Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004.(IV.9.) önkormányzati rendelete

a települési környezet védelméről

Hatályos: 2017. 08. 01- 2019. 04. 01

Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004.(IV.9.) önkormányzati rendelete

a települési környezet védelméről

2017.08.01.

A rendelet célja a természeti-környezeti értékek megőrzése, javítása és védelme, a község arculatának kultúráltabbá tétele, közterületeinek, a közrend, a célszerűség, a községkép figyelembevételével történő kellemes, biztonságos kialakítása, az emberi egészség védelme, a természeti és épített környezet megóvása, továbbá olyan alapvető szabályok megállapítása, melyek elősegítik a községben élő és majdan élő emberek életfeltételeinek a javítását, a környezet és az emberi tevékenység közötti harmónia kialakítását. Őcsény község Önkormányzatának képviselő-testülete a fenti célok megvalósítása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Kvtv.) 46. § -a (1) bekezdésének c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § -ának (1) bekezdésére - a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1.  § A rendelet hatálya kiterjed:

a) Őcsény község belterületén állandó vagy ideiglenes lakással rendelkező lakások tulajdonosaira vagy használóira, a község közigazgatási területén lévő nem lakás céljára szolgáló építmények, beépítetlen ingatlanok tulajdonosaira, használóira, a község területén közlekedőkre illetve a közterületeket bármilyen jogcímen igénybe vevőkre tekintet nélkül arra, hogy magán vagy jogi személyről van szó.

b) Őcsény község közigazgatási területén az ingatlan-nyilvántartásban közterületként bejegyzett valamennyi belterületi földrészletre (különösen a községi utak, terek, járdák, hidak, parkok és egyéb zöldterületek), és az azokon elhelyezett a községi Önkormányzatának tulajdonban levő berendezési tárgyakra,

c) a Őcsény község területén a közterületet az e rendelet 6. § -ában meghatározott esetekben igénybevevő minden természetes vagy jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

Alapfogalmak

2.  § E rendelet alkalmazásában:

1. burkolat: a gyalogos- és járműforgalom céljára szolgáló közterületek szilárd, kavicsozott, salakozott vagy egyéb anyagokból készített fedőrétege, valamint a zöldterületek gyepfelülete és virágágyásai;

2. emlékmű: minden köztéri szobor, emlékmű, emléktábla, műalkotás;

3. használó: az ingatlan tulajdonosa, továbbá az ingatlan tulajdonossal történő megállapodás alapján az ingatlan kezelője, bérlője, használója;

4. hirdetmény: mindennemű reklám, propaganda-anyag, falragasz, értesítés, tájékoztató, választási hirdetmény, kampány anyag;

5. közmű: gáz, áram, telefon;

6. közterület: különösen a községi utak, terek, járdák, árkok, hidak, lefolyók, parkok, sétányok, zöldterületek;

7. közterületen levő berendezési tárgy: a Községi tulajdonát képező, a közterületen elhelyezett olyan tárgy, amelynek rendeltetése a község polgárainak kiszolgálása. Így különösen: a hulladékgyűjtő edények, bármely közmű berendezése vagy műtárgya, az utak, járdák, hidak, emlékművek, emléktáblák, közlekedés-rendészeti berendezések, a piacok és vásárok közösségi kellékei (pl. asztalok), növényzet, építmények, hirdető-berendezések stb.),

8. választási hirdetmény: az országos vagy helyi választások, népszavazások, és egyéb politikai jellegű kampányok során felhasznált hirdetmények, plakátok, falragaszok;

9. zárt szennyvíztároló: szennyvíz elhelyezésére szolgáló, vízzáró anyagból készült, vagy vízzáró bevonattal ellátott és vízzáró tartási próbának alávetett építmény;

10. zöldterület: parkok, sétányok, játszóterek, sportpályák, az utcák fával, virággal beültetett területei, a szobrok környéke, a temetők, a parkerdők, továbbá az a terület, ahol a fásítási, parkosítási munkát már megkezdték,

II. Fejezet

A KÖZTISZTASÁG FENNTARTÁSA

3.  § (1) Az Önkormányzat köztisztasági feladatai:

1. az Önkormányzat tulajdonában lévő közutak, továbbá a közcélú zöld területek, parkok, terek, sétányok, az ezek mellett húzódó járda, árok, lefolyó és a hozzátartozó út, utca tisztántartása,

2. az Önkormányzat tulajdonában és használatában levő közintézmények körül lévő közterületek tisztántartása,

3. az önkormányzati közutak téli síkosság mentesítése, hótól történő letisztítása,

4. hulladékgyűjtők kihelyezése a község frekventált helyeire, az önkormányzatok intézményei elé, azok rendszeres ürítése, környezetük tisztántartása,

5. szilárd- és folyékony hulladéklerakó-, illetve leeresztő helyek kialakítása, hulladék ártalmatlanító és hasznosító berendezések létesítése,

6. a háztartási hulladék begyűjtése és kezelése,

7. a belterületi - ezen rendelet 1. számú mellékletében felsorolt - fő vízgyűjtő és elvezető árkok, csatornák, valamint átereszek rendszeres tisztántartása,

8. a község polgárai által végzett ároktisztítás során keletkezett iszap elszállítása, a közterületen levő állati hullák elszállítása.

(2) Az Önkormányzat (1) bekezdésben foglalt saját köztisztasági feladatait a képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal műszaki főelőadója által irányított karbantartók és közhasznú, közcélú foglalkoztatottak útján látja el, kivéve az (1) bekezdés a.) pontját, mely az önkormányzat intézményeinek a feladata.

(3) A hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályokat, előírásokat külön rendelet tartalmazza, rendelkezései jelen rendelettel együtt érvényes és alkalmazandó.

4. §1

III. Fejezet

A KÖZTERÜLET RENDJE, HASZNÁLATA ÉS VÉDELME

5.  § (1) A közterület bárminemű beszennyezése t i l o s ! Hulladékot csak az e célra rendszeresített gyűjtőedényekbe szabad bedobni.

(2) Állati hullát vagy egyéb olyan szerves vagy szervetlen anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, a lakosság vagy állatainak egészségét veszélyeztetheti, sem magán-, sem közterületen elhelyezni, illetve ott hagyni t i l o s

(3) A közterületen elhullott állatot a Hivatalnak köteles bejelenteni, akinek a tulajdonában vagy használatában levő ingatlana előtt, az ingatlan határvonulata és a mellette húzódó út, utca középvonala közötti területen található a hulla. A bejelentést követően a Hivatal köteles gondoskodni annak mihamarabbi elszállításáról. A bejelentő a hullát maga is eltávolíthatja.

(4) Szennyvizet, trágyalevet, egyéb szennyező vagy vegyi folyadékot, háztartási (konyhai) hulladékot a közterületre, árokba, csapadékcsatornába elvezetni, kiönteni, t i l o s !

(5) A közterületen állatot legeltetni t i l o s .

Közterület használati engedély

6.  § (1) A közterületeket csak rendeltetésüknek megfelelő célra szabad használni. A közterületeket elfoglalni, továbbá rendeltetés-ellenesen használni kizárólag engedély alapján lehet. A képviselő-testület az ez irányú hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) Közterület használati engedélyt kell beszerezni a rendelet 2. számú mellékletébe megjelölt esetekben.

7.  § (1) A közterület-használati engedély

a) állandó jelleggel, vagy

b) meghatározott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig adható ki.

(2) A meghatározott időre kiadott engedély egy ízben, ugyanolyan időtartamra meghosszabbítható.

(3)2

Az engedély iránti kérelem és az engedély megadása

8.  § (1) A közterület-használat engedélyezése iránti kérelmet az előírt nyomtatványon a Hivatalban dolgozó műszaki főelőadónál kell benyújtani.

(2) A polgármester az engedély megadása vagy elutasítása tárgyában határozatot hoz.

(3) A közterületet igénybe vevő - e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott összegű - közterület-használati díjat köteles fizetni, melyet az engedély kézhezvételét követően azonnal, vagy 3 napon belül kell befizetnie.

9.  § A közterület-használati díj megfizetése alól - rendkívül indokolt esetben - a polgármester adhat felmentést. Indokolt esetben engedélyezheti a díj csökkentését is

10.  § A közterületek engedélyhez kötött, de engedély nélküli használatának vagy felbontásának észlelése esetén a műszaki főelőadó írásban haladéktalanul felhívja a jogtalan használót vagy felbontót arra, hogy:

a) tevékenységét hagyja abba, és az eredeti állapotot - saját költségén - állítsa vissza; vagy

b) a felhíváshoz mellékelt nyomtatványon kérvényezze a szükséges engedélyt.

A közterületek védelme

11.  § (1) A község valamennyi lakosának, továbbá az Őcsény területén tartózkodó személyeknek, az itt telephellyel rendelkező vagy itt bármely tevékenységet végző szervezetnek kötelessége a közterület, illetve annak községi tulajdonban levő berendezési tárgyainak rendeltetésszerű használata és védelme.

(2) A közterület és az azon elhelyezett berendezési tárgy rendeltetésellenes használata vagy szándékos megrongálása, elcsúfítása, beszennyezése t i l o s .

12.  § (1) A képviselő-testület a község önkormányzati tulajdonban lévő belterületi közútjainak a balesetmentes közlekedés biztosítása, valamint ezen utak állagmegóvása érdekében a mezőgazdasági gépek, gépjárművek, valamint kiemelt útszegéllyel rendelkező utcákban a tehergépkocsik közterületen történő tárolását m e g t í l t j a.

(2) A tehergépkocsik közterületen történő tárolása is csak abban az esetben lehetséges, ha a jármű tulajdonosa, használója (a továbbiakban tulajdonos) olyan tároló helyet épít ki saját költségén és a saját ingatlana előtt, amely sem közlekedési, sem az út állagmegóvása szempontjából nem kifogásolható és környezetszennyezést nem okoz.

(3) A tulajdonosnak a tároló hely kialakításához a Hivatal műszaki főelőadójának az előzetes szakvéleményét be kell szereznie.

A zöldterület igénybevétele

13.  § (1) Zöldterületet csak rendeltetésének megfelelően lehet használni, azokat más célra igénybe venni csak rendkívül indokolt esetben és ideiglenesen, a polgármester engedélyével lehet.

(2) A zöldterületnek az (1) bekezdésében megjelölt igénybevétele esetén a kijelölt területet a használat után az igénybevevő köteles az eredeti állapotában helyreállítani, vagy ha az nem lehetséges, az okozott kárt megtéríteni.

(3) Az ideiglenes használat alatt az igénybevevő fát vagy más növényt nem vághat ki, a növényzetet minden módon megóvni, és szakszerűen kezelni köteles, a meglevő műszaki berendezést vagy más közterületi berendezési tárgyat még részlegesen sem szüntetheti meg, vagy alakíthatja át.

A közterületen történő szeszesital fogyasztásról

14.  § (1) A szeszesitalt közterületen fogyasztani t i l o s .

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt tilalom nem vonatkozik a közterületen elhelyezett és ott közvetlen kiszolgálást végző árusítóhelyekre, az alkalmi rendezvényekre kitelepült (piac, vásár, majális stb.), valamint idegenforgalmi területen levő alkalmi jellegű egyéb egységekre.

(3) A (2) bekezdésben említett alkalmi szeszesital árusításhoz a polgármester engedélye szükséges, ezen tényt azonban előzetesen a rendőrhatósághoz és a vámhatósághoz be kell jelenteni.

A közterületen történő zenélésről

15.  § (1) A polgármester engedélye alapján utcai zenélést végezhetnek zenész csoportok, illetve zenészek rendezvényekhez nem közvetlenül kapcsolódó alkalmakkor is.

(2) Az utcai zenélés céljára nagy hangerejű zeneszerszámok, erősítő, gépzene alkalmazása, nagyobb létszámú csoportok működése t i l o s . A tilalom nem vonatkozik az előre meghatározott programokban hivatalosan fellépőkre.

(3) Kéregető jellegű utcai zenélés, valamint a gépkocsikban indokolatlan hangerővel történő zenehallgatás t i l o s . Megengedett azonban a vállalkozó igazolvánnyal rendelkező zenészek, illetve működési engedéllyel ellátott együttesek pénzkereső zenélése.

16.  § (1) Az utcai zenélés a közízlést nem sértheti.

(2) 22 óra és 06 óra között mindennemű utcai zenélés és közterületen történő indokolatlan zajkeltés t i l o s . Utcabált - külön engedély mellett - 24 óráig lehet tartani.

(3) Az utcai zenészek működését, a jelen rendeletben foglalt rendelkezések betartását a rendőrség, valamint a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott dolgozója ellenőrizheti, szükség esetén betilthatja, vagy korlátozhatja tevékenységét.

A hirdetmények elhelyezéséről és eltávolításáról

17.  §3

18.  §4

Köztéri emlékművek és szobrok állítása

19.  § Emlékmű felállítását csak az itt állandó lakóhellyel rendelkező magánszemély, vagy székhellyel, illetve telephellyel rendelkező szervezet kezdeményezheti.

20.  § (1) Az emlékmű által ábrázolni vagy megörökíteni kívánt személy, tárgy vagy esemény összefüggésben kell, hogy álljon Őcsénnyel vagy annak lakosságával, illetve országos jelentőségűnek kell lennie.

(2) Az emlékmű vagy annak jelentése mások jogát, jogos érdekét, becsületét nem sértheti, nem lehet alkalmas faj, nem, felekezet elleni gyűlölet szítására.

21.  § (1) Az emlékmű állítására irányuló indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az emlékmű felállítását megelőzően be kell szerezni a szükséges szakhatósági engedélyeket.

A közterületek vagy burkolataik felbontásának rendje

22.  § (1) A közterület vagy annak burkolata építési, közmű-elhelyezési vagy javítási, szerelési célú megbontásához a polgármester engedélyét kell kérni.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) bontást végző vagy kiviteleztető személy vagy szervezet, továbbá a közterületet vagy annak burkolatát helyreállító megnevezését és címét,

b) a bontás céljának megjelölését,

c) a tervezett bontás pontos helyét,

d) a felbontandó terület méreteit,

e) a felbontandó burkolat fajtáját,

f) a tervezett munkálatok megkezdésének és befejezésének időpontját,

g) amennyiben a bontásra kerülő burkolat aszfalt, annak átmeneti gyűjtésére, hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozó adatokat.

(3) Az engedélyt - az azonnali beavatkozást, illetve veszélyelhárítást igénylő eseteket kivéve - a burkolatbontást legalább 30 nappal megelőzően kell benyújtani.

23.  § (1) A polgármester a felbontási engedélyt - melyet indokolt esetben újabb határnap tűzésével egy ízben meghosszabbíthat - határnap megjelölésével adja ki, amelynek bekövetkeztéig az engedélyesnek a közterületet és annak burkolatát is saját költségén helyre kell állítania.

(2) Amennyiben az engedélyes nem megfelelő ütemben végzi a burkolatok fel- bontását vagy a helyreállítás neki felróható okból marad el, a helyreállítást a kérelmező költségén kell elvégeztetni.

24.  § (1) A nagyobb útépítési, útjavítási, magas- és mélyépítési, közműépítési és felújítási, illetve szerelési vagy áthelyezési munkálatok megkezdése előtt az engedélyben elő kell írni a valamennyi érintett szakhatósággal történő egyeztető tárgyalás megtartását, az egyes részmunkák időpontjának és műszakilag helyes végrehajtása, a más tulajdonában levő ingatlan, ingóság, növényzet, berendezés vagy közmű sértetlenségének, üzemelésének biztosítása érdekében. Az érintettek nyilatkozatát írásban kell felfektetni.

(2) Az engedélyes az (1) bekezdésben megjelölt felbontás megkezdése előtt 8 nappal értesíteni köteles az érintett terület közvetlen környezetének lakóit, intézményeit és egyéb ingatlan-használóit.

(3) Amennyiben a közterület-felbontási munka teljes útlezárást igényel - és az út szélessége ezt lehetővé teszi - az engedélyes legalább egy forgalmi sáv (3 m) szélességű útvonal átjárhatóságát köteles biztosítania a megkülönböztetett jelzést használó járművek részére.

25.  § (1) A község területén 22 órától reggel 6 óráig zajjal járó bontási munkálatok nem végezhetők.

(2) A zöldterületeken végzett felbontási és helyreállítási munkák során - lehetőség szerint - biztosítani kell a fák és az évelő növények gyökérzetének védelmét.

(3) A zöldterületet vagy a növényzettel nem borított burkolatlan közterületet is eredeti állapota szerint kell helyreállítani. Zöldterület esetén a füvesítést és a növényzet pótlását, burkolatlan közterület esetén a visszatemetést, döngölést, elsimítást kell érteni.

(4) Az engedélyes köteles a munkahely és a felvonulási terület állandó tisztántartásáról gondoskodni, a fölösleges földet, szemetet, törmeléket folyamatosan elszállítani.

26.  § (1) Amennyiben a bontási mélység az 5 cm-t meghaladja vagy a munkaterület csak nagyobb nehézséggel kerülhető ki a gyalogos vagy kerékpáros forgalom által, vagy ez közlekedési szempontból veszélyes lenne, az engedélyesnek biztosítania kell a legalább egyirányú gyalogos vagy kerékpáros útvonalat a bontás áthidalásával.

(2) 30 cm-nél nagyobb mélységű bontás esetén a balesetek ellen oldalkorlátok, illetve szalagok, sötétedés után pedig közút felbontásánál jelzőlámpa kihelyezésével is védekezni kell.

Járdák, zöldterületek tisztántartása

27.  § (1) A tulajdonos köteles gondoskodni

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(2) Téli időszakban, vagy amikor a hőmérséklet fagypont alá száll, a használónak gondoskodnia kell a járdaszakasz hótól történő letisztításáról, illetve jegesedés esetén csúszásmentesítéséről.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt csúszásmentesítéshez kizárólag homok, kőpor, fűrészpor, hamu, finom salak vagy apró faforgács használható. Erre a célra visszamaradó darabos, durva vagy bomló anyag nem alkalmazható.

28.  § (1) Az ingatlan használója köteles gondoskodni arról, hogy az épülete tetőzetéről az esővíz, a hólé a járdára ne csurogjon.

(2) Havat, jeget a háztetőnek a közterület felé eső oldaláról csak olyan időszakban szabad letisztítani, amikor a forgalom lecsökkent. A tisztítás idejére a járdát le kell zárni, és a járókelőket alkalmas módon figyelmeztetni kell az áthaladás veszélyességére.

(3) Az ingatlanról a víz elvezetése a közterületen levő zárt csatornába vagy nyílt csapadékvíz-elvezető árokba, csak zárt vezetékben, vagy a járdaszint alatti folyókákban történhet, amennyiben ezt a folyás-fenékszint lehetővé teszi.

(4) A csapadékvíznek a járdán vagy a zöldterületen történő felgyülemlését, felszíni átfolyását a tulajdonosnak vagy a használónak meg kell akadályoznia.

29.  § (1) A használónak biztosítania kell a csapadékvíznek mind az úttest, mind pedig a zöldterület felől a csapadékvíz-elvezető árokba vagy zárt csatornába történő szabad lefolyását.

(2) A zárt csapadékvíz-elvezető csatornák, az úttest alatti átereszek, az iszap-fogók rendszeres tisztításáról, továbbá a nyílt árkok nyitásáról, a meglévő árkok szükség szerinti szintezéséről, a rézsűk első ízbeni kialakításáról az Önkormányzat köteles gondoskodni.

30.  § (1) A zöldterületek - kivéve a (2) bekezdést - gondozása, fákkal, virágokkal történő betelepítése az Önkormányzat feladata.

(2) Az ingatlan használója folyamatosan gondoskodik az ingatlana előtti fák lenyeséséről, az élő sövények, virágok gondozásáról.

(3) Zöldterületre történő fa ültetéséhez, illetve zöldterületen történő fa kivágásához a jegyző engedélye szükséges. Fakivágás engedélyezése esetén a kivágott fa pótlását egyidejűleg elő kell írni, melynek megtörténtét a Hivatal ellenőrizi.

31.  § (1) A községben lévő zöldterületet csak rendeltetésének megfelelően szabad használni. Más célra igénybe venni csak rendkívül indokolt esetben lehet, az eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége mellett.

(2) A zöldterületen a növények leszedése, megcsonkítása, a felszerelési tárgyak rongálása, a fákon történő hirdetés, hirdetmény elhelyezése, a zöldterület más módon történő rongálása, valamint a védett állatok bármely eszközzel történő zavarása és pusztítása t i l o s .

(3) Gépjárművel a zöldterületre behajtani t i l o s, ettől eltérni csak a polgármester előzetes engedélyével lehet.

Az önkormányzati utak tisztántartása

32.  § A közforgalmú közlekedés céljára szolgáló autóbuszok megállóinak, járdaszigeteinek, váróhelyiségeinek, a vasútállomás megközelítésére, és személygépkocsik parkolására szolgáló közterületek rendszeres tisztántartásáról, az ott keletkezett hulladék eltávolításáról az Önkormányzat gondoskodik.

33.  § (1) Ha a községi vagy az állami közutak jármű üzemelése következtében szennyeződnek (pl. olajfolyás) a jármű vezetője köteles a szennyeződést haladéktalanul eltávolítani.

(2) A közterületen bármilyen anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítmányból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzék. Ha szállítás közben a rakományból a közterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézője, illetőleg a jármű üzembentartója azt köteles azonnal eltávolítani, illetve a további szennyeződést megakadályozni.

(3) Bármilyen szállítmány fel- vagy lerakodása esetén keletkező szennyeződést - közvetlenül a fel- vagy lerakodás elvégzése után - annak előidézője köteles eltakarítani.

IV. Fejezet

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK, A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME, A ZAJVÉDELEM

A vizek minőségének védelme

34.  § (1) A község ivóvízellátását szolgáló kutak védterületén belül, illetve annak környékén környezetre ártalmas fertőző, vagy bármilyen szennyező anyagot tárolni, talajba juttatni t i l o s .

(2) Használaton kívüli ásott kútba szennyvizet, csapadékvizet bevezetni, hulladékot elhelyezni szigorúan t i l o s .

(3) A község közigazgatási területén ásott vagy fúrt kutat készíteni, létesíteni kizárólag engedély alapján lehet.

(4) A kutak (ásott és fúrt) és vízvezetékek környékén istállót, ólat, emésztőgödröt, csak a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott védőtávolságok betartásával lehet létesíteni és fenntartani.

35.  § (1) T i l o s a szennyvizet élő vizekbe, csapadékvíz-elvezető csatornába, árokba bevezetni, közterületre vagy a szomszédos ingatlanra kifolyatni vagy kiönteni, a vizek partján elhelyezni.

(2) Szennyvízcsatornával ellátott területen belül lakóépületekre használatbavételi engedély a szennyvízcsatornára történő rákötést követően adható ki, míg szennyvíz-csatornával el nem látott területen szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített zárt szennyvíztárolóban lehet gyűjteni, elhelyezni.

(3) Szippantott házi szennyvizet a község közigazgatási területén földre kiengedni t i l o s, elhelyezése csak a fogadásra alkalmas szennyvíztisztító-telepen lehetséges.

(4) A természetes vizek, vízfolyások közelében t i l o s a járművek, valamint növényvédelmi célokat szolgáló vegyszeres edények, tartályok mosása, tisztítása, állatok fürdetése.

A levegő tisztaságának védelme

36.  § (1) A levegő tisztaságának védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységek esetében, a mellékletben meghatározott kiterjedésű védelmi övezetet kell kialakítani e rendelet hatálybalépését követően létesített új légszennyező források körül.

(2) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése t i l o s .

(3) Hulladék (háztartási, közületi, veszélyes hulladék) nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése t i l o s .

37.  § (1) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése t i l o s , kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) Avart, kerti hulladékot lehetőség szerint komposztálni kell, ennek hiányában belterületen tavasszal és ősszel a hulladékgazdálkodási rendeletnek megfelelően a lakossági lomtalanítási akció keretében lehet a hulladékot elhelyezni.

(3) A belterületen a hulladék elégetése t i l o s .

Zajvédelem

38.  § (1)5 A község belterületén a megengedettnél nagyobb zajt okozó - szolgáltató jellegű - hangosító berendezések üzemeltetéséhez a körzetközpont jegyzőjének engedélye szükséges.

(2) Vállalkozói tevékenység gyakorlását, vendéglátó-ipari egységek zeneszolgáltatását a lakókörnyezet zavarása nélkül kell megoldani.

(3) Zajkeltő berendezést üzembe helyezni, illetve meglévő berendezést üzemeltetni csak úgy szabad, ha attól származó zajterhelés nem haladja meg a vonatkozó zajterhelési határértéket.

(4)6 Üzemi jellegű, illetve szolgáltató létesítmény telepítése, bővítése és üzemeltetése során be kell tartani a 284/2007. korm. és a 8/2002..(III.22.) KöM-EüM. számú rendeletben foglalt előírásokat.

(5)7

39.  §8

40.  §9

41.  §10

V. Fejezet

NÖVÉNYVÉDELEM

42.  § (1) A használó - saját ingatlanán belül - szőlőt, gyümölcsöt, egyéb fát és bokrot a (4) bekezdés kivételével az alábbi legkisebb ültetési (telepítési) távolságok betartásával ültethet ingatlana határától:

a) belterületen;

1. szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 1,00 méter,

2. 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,50 méter,

3. 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 4,00 méter,

b) külterületnek;

1. gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor esetében 0,80 méter,

2. minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 1,50 méter,

3. birs, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter,

4. törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3 méter,

5. vadalanyra oltott almafa- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter,

6. cseresznyefa esetében 5,00 méter,

7. dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 6,00 méter.

c) külterületnek - amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös - szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglal ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

1. 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 0,80 méter,

2. 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,20 méter,

3. 2 méternél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,00 méter,

4. fa esetében 8,00 méter.

(2) Nem ültethető belterületi ingatlanra, közterületre az alábbi fafajta: hím ivarú nyárfa.

(3) Közút és vasút területén - szőlőtől, gyümölcsöstől - minden gyümölcs és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,50 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,50 méter távolságra lehet ültetni.

(4) Belterületen sövénykerítést az ingatlan közterülettel határos részére úgy lehet telepíteni, hogy az a közterületre ne nyúljon át, és a közlekedést ne zavarja.

43.  § (1) Az önkormányzat elrendelheti az e rendelet hatálybalépését követően - a 42. § -ának (1) bekezdésében meghatározott telepítési távolságon belül - telepített szőlő, gyümölcs, egyéb fa, bokor eltávolítását (kiásás, áttelepítés).

(2) Az (1) bekezdésben rögzített hatáskör gyakorlásával a képviselő-testület a polgármestert bízza meg.

VI. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44.  §11

45.  §12

46.  § (1) A rendeletet a Képviselő-testület a 2004. március 31.-i ülésén alkotta meg.

(2) A rendelet 2004. május 1-én lép hatályba.

(3) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szabályai szerint a jegyző gondoskodik.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztaság fenntartásáról szóló 5/1991.(V.9) ÖKR., az ezt módosító 4/1995.(III.01.) ÖKR., az 1/1998.(II.13.)Ökr. 8/1998.(XII.10.) Ökr. A 7/2002.(VI.1.) Ökr. a közterületek használatáról szóló 1/1991. (I.31.) ÖKR., valamint az ezt módosító 1/1998.(II.13.) ÖKR., és a 8/2002. (VI.01.) ÖKR. számú rendeletek hatályukat veszítik.

47.  § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.13

Guzsván István polgármester

Pollák Csaba jegyző

1

Hatályon kívül helyezte a 21/2008.(X.7.) rendelet. Hatálytalan 2008.11.01-től.

2

Hatályon kívül helyezte a 21/2008.(X.7.) rendelet. Hatálytalan 2008.11.01-től.

3

Hatályon kívül helyezte a 9/2017.(XII.1.) rendelet. Hatálytalan 2018.01.01-től.

4

Hatályon kívül helyezte a 9/2017.(XII.1.) rendelet. Hatálytalan 2018.01.01-től.

5

Módosította a 21/2008.(X.17.) rendelet. Hatályos 2008.11.01-től.

6

Módosította a 21/2008.(X.17.) rendelet. Hatályos 2008.11.01-től.

7

Hatályon kívül helyezte a 21/2008.(X.17.) rendelet. Hatálytalan 2008.11.01-től.

8

Hatályon kívül helyezte a 21/2008.(X.17.) rendelet. Hatálytalan 2008.11.01-től.

9

Hatályon kívül helyezte a 21/2008.(X.17.) rendelet. Hatálytalan 2008.11.01-től.

10

Hatályon kívül helyezte a 21/2008.(X.17.) rendelet. Hatálytalan 2008.11.01-től.

11

Hatályon kívül helyezte a 9/2012.(III.30.) rendelet. Hatálytalan 2012.04.16-tól.

12

Hatályon kívül helyezte a 9/2012.(III.30.) rendelet. Hatálytalan 2012.04.16-tól.

13

Beiktatta a 13/2009.(VI.26.) rendelet. Hatályos 2009.07.01-től.