A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.

Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2016. szeptemberében alkotta meg az e tárgyban hatályos önkormányzati rendeletét.

Az Mötv.) 43. § (3) bekezdése alapján a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen megalkotja, vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét. Az Mötv-ből eredő jogszabályi kötelezettség teljesítése érdekében szükséges a szervezeti és működési szabályzat választásokat követő átfogó felülvizsgálata.

A szervezeti és működési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletet (továbbiakban: SZMSZ) a képviselő-testület már több alkalommal módosította, a jelenlegi felülvizsgálat során megállapítható, hogy több szakaszt is szükséges lenne módosítani, így javasolt egy új rendelet megalkotása a képviselő-testület által.

Az általános rendelkezések között kerültek meghatározásra az önkormányzat alapvető adatai. Ezek a szakaszok tartalmazzák az önkormányzat hivatalos megnevezését, székhelyét, illetékességi területét, az önkormányzati hivatal nevét, székhelyét, a képviselő-testület szerveit, az önkormányzat jelképeit, testvértelepülési kapcsolatokat és utalást az önkormányzat által alapított elismerő címre.

Itt kerülnek megjelölésre az önkormányzat által ellátott feladatok, az önkormányzat vállalkozási tevékenységének feltételei, valamint az általa fenntartott költségvetési szervek. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület hatásköreit - az Mötv. 42. §-ban felsorolt hatásköröket kivéve - átruházhatja szerveire. A 7. § a polgármesterre, a szociális bizottságra, és a jegyzőre átruházott hatásköröket rögzíti.

A képviselő-testületi ülések típusait sorolja fel és az ülések helyszínének meghatározására kerül sor, valamint a nyilvános és zárt ülések tartására vonatkozó szabályok is itt találhatók meg.

Az alakuló ülés a testületi ülések különleges típusa, amelyre az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak (pl. összehívás időpontja, kötelező napirendi pontok, stb.), ennek megfelelően indokolt külön rendelkezni róla az SZMSZ-ben. Az Mötv. 43. § (3) bekezdése meghatározza, hogy mely kérdésekben köteles a testület az alakuló vagy az azt követő ülésén dönteni. Az alakuló ülés kötelező és nem kötelező napirendi pontjait rögzíti.

Meghatározza a rendes ülések számát, a rendkívüli ülés összehívását megalapozó okokat, körülményeket. Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, az SZMSZ-ben meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Ennek megfelelően rendelkezik az SZMSZ a rendes ülések számáról, illetve arról, hogy július hónapban a képviselő-testület nyári szünetet tart. Rendkívüli ülés az az ülés, amelynek összehívására, előkészítésére nem a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint kerül sor.

A rendkívüli ülést a rendes üléshez képest rövidebb határidővel lehet összehívni. A rendkívüli ülés összehívásának vannak kötelező esetei is, az ezekre vonatkozó szabályokat is részletesen rögzíti a 13. §.

A képviselő-testület az átgondolt működés érdekében munkáját éves munkaterv alapján végzi. Ez a szakasz részletezi, hogy a munkaterv elkészítéséhez kitől kérhető javaslat, valamint azt, hogy milyen tartalmi elemeket kell a munkatervben szerepeltetni.

Az ülések előkészítéshez tartozik a meghívó kiküldése, a meghívottak körének meghatározása. A 15. § rendelkezik arról, hogy az ülést megelőzően mikor kell a meghívót kiküldeni, mit tartalmazzon a meghívó és mit kell mellé csatolni.

Itt kerül meghatározásra a testületi ülésre meghívandók köre.

Az előterjesztés benyújtására jogosultak körét, az előterjesztés tartalmi és formai követelményeit írja elő. Az előterjesztések csak törvényességi ellenőrzésüket követően kerülhetnek a testület, illetve a bizottságok elé. A törvényességi ellenőrzés a jegyző feladata.

Taglalja, hogy milyen esetekben, mikor lehet sürgősségi indítványt benyújtani, arról a képviselő-testület mikor és milyen formában dönt.

A képviselő-testület összehívásának és vezetésének szabályait részletezi. A testületi üléseket alapesetben a polgármester hívja össze és vezeti. Az SZMSZ-ben, ugyanakkor meg kell határozni azt, is, hogy a polgármester akadályoztatása esetén ki látja el ezeket a feladatokat.

A vita menetét, a felszólalás sorrendjét, a vita lezárásával kapcsolatos előírásokat, a javaslatokról, módosításokról szóló szavazási sorrendet és a tanácskozás rendjének fenntartásával kapcsolatos rendelkezéséket tartalmazza.

A képviselői jogosítványok közé tartozó interpellációval, kérdéssel kapcsolatos részletes szabályokat rögzíti.

A döntéshozatal módja mellett tartalmazza az egyes szavazási formák – nyílt szavazás, titkos szavazás, név szerinti szavazás – szabályait, továbbá azokat az ügyköröket, amelyekhez minősített többség szükséges.

Meghatározza a személyes érintettség esetére vonatkozó eljárás szabályait. Az Mötv. 49. § (1) bekezdése a döntéshozatalból történő kizárásra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A (2) bekezdés alapján az SZMSZ-ben meg kell határozni a személyes érintettségre vonatozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. Az SZMSZ úgy szabályoz, hogy amennyiben az önkormányzati képviselő elmulasztja a személyes érintettség bejelentését a képviselő-testület határozatban figyelmezteti.

A képviselő-testület döntései közül a határozat megjelölését, tartalmát, a közzétételének helyét, a végrehajtásával kapcsolatos feladatokat és a határozatok nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségeket írja le.

Az önkormányzati rendeletekkel kapcsolatban szabályozza a rendeletalkotás kezdeményezésére jogosultak körét, a társadalmi egyeztetés szabályait, rögzíti a rendelettervezet előkészítőjét, a módosító indítvány benyújtásának módját és időpontját, a rendelet megjelölését, kihirdetésének helyét, a rendeletek nyilvántartásának kötelezettségét.

A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv tartalmi elemeit, a jegyzőkönyvhöz csatolandó dokumentumokat sorolja fel, valamint a nyilvános ülés jegyzőkönyvével kapcsolatos nyilvánosság biztosításának módját rögzíti. Az Mötv. 52. § (1) bekezdése felsorolja a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit, de lehetőséget biztosít arra is, hogy az SZMSZ további elemeket is meghatározzon. Az SZMSZ 35. § (1) bekezdése ennek megfelelően további előírásokat határoz meg a jegyzőkönyv tartalma vonatkozásában.

(távol maradt önkormányzati képviselők neve és napirendi pontonként az előterjesztő neve)

Az önkormányzati képviselők jogairól, kötelezettségeiről rendelkezik és emellett a tiszteletdíjakról szóló önkormányzati rendeletre utal.

A képviselő-testület által létrehozandó bizottságokat és azok létszámát és feladatait rögzíti, valamint a bizottságok működését szabályozza. Az Mötv. 37. és 39. §-ai alapján az SZMSZ-ben meg kell határozni azt a bizottságot, amely a vagyonnyilatkozatok megtételével és ellenőrzésével, illetve az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozik. Az SZMSZ ennek megfelelően kijelöli a Pénzügyi Bizottságot ezen feladatok végrehajtására.

Az állandó bizottságok mellett a testületnek lehetősége van arra is, hogy meghatározott feladatok ellátására, ügyek kivizsgálására ideiglenes bizottságokat hozzon létre. Az ideiglenes bizottságok megbízatása csak az adott ügy kivizsgálásának, a feladat ellátásának idejére szól. Az ideiglenes bizottságot akkor célszerű létrehozni, ha olyan nagyobb jelentőségű ügy, feladat merül fel, amelynek megoldását, kivizsgálását nem az állandó bizottságokra kívánja a testület bízni, hanem egy, speciálisan az adott üggyel kapcsolatban szakértelemmel, ismeretekkel rendelkező személyekből álló testületre.

A polgármesterre és alpolgármesterre vonatkozóan rögzíti a tisztségük betöltésének módját, és egyes feladataikat.

A jegyzővel kapcsolatban utal a főbb feladataira, tartalmazza a jegyzői tisztség betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a helyettesítésre vonatkozó rendelkezést, valamint kimondja, hogy a képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki. Az Mötv. alapján a jegyzőt a polgármester nevezi ki. A jegyző felett valamennyi munkáltatói jog gyakorlására a polgármester a jogosult.

A polgármesteri hivatal jogállásáról, feladatairól, működési szabályzatáról rendelkezik. A Polgármesteri Hivatalra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a hivatal szervezeti-és működési szabályzata tartalmazza, melyet a jegyző javaslatára a polgármester hagy jóvá.

Utal a társulásban való részvételre, a társulások feladatainak felsorolását tartalmazó 2.mellékletre, emellett rögzíti, hogy a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.

A speciális testületi ülésre a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat ismerteti, valamint a lakossági fórum egyik formájára a falugyűlésre vonatkozóan rögzít szabályokat.

A költségvetés összeállításáról, véleményezéséről, az önkormányzat vagyonával kapcsolatos jogszabályokról, a vagyonról való tájékoztatásról, utal a 3. mellékletre, mely az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását tartalmazza és a belső ellenőrzés biztosításáról rendelkezik.

A rendelet hatályba lépésének időpontját határozza meg.