Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§. (1) bekezdése 6. pontjában, 5.§. (2) bekezdése b)-c) pontjában, 6.§. (5) bekezdése, 11.§. (16) bekezdése, 13.§. (1) bekezdése és 18.§. (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szól 2011. évi CXCV. törvény 97.§. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§.-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

1. Tolna Város Önkormányzatára, annak szerveire, intézményeire, tulajdonában lévő gazdasági társaságra,
2. mindazokra a dolgokra, melyek az Önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, az Önkormányzatot megillető követelésekre és vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az Önkormányzatot megillető részesedésekre, az értékpapírokra, továbbá az Önkormányzatot terhelő tartozásokra és követelésekre.

(2) Az Önkormányzat a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatit szervei útján látja el.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításáról és értékesítéséről külön jogszabály rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

(1) Értékpapír: a váltó, a kötvény, a részvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a vagyonjegy, a közraktárjegy, a kárpótlási jegy, a befektetési jegy, a szövetkezeti üzletrész, csekk, állampapír.

(2) Tagsági részesedést megtestesítő vagyoni értékű jog: korlátolt felelősségű társasági üzletrész, szövetkezeti részjegy.

(3) Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet, beleértve a (2) bekezdésben foglaltakat is.

(4) Törzsvagyon: a nemzeti vagyonról szóló CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §. (2)-(4) bekezdésében, valamint a 6. § (6) bekezdésében foglalt kritériumok szerinti olyan vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(5) Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a jogi jellege, mely szerint polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.

(6) Korlátozott forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak azon jogi jellege, mely szerint polgári jogügylet tárgya csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén lehet.

(7) Forgalmi érték: erre jogosultsággal rendelkező szakértő által megállapított készpénzben kifejezhető érték, amelyen az adott vagyontárgyak tulajdonjoga normál, nyílt piaci körülmények között a legnagyobb valószínűséggel értékesíthető, mely minden estben nettó összegben értendő.

(8) Kedvezményes átengedés: a vagyontárgy tulajdonjogának a forgalmi értéknél alacsonyabb értéken történő átruházása vagy hasznosítása.

(9) Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatás. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.

(10) Stratégiai jellegű vagyontárgy: az a forgalomképes vagyontárgy, amely az önkormányzat számára várospolitikai, vagy hosszabbtávú üzletpolitikai célból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű, és hasznosítása erre tekintettel történhet.

(11) Rendelkezési jog: a tulajdonost megillető azon jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy a tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon.

(12) Tulajdonosi jog: magába foglalja az ingatlanokra, az ingókra, vagyoni értékű jogokra vonatkozó rendelkezési jogot és a tagsági viszonyból eredő és a részvényesi jogokat, valamint a gazdasági társaságokban, vállalatokban a tulajdonost megillető jogok gyakorlását.

(13) Vagyonhasználó: az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott követelményeknek megfelelő személy, vagy szervezet, amely törvény, önkormányzati rendelet, vagy szerződés alapján – bármely jogcímen – önkormányzati vagyont használ, birtokol, hasznát szedi.

(14) Követelésről való lemondás: a polgári, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó szerződésekből és jogszabályi rendelkezésekből eredő, pénzben kifejezhető igényről való kifejezett lemondás, mely a fő- és/vagy mellékkövetelés részben vagy egészben történő elengedésében, mérséklésében, halasztott fizetés, vagy részletfizetés engedélyezésében valósulhat meg.

(15) Behajthatatlan követelés: az a követelés, melyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont e) alpontja behajthatatlan követelésnek minősít.

II. FEJEZET

Az Önkormányzat vagyona

3. §

(1) Az önkormányzat vagyona az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingó vagyontárgyakból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzat vagyona az önkormányzati feladatok teljesítését és az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja.

(3) Az önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

A törzsvagyon

4. §

(1) Törzsvagyonnak az a vagyon nyilvánítható, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és amelyet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, valamint törvény vagy e rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít, továbbá törvény vagy e rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

(2) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek, illetve korlátozottan forgalomképesek.

5. §

(1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának része a kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, valamint az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon:

1. külön törvényben ilyennek minősített vagyontárgyak köre,
2. az Önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek),
3. ezen rendelet – az előzőekben felsorolt vagyontárgyakon felül – 1. mellékletében szereplő vagyontárgyak.

6. §

1. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi az alapellátást biztosító egészségügyi és szociális intézmények, alap- és középfokú oktatási intézmények, kulturális és sportlétesítmények, önkormányzat szervei elhelyezésére szolgáló középületek, műemléki, vagy műemléki jellegű épületek, műemlékek, védett természetvédelmi területek, az önkormányzat tulajdonában álló  közmű, az Önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedés, továbbá – az előzőekben felsorolt vagyontárgyakon felül – ezen rendelet 2. mellékletében szereplő vagyontárgyak.

2. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, megterhelni, gazdasági társaságba apportálni csak a Képviselő-testület által meghatározott funkciók, feltételek biztosítása mellett, kizárólag a Képviselő-testület döntésével lehet.

Az üzleti vagyon

7. §

(1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Forgalomképes ingó és vagyonértékű jogok: pénzeszközök és követelések, értékpapírok, kötvények, részvények, váltók, vállalkozásban lévő üzletrészek, használati jog.

(3) Az üzleti vagyont e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

Vagyontárgyak minősítése

8. §

Amennyiben az önkormányzat tulajdonába vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek e rendelet alapján be kell sorolni.

III. FEJEZET

A vagyongazdálkodás irányelvei

9. §

(1) Az önkormányzat rövid és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet és éves vagyongazdálkodási koncepciók köteles készíteni. A vagyongazdálkodási terveknek tartalmaznia kell – az Nvtv. 7. §. (2) bekezdésében meghatározott követelmények szerint – az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésére, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket és feladatokat, ezek végrehajtásának eszközeit, módjait, időbeli (éves) ütemezését.

(2) A polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét, valamint minden évben a következő évre tervezett vagyongazdálkodási tervből adódó feladatok megvalósításának módját és eszközeit.

A vagyongazdálkodás szabályai

10. §

(1) Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható.

(3) Az önkormányzati vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő beviteléről csak közgazdasági számítással alátámasztott javaslat alapján dönthet a Képviselő-testület.

(4) Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. Vállalkozásban a tulajdonos képviseletét a polgármester látja el.

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére önálló intézményt, vagy gazdasági társaságot alapíthat. Az önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

Kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(6) Az egyszemélyi és önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságban a tulajdonos által megbízott ügyvezető a társaság működéséről és gazdasági eredményeiről évente egyszer beszámol a Képviselő-testületnek.

Önkormányzati követelésről való lemondás

11. §

(1) A Képviselő-testület polgári, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – részben vagy egészben az alábbi esetekben mondhat le:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel, illetőleg aránytalan költségráfordítással érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

(2) A követelésről való lemondást a kötelezettnek írásban, részletes indokolással, dokumentumokkal alátámasztva kell kérnie. A követelés megtérülése érdekében – a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével – a jogosult a kötelezettnek legfeljebb 1 évig terjedő halasztott fizetést, illetőleg legfeljebb 5 évre szóló részletfizetést engedélyezhet.

(3) A követelésről való lemondás feltételeit a jogosult döntését követő 15 napon belül okiratba kell foglalni.

(4) Az önkormányzatot és intézményeit megillető követelésről való lemondás esetén 500.000.-Ft értékhatárig a polgármester, illetve az intézményvezető, az felett a Képviselő-testület dönt.

Az önkormányzat intézményeire bízott vagyon

12. §

(1) Az önkormányzat intézményei részére a Képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladatellátáshoz szükséges mértékben biztosítja.

(2) A költségvetési szervek a számviteli előírások szerint a használatukba adott ingatlanokat a saját vagyonukként tartják nyilván. A költségvetési szerv felelős a kezelésében lévő vagyon rendeltetésszerű használatáért, a gazdálkodásért, a beszámolási és információs szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő intézmény a rábízott törzsvagyont határozott idejű bérbe,- haszonbérbe,- haszonkölcsönbe,- használatba adás útján az alapfeladatok sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. Az egy évet meghaladó vagy határozatlan idejű bérbeadáshoz a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges. A bérleti szerződés egy példányát nyilvántartás céljából a jegyző részére meg kell küldeni.

(4) Az intézmények a feladatuk ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgyakról, az állományban bekövetkezett változásról folyamatosan mennyiségben és értékben nyilvántartást kötelesek vezetni. A mérlegbeszámoló alátámasztását biztosító leltározást kétévente kötelesek elvégezni.

(5) Amennyiben intézményi megszüntetésre vagy más intézményhez való csatolásra kerül sor, mindenesetben tényleges leltárfelvétellel kell az átadást alátámasztani.

13. §

(1) Az intézmény csak az alapító okiratban meghatározott vállalkozói tevékenységet folytathatja. A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért az önkormányzat intézményvezetője felel.

(2) A vállalkozási tevékenység folytatásának feltétele, hogy a vállalkozót terhelő tárgyévi költségek az adott évben legalább megtérüljenek, amit köteles dokumentálni a mindenkori számviteli előírásoknak megfelelően.

        (3) Az önkormányzat intézménye hitelt, pénzkölcsönt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat.

Önkormányzati vagyon hasznosítása, elidegenítése

14. §

       (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon megszerzéséről, értékesítéséről és hasznosításáról a Képviselő-testület gondoskodik.

            (2) E vagyon hasznosítása során az önkormányzat:

                        - gazdasági társaságot alapíthat,

                        - alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat,

                        - vagyonrészének birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedheti,

                        - vagyontárgyat biztosítékul adhat vagy más módon megterhelheti.

      (3) Az önkormányzat szabad pénzeszközeinek lekötéséről, állampapírok, kincstárjegyek, banki betétek és értékpapírok, valamint befektetési alapok tekintetében összeghatár nélkül a polgármester intézkedhet.

        (4) Az üzleti vagyon tulajdonjogának átruházásáról a Képviselő-testület dönt. Az üzleti vagyon tárgyai természetes személy vagy átlátható szervezet részére idegeníthetők el.

15. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló 4.000.000,- Ft értékhatár feletti vagyona tulajdonjogát átruházni, vagy hasznosítani csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Önkormányzati vagyon elidegenítése kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(4) Hivatalból kezdeményezhet a

- Képviselőtestület,

- bizottság,

- polgármester,

- jegyző.

(5) A pályáztatási eljárásban a kiírásnak tartalmaznia kell:

- az elidegenítési ár alsó határát,

- a kiírás szabályait és a bánatpénz mértékét,

- a pályázati ajánlat benyújtásának helyét, idejét, az ügyintéző nevét,

- a pályázati tárgyalás vagy licit helyét és idejét,

- a pályázat tárgyának azonosítására alkalmas valamennyi lényeges elemet (pl. hrsz., térmérték, alapterület, stb.).

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

16. §

(1) Az önkormányzat vagyonát az Nvtv. 10. § (1) bekezdésében foglalt követelmények betartásával, a Számviteli törvény, továbbá az erre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően a tulajdonosi jogok gyakorlója tartja nyilván.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az ingatlan-vagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár

17. §

        Az önkormányzat vagyonáról évente vagyonkimutatást készít, melyet az éves költségvetési beszámoló tartalmaz.

Záró rendelkezések

18. §

(1) Ez a rendelet 2013. augusztus 1. napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2013. (III.29.) önkormányzati rendelet.

(2) Jelen rendelet kihirdetéséről - az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján – a jegyző gondoskodik.

Tolna, 2013. július 17.

     dr. Sümegi Zoltán                                        Ezerné dr. Huber Éva

         polgármester                                                              jegyző

Záradék:

Jelen rendelet 2013. július 18. napján kihirdetésre került.

                                                                           Ezerné dr. Huber Éva

                                                                                            jegyző