Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2019.(XII.16.) önkormányzati rendelete
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2022. 12. 01- 2023. 05. 23Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2019.(XII.16.) önkormányzati rendelete
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Őcsény Község Önkormányzata Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bek. c.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint állapítja meg: PREAMBULUM Az önkormányzati rendszer biztosítja a helyi önkormányzatok autonómiához való jogát és a demokratikus helyi önrendelkezést. Ezek révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. Így a települési önkormányzatok képesek arra, hogy a településeken önfejlődési folyamatokat indítsanak el, és a köz megelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben és önállóan kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához. A települési önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi közérdekeket. Ezeket alapul véve és szem előtt tartva Őcsény Község Önkormányzat önállóan, demokratikus módon és széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról, és a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban állapítja meg szervezetére és működésére vonatkozó alapvető szabályokat.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Őcsény Község Önkormányzata, székhelye: 7143 Őcsény, Fő utca 35.
(2) Az önkormányzat létrehozására a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezése alapján került sor. Az alapítás dátuma: 1990. szeptember 30., a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzés dátuma: 2010. január 1.
(3) Az önkormányzat törzsszáma (PIR): 733348
(4) Az önkormányzat adószáma: 15733342-1-17
(5) Az önkormányzat statisztikai számjele: 15733342-8411-321-17
1/A. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete: Őcsény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. (A továbbiakban: képviselő-testület)
(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy képviseli. A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntés vonatkozásában az önkormányzatot - a polgármester által adott meghatalmazás alapján - a döntést hozó bizottság elnöke, tagja képviseli.
(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei, a képviselő-testület bizottságai, a polgármester, valamint a képviselő-testület hivatala, az Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatal- a továbbiakban: Hivatal - látja el.
(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
Jelképek és kitüntetések
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei
a) a község címere,
b) a község zászlaja, és
c) a község pecsétje
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jelképek leírását és használati módját külön rendelet szabályozza.
(3) Az önkormányzat kitüntető díjakat, valamint díszpolgári címet alapíthat, adományozhat, melyekről, valamint az adományozás rendjéről külön rendeletet alkot.
(4) Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:
a) Képviselő-testület Őcsény,
b) Őcsény Község Önkormányzat
c) Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatal
d) Őcsény Község Polgármestere
e) Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője.
(5) Őcsény Község Önkormányzat Képviselő-testülete pecsétjét kell használni:
a) a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a testület által adományozott elismerő okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(6) Őcsény község testvértelepülése:
a) Gyergyószárhegy (Székelyföld) – 2003-tól,
b) Gombos (Vajdaság) – 2003-től
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK
3. § Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a község közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.
4. § Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
5. § Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, társulása, a polgármester és a jegyző –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.
6. § A képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően– az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.
7. § (1) A képviselő-testület a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl, külön önkormányzati rendelettel önként vállalhat feladatot.
(2) Az aktuális időszak önként vállalt feladatait az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza.
FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
8. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében – a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével - az önkormányzat feladata különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások – szociális étkeztetés esetén helyben fogyasztás biztosítása a helyi önkormányzat konyháján;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. hulladékgazdálkodás;
(3) Az önkormányzat - a képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
9. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit polgármesterre, bizottságaira, jegyzőre, valamint társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja.
(2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet. Az átruházott hatáskörben eljáró a hozott döntésekről a testület soron következő ülésén köteles beszámolni.
(3) Bármelyik képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(4) A képviselő-testület által a polgármesterre és az állandó bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 1 és 2. melléklet tartalmazza.
10. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
11. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
12. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
13. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
14. területszervezési kezdeményezés;
15. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
11. § Az Önkormányzat tisztségviselője: a polgármester és az alpolgármester.
12. § 1. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli az 1. függelékben meghatározott személyt.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET
1.A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MEGALAKULÁSA
13. § Őcsény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A Képviselő-testület tagjainak (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 2. függelék tartalmazza.
14. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az újonnan megválasztott Képviselő-testületet a megválasztott polgármester a választás jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra hívja össze, kivéve, ha a korábban megválasztott polgármester az eredménytelen polgármester-választás miatt hivatalban marad, akkor a hivatalban maradt polgármester hívja össze a Képviselő-testületet. Ha e kötelezettségének a polgármester nem tesz eleget, helyette a korelnök jár el.
(2) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze. A meghívó, ha az lehetséges, az ülés előtt 5 nappal kiküldendő. Alakuló ülésre nem szükséges írásbeli előterjesztést készíteni.
(3) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
(4) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester nyitja meg. Ezt követően a HVB elnöke tájékoztatást ad a választások lefolyásáról és hivatalos eredményéről.
(5) A tájékoztatást követően a HVB elnöke a megválasztott polgármesternek átadja a megbízólevelét, majd a polgármester a Képviselő-testület előtt esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban: eskü) tesz, melyről okmányt ír alá.
(6) Az eskütételt követően a polgármester a HVB elnökkel együtt átadja a képviselőknek a megbízólevelüket. A megbízólevelek átvételét követően a képviselők a polgármester előtt esküt tesznek, melyről okmányt írnak alá.
(7) Az alakuló ülésen a Képviselő-testület dönt a polgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről. Sor kerül alpolgármester-választásra is, valamint a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tiszteletdíjról és költségtérítésről is dönteni szükséges. Egy fő alpolgármester a képviselők közül kerül megválasztásra, és lehetőség van 1 fő nem képviselő "külsős" alpolgármester megválasztására is.
(8) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető.
(9) Az alakuló ülésen más napirendi pont tárgyalására ezt követően kerülhet sor.
(10) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályok az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.
2.A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK RENDJE
15. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névsorát az 2. függelék tartalmazza.
(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
(3) A képviselő-testület alakuló, ünnepi, rendes és rendkívüli ülést tart.
a) A képviselő-testület – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § rendelkezéseire tekintettel – alakuló ülését a települési önkormányzati képviselők választását követő tizenöt napon belül tartja, melynek részleteiről e rendelet 14-ában foglaltak az irányadók.
b) A Képviselő-testület az általa meghatározott események alkalmából ünnepi ülést tarthat.
c) A Képviselő-testület rendes ülést - július hónap kivételével, amikor nem ülésezik, és december hónap kivételével, amikor általában a hónap harmadik szerdáján ülésezik - elsődlegesen minden hónap utolsó szerdai napján tart nyári időszámítás szerint 18 órai kezdettel, téli időszámítás szerint 17 órai kezdettel, az önkormányzat székhelyén, vagy a meghívóban megjelölt helyszínen. Ettől indokolt esetben a polgármester eltérhet, illetve a képviselő-testület a munkatervében rendelkezhet.
d) A munkatervben, illetve a 15. § (3) bekezdés c) pontjában nem szerepelő ülés rendkívüli ülésnek minősül. Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.
e) Rendkívüli ülést kell összehívni 15 napon belül a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára is.
f) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt szükségesnek tartja, vagy jogszabály kötelezővé teszi.
g) 15. § (3) e) pontjában foglalt ülés esetén, az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban eljuttatja. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belülre összehívja. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, az ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó javaslatot.
h) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének tervezett időpontja úgy határozandó meg a kérelemben, hogy az lehetőség szerint e rendelet 15. § (3) c) pontjában foglaltakra essen. A javasolt időpont a polgármestert nem köti.
i) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.
j) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának - kivéve ha törvény nem zárja ki - nem feltétele a jelen rendeletben előírt, előzetes bizottsági beszerzése.
(4) Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.
(5) A képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyal meg minden olyan kérdést, amelyet polgármester, bizottság, vagy a képviselők legalább egynegyede így indítványoz megtárgyalni.
(6) A képviselő-testület ülésszak-szünetet nem rendel el.
3.A KÉPVISELŐ-TESTÜLET PROGRAMJA ÉS MUNKATERVE
16. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester állítja össze, és terjeszti a Képviselő-testület elé az alakuló üléstől számított hat hónapon belül.
(2) Az előkészítő munka folyamatának megszervezése a Hivatal feladata.
17. § (1) A Képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében munkatervet fogad el.
(2) A munkaterv tartalmazza
a) a Képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, amely azonban nem köti a polgármestert az összehívásnál,
b) az egyes ülésen megtárgyalásra tervezett, jelentősebb súlyú rendelettervezet, hosszabb távú stratégia, koncepció vagy programterv elfogadására vonatkozó javaslat és beszámoló felsorolását,
c) a napirendi pont előterjesztőjét - aki felelős az előterjesztés elkészítéséért -,
d) az előterjesztés elkészítésében résztvevő, valamint az előterjesztést véleményező személy vagy szervezet megnevezését és
e) az előterjesztések leadásának határidejét.
(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet
a) a Képviselő-testület állandó bizottságtól az elnökön keresztül,
b) a jegyzőtől, az aljegyzőtől,
c) az Önkormányzat intézménye vezetőjétől,
d) települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől az elnökön keresztül,
(4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen
a) ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra,
b) ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy
c) ha új napirend kerül felvételre.
4.A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSEK
18. § (1) Előterjesztésnek minősül
a) a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,
c) a beszámoló és
d) a tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés a polgármester, alpolgármester, Képviselő-testület illetékes bizottsága, képviselő, továbbá a jegyző és az aljegyző előterjesztésében kerülhet a Képviselő-testület elé.
(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy Képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében is a Képviselő-testület elé kerülhet.
19. § (1) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a Képviselő-testület elé. Kivételesen a Képviselő-testület elé a polgármester vagy a polgármester által felkért 14. § (2) bekezdése szerinti szerv vagy személy szóbeli előterjesztést is terjeszthet a rendelettervezet kivételével.
(2) Az előterjesztés főbb formai és tartalmi elemei a következők:
a) az előterjesztés címe és zárt ülésen való tárgyalásra vagy annak lehetőségére történő utalás,
b) az ülésre történő meghívásra javasolt személyt, szerv képviselőjét,
c) a megszólítás,
d) az elemző rész,
e) a döntési javaslat,
f) az előterjesztés készítésének helyének és idejének megjelölése, valamint az előterjesztő megnevezése és aláírása; de a polgármester engedélyével kivételesen a „saját kezűleg” (s.k.) megjelölés is alkalmazható,
g) az előterjesztést törvényességi szempontból megvizsgáló személy megnevezése és aláírása, esetleges véleménye,
(3) A (2) bekezdés a)-b) és g) pontjában foglaltakat az előterjesztés előlapja tartalmazza. Az előterjesztés - tartalmi és formai követelményeknek megfelelő - mintáját a 3. függelék tartalmazza. Indokolt esetben a formai követelményektől a polgármester engedélyével el lehet térni.
(4) Ha az előterjesztést bizottság véleményezi, a Képviselő-testületi ülésen a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.
(5) Az előterjesztést az alakuló ülés kivételével a Képviselő-testület ülése előtt, ha az lehetséges, legalább 8 nappal - a munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belülre összehívott Képviselő-testületi ülés esetén, ha az lehetséges, legalább 4 nappal (3 munkanappal) - korábban leadja az előterjesztő a Hivatal testületi ülés szervezéséért felelős személynek.
(6) Bármely képviselő kezdeményezheti a polgármesternél benyújtva az általa elkészített írásos előterjesztés napirendre vételét.
5.Beszámoló és tájékoztató
20. § (1) Beszámoló
a) a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
b) az interpelláció kivizsgálásáról vagy
c) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet, tevékenységéről készíthető.
(2) A beszámolóra, az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.
(3) A polgármester havonta beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
(4) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve.
21. § (1) Tájékoztató
a) a polgármester és a bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott határozatáról,
b) valamely önkormányzati program vagy feladat megvalósításáról, folyamatának állapotáról,
c) valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének a megismeréséről vagy
d) törvényben meghatározott esetben készíthető.
(2) A tájékoztatóra, az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.
(3) A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető, de azon vita nem nyitható. A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül hoz határozatot, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve.
6.Az ülés összehívása
22. § (1) A Képviselő-testület ülésének meghívóját a polgármester állítja össze és írja alá.
(2) A meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó, de az a polgármestert nem köti,
b) a javasolt napirend sorrendjét,
c) a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését,
d) azt a tényt, hogy az anyag később kerül megküldésre, feltéve, hogy a meghívóval együtt, a megküldésre nincsen lehetőség, és
e) a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására vagy annak lehetőségére való utalást.
(3) A munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott Képviselő-testületi ülés esetében a meghívó kiküldési határideje, ha az lehetséges, legalább 1 nap, amelyhez lehetőség szerint csatolandó hozzá valamennyi tárgyalandó előterjesztés is.
(4) Rendkívül sürgős esetben a meghívó a (4) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. A meghívó kiküldése elektronikus levél vagy más rövid úton is történhet.
(5) Egyes napirendi ponthoz külön meghívottnak a meghívóhoz csak az őt érintő előterjesztés csatolandó elektronikusan vagy papír alapon, ha azt igényli.
23. § (1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kap meghívást
a) a jegyző, az aljegyző,
b) a Hivatal köztisztviselője a feladatkörét érintő előterjesztések esetében,
c) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei
d) a civil szervezet képviselője - a (3) bekezdés szerint - a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához, valamint
e) a polgármester és a napirend előterjesztője által javasolt személy és szerv képviselője.
(2) A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítés tényéről a helyettesítő megbízott az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja, és bemutatja a helyettesítésre irányuló, teljes bizonyító erejű írásbeli felhatalmazást.
(3) A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.
7.Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés
24. § (1) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság helyi hírközlő szerv útján, valamint az Önkormányzat honlapján való közzététellel tájékozódhat.
(2) A Képviselő-testület ülésének helye elsődlegesen a Községháza Tanácsterme.
(3) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott helyét a polgármester jelöli ki.
(4) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő a tanácskozóteremben külön megjelölt helyen foglalhat helyet.
(5) A Képviselő-testület nyílt üléséről televíziós közvetítés a helyi kábel rendszeren történhet.
25. § (1) Ha a zárt ülés elrendelése a Képviselő-testület döntésétől függ, akkor e kérdésben a Képviselő-testület a napirend elfogadása során, a végszavazás előtt minősített többséggel dönt.
(2) A zárt ülésen való tárgyalást az előterjesztő kezdeményezi, de arra az illetékes bizottság, a polgármester vagy bármely képviselő is javaslatot tehet.
(3) A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés és a tárgyalás során elhangzottak, az elfogadott döntés és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok - a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kivételével - titkosak.
8.Az ülés vezetése és az ülés rendjének biztosítása
26. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti.
(2) A polgármesteri és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.
27. § (1) A polgármester az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.
(2) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselők névsorát.
(3) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülés folytatását elnapolja, vagy az ülést bezárja.
28. § (1) A polgármester az ülés vezetése során jogosult
a) határozatképtelenség miatt az ülés elnapolására vagy bezárására, vagy
b) tárgyalási szünet elrendelésére.
(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult
a) az ülés félbeszakítására és az elnapolását vagy bezárását kezdeményezni,
b) a napirendi pontok összevont tárgyalásának kezdeményezésére és
c) a vita lezárásának kezdeményezésére,
melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) Ha a polgármester határozatképtelenség miatt vagy a Képviselő-testület (2) bekezdés szerinti döntése alapján az ülést bezárja, az emiatt elmaradt napirendek a következő ülés első napirendi pontjait képezik. Sürgős esetben az elmaradt napirendek megtárgyalására a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.
(4) Ha a polgármester határozatképtelenség miatt vagy a Képviselő-testület (2) bekezdés szerinti döntése alapján az ülést elnapolja, kihirdeti, hogy a Képviselő-testület az ülését mikor és hol folytatja, melynek időpontja nem lehet későbbi, mint az elnapolástól számított 8. nap. Elnapolt ülésen a napirend nem kerül ismételt elfogadásra, a megkezdett ülés napirendje folytatólagos.
(5) Kivételesen - minősített többséggel - az elnapolt ülés napirendjére új napirendi pont is felvehető.
29. § A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult
a) figyelmeztetni az előadót, ha az írásos előterjesztést ismétli, vagy a tárgytól eltér, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
b) figyelmeztetni a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, nem a bejelentkezésnek megfelelő hozzászólást tesz, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
c) figyelmeztetni a hozzászólót, ha a hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
d) rendre utasítani azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
e) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót - kivéve az önkormányzati képviselőt - a terem elhagyására utasítani vagy a teremből kivezettetni, továbbá
f) valamennyi olyan intézkedést megtenni, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.
9.Az ülések napirendje
30. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. Az ülés napirendje lehetőség szerint rendelettervezet, döntést igénylő ügy, beszámoló és tájékoztató sorrend szerint épül fel.
(2) Ha 18. § (2) bekezdésében feljogosítottakon kívüli, beszámolóra vagy tájékoztatóra köteles, külső szerv vezetőjének az ülésen való jelenléte valószínűsíthető, a beszámolója vagy tájékoztatója megelőzheti a többi napirendi pontot.
(3) Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.
(4) A zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.
(5) A polgármester a napirendi ponti javaslatát annak elfogadása előtt az ülésen szabadon módosíthatja.
(6) A polgármester által az ülésen javasolt nyílt napirendi pont elsődlegesen közvetlenül a zárt napirendi pont előtt kerül megtárgyalásra. Az ülésen felvett zárt napirendi pont lehetőség szerint a zárt napirendi pontok között folytatólagosan kerül megtárgyalásra.
(7) A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, mely esetén a Képviselő-testület az új napirend felvételéről, a felvett napirendi pont levételéről, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztásáról vagy a napirend sorrendjének módosításáról minősített többséggel szavaz. Későbbi ülésre való halasztásról már megkezdett napirend tárgyalásakor is dönthet a Képviselő-testület, mely során - ha mód van rá - az ülés időpontját meghatározza.
(8) A polgármester az e §-ban foglaltaktól indokolt esetben eltérhet.
10.Sürgősség
31. § (1) A 18. § (2) bekezdésében felsorolt személy vagy szerv indokolással ellátva javasolhatja a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.
(2) A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel együtt a Képviselő-testület ülésének napján 9 óráig nyújtja be a polgármesterhez.
(3) A sürgősség kérdésében a Képviselő-testület a napirend elfogadása során, minősített többséggel dönt.
(4) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a Képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.
(5) Ha a Képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet hányadik napirendi pontként tárgyalja.
(6) A Képviselő-testület először a sürgősség, majd a zárt ülés kérdésében, azt követően a napirendi javaslathoz fűzött képviselői módosító indítványról, majd a napirendről az elfogadott módosítással együtt vita nélkül határoz.
11.Képviselői indítvány
32. § Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban vagy a Képviselő-testület ülésén szóban (a továbbiakban: képviselői indítvány). A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről és a Képviselő-testület következő rendes ülésre való előterjesztéséről.
12.A tanácskozás rendje
33. § (1) Az írásos előterjesztés előterjesztője szóban kiegészítheti az előterjesztést olyan kérdésben, mely abban nem szerepel, de a döntéshozatalt befolyásolhatja.
(2) A szóbeli előterjesztés előterjesztője ismertetheti az előterjesztést és a döntési javaslatot.
34. § (1) A vitában az előterjesztőhöz kérdés intézhető, valamint az előterjesztéshez hozzászólás és módosító indítvány tehető.
(2) A vitát a polgármester akkor zárja le, amikor már nincs további kérdező és hozzászóló, valamint, ha a vita megítélése szerint megrekedt, eredményre nem vezet.
(3) Tájékoztató esetén a képviselő csak kérdést tehet fel. Valamennyi kérdésre adott választ követően a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Ha a Képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, az a következő ülésen részletesebb indokolással ismét előterjesztendő.
13.Ügyrendi kérdés
35. § (1) Ügyrendi kérdés a Képviselő-testület ülésének vezetésével vagy rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó olyan javaslat, amelyről a polgármester vagy a Képviselő-testület döntést tud hozni.
(2) Az ügyrendi kérdésben való hozzászólás az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kezdődik, majd azt követően történhet annak indokolása.
(3) Ugyanazon ügyrendi kérdésben napirendi pontonként csak egyszer lehet javaslatot tenni.
(4) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő ügyrendi bejelentkezéssel soron kívüli, hozzászólást kérhet, melynek megadásáról a polgármester dönt.
36. § (1) Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelettervezetre.
(2) Az előterjesztő – kivéve, ha az előterjesztő testületi szerv - az elhangzott módosító indítványt befogadhatja. A befogadott módosító indítvány az eredeti határozati javaslatnak, javaslatrésznek vagy rendelettervezet szövegrészének a helyébe lép, de a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha jogszabálysértést észlel.
(3) A lezárt napirendet a polgármester javaslatára a testület minősített többséggel, egy alkalommal újra megnyithatja.
(4) A megnyitásról szóló döntés után a Képviselő-testület minősített döntéshozatallal rendelkezik a korábban meghozott döntés hatályon kívül helyezéséről, ha az szükséges.
14.A szavazás módja
37. § (1) A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kézfeltartással történik.
(2) A Képviselő-testület bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti szavazást is elrendelhet.
(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.
38. § (1) Ha jogszabály előírja a titkos szavazást, a szavazás szavazólapon urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester-választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó.
(2) A titkos szavazásnál a Képviselő-testület 3 tagú eseti szavazatszámláló bizottságot választ.
39. § (1) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.
(2) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.
15.Kérdés, interpelláció
40. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.
(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a Képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.
(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.
(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.
(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.
41. § (1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.
(2) A képviselő a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 4. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő a kérdést, megjelölve azt a személyt, akihez a kérdést intézi.
(3) A polgármester a kérdését válaszadás céljából a kérdezetthez továbbítja.
(4) Az írásban feltett kérdést a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.
(5) A kérdésre a Képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes Képviselő-testületen tájékoztatás céljából kiosztásra kerül.
(6) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a Képviselő-testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.
42. § (1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, továbbá jegyzőhöz lehet intézni.
(2) A képviselő a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 8. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve a személyt, akihez az interpellációt intézi.
(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.
(4) Az interpellációt a képviselő a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.
(5) Az interpellációra a Képviselő-testület következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes Képviselő-testületen kiosztásra kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 8. napig, hogy a Képviselő-testület szavazzon az elfogadásáról.
(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.
(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a Képviselő-testület nem foglal állást.
(8) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.
16.Döntések
43. § (1) A Képviselő-testület rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.
(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -
a) „Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének” fordulatát, mint a rendelet megalkotójának megjelölését,
b) a rendelet sorszámát arab számmal,
c) a „/” jelet,
d) a rendelet kihirdetésének évét,
e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és
g) a rendelet címét „-ról, -ről” raggal
foglalja magában.
(3) A Képviselő-testület határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -
a) a határozat sorszámát arab számmal,
b) a „/” jelet,
c) a határozat meghozatalának évét,
d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal és
e) a „Kt. határozat” kifejezést
foglalja magában.
(4) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül dönt ügyrendi és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben, beleértve a napirend elfogadását is.
44. § (1) A rendeletek tárgymutatós, a Képviselő-testületi határozatok tárgymutatós és határidős nyilvántartásának elektronikus vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A Képviselő-testület határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat.
45. § (1) A Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét a képviselő köteles bejelenteni.
(2) Amennyiben a képviselő elmulasztja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét és ezt a képviselő-testület megállapítja, úgy a polgármester – rosszallásának egyidejű kifejezése mellett – az ülés nyilvánossága előtt nyomatékosan felhívja, hogy a jövőben ez irányú kötelezettségének tegyen eleget.
(3) A kizárt képviselő – amennyiben a kizárás ellenére – leadja szavazatát, azt semmisnek kell tekinteni.
17.Az önkormányzati rendelet
46. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be, ha az nem a rendelet megalkotásának szervezeti és működési szabályzat szerinti előterjesztőjétől származik.
(2) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző véleményének kikérése után a téma szerint érintett bizottság vagy a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.
(3) A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.
(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint a Nemzeti Jogszabálytárban való közzététellel gondoskodik. A rendelet Őcsény Község Önkormányzatának honlapján is megjelenik.
(2) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.
18.Határozathozatal
47. § (1) A Képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.
(2) A Képviselő-testület minősített többséggel dönt
19.Jegyzőkönyv
48. § (1) A Képviselő-testület nyilvános üléséről hangfelvétel készülhet, melyet a jegyző a jegyzőkönyv készítéséhez használhat fel.
(2) A jegyzőkönyv a Mötv.-ben meghatározott tartalommal készül.
(3) Az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi az e rendelet vagy más jogszabály alapján csatolandó dokumentum.
49. § A Képviselő-testület nyílt ülésének dokumentumai a lakosság tájékoztatása céljából megjelennek az Önkormányzat honlapján. A választópolgár - a zárt ülés kivételével - betekinthet a Képviselő-testület ülésének papír alapú jegyzőkönyvébe. A betekintésre a Hivatal biztosít lehetőséget a jegyzővel való előzetes egyeztetés szerint.
20.A Képviselő-testület és a lakosság kapcsolata
50. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, lehetőség szerint az Önkormányzat éves zárszámadás elfogadása után.
(2) A közmeghallgatás helye és időpontja az Önkormányzat honlapján és szórólapok kijuttatásával kerül közzétételre.
51. § (1) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének és lakóhelyének bemondását követően - 3 perces időtartamban egy közérdekű, a lakosság nagyobb csoportját érintő kérdéssel kapcsolatban egy alkalommal fejtheti ki véleményét.
(3) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről írásban kap tájékoztatást.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alól a polgármester felmentést adhat.
21.Lakossági fórum
52. § (1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart
a) a közterület elnevezéssel kapcsolatos előterjesztés előkészítése során, vagy
b) ha a Képviselő-testület azt határozatban elrendeli.
(2) A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.
(3) A lakosság véleményének megismerésére a helyi civil vagy érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.
(4) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester, a jegyző segítségével gondoskodik.
(5) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzat honlapján és szórólapok kijuttatásával kap tájékoztatást.
22.Fogadóóra
53. § (1) A képviselő a választókkal való kapcsolattartás céljából szükség szerint, esetenként meghatározott időpontban egyénileg vagy más képviselővel közösen fogadóórát tart.
(2) A fogadóóra helyéről és időpontjáról a lakosság az Önkormányzat honlapján keresztül értesül.
A képviselő
54. § (1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Községháza kijelölt helyiségeit használhatja, hivatali munkájával összefüggően eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a Hivatal illetékes szervezeti egységének munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.
(2) A képviselő
a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
b) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület, valamint azon bizottság munkájában, amelynek tagja,
c) a tudomására jutott - nem közérdekű vagy nem közérdekből nyilvános adat kivételével - minden információt megőriz azzal, hogy e titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
d) bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
e) bejelenti a bizottság elnökének vagy a bizottsági titkárnak, ha annak a bizottságnak az ülésén, melynek tagja, akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
f) bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
g) bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint
h) vagyon-nyilatkozatot tesz.
(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.
(4) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt. Ha a Képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.
A bizottság
55. § (1) A Képviselő-testület 3 állandó bizottságot hoz létre, melyek elnevezése a következő:
a) Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság (rövidítve: PÜT),
b) Szociális Bizottság
c) Kulturális Bizottság,
(2) Az egyes bizottságok 3 főből állnak, ebből:
a) PÜT Bizottság 3 fő képviselő,
b) Szociális Bizottság 2 fő képviselő és 1 fő nem képviselő személy,
c) Kulturális Bizottság 3 fő képviselő.
(3) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát az 4. függelék tartalmazza.
(4) Az egyes bizottságok ügyrendjét a 5. függelék tartalmazza.
56. § (1) A bizottság elnökének megválasztására az alakuló ülésen, az elnökhelyettes és a tag megválasztására legkésőbb az azt követő rendes ülésen kerül sor. Az elnöki, az elnökhelyettesi vagy a tagi viszony megszűnése esetén a választásra legkésőbb a jogviszony megszűnését követő rendes ülésen kerül sor.
(2) A bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjának személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem tehető.
(3) A jelöléshez beszerzendő a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozata és a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó vállalása.
57. § (1) Valamennyi állandó bizottság feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az állandó bizottságot - a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben - a 2. mellékletben meghatározott ügyben döntési jogkör illeti meg (átruházott hatáskörben hozott döntés).
(3) A Képviselő-testület bármely bizottsági hatáskörbe átruházott ügyet esetileg magához vonhat vagy felülvizsgálhat. A Képviselő-testület a hatáskörbe vonás és a felülvizsgálat kérdésében minősített többségű szavazattal határoz.
(4) A 2. mellékletben megjelölt előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményének kikérése után terjeszthető a Képviselő-testület elé. A vélemény külön megfogalmazhat módosítási javaslatot, melyet az elnök hiányzása esetén az elnökhelyettes ismertet a Képviselő-testületi ülésen.
(5) A Képviselő-testület a 2. mellékletben meghatározott tárgykörű előterjesztéseken túl egyéb előterjesztés esetében is előírhatja valamely bizottság véleményének kikérését. Az előterjesztő is kérheti a valamely bizottság véleményét az előterjesztés megküldésével, de a bizottság ezt nem köteles napirendre venni, és döntést hozni.
(6) A bizottság véleményének hiánya - kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály írja elő - nem akadálya valamely előterjesztés Képviselő-testület elé terjesztésének, ha
a) az illetékes bizottságnak lehetősége lett volna a véleményének kialakítására - akár rendkívüli ülés keretében is -, de azt elmulasztotta,
b) az illetékes bizottság azért nem működik, mert a létszáma nem éri el a határozatképességet, vagy
c) az előterjesztés benyújtását fontos önkormányzati érdek indokolja.
(7) A Képviselő-testület esetenként minősített többségű szavazattal megbízhat bizottságot a hatáskörébe nem tartozó feladat elvégzésével is.
58. § (1) A bizottság elnöke
a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,
b) aláírja a bizottsági ülés meghívóját és a bizottság egy tagjával együtt az ülésről készült jegyzőkönyvet,
c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását,
d) évente a tárgyévet követő május 31. napjáig beszámol a bizottság munkájáról a Képviselő-testületnek, és
e) képviseli a bizottságot.
(2) A bizottság elnökhelyettese:
a) a bizottság elnökének akadályoztatása esetén ellátja az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat, és
b) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a bizottság elnöke esetenként megbízza.
(3) A bizottság tagja
a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,
b) a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet a jegyzőtől, az aljegyzőtől, a Hivatal köztisztviselőjétől, és
c) a bizottság megbízása alapján képviseli a bizottságot.
59. § Az egyes bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat, bizottsági a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőjeként, a Hivatal jegyzője által kijelölt köztisztviselője teljesíti.
60. § A bizottság a Képviselő-testület munkatervéhez igazodva működik.
61. § (1) A bizottság a Képviselő-testület üléséhez igazodóan, továbbá szükség szerint tart ülést.
(2) A bizottság ülését az elnök összehívja, ha azt a Képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint 1/4-e kezdeményezi.
(3) Az elnök a bizottsági ülésre meghívja a bizottság tagjain túl a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőt, a jegyzőt, az aljegyzőt, a tárgyalt előterjesztést előkészítő köztisztviselőt, az előterjesztés előkészítésében közreműködő intézményt, szervet vagy személyt, az érintett önszerveződő közösség vezetőjét. A meghívandó egyéb érdekeltek körét a bizottság elnöke esetileg határozza meg.
(4) Az elnök az önkormányzati hivatali dolgozó útján gondoskodik a meghívó kiküldéséről. A bizottsági titkár meghívót az elnök nevében az írásos előterjesztésekkel - ha lehetőség van rá - az ülés tervezett időpontja előtt legalább 4 nappal korábban küldi meg a bizottsági tagoknak.
(5) Az előterjesztésekre a 18. §-ban foglaltak az irányadók.
(6) A bizottsági ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók az V. Fejezetben foglalt eltérésekkel azzal, hogy polgármesteren a bizottság elnöke, az alpolgármesteren az elnökhelyettes értendő.
62. § (1) A bizottság az általa tárgyalt előterjesztésről határozatot hoz.
(2) A bizottság határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -
a) évente előröl kezdődő számozással a határozat számát,
b) a „/” jelet,
c) a határozat meghozatalának évét,
d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal
e) az 52. § (1) bekezdésben meghatározott, a bizottság nevére utaló rövidítést és
f) a „határozata” kifejezést
foglalja magában.
(3) A határozat tartalmazza
a) a bizottság döntését,
b) a határozat végrehajtásáért felelős személy megjelölését és
c) a végrehajtási határidőt.
(4) A határozat végrehajtásáért felelős személy lehet a bizottság tagja is.
63. § (1) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéséről a bizottság tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tájékoztató elfogadásáról - a tájékoztató napirendi pont keretében - a Képviselő-testület határoz.
64. § (1) A bizottság elnöke a törvényben meghatározott formai és tartalmi kellékekkel rendelkező jegyzőkönyv egy példányát - az ülést követő 8 napon belül - eljuttatja a Jegyzőnek a jegyzőkönyv kormányhivatalhoz történő továbbítása céljából.
(2) A bizottság elnöke a bizottság által hozott határozat kivonatát - a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül, az ülést követő 20 napon belül - eljuttatja a határozat végrehajtásáért felelős személynek.
(3) A bizottsági határozatot a bizottság elnöke elektronikusan tartja nyilván.
65. § A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti.
66. § Az elnökén keresztül valamennyi bizottság jogosult
a) a szakmai feladatai ellátásához a Hivatal illetékes szervezeti egységének köztisztviselőjét segítségként igénybe venni,
b) a sajtót közvetlenül tájékoztatni munkájáról és
c) a Képviselő-testület éves munkatervére javaslatot tenni.
67. § (1) A Képviselő-testület a feladatai eredményes ellátása érdekében szükség szerint ideiglenes bizottságot is létrehozhat, melynek összetételét és feladatait annak megalakításakor állapítja meg.
(2) Az ideiglenes bizottság tagjai - a polgármester kivételével - bármely képviselő lehet.
(3) A bizottság működésének általános szabályai az ideiglenes bizottság működésére is megfelelően alkalmazandók.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző jogállása
23.A polgármester
68. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.
(2) A Képviselő-testület a polgármester illetményének emeléséről, egyéb juttatásainak megváltoztatásáról a Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság javaslatára határoz.
69. § (1) A Képviselő-testület a 1. mellékletben felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
(2) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről írásban tájékoztatást ad.
(3) A polgármester döntést hozhat, ha a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy elfogadott határozat hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, és halaszthatatlan ügyről van szó, kivéve a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntést.
(4) A polgármester átruházott hatáskörben vagy törvény által hatáskörébe utalt ügyben hozott határozatait sorszámmal látja el, melynek megjelölése - az alábbi sorrendben -
a) a határozat sorszámát arab számmal,
b) a „/” jelet,
c) a határozat meghozatalának napját, hónapját, évét arab számmal, „/” jellel elválasztva és
d) a „PM. h.” kifejezést
foglalja magában.
(5) A polgármester határozatának nyilvántartását a jegyző a Hivatal kijelölt köztisztviselője útján végzi.
(6) Ha a Képviselő-testület ülésén merül fel olyan kérdés, amely valamely bizottság hatáskörébe tartozik, a polgármester jogosult a javaslatot megtenni.
(7) A polgármester minden munkanap ügyfélfogadást tart, amennyiben a hivatalban tartózkodik.
24.Az alpolgármester
70. § (1) A Képviselő-testület a Képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, valamint 1 fő társadalmi megbízatású nem képviselő, "külsős" alpolgármestert választhat. Az alpolgármester(ek) a polgármester irányításával végzi munkáját.
(2) Az alpolgármester(ek) a választópolgárokkal történt egyeztetés szerint tart ügyfélfogadást, melyről a lakosság az Önkormányzat holnapján értesül.
25.A jegyző és az aljegyző
71. § (1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző
a) gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzői feladatok ellátásáról,
b) előkészítteti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
c) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén,
d) jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,
e) gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,
f) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,
g) az ülést követő 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a Képviselő-testület, a bizottság, a településrészi önkormányzati testületi ülésről készült jegyzőkönyvet,
h) megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát, a bizottság és a településrészi önkormányzat határozatát,
i) a Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottságok, működésének ügyviteli feladatait,
j) rendszeresen- elsősorban bizottsági és testületi ülések alkalmával- tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,
k) rendes képviselő-testületi ülésen beszámol a Hivatal munkájáról a tárgyévet követő május 31. napjáig és
l) gondoskodik jelen rendelet függelékének naprakészen tartásáról.
72. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.
(2) Az aljegyző feladatkörét és a közöttük lévő munkamegosztást a jegyző határozza meg.
(3) A jegyzőt - távolléte vagy akadályoztatása esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.
(5) A jegyző és az aljegyző ügyfélfogadási ideje a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint alakul.
A Hivatal
73. § Őcsény Község Önkormányzata, Pörböly Község Önkormányzata és Várdomb Község Önkormányzata és Sióagárd Község Önkormányzata az Önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre.
74. § A Hivatal szervezeti felépítését az Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A Hivatal SZMSZ.-t a 6. függelék tartalmazza.
A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés
75. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása
76. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
(2) Az Önkormányzat szakfeladatait az 3. melléklet tartalmazza.
A nemzetiségi önkormányzat
77. § Őcsény Községben a 7. függelékben meghatározott nemzetiségi önkormányzatok működnek.
78. § (1) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.
(2) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.
(3) A nemzetiségi önkormányzat munkáját a Hivatal a 4. mellékletben meghatározott módon segíti.
79. § A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal meghívandó a Képviselő-testület ülésére.
Önkormányzati Társulások
80. § A Képviselő-testület társulásait a 8. függelék tartalmazza.
Záró rendelkezések
81. § (1) E rendelet 2020. január 01. napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(3) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II.1.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító önkormányzati rendeletek.
Fülöp János polgármester sk. |
Balogh Györgyi jegyző sk. |
1. függelék2
1 függelék6
Az 1. melléklet az Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 1. függeléket az Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 2. mellékletet az Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. mellékletet az Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. mellékletet az Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 1 függeléket az Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (5) bekezdése iktatta be.
A 2 függeléket az Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (6) bekezdése iktatta be.
A 3 függeléket az Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (7) bekezdése iktatta be.
A 4 függeléket az Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (8) bekezdése iktatta be.
Az 5 függeléket az Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (9) bekezdése iktatta be.
A 6 függeléket az Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (10) bekezdése iktatta be.
A 7 függeléket az Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (11) bekezdése iktatta be.
A 8 függeléket az Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (12) bekezdése iktatta be.
A 9 függeléket az Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (13) bekezdése iktatta be.