1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tengelic Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 7054. Tengelic Rákóczi Ferenc u. 11.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe Tengelic község közigazgatási területére terjed ki.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.tengelic.hu.

(5) Az önkormányzat jogi személy.

2. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző továbbá az önkormányzat tagságával működő társulás.

(3) A képviselő-testület hivatalának neve, székhelye: Tengelici Polgármesteri Hivatal, 7054. Tengelic Rákóczi Ferenc u. 11.

3. § (1) Tengelic Község címere: Hagyományos alakú négyelt címerpajzs sárga és zöld mezőkre osztva, vékony fekete szegéllyel. Szimbolikája: a sárga- a homokos altalaj, a zöld - a szorgalommal megváltoztatott felszín - a vetések, erdők, mezők, rétek. A címerképek mind a négy mezőben lebegnek. A jobb felső sárga mezőben egy tarka tollú „Daloló tengelic madárka”, a bal felső zöld mezőben egy 12 szirmú sárga „Napraforgó” barna magtányérral, a jobb alsó zöld mezőben egy fehér „Ökörfej” és a bal alsó sárga mezőben egy zöld keretbe foglalt „Millecentenáriumi emlékmű” fehér haranggal és alatta 4 fehér sírkereszttel.

(2) Tengelic Község zászlója: Kétoldalas, fekvő téglalap alakú 3:2 arányú fehér textil, közepén a község színes címerével, körben arany színű zsinórszegéllyel.

(3) A címer és zászló használatának rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

4. § (1) A képviselő-testület testvértelepülési együttműködést tart fenn az ukrajnai Szőlősgyulával.

(2) A testvértelepülési kapcsolattartásról a polgármester évente beszámol a képviselő-testületnek.

5. § Kitüntető cím alapítását és adományozásának rendjét a képviselő-testület az e tárgyban megalkotott önkormányzati rendeletben szabályozza.

6. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében és egyéb törvényekben meghatározott közszolgáltatások biztosítása.

(2) Az önkormányzat –saját felelősségére- vállalkozási tevékenységet folytathat, ennek megfelelően:

(3) Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, valamint költség-haszon elemzést végeztet.

(4) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg – a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(5) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi a vezetőiket.

(6) Az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szerv:

7. § (1) Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.

(2) A hatáskör gyakorlásának átruházását indítványozhatja a polgármester, az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottsága.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról a képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott személyek, és szervek kezdeményezésére dönt.

(4) A polgármesterre átruházott hatáskörök:

(5) A szociális bizottságra átruházott hatáskörök: A képviselő-testület a szociális bizottságra ruházza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben az önkormányzat képviselő-testülete hatáskörébe utalt szociális ellátások biztosításával kapcsolatos feladatokat és a feladatok ellátásához döntési hatáskört biztosít, kivéve a (4) bekezdés c) és d) pontjában szabályozott hatásköröket.

(6) Jegyzőre átruházott hatáskörök:

(7) A polgármester és a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntésekről - eltérő rendelkezés hiányában - a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni kötelesek.

8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2)² Az alakuló ülés, a rendes ülés, és a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne a polgármesteri hivatal ülésterme. Indokolt esetben a polgármester az ülést a meghívóban megjelölt más, olyan helyszínre is összehívhatja, amely a tengelici választópolgárok számára jelentősebb megterhelés nélkül is elérhető, továbbá a képviselő-testületi működés nyilvánossága biztosított.

9. § (1) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt ügyekben.

(3) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt személyi ügyekben zárt ülést tart, ha az érintett írásbeli nyilatkozattétele alapján a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(4) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő további esetekben a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülés elrendelésére a polgármester, az önkormányzati képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(6) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.

10. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a (2) bekezdésben leírtak szerint.

(2) A zárt ülésen hozott határozatoknak a nyilvánosságra nem hozható részeit – így különösen az esetleges személyes adatokat – a nyilvánosságra hozatalt megelőzően törölni kell.

(3) A betekintési jog gyakorlása során a választópolgárok részére a (2) bekezdésben foglaltak szerint előkészített jegyzőkönyvet és határozatot kell biztosítani.

11. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését az Mötv. 43. § (1) bekezdésében meghatározott időn belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltakon kívül az alakuló ülésén dönthet a bizottságok tagjainak megválasztásáról és sor kerülhet a bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjainak eskütételére. Amennyiben a bizottságok tagjainak megválasztására és az eskü letételére az alakuló ülésen nem kerülhet sor, erre a következő képviselő-testületi ülésen kell sort keríteni.

(4) Amennyiben az alpolgármester választása az alakuló ülésen nem volt eredményes a választásra a soron következő képviselő-testületi ülésen kell sort keríteni.

12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik, az előre meghatározott hónap, hét, keddi napján. A rendes ülések általában 17.00 órakor kezdődnek.

(2) Július hónapban a képviselő-testület nyári szünetet tart, nem ülésezik.

13. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított legkésőbb 15 napon belül. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés telefonon vagy elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.

(2) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni az önkormányzati képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára valamint a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Vezetőjének kezdeményezésére.

(3) Rendkívüli ülést kell összehívni július hónapban a nyári szünet ideje alatt felmerülő és a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó, azonnali intézkedést igénylő ügyekben is.

(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt - amennyiben azt nem a polgármester kezdeményezte - a polgármesterhez kell benyújtani.

14. § (1) A képviselő-testület – az alakuló és a rendkívüli ülés kivételével – munkáját éves időtartamra szóló munkaterv alapján végzi. A munkatervet a tárgyévet megelőző év december hónap végéig fogadja el a testület. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv elkészítéshez javaslatot lehet kérni:

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei: a fő feladatok meghatározása, a megtárgyalás várható időpontja, előterjesztő megjelölése, meghívandók.

15. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester elektronikus úton hívja össze.

(2) Az alakuló és rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 1 nappal előbb ki kell kézbesíteni a meghívottaknak.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.

(4) A meghívóhoz csatolni kell a napirendi javaslatok írásos anyagait is.

(5) Az ülésről a lakosságot a meghívónak hirdetményi formában az önkormányzat hirdetőtábláján, elektronikus formában az önkormányzat hivatalos honlapján való elhelyezésével kell értesíteni az ülés kezdete előtt legalább 5 nappal.

16. § A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

17. § (1) Előterjesztésnek minősül a döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul, a beszámoló és a tájékoztató.

(2) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A rendelettervezetet mindig írásban kell előterjeszteni.

(4) Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a Kormányhivatal által tett törvényességi észrevételek teljes terjedelmükben a képviselő-testület elé kerüljenek.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(6) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott érintett írásbeli nyilatkozatának beszerzéséről az előterjesztés előkészítője gondoskodik.

18. § (1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az, jogszabályban előírt vagy képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha törvény nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. A sürgősségre vonatkozó indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.

(3) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(4) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.

(5) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyalásának elutasítása esetén dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra ülésére felveszi-e.

19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Ahol a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos rendelkezéseiben e rendelet polgármestert említ, azon a 19. § (1) bekezdésben leírt esetben az ott meghatározott személyt kell érteni.

(3) A polgármester a képviselő-testületi ülés kezdetén megállapítja a határozatképességet és azt a képviselő-testületi ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 8 napon belüli időpontra a javasolt napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Amennyiben a határozatképtelenség a képviselő-testületi ülés során áll elő, a polgármester a képviselő-testületi ülést berekeszti, a még nem tárgyalt napirendek megvitatására 15 napon belül rendkívüli ülést kell összehívni.

(5) A polgármester a határozatképesség megállapítását követően ismerteti a kérdések, interpellációk, napirend utáni felszólalások tárgyát, benyújtóik, előadóik nevét.

(6) A polgármester előterjeszti a képviselő-testületi ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja. Az önkormányzati képviselők, a képviselő-testület bizottságai kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(7) Rendes üléseken napirend előtt a polgármester jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, beszámol az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri és jegyzői döntésekről és az előző képviselő-testületi ülést követően tett intézkedésekről.

(8) A polgármester napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és döntésre alkalmas módon, összefoglalja a vitát, majd napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat.

(9) Lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére.

(10) A polgármester munkáját a jegyző segíti, aki köteles az ülésen még a döntéshozatal előtt szóban jelezni, ha a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.

20. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először a polgármester vagy felkérésére a napirend előadója röviden ismerteti a napirendi pont lényegét a döntési alternatívákat.

(2) A szóbeli kiegészítést követően az önkormányzati képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek az előadóhoz, melyekre – lehetőség szerint – a vita előtt válaszolni kell.

21. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) A képviselő-testület bizottsága bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve az önkormányzati képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

22. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(2) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

(4) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester legfeljebb 5 perc hozzászólási jogot biztosíthat.

23. § (1) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. Ennek keretében:

(2) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

24. § (1) Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben az önkormányzati képviselő önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5. napon írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell az önkormányzati képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt - amennyiben része az előterjesztési anyagnak - az ülés előtt ki kell osztani.

(3) A képviselő-testület ülésén lehetőség van az írásban be nem nyújtott interpelláció szóban történő előterjesztésére.

(4)⁵ Az interpelláció címzettje a választ a képviselő-testületi ülésen szóban - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - adja meg. Az írásban adott választ valamennyi önkormányzati képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról az interpelláló ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő képviselő-testületi ülésen nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

25. § (1) Kérdésnek minősül a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működés, döntési, előkészítési jellegű felvetés.

(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, telefax, e-mail) el kell juttatni.

(3)⁶ A kérdést feltevő az írásban benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testületi ülésen ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása után köteles válaszolni. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követően – legkésőbb 30 napon belül írásban – is történhet. A választ a következő képviselő-testületi ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

(4) Az önkormányzati képviselők a (3) bekezdésben meghatározott határidőn túl felmerült sürgős, halaszthatatlan választ igénylő ügyekben, szóban is egy-egy kérdést tehetnek fel.

26. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározott ügyeken kívül az alábbi ügyekben:

27. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) A titkos szavazást a képviselő-testület által erre a célra létrehozott 3 főből álló ideiglenes bizottság (szavazatszámláló) bonyolítja le. Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

(3) A titkos szavazás lebonyolításának idejére a polgármester szünetet rendel el.

28. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, az Mötv.-ben meghatározott eseteken túl, ha

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét, s a jelenlevő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(4) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hiteles névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel vagy azt valamelyik önkormányzati képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

29. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő-testület tagja a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét.

(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő elmulasztja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, a képviselő-testület a tudomására jutást követően határozatban figyelmezteti az érintettet.

30. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos arab számos sorszámmal és évszámmal, zárójelben az ülés hónapját római számmal és a napját arab számmal, valamint a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(2) A képviselő-testületi határozat tartalmazza a végrehajtásért felelőse nevét, a végrehajtás határidejét.

(3) A képviselő-testületi határozatokat a képviselő-testületi ülést követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

(4) A képviselő-testületi határozatokat az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző naprakész, határidős nyilvántartást vezet.

31. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével együtt terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a kezdeményezés elfogadásáról.

32. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelettervezetet, az önkormányzat honlapján, valamint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzé tett tervezetről, az önkormányzat honlapján megadott elektronikus levélcímen, vagy papír alapú dokumentumban a polgármesteri hivatal címére küldött levélben, vagy személyesen a polgármesteri hivatalba benyújtva bárki véleményt nyilváníthat.

(4) A rendelettervezetet, úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő, legalább 8 nap álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(5) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani. A beérkezett vélemények, a véleményezők neve, e-mail címe legfeljebb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig kezelhetők.

(6) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért az önkormányzati rendelettervezet előkészítője felelősséggel tartozik.

(7) A rendelettervezet előkészítője – a névtelenül beérkezett és a közerkölcsöt sértő vélemény kivételével - mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít, melyet az önkormányzati rendelettervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A rendelettervezet előkészítőjét egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(8) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteti.

33. § (1) A rendelettervezetet a jegyző készíti el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is.

(2) A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a rendelettervezetet bizottság, ideiglenes bizottság vagy szakértő készíti el.

(3) A rendelettervezetet indokolással, és a tárgy szerint illetékes bizottság véleményével, a jegyzői törvényességi véleményezést követően kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(4) A rendelettervezethez kapcsolódóan az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottsága írásban módosító indítványt nyújthat be a polgármesterhez. A módosító indítvány legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 16.00 óráig nyújtható be.

34. § (1) Az önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(2) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendelet megjelölésénél a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019.(III.13.) IM rendelet szabályait kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal épületében lévő hirdetőtáblára kifüggesztéssel kell kihirdetni az elfogadást követő 3 napon belül. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A rendeletek hiteles szövegét az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(5) A rendelet eredeti példányát a jegyző kihirdetési záradékkal látja el.

(6) A rendeletekről a jegyző tárgy szerinti és évszám szerinti nyilvántartást vezet.

35. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján készül a jegyzőkönyv, melynek tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül:

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Az önkormányzati képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3) A jegyzőkönyv elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A hangfelvételt meg kell őrizni, a hangfelvétel megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyvét a polgármesteri hivatal jegyzői irodájában bárki megtekintheti és térítési díj ellenében arról másolat készíthető.

(6) A képviselő-testület zárt ülésének jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, megtekintésére csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(7) A jegyzőkönyveknek és azok mellékleteinek évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

36. § (1) Az önkormányzati képviselőt az Mötv.-ben, e rendeletben és a vonatkozó jogszabályokban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, valamint terhelik.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását a polgármesternek, vagy a bizottsági ülésről való távolmaradását a bizottság elnökének köteles bejelenteni legkésőbb az ülés kezdete előtt 1 órával.

(3) Az önkormányzati képviselő, bizottsági elnök, bizottsági tag tiszteletdíját a képviselő-testület az e tárgyban megalkotott önkormányzati rendeletben szabályozza.

37. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságai és létszámai:

(3) Az egyes bizottságok részletes feladatainak jegyzékét az 1. melléklet rögzíti.

38. § A polgármester, az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottsága nem képviselő tagja vagyonnyilatkozatának nyilvántartását és vizsgálatát, valamint az önkormányzati képviselő és a képviselő-testület bizottsága nem képviselő tagja összeférhetetlenségi ügyének vizsgálatát a Pénzügyi Bizottság látja el.

39. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig és az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

40. § (1) A bizottságok szükség szerint tartanak ülést. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat az általa megbízott képviselő bizottsági tag látja el. A bizottság elnöke az ülés tervezett időpontjáról, legkésőbb az ülést megelőző 5. napon, meghívóval értesíti a bizottságot.

(2)⁷ A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(4) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről megválasztását követően évente beszámol a képviselő-testületnek.

(5) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

(6) A bizottság más bizottsággal együttműködhet, együttes ülést tarthat. Az együttes bizottsági ülést, az érintett bizottsági elnökök megállapodása szerinti bizottság elnöke vezeti.

(7) Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani. Együttes ülés esetén bizottságonként külön-külön jegyzőkönyv készül.

41. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – bármely olyan halaszthatatlan önkormányzati ügyben döntést hozhat, amely két képviselő-testületi ülés közötti időszakban merül fel, és amely ügyben a döntés halasztása a képviselő-testület rendes üléséig az Önkormányzat számára kárt okozhatna, előny elmulasztását eredményezné, vagy a döntés jellege szerint egyébként nem halasztható.

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket e rendelet 7. § (4) bekezdése tartalmazza.

(4)⁸ Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

42. § (1) A képviselő-testület egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el az általa meghatározott feladatokat.

(3) A polgármester a (2) bekezdés alapján a feladatellátás kérdésében meghozott döntéseiről tájékoztatja a képviselő-testületet.

43. § (1) A polgármester - pályázat alapján – a jogszabályokban, illetve a pályázati kiírásban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.

(3) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, szervezi és összehangolja a polgármesteri hivatal munkáját, évente beszámol a képviselő-testületnek a polgármesteri hivatal munkájáról, a hatósági ügyintézés tapasztalatairól.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a polgármesteri hivatal felsőfokú végzettséggel rendelkező igazgatási ügyintézője látja el a jegyzői feladatokat.

(5)⁹ A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket e rendelet 7. § (6) bekezdése tartalmazza.

(6) A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki.

44. § (1) A képviselő-testület önálló, egységes polgármesteri hivatalt hoz létre Tengelici Polgármesteri Hivatal elnevezéssel az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármesteri hivatal költségvetési szerv, a költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(3) A polgármesteri hivatal jogi személy.

(4) A polgármesteri hivatal a polgármester által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik.

(5) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és a bizottságnak.

45. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 87. §-ában meghatározott feladatok ellátására jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület társulás útján ellátott feladatainak felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

46. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.

47. § (1)¹⁰ A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal az Mötv. 54. §-ában meghatározottak szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörben a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán, szórólapokon, az önkormányzat hivatalos honlapján meghívót kell közzétenni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(3) A közmeghallgatás alkalmával a lakosság és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői helyi közügyben a képviselő-testülethez, az egyes önkormányzati képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, javaslatokat tehetnek.

(4) A közmeghallgatásra a helyi közügyet érintő kérdést vagy javaslatot előzetesen a közmeghallgatás napját megelőző második munkanap 16 óráig is be lehet nyújtani írásban a polgármesterhez. A közmeghallgatás meghívójának tartalmaznia kell a kérdés és javaslat benyújtásának módjáról és határidejéről szóló tájékoztatást.

(5) Az előzetesen írásban benyújtott, valamint a közmeghallgatáson feltett kérdésekre, és az elhangzott javaslatokra a polgármesternek szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban a kérdésfeltevő, javaslattevő részére választ kell adni.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

48. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgyban, valamint jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyben szokásos módon hirdetőtáblán, szórólapokon, az önkormányzat hivatalos honlapján meghívót kell közzétenni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni az önkormányzati képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal tárgykör szerint érintett ügyintézőit, tárgykör szerint érintett lakossági, társadalmi szerveződések képviselőit.

(4) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

49. § (1) A költségvetést az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet alapján kell összeállítani.

(2) A költségvetés tervezetét a képviselő-testület valamennyi bizottsága véleményezi.

(3) Az önkormányzat vagyonára vonatkozó alapvető rendelkezéseket az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló törvény és más törvények mellett külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(4) A polgármester a zárszámadás keretében évente köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

(5) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.

50. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.-ben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban előírt rendelkezések az irányadók.

(2) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján kell gondoskodni.

51. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.