Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában kapott feladatkörében eljárva a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  1.§ (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§.-ában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában 32.§ (3) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában 37/A.§ (3) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1) és (2) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

1. Őcsényben lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokra,
   
2. bevándorlási engedéllyel rendelkező Őcsényi személyekre,
3. letelepedési engedéllyel rendelkező Őcsényi személyekre,
4. a Őcsényben élő hontalanokra,
5. a 4. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében – az a) – d) pontban foglaltakon túlmenően - az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Őcsényben tartózkodó állampolgáraira,
6. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.). 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározottakra,
7. a magyar hatóság által menekültkén, vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2)[1] Az e rendeletben meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását a képviselő-testület:

a)Szociális Bizottságra ruházza át:

aa) Ápolási díj méltányos

ab) önkormányzati segély

ac) Eseti gyógyszer kiadási támogatás

ad) szociális tűzifa

ae) Bursa Hungarica támogatás

af) Rászorulók karácsonyi támogatása.

b) Polgármesterre ruházza át:

ba) Étkeztetés (szoc.).

    bb) méltányossági közgyógyellátás

    bc) Önkormányzati kölcsön temetési költségek csökkentésére.

A köztemetés a Szoctv. 48.§ értelmében a polgármester hatásköre.

(3) A szociális alapszolgáltatások közül az e rendelet 38.§. b) pontjában meghatározott jogköröket a Szekszárd és Környéke Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulásra, a 38.§. c.) pontjában meghatározott jogköröket a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulásra ruházza.

2. § E rendelet alkalmazása során:

1. elemi kár: tűz, robbanás, vihar, víz és egyéb természeti kár, talajsüllyedés, földrengés;
2. lakcím: az az állandó lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol a kérelmező életvitelszerűen lakik.
3. létfenntartást veszélyeztető helyzet:

da) hosszantartó egy hónapot meghaladó betegség miatti jövedelem-kiesés,

db) keresettel, jövedelemmel nem rendelkező időtartam,

dc) átmeneti, nehéz anyagi helyzet;

4. személy: a magyar állampolgáron kívül az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként elismert személy, a hajléktalan;
5. tartásra köteles és képes személy: az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróságtartásra kötelezett;
6. hajléktalan: a rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon személy, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti;
7. nyugdíjszerű ellátás: saját jogú öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, előnyugdíj, rokkantsági nyugdíj, átmeneti szociális járadék, rendszeres szociális járadék.
8. vagyon: ha a szoc. törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
   
8. ha) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy
   
8. hb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
   

2. Eljárási rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazása során a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket) rendelkezéseit az Szoctv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

4. § (1) A bejelentett lakóhellyel nem rendelkező hajléktalan személynek – rászorultság esetén – joga van az e rendeletben meghatározott ellátások igénybevételére, ha a kérelem benyújtásakor Őcsény községet jelölte meg tartózkodási helyeként.

(2) A polgármester tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulóknak önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) A polgármester a (2) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedésről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg kérnie kell a kifizetett önkormányzati segély megtérítését.

5. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: hivatal) kell benyújtani, de az ellátások hivatalból is megállapíthatóak.

(2) Az 1.§ (3) bekezdésében meghatározott ellátások esetében a kérelmet az ellátást nyújtó intézmény vezetőjénél, illetve gondozónőnél kell benyújtani.

 (3) A szociális ellátás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a kérelmező és családja jövedelmi, vagyoni helyzetéről szóló igazolást vagy nyilatkozatot;

     b) a TAJ-számot,

     c) az adószám igazolását, 

     d) a havi kiadásokat igazoló számlákat, szerződéseket,

e) étkeztetés igénybe vétele során a szükséges orvosi igazolást, valamint a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 22. §-ában meghatározott szociális rászorultságot igazoló iratokat.

 (4) Ha kérelmező és családtagjai jövedelme egyéni vagy társas vállalkozásból ered, annak összegét adóbevallással vagy az állami adóhatóság igazolásával kell bizonyítani.

(5) Amennyiben a kérelmező a szükséges iratokat nem csatolja, a kért adatokat nem közli, vagy a kérelmében valótlan adatokat közöl, a Ket. 51. §-ában meghatározott eljárásnak van helye.

6. § (1) A szociális ellátások biztosítását megelőzően a kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeinek tisztázása céljából a hivatal ügyintézője helyszíni ellenőrzést tart, melyről jegyzőkönyvet (környezettanulmány) készít.

(2) Nem kell környezettanulmányt felvenni:

a) ha a kérelmező körülményeit a hivatal szociális ellátási ügyben féléven belül vizsgálta és nem feltételezhető, hogy abban lényeges változás következett volna be,

               b) a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatos ügyekben.

(3) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (pl. anyagi, jövedelmi helyzetében pozitív változás) megváltozásáról köteles - a változást követő 15 napon belül - a hivatalnál bejelenteni.

7. § (1) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet előírásai szerint elsősorban bankszámlára utalással, vagy - a hatáskört gyakorló döntése esetén - házipénztári kifizetéssel történik.

(2) Az önkormányzati segélyt a hatáskör gyakorlója, döntésének kézhezvételét követő három munkanapon belül kell kifizetni. A támogatás utalásáról és a kifizetéséről a község jegyzője gondoskodik.

8. §  Ha a rendszeres pénzellátásra jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó ellátást teljes összegben folyósítani kell, míg az ápolási díj esetében - ápolt személy halála esetén – a díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

9. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szoctv. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Ha a helyi képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét, amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme a nyugdíjminimum

1. 50 %-a alatt van, elengedheti,
2. 50-100 %-a között van, csökkentheti,
3. 100-150 %-a között van, részletfizetést engedélyezhet, melynek időtartama maximum 12 (tizenkettő) hónapig terjedhet.

II. Fejezet

A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

10. § (1) A szociális hatáskör gyakorlója szociális rászorultság esetén a kérelmező (jogosult) számára pénzbeli ellátásként aktív korúak ellátását, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, önkormányzati segélyt, eseti gyógyszerkiadás támogatását, méltányossági ápolási díjat és önkormányzati kölcsönt temetési célra állapíthat meg.

(2) Az önkormányzati segély és a lakásfenntartási támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható.

3. Aktív korúak ellátása

11.§. (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére Őcsény. Község önkormányzata az Szoctv. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

 (2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat.

4. Rendszeres szociális segély

12.§. (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a Szoctv. 37.§ (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti feltételeknek megfelel, továbbá

1. háziorvosa igazolása szerint tartósan beteg és emiatt közfoglalkoztatásban való részvételre egészségügyileg alkalmatlanná nyilvánítottak,
2. fogyatékos gyermeket nevel, és nem részesül ápolási díjban,
3. súlyos, tartósan beteg hozzátartozóját ápolja, és nem részesül ápolási díjban,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Az Szoctv. 37. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy (a továbbiakban: jogosult) a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Családsegítő Szolgálattal, mint a települési önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását szakorvosi igazolással kell igazolni.

5. Az együttműködés eljárási szabályai

13. §.  A jogosultat együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik:

a)   a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett,

b)   részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,

c)   megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d)   eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e)   meg kell jelennie legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f)    folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel,

 g)   ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.

6. Az együttműködésben résztvevő szervek eljárása

14.§. (1) Az önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:

a) az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére,

  
2. az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja az önkormányzatot.
   

(2) A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre.

15. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv az Szoctv. 37/A. § (1) - (2) bekezdése szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:

1. nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,
2. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
3. tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,
4. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,
5. folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
6. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,
7. jelzi a jegyzőnek ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
8. az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
9. a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.

(2) A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja:

1. az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
2. a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szoctv. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,

7. A beilleszkedést elősegítő programok típusai

16. § (1)     A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

1. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
3. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

(2) A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

17. § (1) A beilleszkedési program elkészítésében szakértő közreműködését lehet igénybe venni.

(2) A Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők:

a) munkaképesség-javító programok: munkára és pályára állítási, pályakorrekciós csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési  tréningek, tanfolyamok,

b) egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység,

c) közösségi szakmai programok,

d) csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, kommunikációs tréning,

e) tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs.

8. Az együttműködési kötelezettség

megszegésének esetei

18.§. (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:

a)  a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,

b)  nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c)  nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d)  személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e)  nem jelenik meg legalább három havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f)  az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot a együttműködésre kijelölt szervvel.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.

(3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

9. Méltányossági ápolási díj

19. § (1) Ápolási díj a Szoctv. 41. §-ának (1) és a 43/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően annak a közeli hozzátartozónak is meg kell állapítani méltányosságból, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át.

(2) Az ápolási díj összege a nyugdíjminimum 80 % -a.

20. §  Nem állapítható meg ápolási díj a hozzátartozó részére méltányosságból sem; a Szoctv. 42. § -ának (1) bekezdésében foglalt esetekben.

 21. § (1) A jogosultság feltételeit kétévente felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat nyomán megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, a jogkör gyakorlója a megállapított ellátást továbbfolyósítja, ellenkező esetben intézkedik az ellátás folyósításának megszüntetése iránt.

(2) Nem kell felülvizsgálni azon ellátásokat, melyeket a tárgyév március 31-éig követően állapítottak meg.

22. § (1) A polgármester illetve a jegyző felkérheti a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási Társulást, hogy e rendelet 19. § (1) bekezdése alapján méltányossági ápolási díjban részesült nagykorú személyek gondozási, ápolási kötelezettségei teljesítésének tisztázása érdekében évente egy alkalommal végezzenek ellenőrzést.

 (2) Az ellenőrzés tényéről és a megtett összefoglaló megállapításról helyszíni feljegyzést kell készíteni, melyet az ápolttal alá kell íratni. Az így elkészült helyszíni feljegyzést a hivatalnak meg kell küldeni.

10.  Önkormányzati segély

23 § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Önkormányzati segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg.

(3) Az önkormányzati segély legkisebb összege alkalmanként 1.000.- Ft, legmagasabb összege 10.000.- Ft.

24. § (1) A tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a hatáskör gyakorlója az év során folyósítandó többszöri segély kifizetéséről is dönthet, meghatározva az alkalmanként kifizetésre kerülő összegeket (időszakos önkormányzati segély).

(2) Az önkormányzati segély természetbeni ellátásként is nyújtható.

25.§ (1) Kérelemre és hivatalból indult eljárás esetében is a jogkör gyakorlója dönthet az önkormányzati segély természetben történő nyújtásáról.

(2) Önkormányzati segély az alábbi természetbeni juttatásként biztosítható:

            a) lakossági elektromos áram,

            b) lakossági földgáz,

            c) lakossági ivóvíz,

            d) lakossági szennyvíz,

            e) tűzifa.

(3) A 25.§ (2) bekezdés a)-d) pontjaiban szereplő esetekben a segély összege a szolgáltatónak közvetlenül kerül átutalásra számla ellenében.

(4) A 25.§ (2) bekezdés e) pontja esetében számla ellenében a tűzifát szállító vállalkozás részére kerül átutalásra a segély összege, vagy az önkormányzat egytételben megvásárolt tűzifából biztosít a jogkör gyakorlója által előírt mennyiséget.

26.§ (1) A természetbeni önkormányzati segély esetében a rendelet 23.§ és 24.§-át kell megfelelően alkalmazni a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2)  Természetben nyújtott tűzifa esetében a 23.§ (3) bekezdésében szereplő összegek 400%-a alkalmazható.

27. § (1) Önkormányzati segélyt temetési költségek részbeni biztosítására kell megállapítani annak a kérelmezőnek, akinek a családjában figyelembe vehető egy főre jutó jövedelme nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 400 %-át, egyedülálló esetén 500 %-át.

(2) A helyben szokásos, átlagos temetés költsége 150.000.- Ft.

(3) A segély összege minden igénylő esetében egységesen az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb  összegének 120%-a, amely azonban nem lehet kevesebb a mindenkori helyben szokásos átlagos temetési költség  10% -nál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

 28. § (1) A segély iránti kérelemhez – melyet legkésőbb a temetést követő 30 napon belül kell benyújtani - mellékelni kell a segélyt kérő, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, A kereseti, jövedelmi viszonyt igazoló iratok csatolására nincs szükség, - kivéve az (2) bekezdésben foglaltakat -  e tekintetben elegendő a kérelmező nyilatkozata.

(2) Kivételes rászorultság esetén a kérelmezőnek csatolnia kell a jövedelem igazolásokat.

(3) Nem részesülhet temetési segélyben az a személy, aki temetési kölcsönben részesül.

11. Eseti gyógyszerkiadás támogatása

29. § (1) A hatáskör gyakorlója eseti gyógyszerkiadási támogatásban részesíti kérelmére azon személyt;

1. aki estenként egy-egy betegsége miatt jelentkező magas gyógyszerkiadást jövedelmi helyzete miatt nem képes megfizetni, és
2. kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 % -át, egyedülálló esetén 200 % -át, feltéve, ha a gyógyszerköltség estenként meghaladja az 5.000.- Ft-ot.

(2) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a hivatal szociálpolitikai ügyintézőjénél kell benyújtani, melyhez csatolni kell a gyógyszertár által kiállított számlát, illetve – az önkormányzat által folyósított rendszeres szociális ellátásban részesülők kivételével - a család jövedelem-igazolásait.

(3) Nem kaphat támogatást a kérelmező, ha közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik.

12. Önkormányzati kölcsön temetési célra

30. § (1) A hatáskör gyakorlója temetési célra önkormányzati kölcsönben részesíti azt a kérelmező személyt, aki az elhunyt személy eltemettetéséről köteles lenne ugyan gondoskodni, de arra anyagi helyzete miatt nem képes, feltéve, ha;

1. kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum  150 % -át, egyedülálló esetén a 200 % -át,
 
2. ingatlannal rendelkezik és

c)  a kölcsönszerződés feltételeit magára nézve kötelezően elfogadja.

(2) A önkormányzati kölcsönt temetési célra a kérelmező nem kapja kézhez, a számla kifizetését a hivatal végzi.  A temetéshez nyújtandó maximális kölcsön a helyben szokásos átlagos temetési költséget nem haladhatja meg

 (3) A kérelemhez mellékelni kell a család egy főre jutó kereseti-jövedelmi igazolását.

 (4) A temetési kölcsön 12 (tizenkettő) hónapra adható

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

31. § A szociális hatáskör gyakorlója szociális rászorultság esetén a kérelmező (jogosult) számára természetbeni ellátásként szociális tűzifa, rászorulók karácsonyi támogatása köztemetés és méltányossági közgyógyellátást állapíthat meg.

13. Szociális tűzifa

32.§ (1) A szociális tűzifa juttatását a 10. Önkormányzati segély alcím 23.§-26.§ rendelkezéseit kell alkalmazni az ezen alcím 32.§-33.§-ban szereplő eltérésekkel.

(2) A szociális tűzifa juttatás esetén a rászorultat előnyben kell részesíteni amennyiben:

            a) aktív korúak ellátásában,

            b) időskorúak járadékában,

            c) Lakásfenntartási támogatásban részesül.

(3) Háztartásonként legfeljebb 2m³ tűzifa adható.

 33.§ (1) Az Önkormányzat által egytételben vásárol tűzifa kiszállításáról a segélyezett köteles gondoskodni, kivéve, a hivatalból történő segélyezést, mely esetében a kiszállítást az önkormányzat végzi.

(2) Az átadás átvételt minden esetben írásban kell dokumentálni, mely az alábbiakat tartalmazza:

  a) segélyezett nevét és lakcímét,

  b) a döntés határozatszámát,

  c) a kiszállított mennyiséget erdei köbméterben,

  d) átadás dátumát,

e) átadó nevét és aláírását,

f) átvevő nevét és aláírását.,

14. Rászorulók karácsonyi támogatása

34. § (1) A hatáskör gyakorlója önkormányzati segély szabályai szerint, egyösszegű karácsonyi támogatást állapíthat meg hivatalból, amennyiben a község önkormányzatának költségvetésében erre elkülönített keret áll rendelkezésre,.

(2) A karácsonyi támogatás összege maximum 5.000.- Ft, melyet természetbeni ellátás formájában kell nyújtani.

15. Köztemetés

35. § (1) A hatáskör gyakorlója a köztemetést a Szoctv. 48. § -ában meghatározottak szerint állapítja meg és biztosítja.

 (2) A hatáskör gyakorlója a köztemetés költségeit részben vagy egészben elengedheti, ha a temetésre kötelezett személy saját ingatlannal nem rendelkezik, és kérelmező illetve családja egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 50%-át.

16. Méltányossági közgyógyellátás

36. § (1) A Szoctv. 50. §-ának (1) - (2) bekezdéseiben foglaltakon kívül, méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, feltéve, ha havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri a nyugdíjminimum 20 % -át.

(2) A szociális hatáskör gyakorlója (1) bekezdésben meghatározott értékhatártól különösen indokolt esetben – mint például: súlyos, krónikus betegség, 3 vagy több eltartott,– eltekinthet, ha;

1. kérelmező családjában már van közgyógyellátásban részesülő személy és együttes havi gyógyító ellátásuk költsége, vagy az egyedül élő kérelmező havi gyógyító ellátásának költsége meghaladja a háztartás vagy az egyedül élő kérelmező havi összjövedelmének 20 %-át.
2. kérelmező számára szükséges gyógyászati segédeszköz beszerzési ár eléri vagy meghaladja a család havi összjövedelmének 50 %-át.

37. § (1) Közgyógyellátásra való jogosultságban - méltányosságból - egy családból csak egy fő részesülhet.

(2) A 36.§ (1) – (2) bekezdésben foglalt eljárásra a Szoctv. 50/A. – 50/E. §-okban foglaltak az irányadóak.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

17. szociális alapszolgáltatások alapelvei

38. § Az önkormányzat a Szoctv. 57. §-ának (1) bekezdésében rögzített szociális alapszolgáltatások közül (a továbbiakban: szociális szolgáltatás):

1. az étkeztetést önállóan,
2. a családsegítést, a közösségi ellátások, és az utcai szociális munkát a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás által fenntartott Humánszolgáltató Központ bevonásával,
3. a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a Szoctv. 65/F.§. (1) bekezdés a.) és c.) pontjában szereplő nappali ellátást a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás által fenntartott Szociális Központ (a továbbiakban: Szociális Központ) bevonásával biztosítja.

39. § (1) A személyes gondoskodás megállapítása iránti kérelmet a 38.§. b) pontjában meghatározottakat a Humánszolgáltató Központ vezetőjénél, a 38.§. c.) pontjában meghatározottakat a Szociális Központ vezetőjénél, étkeztetés igénybevétele esetében a Hivatalnál kell benyújtani.

 (2) A rendelet 38.§. a) pontjában meghatározottak esetében az ellátás iránti kérelemről a Humánszolgáltató Központ vezetője, míg a rendelet 38.§. c) pontjában meghatározottak esetében az ellátás iránti kérelemről a Szociális Központ vezetője dönt.

(3) A szociális szolgáltatások intézményi  térítési díjait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A személyi térítési díjak megállapításakor a szociális rászorultságot, a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, a családban egy főre jutó jövedelmet, kell figyelembe venni.

40.§ (1) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetőleg a törvényes képviselőjével szerződést kell kötni. A szerződés tartalmazza:

a) az intézményi ellátás időtartamát (határozott, vagy határozatlan időtartam megjelölésével),

b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, körét,

c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat.

(2) A jogosultak érdekvédelmére vonatkozó részletes szabályokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(3) Az intézményi jogviszony megszüntetésére, illetve szüneteltetésére a Szoctv. 100.§-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

41. § (1) A szociális szolgáltatás után fizetendő havi térítési díjat utólag, minden hónap 10. napjáig kell befizetni.

(2) A személyi térítési díj összegéről - az Szoct. 117. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az intézmény vezetője az ellátás igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított 30 napon belül írásban értesíti a kötelezettet.

(3) Ha a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásnál a jogosult, illetőleg képviselője (gondnoka) a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, az (1) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a hatáskör gyakorlójához fordulhat. Ilyen esetben a hatáskör gyakorlója - átruházott hatáskörében eljárva - határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. A személyi térítési díj felülvizsgálata során a fentieket értelemszerűen alkalmazni kell alkalmazni.

(4) A hatáskör gyakorlója a személyi térítési díj összegét a (3) bekezdés szerint előterjesztett kérelemre akkor csökkentheti vagy engedheti el, ha a kérelmező családjában az egy főre eső rendszeres havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el vagy az ellátást igénybe vevő a térítési díjat szociális, vagyoni és lakhatási körülményeire tekintettel nem képes megfizetni

(5) A hajléktalan személyek részére – amennyiben rendszeres pénzellátással nem rendelkezik – a 44.§ szerinti étkeztetést térítésmentesen kell biztosítani.

42. § A rendelet 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátás megszűnik:

a) a jogosult, illetve hozzátartozójának az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentését követő napon,

b) ha a jogosult az ellátást – rajta kívül álló ok miatt – kettő hónapon át nem veszi igénybe,

c) ha a jogosult az igénybe vett szolgáltatás után két hónapig nem fizeti a térítési díjat,

d) a jogosult halálával.

43. § A Szociális Központ vezetője jelen rendeletben meghatározott eljárási rend nélkül köteles házi segítségnyújtásban részesíteni azt a személyt, akinek a gondozásáról ápolási díj keretében gondoskodtak, de az ápoló elhalálozott, vagy ápolási kötelezettségét nem teljesíti.

18. Étkeztetés

44. § (1) Étkeztetésben kell részesíteni azt a rászorultat, aki

1. a 65. életévét betöltötte és egyedülálló,
2. a 70. életévét betöltötte és a vele egyháztartásban élők is e kor felettiek,
3. súlyosan mozgáskorlátozott
4. munkaképességét 67%-ban elvesztette   
5. fogyatékossági támogatásban részesül,
6. pszihiátriai beteg,
7. hajléktalan
8. szenvedélybeteg,

és azt önmaga, illetve eltartottja részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani, feltéve, ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-t.

  (2) Az étkeztetés keretében az ebéd elszállításáról elsősorban a jogosult köteles gondoskodni, de – egészségi állapota, fogyatékossága miatt - kérheti a lakására történő kiszállítását is.

45. §  A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, nyilatkozatokat kell benyújtani:

a) az egészségi állapoton, illetve a betegségen alapuló szociális rászorultság esetében az azt igazoló orvosi szakvéleményt, pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt;

b) az egyedül élés igazolására a szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemben feltüntetett adatokat;

c) a súlyos fogyatékosság igazolására az Szoctv. 65/C. §-ának (6) bekezdése szerinti iratot.

19. Házi segítségnyújtás

46. § Ezen szociális alapszolgáltatási feladatot Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás által fenntartott Szociális Központ látja el.

20. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

47. § Ezen szociális alapszolgáltatási feladatot Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás által fenntartott Szociális Központ látja.

21. Nappali ellátás

48. § Ezen szociális alapszolgáltatási feladatok közül a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás által fenntartott Szociális Központ a Szoctv. 65/F.§. (1) bekezdés a.) és c.) pontjában szereplő feladatokat a Szoctv. 65/F.§.-ban foglaltak alapján látja el.

22. Családsegítés

49. § Ezen szociális alapszolgáltatási feladatot Szekszárd és Környéke Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás által fenntartott Humánszolgáltató Központ látja.

23. Utcai szociális munka

50. § Ezen szociális alapszolgáltatási feladatot Szekszárd és Környéke Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás által fenntartott Humánszolgáltató Központ látja.

24. Közösségi ellátások

51. § Ezen szociális alapszolgáltatási feladatot Szekszárd és Környéke Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás által fenntartott Humánszolgáltató Központ látja.

25. Együttműködés más szervekkel

52. § A szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése a Szociálpolitikai Kerekasztal feladata, mely évente legalább egy alkalommal tart ülést.

53.§ A Kerekasztal tagjai:

a)  a polgármester,

b)  a Szociális Bizottság elnöke,

c)   a Szociális Bizottság alelnöke,

d)   a jegyző,

e) a vállalkozó háziorvosok, vagy az általuk megbízott személy,

6. a Szociális Központ vezetője, vagy az általa megbízott személy,
7. a Humánszolgáltató Központ vezetője, vagy az általa megbízott személy,
8. a Családsegítő Központ vezetője, vagy az általa megbízott személy,
9. a Gyermekjóléti vezetője, vagy az általa megbízott személy,
10. a körzeti védőnő és
11. a hivatal szociálpolitikai ügyintézői.

V. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

54. § (1) E rendelet 2014. január 1-én lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szoctv. -ben foglaltak az irányadóak.

(3) E rendelet megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvében foglaltaknak.

(4) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg:

a) a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2010.(II.15.) rendelet hatályát veszíti. valamint

b) a gyermekvédelemről szóló 10/2006.(XI.27.) rendelet 1-2. §-a és a 1. § előtt lévő alcím hatályát veszíti.

Őcsény, 2013. december 18.

       Fülöp János                                                                            Pollák Csaba

         polgármester                                                                                     jegyző

A rendelet kihirdetve! 2013. december 20.

Pollák Csaba

jegyző

1. melléklet a .../2013.(XII.20.) önkormányzati rendelethez

a szociális alapszolgáltatások intézményi térítési díjának megállapítása