Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018.(III.5.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2018. 03. 05Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018.(III.5.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Őcsény község önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint a Tolna Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK: a rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Őcsény község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökségek és botanikai értékek (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területe.
(3) A helyi védelem célja, a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, különösen a Sárköz, mint tájegység jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(4) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(5) A helyi védelem elemei nem veszélyeztethetők, azokat nem lehet megrongálni, megsemmisítése.
(6) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja egyrészt, hogy a település karakterét meghatározó építmények, jellemző lakóházak, illetve egyéb funkciójú épületek díszes homlokzatai fennmaradjanak. Továbbá célja, hogy a természeti, táji környezetben történő művi beavatkozások illeszkedjenek a környezetbe, annak látványát, értékeit erősítsék.
2. § 1. A rendelet alkalmazásában:
a) főépület: a terület alapfunkcióját jelentő, a telek rendeltetését, az építészeti megjelenést meghatározó, általában az utcaképet adó épület.
b) áttört jellegű kerítés: melynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
c) tömör jelleg: melynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át meghaladja.
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
3. § (1) A helyi védelem feladata, hogy a védelmet igénylő építészeti örökségek és botanikai értékek meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése megtörténjen.
(2) Feladata továbbá a helyi védelem alatt álló építészeti örökség és botanikai érték károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki - természetes, vagy jogi személy - írásban kezdeményezheti, valamint erre az örökségvédelmi hatástanulmány értékleltára, a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata is javaslatot tehet.
(2) A helyi védelem alá helyezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c) fotódokumentációt,
d) helyszínrajzot,
e) a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját.
(3) A helyi védelem megszüntetése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a védett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védettség megszüntetésének rövid, szakszerű indokolását, fotódokumentációját.
(4) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész gondoskodik.
(5) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését a képviselő-testület e rendeletben állapítja meg.
(6) Helyi védelem alatt álló építmény nem bontható el. Helyi védelem alatt álló építmény bontását megelőzően a védettséget meg kell szüntetni.
5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés szakmai előkészítője a települési főépítész. Feladata a kérelmek befogadása, a kérelem tárgyával kapcsolatos szakmai véleményének írásban történő meghozatala, és a kérelem, valamint a szakmai véleményének előterjesztése a képviselő-testületi ülésen.
(2) A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében érdekeltek: a kérelmező, az érintett ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője. Az érdekelteket írásban kell értesíteni a képviselő-testületi döntésről.
(3) A helyi védelem alá helyezés, illetve a megszüntetés tényéről a lakosságot is tájékoztatni kell a település honlapján, a közterületen elhelyezett hirdető felületen és helyi lapban.
(4) Helyi védelem alatt álló ingatlan országos műemléki védelem alá kerül, úgy a védettség tényét megállapító jogszabály hatályba lépését követően a települési főépítész, annak hiányában a polgármester kezdeményezi a helyi védelem törlését.
(5) A polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:
a) a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c) fotódokumentációt,
d) helyszínrajzot,
e) a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját
3. A területi védelem meghatározása
6. § Őcsény község területén nincs helyi területi védelem alá tartozó településrész.
4. Az egyedi védelem meghatározása
7. § A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát, a védett építmény rendeltetését meghatározó jegyzéket jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A helyi védelemben részesülő építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettségének teljesítése a magasabb előírásában meghatározottakon túlmenően a védettséget megalapozó helyi érték sértetlen fennmaradásának és érvényesülésének biztosítására is kiterjed.
(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
9. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) történeti településrész;
b) műemlék területe, műemléki környezet területe
c) a régészeti lelőhely területe;
d) védett régészeti lelőhely területe és védőterülete (Római birodalom határa);
e) ökológiai folyosó területe;
f) Natura2000 terület;
g) Duna-Dráva Nemzeti Park területe;
h) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet a. és b. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés b. – h. pontja településkép védelme szempontjából kiemelt területek.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények a teljes közigazgatási területre
10. § (1) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt lakókocsi, konténer és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.
(2) Az építményeken az adott környezettel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, színezés nem alkalmazható.
(3) Lakóterület és településközpont építési övezetekben nem alkalmazható:
a) főépületként gerenda- és konténerház,
b) hullámpala, műanyag hullámlemez, alu lemez, hagyományostól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés
c) a homlokzaton hullámlemez burkolat,
d) díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat az ablakok körül,
e) korábbi építészeti stílus, más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem (pl. kő kinézetű párkány, előtető, erkély, konzol…)
(4) Belterületen kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád borítású.
7. A teljes közigazgatási területre vonatkozó területi építészeti követelmények
11. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épület egyik határoló falát – az utcában kialakult rendnek megfelelő, új utca esetén a kedvező tájolási követelménynek megfelelő telekhatárra, vagy attól 1 m széles sávon belül kell helyezni.
(2) A Gksz-5 jelű övezetben az utcai telekhatártól mért 20 méteren belül elhelyezésre kerülő épületeket 35-45° hajlású magastetővel kell kialakítani.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
12. § (1) A 8. § (1) bekezdés a. pontjában meghatározott történeti településrészre, mint településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az elbontott építmények telkeit megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel lehet a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
b) épületet úgy lehet elhelyezni, hogy az a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában környezete adottságaihoz illeszkedjen.
c) az épületmélységek megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.
d) az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően lehet kialakítani.
e) a kerítések megengedett magassága legfeljebb 1,8 méter. A környezethez igazodóan, kialakult utcaképet figyelembevéve választandó a tömör vagy az áttört jelleg.
(2) A 8. § (1) bekezdés a. pontjában meghatározott történeti településrészre, mint településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) nem megengedett az ingatlan fő funkcióját képviselő épület jellemző tetőhajlásszögének 35°- 45° értéktől eltérő kialakítása;
b) nem megengedett az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomának a szomszédos telken álló, utcaképileg egy látványt adó épületektől eltérő kialakítása;
c) az épületek közterületről látható homlokzatainak és tűzfalainak egy homlokzaton belüli részleges felújítása vagy átfestése nem megengedett;
d) tető és előtető fedésére a 10. § (3) bekezdésében meghatározottakon kívül bitumenes zsindely, bitumenes lemez, cserepes lemez, fém hullámlemez nem alkalmazható;
e) meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű, valamint eltérő osztású nyílászáró;
f) az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatára kell telepíteni;
g) síktáblás napelemet, napkollektort a közterületről nem látható módon kell elhelyezni
h) utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.
9. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) Az 1. mellékletben szereplő helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények: közmű szerelvények (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészen vagy takart kialakítással helyezhető el.
(2) amennyiben a helyi védelem kiterjed az épület tömegére, az eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani azt. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell őrizni.
(4) belső korszerűsítés és átalakítás – hacsak védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítés engedélyezett.
(5) helyi építészeti karaktert hordozó épület homlokzatai, vagy egyéb épületrészei esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során korrigáltatható, ha annak eredményeként egységes építészeti kialakítás jön létre.
(6) helyi építészeti karaktert hordozó épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
10. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások
14. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek a 2. mellékletben nem szereplő területek.
(2) Átjátszó állomás elhelyezése a 2. mellékletben meghatározott területeken meglévő adótorony vagy építmény igénybevételével vagy kilátó tetején valósítható meg.
(3) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedést főépítészi véleménnyel kell igazolni.
(4) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
(5) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
15. § (1) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti
vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös
tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása
esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a
villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös,
egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
16. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a) el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c) az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet alacsony intenzitással világítsuk meg;
d) igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez.
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
17. § (1) A szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő eltakarása szükséges.
(2) Közműpótló műtárgyként épített házi szélerőmű:
a) településképi szempontból meghatározó területeken nem helyezhető el.
b) generátorának tartóoszlopa legfeljebb 6 méter magas lehet.
c) elő-, és oldalkertben nem helyezhető el,
d) szomszédos lakóépülettől legalább 20 méter távolságot kell tartani.
(3) Helyi védelemmel érintett területen elhelyezhető sajátos építmények, műtárgyak látható fő anyaga esetén a törekedni kell a természetes anyag vagy azt utánzó megjelenésű anyag használatára.
12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében el lehet térni.
(3) A település teljes közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) létesíthető, a településképre vonatkozó előírások betartásával.
(4) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez. Mérete legfeljebb 0,8 m2 nagyságú lehet. Vállalkozásonként legfeljebb 1 darab helyezhető el.
(5) Reklámot, reklámhordozó berendezést közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon az ott elhelyezett alább felsorolt utcabútorokon lehet elhelyezni:
a) utasváró,
b) kioszk,
c) közművelődési célú hirdetőoszlop,
d) információs vagy más célú berendezés
(6) Az (5) bekezdésben foglaltakon kívül közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon reklám és reklámhordozó berendezést elhelyezni nem lehet, ide értve a közvilágítási, villany és telefonoszlopokat is.
(7) Utasváró felületének legfeljebb 30 %-án helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. A tetőn reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(8) Az információs vagy más célú berendezésen elhelyezett reklámhordozó felület mérete 1 m2 nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezés teljes magassága a 3 métert nem haladhatja meg.
(9) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és típusonkénti formájának azonosnak kell lennie.
(10) A reklámhordozó és a reklámhordozó berendezés készülhet kétoldalas kialakítással és háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható. LED-kijelző kizárólag villódzás mentes, futófény megjelenítése nélkül alkalmazható.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ: rendelkezés a szakmai konzultációról
19. § (1) Kötelező a szakmai konzultáció az alábbi esetekben az építési tevékenység megkezdését megelőzően:
a) cégér, cégtábla,
b) 8. § (1) bekezdés a. pontjában meghatározott történeti településrész területén és helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében a 312/2012 Kormányrendelet 1. mellékletének 1-5, 9. és közterületi kerítés építése, átalakítása, felújítása esetén
c) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi VXXVIII. törvény 33/A. §-ban szabályozott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet az e célra rendszeresített űrlapon az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.
(3) Szakmai konzultáció lehetőségéről minden esetben a települési főépítész gondoskodik.
(4) A szakmai konzultáció időpontja a főépítésszel egyeztetve kerül kijelölésre.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
20. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek
a) építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkoznak,
b) helyi egyedi védettség alatt állnak
(2) A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki, kivétel ez alól e rendelet (3) bekezdésében meghatározott esetet.
(3) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a főépítész kezdeményezheti eseti Településfejlesztési és Építészeti Bizottság véleményezését.
(4) A véleményezési anyagot a 3. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.
(5) Az eljárás során a településképi követelmények teljesülését kell vizsgálni.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
21. § (1) A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók köre:
a) történeti településrészen belül épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása;
b) történeti településrészen belül meglévő épület utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőhéjalás cseréje, kivéve a meglévő héjazat visszaépítése;
c) történeti településrészen belül meglévő épület homlokzatán, tetőzetén nyílászáró méretének, anyagának, osztásának megváltoztatása; új nyílászáró beépítése;
d) történeti településrészen belül közterületről látható kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése;
e) történeti településrészen belül cégér, cégtábla elhelyezése;
f) helyi védelem alatt álló épületen vagy az Értékleltárban helyi védelemre érdemes építményként szerepelő épületen nyílászáró cseréje;
g) település közigazgatási területén reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfélnek a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul. A bejelentést a 4. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.
(3) A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.
(4) A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.
(5) Több bejelentés köteles munka esetén a bejelentések összevonhatók.
22. § (1) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e.
(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester kikéri a települési főéíptész szakmai véleményét.
(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya
a) megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
c) alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
d) az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz;
e) a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;
f) védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
g) a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.
(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozat birtokában – az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(5) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése, illetve tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.
(6) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a közléstől számított egy évig érvényes.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
23. § (1) Településképi kötelezettség megszegésének minősül
a) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,
b) a településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül,
c) a polgármester tiltása ellenére,
d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérően, és
e) a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően végzett tevékenység.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.
(3) Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.
(4) Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.
(5) A polgármester a településképi kötelezési eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény szabályai szerint folytatja le
(6) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.
24. § (1) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 20.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.
(2) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál a Polgármester mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását,
b) a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatóságát,
c) a jogsértő állapot időtartamát,
d) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát.
(3) A (1) bekezdése szerinti településkép-védelmi bírság összege
1. településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100 000 forint,
2. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével
a) a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén 200 000 forint,
b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,
3. a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.
4. A Polgármester kötelezési eljárásában hozott és a (1) bekezdésében meghatározott bírságot kiszabó döntésével szemben a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületénél lehet előterjeszteni.
5. A településképi bírságot kiszabó határozatban közölni kell a befizetés módját és határidejét.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
25. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem terítendő támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a Képviselőtestület a pályázati kiírásban határozza meg.
(3) A beérkezett pályázatokat szakmai szempontból a települési főépítész előzetesen értékeli és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a támogatás odaítélésére. A nyertes pályázatokról a Képviselő-testület dönt.
(4) A támogatási szerződés megkötésére, módosítására, felmondására, a támogatás elszámolására, visszafizetésére és a támogatási összeg felhasználásának ellenőrzésére az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.
(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
13. Hatálybalépés
26. § (1) A rendelet 2018. március 05. napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
14. Hatályon kívül helyező rendelkezések
27. § Hatályát veszti Őcsény Község Önkormányzatának a helyi építészeti értékek védelméről szóló 9/2010.(III.12.) önkormányzati rendelete, a község Helyi Építési Szabályozásáról szóló 8/2010. (III. 12.) önkormányzati rendelet 1/A. §-a, a 4. § (5) bekezdése, az 5. § (1), (3)-(4) bekezdései, a 6. § (4)-(5) bekezdései, a 7. § (1)-(2) és (4) bekezdései, a 8. § (2)-(5) bekezdései, a 22. § (5) bekezdés 4. pontja, a 26. § (4) bekezdése, a 27. § (4) bekezdése, a 28. § (4) bekezdése, a 29. § (7) bekezdése, a 40. § (3)-(4) bekezdései, a 46. § (3) bekezdése, az 54. §-a, az 55. §-a.
Fülöp János polgármester |
Balogh Györgyi jegyző |
Értékleltár a 3/2018. (III. 5.) önkormányzati rendelethez a 3/2018. (III. 5.) önkormányzati rendelethez
1-4 melléklet a 3/2018. (III. 5.) önkormányzati rendelethez