Simontornya Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya Simontornya közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a mellékleteként szereplő TT-0405 jelzőszámú, a Kokas és Társa Építész és Településtervező Iroda által 2005. decemberben véglegesített (1:10.000 m.a. V-1 jelű, valamint 1:2000 m.a. V-2/1 és V-2/2 jelű) szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002.(lll.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2.§

(1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a)a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,

b)az építési vonalat,

c)az építési helyet,

d)az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,

e)a védőterületeket,

f)az egyes területek felhasználásának módját és határát,

g)a közigazgatási és a belterületi határvonalat,

h)a beépítésre szánt - nem szánt területek határát.

(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos,

     ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.

(4) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek

a) A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó

    szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati

    Főépítész, ennek hiányában a Megyei Főépítész szakvéleménye alapján.

b) A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése (az építésjogi követelmények és a telekalakítás

    kivételével)  jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati

    rendelettel történhet.

c) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül

    belterületbe vonhatók.

d) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 3.§ (3) bekezdése figyelembevételével

    jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.

e) Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási

   terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.

f) Szántó művelési ágú terület erdősítése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása

   nélkül történhet az illetékes szakhatóságok (a területileg illetékes Földhivatal, valamint az Állami Erdészeti

   Szolgálat Pécsi Igazgatósága) beleegyező szakvéleménye alapján. Építésjogi szempontból az adott

   területen a tulajdoni lapra bejegyzett művelési ág szerinti előírások érvényesek.

(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:

a) az irányadó telekhatár,

b )a tervezett utak tengelyvonala.

(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk

     továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a

     rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.

(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:

a) Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az

    övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.

b ) A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során

     pontosítandók.

 (8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek

    északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult

    utcasoron a történetileg kialakult állapothoz igazodjon.

(9) A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:

a) A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után,

    a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.

(10) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:

a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

(11) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:  

a) A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos

    magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a1) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

a2) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

a3) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó

     összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú

-tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,

-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,

a4) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb,

     donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a

-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,

-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell

  meghatározni. 

l. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3.§

(1) Továbbtervezéshez kötött telekalakítási és építési munkák

a)Részletes szabályozási terv készítendő a szabályozási terven jelölt gazdasági területekre javasoltan az ott jelölt ütemezés szerint. A célzott területfelhasználás kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és egyéb ipari terület. A tervezés előkészítő szakaszában a területet érintő ökológiai hálózat (lehatárolás V-2 tervlapon) miatt a beépítésre szánt – nem szánt területrészek elkülönítése érdekében az illetékes szakhatóságok bevonásával vizsgálni kell a terület természeti állapotát, esetleges ilyen irányú bolygatottságát. A tervben a konkrét igények ismeretében határozandók meg a telekalakítás és az építés szabályai. A tervezés során figyelemmel kell lenni a terület földtani és hidrogeológiai viszonyaira, a meglévő közműhálózatra, valamint a terület egy részét érintő árvizi öblözetre. Mindezekhez a szükséges szakági alátámasztó munkarészeket el kell készíteni.

b)Részletes szabályozási terv (iparterületi rehabilitációs terv) készítendő a volt Bőrgyár területére (lehatárolás a szabályozási terven). A célzott területfelhasználás kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és egyéb ipari terület a jelenleg gimnáziumi tantermekként működő épület oktatási funkciójának figyelembevételével. A tervezés során vizsgálandó a meglévő épületállomány (megtartandó, illetve bontandó épületek), a belső közmű- és úthálózat, a terület esetleges szennyezettsége. A tervben a részletes vizsgálatok alapján határozandók meg a telekalakítás és az építés szabályai. Elkészítendők az ehhez szükséges szakági alátámasztó munkarészek.

c)Részletes szabályozási terv készítendő a V-1 szabályozási tervlapon a vasúttól északra jelölt területre. A célzott területfelhasználás a Képviselő-testület által támogatott beruházói program szerint belterületbe vonást igénylő különleges terület zártkörű lakópark és kongresszusi központ céljára. A tervben a konkrét igények ismeretében határozandók meg a telekalakítás és az építés szabályai. A tervezés során figyelemmel kell lenni a területet érintő elkerülő út nyomvonalára, a terület mély fekvésére, továbbá a területet magasabb szintű tervek szerint érintő kötöttségekre (nyilvántartott régészeti lelőhelyek, ökológiai hálózathoz tartozó terület, kiváló termőhelyi adottságú szántó, széleróziónak kitett terület). Ezek figyelembevételével jelölhetők ki a beépítésre szánt területrészek. A továbbtervezés során a területen található tavak megtartandók. Elkészítendők a szükséges szakági alátámasztó munkarészek.

d)Részletes szabályozási terv készítendő a szőlőhegy V-1 szabályozási tervlapon jelölt részére. A célzott területfelhasználás kertes mezőgazdasági terület és kertvárosias lakóterület. A tervben vizsgálandók a terepviszonyok (ehhez geodéziai felmérés készítendő), a jelenlegi épületállomány, a meglévő közmű- és úthálózat. A vizsgálat eredményeként határozandó meg a mezőgazdasági és a lakóterület aránya, a tervezett belterületi határvonal, a telekalakítás és az építés szabályai. A tervezés során figyelemmel kell lenni az esetleges csúszásveszélyre, az alápincézettségre, a tájképvédelmi szempontok maximális betartására (Tolna megye TRT szerinti tájképvédelmi övezet).  Elkészítendők a szükséges szakági alátámasztó munkarészek.

e)Tájrendezési terv készítendő a várostól délre található volt homokbánya és a volt bőrgyári zagytározók területére (lehatárolás a szabályozási terven). A tervben határozandó meg a rekultiváció módja, a terület távlati hasznosításának (gyep) megfelelő belső kialakítás és növényesítés lehetőségei.

(2) Engedélyhez kötött építési munkák

A Képviselő-testület a külön jogszabályban rögzített tevékenységeken túlmenően az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

a)műemléki környezetben és helyi védettségű építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése.

b)helyi védettségű építményen végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha az a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.

c)építményen, illetve attól különállóan bármilyen telken 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla elhelyezése.

(3) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos

     jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:

a)Adótorony a település belterületén, kertes mezőgazdasági területein, valamint külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein nem helyezhető el.

4.§

(1) Az elvi építési és építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken

     túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

a) A település teljes területén azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 15 foknál meredekebb lejtőn

    épül, illetve ha 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett falat, vagy

    45 foknál meredekebb rézsűt 10 m-en belül megközelít, továbbá csúszásveszélyes területen

    (lehatárolás V-1 tervlapon) a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében az alkalmazandó műszaki

    megoldások kidolgozására az építési engedélykérelmekhez geotechnikai és mérnökgeológiai

    munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvéleményt  kell csatolni.

b) A Sió-csatorna, a Bozót-patak és az 1429-1383-1348-1684-0330/2 hrsz. árok menti mélyfekvésű területeken

    a partéltől számított 50 m-en belül jelentkező építési igény esetén, továbbá rendszeresen belvízjárta területen

    és árvizi öblözet területén (lehatárolás V-1 és V-2 tervlapon) az építési engedélykérelmekhez a várható magas

    talajvízállás hatásainak kiküszöbölésére építés-hidrológiai munkarésszel kiegészített talajmechanikai

    szakvéleményt  kell csatolni.

c) Településközpont vegyes területen az építési engedélyezési tervhez az Önkormányzati Főépítész, ennek

    hiányában a Megyei Főépítész szakvéleményét kell csatolni.

d) Vt-i1-3 jelű építési övezetekben az építési engedélyezési tervhez legalább 1:500 m.a. kertépítészeti tervet

    kell csatolni.

e) Gazdasági területen az építési engedélykérelemhez az övezeti előírások figyelembevételével a terület

    térhatároló és belső növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet kell csatolni.

f) Műemléki környezetben tervezett épület, illetve kerítés utcaképi illeszkedését a két szomszédos épület,

   illetve kerítés ábrázolásával, vagy fotómontázzsal kell igazolni.

g) Az építési engedélyezési tervdokumentáció helyszínrajzán az ingatlan pince- és üregviszonyait minden

    esetben ábrázolni kell.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti

a) az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Megyei Főépítész eseti véleményének megkérését,

b) az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok,

    részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,

c) meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.

(3) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények elhelyezési igénye esetén az

     építésügyi hatóság az övezeti előírásokban előírt építménymagasságnál megengedőbb értéket is megállapíthat

     technológiai és műszaki indoklás alapján.

(4) A magasabb rendű jogszabályban rögzített telepítési távolságot el nem érő beépítés esetén a kialakult állapotra

     való tekintettel lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás

     miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő,

     „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult telepítési

     távolságok a tűzvédelmi hatóság eseti előírásainak betartásával tarthatók, ezért ezekben az esetekben az építési

     engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság,

     Tamási) be kell vonni.

(5) Éghető anyagú (fa, nád, szalma, bitumenes zsindely vagy lemez) héjazat alkalmazásakor az építési

     engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság,

     Tamási) be kell vonni.

(6) A Tolna Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

a) szakhatóságként működik közre:

Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a

 más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez.

b) engedélyező hatóságként működik közre:

Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő tereprendezés esetén, ha a tervezett tereprendezés elsődleges célja a termőföld védelme.

(7) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásba a következő

     esetekben kell bevonni:

a) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),

b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

c) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat

    kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.   

(8) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges a termőföldről szóló törvényben meghatározott

     ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési

     eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a

     kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(9) A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakhatóságként működik közre

a)természeti értéket képviselő területen (ld. 5. sz. melléklet) a telekalakítási és építési engedélyezési

   eljárásokban

b)külterületen jelen rendelet 3.§ (2) c) pontja szerinti építési engedélyezési eljárásokban.

(10) A műemléki környezetben, illetve bármilyen fokú régészeti védettségű területen lévő építmények építési

      hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.

(11) Erdőterületen lévő építmények építési hatósági ügyeibe az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságát

      véleményező szakhatóságként be kell vonni.

(12) Termőföld más célú hasznosításához a területileg illetékes Földhivatal engedélye szükséges.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5.§

(1) Építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor

    engedélyezhető, ha:

a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt

    elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a

    kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé,

c) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a

    kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás

    nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.

 (2) Ha a szabályozási terv a telken tervezett szabályozási vonalat jelöl, a telket érintő telekalakítást, az építési

      telken új építést, ill. 25 m2-nél nagyobb épületbővítést engedélyezni csak a szabályozási vonallal jelölt

      telekrendezés végrehajtása esetén szabad.

(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, köz- és

     magánterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése, közművesítés hiánya miatt) nem

     biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a

     határozatban közölni kell.

(4) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

a) A település belterületén az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be.

b) A szennyvízcsatornával még el nem látott utcákban a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű

    közműpótlóként zárt szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító berendezés alkalmazandó.

c) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépülését követően a település belterületén az építési engedély

   megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.

(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy önálló helyrajzi számmal

     rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

(6) Településközpont vegyes terület kivételével minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési

     egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42.§-ában meghatározott mértékű járműtárolót,

     parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet saját telken belül kell biztosítani. Településközpont

     vegyes területen a közterületi parkolás a helyi parkolási rendelet figyelembevételével engedélyezhető.

ll. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6.§

(1) A belterületi határvonalat a szabályozási tervek tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a belterületi építési lehetőségek kimerülése után, a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.

(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv

a)a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b)a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c)a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d)az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(3) Simontornya igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:

a)lakóterület

kisvárosias lakóterület,

kertvárosias lakóterület,

falusias lakóterület,

b)vegyes terület

településközpont vegyes terület,

c)gazdasági terület

kereskedelmi, szolgáltató terület,

ipari terület,

d)különleges terület

temető céljára,

sportolási célra,

nagykiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató funkciók céljára,

idegenforgalmat vonzó funkciók céljára,

ménesbirtok céljára,

kertészet céljára,

hulladékgazdálkodási célra.

(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a)közlekedési és közműterület,

b)zöldterület,

c)erdőterület,

d)mezőgazdasági terület,

e)vízgazdálkodási terület.

(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a szabályozási tervek mutatják be.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7.§

(1) Környezetterhelési határértékek (a vonatkozó jogszabályok listáját a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza)

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

b)Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

d)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

e)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

f)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

(2) A terepszint alatti építmények

a)Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető (ld. jelen rendelet 4.§ (1) bekezdés előírásait).

b)A település területén önálló pince csak geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető.

c)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

d)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

e)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

Kisvárosias lakóterület

8.§

(1) A területen az OTÉK 12.§ szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)Az  „Lk-1”  jelű építési övezet

b)Az  „Lk-2”  jelű építési övezet

c)Az  „Lk-3”  jelű építési övezet szociális bérlakások számára

d)Az  „Lk-4”  jelű építési övezet

e)Az  „Lk-5”  jelű építési övezet

f)Az  „Lk-6”  jelű építési övezet

g)Az  „Lk-7”  jelű építési övezet (a Vak Bottyán lakótelep)

h)Az  „Lk-8”  jelű építési övezet

i)Az  „Lk-9”  jelű építési övezet

(3) Épületekre vonatkozó megkötések

(4) Udvari épületek elhelyezése:

a) Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra, építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol az utcai épület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gazdasági épület gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b) Szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2.§ (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c) Ikresen csatlakozó utcai épületek esetén a közös telekhatárra építendők egymáshoz tűzfallal csatlakozva.

d) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.

e) Lakóépülettel szembeni gazdasági épületek szabályozása

e1)Kialakult épületek átépítése

A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.

e2)Új épületek elhelyezése

Nem engedélyezhető.

(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi és területi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

(6) A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

Kertvárosias lakóterület

9.§

(1) A területen az OTÉK 13.§ szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)Az  „Lke-1”  jelű építési övezet

b)Az  „Lke-2”  jelű építési övezet

c)Az  „Lke-3”  jelű építési övezet

(3) Épületekre vonatkozó megkötések

(4) Udvari épületek elhelyezése:

a)Oldalhatáron álló  utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra, építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol az utcai épület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b)Szabadonálló  utcai épület esetén vagy a 2.§ (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

c)Ikresen csatlakozó utcai épületek esetén a közös telekhatárra építendők egymáshoz tűzfallal csatlakozva.

d)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.

(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

(6) A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

Falusias lakóterület

10.§

(1) A területen az OTÉK 14.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el üzemanyagtöltő kivételével.

(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)Az  „Lf-1”  jelű építési övezet

(3) Udvari épületek elhelyezése:

a)Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra és építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

b)Szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2.§ (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

c)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.

d)Lakóépülettel ellenkező oldalhatár mentén álló gazdasági épületek szabályozása

d1)Kialakult épületek átépítése

A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.

d2)Új épületek elhelyezése

Nem engedélyezhető.

(4) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

(5) A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

11.§

(1) A területen az OTÉK 16.§ szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.

(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)A  „Vt-1”  jelű építési övezet.

b)A  „Vt-2”  jelű építési övezet.

c)A  „Vt-3”  jelű építési övezet.

d)A  „Vt-4”  jelű építési övezet a városközpontban található telepszerű, többszintes lakóépületek számára

e)A  „Vt-5”  jelű építési övezet a városközpontban található telepszerű, többszintes lakóépületek számára

f)A  „Vt-i1”  jelű építési övezet.

g)A  „Vt-i2”  jelű építési övezet.

h)A  „Vt-i3”  jelű építési övezet piactér céljára

i)A  „Vt-i4”  jelű építési övezet (Bem utcai pavilonsor)

k)A „Vt-M” jelű építési övezetbe a város országos védettségű épületei tartoznak (Vár, Ferences templom és kolostor).

f1)Az építési övezetbe az épület országos védettségéhez igazodó, közcélú, elsősorban idegenforgalmat vonzó funkció telepítendő.

f2)Az építési övezetben az építési hatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja.

f3)Az építési övezetben telekalakítás és építés a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásai szerint történhet.

(3) Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése zártsorú beépítési mód esetén:

a)Az utcai épületek zártsorúsításának elősegítése érdekében az utcafronttól számított 13 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani (tűzfalas záródás).

b)Az utcafronttól számított 13 m-t meghaladó távolságra tervezett udvari épületek, épületszárnyak az északi oldalhatárra épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.

 (4) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek valamennyi homlokzata, valamint a műemléki környezetbe tartozó, de egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzata kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

(5) A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

12.§

(1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19.§ szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A szabályozási terven lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „Gksz”  jelű építési övezet

(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 28.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, a szabályozási terven jelölt esetekben az ott jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 28.§ szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos fafajokkal fásítani kell.

(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

Ipari gazdasági terület

13.§

(1) A terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A terület a szabályozási terven jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó építési előírások a következők:

a) „Gip-E”  jelű építési övezet – egyéb ipari terület

b) „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület

(3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 28.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján Gip-E jelű építési övezetben a szabályozási terven jelölt szélességű, ennek hiányában legalább 1 sor, Gip-Z jelű övezetben a szabályozási terven jelölt szélességű, ennek hiányában legalább 10 m széles, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 28.§ szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos fafajokkal fásítani kell.

(4) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

Különleges területek

14.§

(1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A „Kte” jelű különleges terület a település temetője.

a)A területen betartandó építési előírások a következők:

-A területen szabadonállóan, 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, épületenként legfeljebb 150 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony), a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.

-A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.

-A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.

b)Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(3) A „Ksp” jelű különleges terület a település sportolási célú területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

(4) A „Kksz” jelű különleges terület nagy területigényű, elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú létesítmények számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

(5) A „Kid” jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, idegenforgalmi célokat szolgáló létesítmény (kemping, strand, panzió, kereskedelmi szálláshely stb.) számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

(6) A „Kmb” jelű különleges terület a Gácsi ménesbirtok területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

(7) A „Kker” jelű különleges terület a mezőgazdasági szakképző tankertészete, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

(8) A „Khu” jelű különleges terület hulladékgazdálkodási célra fenntartott terület. A terület a szabályozási terven lehatárolt építési övezetekre tagolódik, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

a)A „Khu-1” jelű építési övezet hulladékudvar céljára

b)A „Khu-2” jelű építési övezet települési folyékony hulladék elhelyezése céljára

b1)A terület rendeltetésszerű használatáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

b2)Az építési előírások a következők:

b3)Az építési telkek telekhatárai mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 28.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján a szabályozási terven jelölt szélességű, ennek hiányában legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

(9) A „Kho” jelű különleges terület honvédelmi célra fenntartott terület (lőtér).

a)A területen a következő építési előírásokat kell betartani:

b) A lőtér védőterületén (lehatárolás a V-1 tervlapon) épületet és egyéb építményt létesíteni, belterjes mezőgazdasági művelést folytatni, bányát nyitni és általában a biztonságot veszélyeztető tevékenységet folytatni nem szabad. Ezen korlátozásokat még be nem épített területekre kell alkalmazni.

c) A b) pontban szereplő előírásoktól való eltérést, illetve a védőtávolságon belül más építmény elhelyezését a Honvédelmi Minisztérium eseti eljárás keretében engedélyezheti.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

15.§

(1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási tervek tüntetik fel:

(2) A közlekedési területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(4) Közforgalmú vasútvonal melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(5) A 18 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.

(6) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó

(7) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.

(8) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

(9) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi-állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.

(10) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.

(11) Közműlétesítmény építményei (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás stb.) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhetők, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.

Zöldterület

16.§

(1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27.§-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

a)A „Z-1” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.

-A meglévő közparkokat kertépítészeti terv alapján fel kell újítani.

-A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített szaktervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

-Az övezetben csak a strand és a Vár tér között a Sió-partra tervezett közpark területén helyezhető el legfeljebb 1db épület a következő előírások betartásával:

-legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

-legfeljebb 4,0 m építménymagasság

-10-10 m-es elő-, oldal- és hátsókert

-legfeljebb 8,5 m épületszélesség

-35-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület égetett agyagcserép héjalással

-az épület tömegarányai, anyaghasználata és színezése a település építési hagyományait kövesse

-a tervezésnél a magas talajvízállást figyelembe kell venni.

b)A „Z-2” jelű övezet a településen kialakítandó parkerdők területe.

-A tervezett parkerdők belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített szaktervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

-Az övezetben épület legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

-legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

-legfeljebb 4,0 m építménymagasság

-5-5 m-es elő-, oldal- és hátsókert

-legfeljebb 8,5 m épületszélesség

-35-45 fok hajlásszögű magastető

-az épület tömegarányai, anyaghasználata és színezése a település építési hagyományait kövesse

-a tervezésnél a magas talajvízállást figyelembe kell venni.

-Tó kialakítása vízjogi engedély-köteles tevékenység.

(2) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

Erdőterület

17.§

(1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási tervek tüntetik fel.

(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, védelmi rendeltetésű – „Ev-1” (védett) és „Ev-2” (védő) jelű  erdők.

(3) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m2-t meghaladó területű földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságának bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:

a) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról,

    lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről,

    vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a

    villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.

b) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c) A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%.

d) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

e) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

f) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

g) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

h) Lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

-Az épület szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg.

(4) A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet.

a) Védő erdőben építmény nem helyezhető el.

b) Védett erdőben építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi,

    vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni.

c) Védett erdőterületen bármilyen tevékenység, különösen ami a terepfelszín megbontásával, fa- vagy

    cserjekivágással, illetve –irtással, vízrendezéssel jár, csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

    szakhatósági állásfoglalása alapján, a vízrendezés kivételével az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi

    Igazgatósága hatósági engedélye szerint végezhető.

(5) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.

(6) Erdőterület művelési ágának megváltoztatása, erdőterület igénybevétele csak az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságának engedélyével történhet, védett természeti területen lévő erdő esetén a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság előzetes hozzájárulása alapján.

(7) Vízeróziónak és széleróziónak kitett területen fekvő erdőterület (lehatárolást ld. a szabályozási terven) művelési ága nem változtatható meg. Bányászati tevékenység esetén a művelési ág váltási tilalom csak külszíni bányászati tevékenységre vonatkozik.

Mezőgazdasági terület

18.§

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29.§ (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el

(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza.

(3) Művelési ág váltás nem engedélyezhető:

a) kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen (lehatárolást ld. a szabályozási terven)

b) széleróziónak és vízeróziónak kitett gyep, rét, legelő művelési ágú területen (lehatárolást ld. a szabályozási

    terven). Bányászati tevékenység esetén a művelési ág váltási tilalom csak külszíni bányászati

    tevékenységre vonatkozik.

c) szőlő és gyümölcsös művelési ágú területen

Művelési ág váltási igény esetén egyéb területeken ld. jelen rendelet 2.§ előírásait.

Kertes mezőgazdasági terület

19.§

(1) A terület lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Az „Mk” jelű övezet

a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2, tájképvédelmi területen legalább 1500 m2, de a teljes övezetben legfeljebb 4000 m2, szélessége legalább 12 m legyen. A jóváhagyás időpontjáig kialakult és beépült telkeknél ezen paramétereknek meg nem felelő esetekben a kialakult állapot megtartható, bontás esetén a régi épület helyén az előírásoknak megfelelő új építhető, de a kialakult beépítettség tovább nem növelhető.

b) Az övezetben az OTÉK 29.§ (3) bekezdésének figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén (OTÉK 29.§ (4) bekezdés) lakóépület építhető a következő előírások szerint:

b1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.

b2) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

b3) Az épületeket szabadonálló beépítési móddal, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában 5 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b4) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

b5) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület földszintes, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet.

b6) Lakóépület kialakításának feltételei:

-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

-Az épület szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg.

c) Terepszint alatti építmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.

(3) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.

Általános mezőgazdasági terület

20.§

(1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és művelési águk jelölését a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Szántó művelési ágú területen betartandó előírások

a) A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m.

b) A terület aktív felszínmozgásos részén (lehatárolás V-1 tervlapon) építmény nem helyezhető el.

c) Aktív felszínmozgással nem érintett területen bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK 29.§ (3) és (4) szerinti területen és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

c1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.

c2) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c3) Az épületeket szabadonállóan, 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

c4) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

c5) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (ld. még 4.§ (3) bekezdést is).

c6) Lakóépület kialakításának feltételei:

-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

(d )Vízeróziónak erősen kitett lejtőkön (lehatárolás a szabályozási terven) az erózió elleni védelem érdekében a szántóterületek gyepesítése, erdősítése javasolt. Azokon a szántókon, ahol nincs lehetőség a művelési ág megváltoztatására, jó talajvédő növények termesztésével, valamint megfelelő agrotechnika alkalmazásával csökkentendő az erózióveszély.

(3) Gyep, rét, legelő művelési ágú területen betartandó előírások

a)A területen kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.

b)A területen telekalakítás a (2) bekezdés a) pontja szerint engedélyezhető.

c)A terület aktív felszínmozgásos részén (lehatárolás V-1 tervlapon) építmény nem helyezhető el.

d)A területen építmény a (2) bekezdés c) pontja szerint helyezhető el.

(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:

a)Természeti értéket képviselő területen (ld. 5. sz. melléklet) birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ nem alakítható ki.

b)Természeti értéket nem képviselő területen birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 20.§ (2) bekezdés c) pont c1)-c6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.

c)A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 28.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

(5) Nádas művelési ágú területen betartandó előírások

a)A területen a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.

b)A területen semmiféle építmény nem helyezhető el.

(6) Történetileg kialakult, a szabályozási terven jelölt külterületi lakófunkciójú ingatlanokon betartandó előírások

a) Történetileg kialakult külterületi lakófunkció megtartható, a kialakult telken új építés engedélyezhető, ha az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás biztosított.

b) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c) A megengedett legnagyobb beépítettség a kialakult állapotra való tekintettel 20 %.

d) Az épületeket a kialakult beépítési mód szabályai szerint, új építés esetén az illeszkedés szabályai szerinti elő-, OTÉK szerinti oldal-, és 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

e) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

f) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület földszintes, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú lehet

g) Lakóépület kialakításának feltételei:

-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

-Az épület szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg.

h) Telekalakítás csak a (2), (3) bekezdések szerinti művelési ágra váltás, vagy birtokközpont kialakítása esetén engedélyezhető a vonatkozó előírások szerint.

Vízgazdálkodási terület

21.§

(1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos területek elhelyezésére szolgál (állandó vízfolyások, jelentősebb árkok, vízmű területek).

(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv ábrázolja.

(3) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(4) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A betartandó előírásokat külön jogszabályok rögzítik.

Közterületek kialakítása és használata

22.§

(1) A közterületek kialakítását és használatát Simontornya város külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a) Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

c) Zöldterületen épület a 16.§ szerint helyezhető el.

lll. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

23.§

(1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a) A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

b) A melléklet szerint védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c) A kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében

-az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a KÖH gyakorolja,

-a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokba a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.

d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.

(2) Országos műemléki védelemre javasolt építményekre vonatkozó előírások

a) A város országos műemléki védelemre javasolt építményeit a HÉSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

b) A melléklet szerint országos védelemre javasolt építményeket a szabályozási terv tünteti fel.

c) Az országos védelemre javasolt épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a (3) bekezdésben foglaltak, az országos védelem elérése után az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:

a) A település a helyi értékek védelméről külön önkormányzati rendeletben gondoskodik.

b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c) A helyi védettségű értékeket a HÉSZ 3.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

d) Helyi védettségű területen végzett bármilyen építési munka (új épület építése, meglévő bővítése) esetén a következő előírásokat kell megtartani:

d1) A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.

d2) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata a környezetükben lévő hagyományos épületekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértékhez igazodjon.

d3) ld. még a vonatkozó lakóterületi övezeti előírásokat is.

e) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

e1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

e2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

e3) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

e4) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

e5) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.

(4) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a HÉSZ 4. sz. melléklete tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b) Általános előírások

b1) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

b2) Minden olyan esetben, amikor a település területén építkezés, vagy művelés kapcsán régészeti lelet, vagy jelenség kerül elő, a megkezdett munkálatokat fel kell függeszteni, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.

b3) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

c) Nyilvántartott régészeti lelőhelyen és környezetében

c1) Minden, a talaj 30 cm-nél mélyebb bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése, vagy tuskózás) esetében a KÖH előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.

c2) A beruházás feltételeként előírt régészeti feltárás költségei a beruházót terhelik.

c3) A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.

c4) Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a területileg illetékes múzeum, illetve a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről.

d) Régészeti érdekű területen

d1) A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) véleményeztetni kell.

d2) A munka megkezdéséről a KÖH-t tájékoztatni kell.

d3) Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.

lV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

24.§

(1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a) A területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére.

b) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni, illetve a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására.

c) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében beépítésre szánt területen mellmagasságban (1,3 m) mért 15 cm törzsátmérőt elérő, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfák kivételével – kizárólag építési hatósági engedéllyel történhet. Az építési hatóság a fa kivágását vagy megtiltja, vagy pótlási kötelezettség előírása mellett engedélyezi.

(3) A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 5.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

a) Tervezett természetvédelmi területen a védettség bejegyzéséig, és a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemű beavatkozás csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban előírtak szerint kell eljárni.

b) Az országos ökológiai hálózattal érintett területen az Országos Területrendezési Tervben előírtak szerint kell eljárni.

c) A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat kell betartani.

d) Tájképvédelmi övezetbe tartozó területen a vonatkozó övezeti előírások szerint kell eljárni.

A környezet védelme

25.§

(1) Általános követelmények (a vonatkozó jogszabályok listáját a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza)

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

d) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

e) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. Gondoskodni kell a település csapadékvíz-hálózatában összegyűlt víz eljuttatásáról a befogadóig. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők.

f) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

g) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

h) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

i) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

j) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

k) Az árvízvédelmi művek érintésekor a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Speciális eljárási szabályok (a vonatkozó jogszabályok listáját a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza)

a) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

b) A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

c) Simontornya a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet.

d) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

f) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

g) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

h) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

i) Simontornya városában az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

j) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

k) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.

l) Gondoskodni kell a településen keletkező kommunális szennyvíz, szennyvíziszap elhelyezéséről. Kommunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése a talajvédelmi hatóságok engedélyével lehetséges.

m) A termőföldeket feltáró úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása stb.) folyamatosan gondoskodni kell.

n) Termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell.

Tűzvédelmi rendelkezések

26.§

(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged. Az ezt meghaladó oltóvíz mennyiséget a tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján kell a területen biztosítani.

(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén az OTSZ vonatkozó előírásait figyelembe kell venni (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

27.§

(1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges a külön jogszabályok szerinti ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.  

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

28.§

(1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.

(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a)a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b)közérdeket nem sért,

c)az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

(3) Településrendezési kötelezések

a) Beültetési kötelezettség

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

·         Minden meglévő gazdasági területen fekvő ingatlanon.

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

·         Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon.

·         Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.

b) Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.

Vl. Fejezet

Záró rendelkezések

29.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 11/1997.(Xl.5.) sz. rendelettel módosított 3/1988.(Xl.29.) sz. tanácsi rendelet hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

^[1]​4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Simontornya, 2005. december 19.

                 Csőszné Kacz Edit                                                             Bárdos László

                      polgármester                                                               címzetes főjegyző

Záradék: A jelen rendelet Simontornya városában 2005. december 30. napján kihirdetésre került.

Simontornya, 2005. december 30.

Bárdos László 

       címzetes főjegyző