járó munkálatokat akadályozza,
b) a kihelyezett utca névtáblát beszennyezi, szövegét megváltoztatja vagy olvashatatlanná teszi, vagy engedély nélkül eltávolítja,
c) az ingatlanát a megfelelő házszámtáblával nem látja el, i
d) házszámtábla pótlását legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 30 napon belül nem teszi meg, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén százezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
11. Ingatlanok gondozásával kapcsolatos magatartások
14. § (1) Aki
a) lakóháza udvarán nem gondokodik a gaz és gyom rendszeres írtásáról,
b) nem gondoskodik az ingatlana előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), továbbá a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai rendszeres tisztántartásáról,
c) nem gondoskodik arról, hogy az épülete tetőzetéről az esővíz, a hólé a járdára ne csurogjon,
d) az ingatlana előtt meglévő nyílt árkot engedély nélkül betemeti, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
14. Állattartással kapcsolatos magatartások
17. § (1) Aki
a) közterületen állatot legeltet, illetve e területekre kihajt, kienged,
b) kedvtelésől tartott állatot, vagy haszonállatot a szomszédok nyugalmának állandó megzavarásával tart,
c) nem gondoskodik az állat tartására szolgáló létesítmény rendszeres tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálok rendszeres irtásáról,
d) nem gondoskodik arról, hogy a szennyvíz, trágyalé a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyjon át, valamint az a saját építési telkét szennyezi, és a talajt fertőzi,
e) közterületen, illetve külterületen ebet szabadon, felügyelet nélkül kienged, elengedi, a közterületen szájkosár nélkül sétáltatja,
f) a tulajdonában lévő ebet nem látta el egyedi azonosító jellel (mikrochippel), a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén százezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
15. Települési folyékony hulladék begyűjtésével szállításával kapcsolatos magatartások
18. § (1) Aki települési folyékony hulladékot közszolgáltatási szerződés hiányában gyűjt, vagy szállít, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
16. Vízszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos magatartások
19. § (1) Aki
a) megakadályozza a vízszolgáltatót abban, hogy a mérőóra és mérőhely állapotát, a víziközmű-hálózatot, a felhasználó vételezését ellenőrizze, a vízmérőórát leolvassa, vagy meggátolja abban, hogy tartozás esetén a vízszolgáltatást korlátozza,
b) megakadályozza vízszolgáltatót a közcsatornába történő szennyvíz bebocsátás szolgáltatási ponton történő ellenőrzésében,
c) közkutat, ívókutat nem az eredeti rendeltetés jellegének megfelelően használ, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
17. Reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésével kapcsolatos magatartások
20. § (1) Aki
a) hirdetményt nem a plakát elhelyezésre szolgáló reklámberendezésen helyezi el,
b) hirdetményt középületeken, műemléki vagy műemlék jellegű épületeken, továbbá köztéri szobrokon, emlékműveken, fákon helyezi el, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén ötvenezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
SZABÁLYSÉRTÉST MEGALAPOZÓ RENDELKEZÉSEK 19. Szeszesital árusításával vagy a közterületen történő fogyasztásával kapcsolatos szabályok
21. § (1) Tilos közterületen szeszes italt fogyasztani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a közterületen elhelyezett és ott közvetlen kiszolgálást végző árusítóhelyekre, az alkalmi rendezvényekre kitelepült (piac, majális, falunapok, szüreti nap stb.).
(3) A (2) bekezdésben említett alkalmi szeszesital árusításhoz a polgármester engedélye szükséges, ezen tényt, azonban előzetesen a rendőrhatósághoz és a vámhatósághoz be kell jelenteni.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt magatartások jogkövetkezményeit a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.évi II. törvény 200. § (1) bekezdése tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22. § (1) (1) E rendelet 2018. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követőn elkövetett magatartások esetében kell alkalmazni.