Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének feltételeiről

Hatályos: 2022. 07. 02- 2023. 07. 31

Őcsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének feltételeiről

2022.07.02.

Őcsény Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya, jogok, kötelezettségek

1. § (1) A rendelet hatálya Őcsény Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya az Önkormányzat, valamint a település területén működő köznevelési intézmények által ténylegesen és kizárólagosan használt helyiségre nem terjed ki.

(3) A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket

a) a Képviselő-testület és a

b) Polgármester gyakorolja

(4) A lakások és helyiségek bérleti szerződését az önkormányzat nevében a polgármester köti meg és– ha jelen rendelet másként nem rendelkezik –gyakorolja a lakások és helyiségek kezelésével kapcsolatos bérbeadói jogokat.

(5) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

2. § E rendelet alkalmazása során;

a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel)munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíj járulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szólótörvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás;

b) elidegenítés: a házingatlanban lévő lakások, épületszerkezetek és központi berendezések, közös használatra szolgáló helyiségek és területek, valamint az ezekhez tartozó földrészletek magánszemélyek részére történő eladása, illetve cseréje.

c) vagyon: az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húsz szorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

II. Fejezet

A lakásbérlet szabályai az önkormányzati lakások és helységek bérbeadásának általános feltételei, a bérlet jogcímei

3. § (1) Az önkormányzati tulajdonú bérlakásokat elsősorban a településért tevékenykedő személy részére kell bérbe adni. Ez esetben a bérleti díj megállapításánál ezen körülményt a Képviselő-testület figyelembe veszi.

(2) A Képviselő-testület döntése alapján a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek:

a) piaci jogcímen,

b) foglalkoztatással összefüggésben,

c) szociális jogcímen adhatók bérbe.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt jogcímen bérbe vehető helyiségek felsorolását a jelen rendelet 3-as és 4-es számú melléklete tartalmazza.

(4) A piaci jogcímen történő bérbeadás igénylését a jelen rendelet mellékletét képező pályázati lapon lehet benyújtani. (1. számú melléklet)

(5) Foglalkoztatással összefüggésben a képviselő-testület egyedi döntés alapján az önkormányzattal, az önkormányzat intézményeivel, a településen működő köznevelési intézménnyel közszolgálati jogviszonyban álló személyek, valamint a településen közfeladatot ellátó személy részére kérelem alapján, pályázati eljárás lefolytatása nélkül dönthet a lakás bérbeadásáról.

(6) A képviselő-testület pályázati eljárás lefolytatása nélkül dönthet a szociális célú, vagy szükséglakás bérbeadásáról. Ez esetben a lakbér mértéke – figyelemmel a pályázó szociális és anyagi körülményeire - nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum összegét.

(7) Ahol a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről Őcsény község Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) határozza meg.

(8) Az önkormányzati lakás bérlete iránti pályázatot, vagy kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel lehet benyújtani.

(9) Az önkormányzati lakás határozott időre, a foglalkoztatottakkal összefüggésben bérbe adott ingatlan legfeljebb a szolgálati jogviszony fennállásáig adható bérbe.

(10) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent, ha a kérelmező községben való letelepedése a település érdekét szolgálja.

(11) A képviselő-testület a lakások bérleti díját - a lakás komfortfokozatától függően - az alábbiak szerint határozza meg:

a) Összkomfortos 200 Ft/m2/hó

b) Komfortos 180 Ft/m2/hó

c) Félkomfortos 165 Ft/m2/hó

d) Komfort nélküli 135 Ft/m2/hó"

A bérlő lakbér fizetési kötelezettsége

4. § (1) Lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás használatáért a bérlő az e rendeletben meghatározottak szerint lakbért köteles fizetni.

(2) A bérbeadás során a lakbért a képviselő-testület felhatalmazásával a bérbeadó önkormányzat nevében eljáró polgármester a bérleti szerződés megkötésekor az e rendeletben foglaltak alapján állapítja meg.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogokat és kötelezettségeket, melyekkel összefüggésben az operatív feladatokkal a polgármestert bízza meg.

(4) Az önkormányzati lakás bérlője a lakbért - adott hónapra vonatkozóan a - hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(5) A korábban már megkötött lakásbérleti szerződések a jelen rendeletben szereplő bérleti díjaknak megfelelően pályázati eljárás nélkül kerülnek módosításra.

5. § (1) A bérlő a lakbéren felül köteles a közüzemi szolgáltató felé megfizetni a lakáshoz tartozó szolgáltatásokért fizetendő díjat. Ezen szolgáltatások: a vízellátás, a szennyvíz, az egyedi gázfűtés, az áram, a telefon, az internet, a szemétszállítás és a kábeltévé használata után fizetendő díjak.

(2) A közüzemi díjakról szóló és a szolgáltató által az önkormányzat, mint tulajdonos részére kiállított számlákat az Őcsényi Önkormányzati Hivatal a bérleti díjjal egyidejűleg számlázza ki a bérlőnek.

A felek jogai és kötelezettségei a lakás átadása

6. § (1) A bérleti szerződés aláírását követő 15 munkanapon belül a lakást a bérlő részére birtokba kell adni.

(2) A birtokba adásról jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó részéről a polgármester és a bérlő is aláír.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a lakás állagára vonatkozó legfontosabb megállapításokat,

b) a lakás-berendezések és tartozékok állapotát, a víz, villany és gázóra állását,

c) közös udvar, kert használata esetén az új bérlő használati jogosultságának terjedelmét,

d) a lakás rendeltetésszerű használata érdekében a bérlő által vállalt költségek megtérítésének módját, feltételeit,

e) az épülettel és a közös használatra szolgáló helyiségekkel összefüggő – törvényben nem szabályozott – bérbeadó és bérlő által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogosultságokat.

(4) A bérlő által jóváhagyólag aláírt leltár-jegyzőkönyv egy példányát minden esetben mellékelni kell a bérleti szerződéshez.

(5) A bérlő biztosítási szerződést köthet a lakásban található ingóságaira.

7. § Ha törvény vagy az önkormányzat rendelete a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei tekintetében megengedi eltérő tartalmú megállapodás megkötését, a megállapodás tartalmát a bérbeadó határozhatja meg az alábbi feltételek mellett:

a) ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, a felmerülő költségeit csak lakbér beszámítás útján lehet megtéríteni, mely a havi lakbér összegének 50%-ig terjedhet.

b) a bérlő kötelessége:

ba) az épület folyosó, közös helyiségek tisztán tartása,

bb) az udvar, az ingatlan előtti járda- és útszakasz rendszeres tisztán tartása az időjárási viszonyoknak megfelelően,

c) a lakbér határidőben történő megfizetésére, a bérbeadó legfeljebb két hónapra adhat haladékot, részletfizetés csak a hátralékra engedélyezhető, maximum fél éves időtartamra,

d) több bérlő által lakott egy udvarhoz, kerthez tartozó lakások esetén annak biztosítása, hogy a lakások gépjárművel is zavartalanul megközelíthetők legyenek, illetve az udvar és kert használata arányosan illesse meg a bérlőket,

e) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról a bérlő általi gondoskodás,

f) átalakítás korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkák esetében a kölcsönös értesítési kötelezettség, amely a munkák megkezdése előtt legalább 30 nap,

g) a lakásban történő háziállat tartása.

8. § (1) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles megfizetni a bérbeadó által a lakbér beszedésére megbízott személy részére, vagy készpénz átutalási megbízás használatával, illetve banki átutalás útján a bérbeadó által megjelölt számlára. A lakbér nem fizetése esetén a bérbeadó jogszabályok szerinti letiltást kezdeményezhet, amennyiben ez nem vezet eredményre, a bérleti szerződést felmondhatja.

(2) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

(3) A bérlőt és a vele együtt lakó személyeket - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga.

9. § (1) A bérlő saját költségére köteles elvégezni, elvégeztetni a rendeltetésszerű használat során szükségessé váló karbantartási és kisebb javítási munkákat (pl.: kilincsek, csaptelepek, WC tartály hibáinak elhárítása stb.)

(2) Bérbeadó gondoskodik az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról.

(3) Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hibák kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(4) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott munkák a bérbeadó mulasztása vagy az épület felújítása, továbbá a vezetékhálózat meghibásodása miatt válnak szükségessé, akkor azok elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

10. § (1) A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését.

(2) A bérlő a lakás műszaki állapotát veszélyeztető rendellenességekről köteles a bérbeadót haladéktalanul írásban tájékoztatni. Amennyiben ezt nem teszi meg és a lakás műszaki állapotának romlása bizonyíthatóan a bérlő mulasztásának következménye, bérbeadó kötelezheti a bérlőt a keletkezett kár megtérítésére, vagy a lakásbérleti díjat a helyreállítás költségeinek arányában megemelheti.

(3) A bérbeadó a lakbért köteles elengedni, ha kötelezettségét a bérlő felszólítása ellenére sem teljesítette és a bérlő emiatt a lakást, vagy a lakás alapterületének legalább 50%-át 30 napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használhatja. A lakbér a rendeltetésszerű használat ismételt biztosításig engedhető el.

Befogadás a lakásba

11. § (1) A lakásbérleti jogviszony létesítésekor a bérlővel az Ltv. 21. § (2) bekezdésben meghatározott személyek költözhetnek együtt.

(2) A bérlő az Ltv.-ben meghatározottakon túl a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:

a) élettársát,

b) vele együtt élő gyermeke házastársát, élettársát,

c) az együttlakás ideje alatt született unokáját.

(3) A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérlővel szemben a lakásbérleti jogviszonyt érintően büntető, polgári peres vagy egyéb hatósági eljárás nincs folyamatban.

(4) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén az Ltv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kivételekkel a bérbeadó az együtt költöző és befogadott személyek elhelyezésére nem köteles.

(5) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a bérbeadó a befogadott személyek elhelyezésére nem köteles.

(6) Az (1) bekezdésbe nem tartozó személy bérleménybe költözésére csak a bérbeadónál előzetesen benyújtott írásbeli kérelem alapján engedélyezett bérbeadói írásos hozzájárulás megadása után van lehetőség. A kérelemhez csatolni kell a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja, tovább a befogadott személy nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.

(7) A bérlő a bérleményt albérletbe nem adhatja ki.

A bérleti szerződés tartalmi elemei

12. § A bérleti szerződének tartalmaznia kell:

a) a bérleményre vonatkozó adatokat;

b) a bérlő személyes adatait;

c) a bérlővel a bérleti szerződés megkötésekor költöző családtagok adatait;

d) az önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díjat;

e) a bérleti szerződés időtartamát, mely határozott és határozatlan idejű lehet;

f) a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit;

g) a lakásbérleti szerződés felmondásának az eseteit, jogkövetkezményeit;

h) a lakásba történő befogadás feltételeit;

i) a hivatkozást az Ltv.-re, hogy a rendeletben, illetve a szerződésben nem szabályozott esetekben az Ltv.-ben foglaltakat kell alkalmazni

A lakásbérlet megszüntetése közös megegyezés​

13. § (1) Közös megegyezéssel a bérleti szerződés bármikor megszüntethető.

(2) A közös megegyezéssel történő megszüntetés feltétele, hogy a bérlőnek a lakásbérletből következően semmiféle köz- és egyéb tartozása a bérbeadó és más közüzemi szolgáltató felé nincs. A bérlő köteles a közmű szolgáltatóval szembeni tartozásmentességét igazolni és azt a bérbeadó képviselőjének bemutatni.

14. § (1) Közös megegyezés esetén a felek megállapodásának tartalmát a polgármester köteles írásba foglalni.

(2) A megállapodás tartalmazza:

a) felek megnevezését és megállapodásbeli minőségét,

b) a megállapodás pontos tartalmát, a felek feltételeit és nyilatkozatait,

c) a megállapodásban foglaltak végrehajtásának határidejét,

d) a lakásban bérlővel együtt lakók számát a lakás átadása, visszaadása után.

15. § A közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a bérlő sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

A felmondás

16. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;

b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

c) a bérlő a közüzemi díjakkal több, mint 100.000 forinttal elmaradásba kerül;

d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;

e) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;

f) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) kíván felajánlani.

(2) A bérlő a bérbeadó írásbeli felmondása esetén - kivéve a 16. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt esetet - sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

17. § (1) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

(2) Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

(3) Ha a bérlő a közüzemi díjakkal több, mint 100.000 forinttal elmaradásba kerül, a bérbeadó az elmaradástól számított tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

(4) Ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(5) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(6) A felmondás az (1) és (2) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a (4) és (5) bekezdés esetében az adott hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

18. § A bérlő legkésőbb a felmondási idő utolsó napján köteles a lakásból a saját tulajdonú ingóságait elszállítani, és a lakást kitakarított állapotban a bérbeadónak rendeltetésszerű állapotban visszaadni.

A lakbér mértéke

19. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások listáját, illetve az önkormányzati lakások után fizetendő lakbér bruttó összegét, a bérbeadás jogcímét a rendelet 3. számú melléklete részletezi.

(2) A lakbér mértékét az önkormányzat évente, minden év december 31-ig felülvizsgálhatja, és a felülvizsgálat alapján határozza meg a következő évi lakbér összegét.

(3) Amennyiben a felülvizsgálat során a lakbér összege emelkedik, arról a bérbeadó a bérlőt írásban tájékoztatja és a bérleti szerződést módosítani kell.

Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése

20. § (1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv., sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni.

(2) Ha a lakás jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első 2 hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékét, 2-6 hónap között a lakbér kétszeres összegének megfelelő, azt követően a lakbér háromszoros összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.

III. Fejezet

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása

A bérbeadás általános feltételei

21. § (1) Az önkormányzat a lakás céljára nem szolgáló helység bérbeadásáról külön szerződést a bérlővel nem köt, ezen helységek nem hosszútávon, csak alkalmi jelleggel kerülnek bérbeadásra.

(2) A helység bérbeadásáról számla készül.

(3) Az alkalmi bérbeadás feltételeiről a bérlő a rendelet 26. § és 27. §-aiban rögzített rendeltetésszerű használatról egy tájékoztatót kap, melyben az abban foglaltak betartását aláírásával veszi tudomásul.

(4) Térítésmentesen helyiség akkor adható bérbe, ha a helyiség jellege, rendeltetése vagy közérdek azt indokolja.

22. § Helyiség nem adható bérbe annak, akinek a bérbeadó felé bérleti díj vagy helyi adó tartozása van. A tartozásmentességről szóló nyilatkozatot a pályázathoz mellékelni kell.

A bérleti díj megfizetésének szabályai

23. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját döntésével egyidejűleg a képviselő-testület határozza meg.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helységek listáját és a díjak mértékét, az esetleges bérleti díj alóli mentesség jogcímét a rendelet 4. számú melléklete részletezi.

24. § Az önkormányzat által térítésmentesen használatba adott helyiségek után - eltérő döntés hiányában - a bérlő köteles a közműdíjat és az egyéb költségeket megfizetni, továbbá az állagmegóvási, karbantartási feladatokat elvégezni.

25. § (1) A helyiséget az alkalmi bérlő megállapodás szerint csak a megjelölt célra használhatja.

(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően vagy nem a megállapodás szerint kívánja használni, úgy ehhez az új használati cél megjelölésével hozzájárulást kell kérni. A hozzájárulást a polgármester adja meg.

26. § (1) A helyiségbérletre e rendelet lakásbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az itt szabályozott eltérésekkel.

(2) A bérlő köteles:

a) a helyiség burkolataira és berendezései tárgyaira, közös használatra szolgáló helyiségekre (WC) vigyázni, rendeltetésszerűen használni azokat,

b) a bútorokat az épületből nem viheti ki,

c) a tevékenységével kapcsolatban keletkezett hulladék elszállításáról, illetve költségeinek viseléséről gondoskodni.

IV. Fejezet

Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések

27. § A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) Jelen rendelet 2022. július 1-jén lép hatályba.

(2) A rendeletben nem szabályozott viszonyokra az Ltv. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)1

1

A 28. § (3) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.