Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelete

a követelésekről való lemondás eseteiről

Tolna Város Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI.3.) kormányrendelet, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el.

A rendelet hatálya

A követelésekről való lemondás, követelések elengedése

A követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján – behajthatatlannak minősül

a. amennyiben az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (azonban nem tekinthető behajthatatlannak az a követelés, amelynél a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik),

b. csődegyezségi megállapodás esetén,

c. bírói egyezség keretében,

d. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,

e. az adósnál olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen pl. egészégi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a jövőben kedvező változás nem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a követelésről méltányosságból történő lemondást indokolttá teszi,

f. a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kisösszegű követelések esetében, (2020. évben 100 ezer forint, ahol a követelést behajtásra előírni nem kell) ha az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre, vagy a behajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, amennyiben az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

g. amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

h. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondás közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az Áht. rendelkezéseivel,

i. amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

(2) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

(3) A követelés elengedésére jogosult eljárása során alaposan mérlegelni kell az adós (kötelezett) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal és a költségvetési szervvel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodás és kötelezettség betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyét, valamint hátrányát. A követelés jellegével és az adós (kötelezett) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot köteles beszerezni, így különösen: jövedelemigazolás, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása, stb.

a. a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárig az Önkormányzat esetében a Polgármester; az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezetője;

b. a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárt meghaladóan 500 000 Ft értékhatárig az Önkormányzat esetében a Polgármester; az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezetőjének írásos kérelme alapján a Polgármester;

c. 500 000 Ft felett minden esetben a Képviselő-testület jogosult.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatáskör ugyanazon adós (kötelezett) tekintetében 5 éven belül csak egy alkalommal gyakorolható.

Záró rendelkezések

Tolna, 2020. december 17.