1.  § (1) E rendelet hatálya a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a továbbiakban: Nvtv.) szerinti és Simontornya Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal, önkormányzati követelésekkel (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) való gazdálkodásra, valamint az önkormányzati gazdasági társaságok működésével kapcsolatos egyes kérdésekre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya az önkormányzat költségvetési szerveinek (a továbbiakban: önkormányzati költségvetési szerv) költségvetési gazdálkodási rendjét nem érinti.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat pénzvagyonára.

(4) A bankszámlán lévő pénzre, csekkre és bankbetétre, a koncessziós és közbeszerzési eljárásra külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(5) Külön helyi önkormányzati rendeletnek kell szabályoznia

2.  § (1)¹ A Nvtv-ben felsoroltak mellett - a Vár, Simontornya, Vártér 10. - a forgalomképtelen törzsvagyon részei a Nvtv. által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített vagyonelemek (helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok, a vizek, közcélú vízi létesítmények) és törvény, valamint e rendelet által nemzetgaz- dasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek:

(2) Az Nvtv-ben felsoroltak mellett a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartoznak a következő önkormányzati vagyoni elemek:

3.  § (1) A forgalomképtelen illetve korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyoni elem üzemeltetéséről, állagának megóvásáról az önkormányzat költségvetési szervei, közvetlen vagy közvetett tulajdonú gazdasági társaságai, valamint üzemeltetési, közszolgáltatási illetve egyéb szerződések útján gondoskodik.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal az Nvtv. 5. § (7) bekezdésében foglalt korlátozásokkal lehet rendelkezni.

4.  § Az önkormányzat üzleti vagyona a polgári jog és az Nvtv. szabályai szerint forgalomképes (a továbbiakban: forgalomképes vagyon).

5.  § (1) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingatlant az Nvtv., a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló ²2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és egyéb központi jogszabály előírásai szerint kell nyilvántartani.

(2) A kataszter és a kataszternapló folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingóságot az Nvtv., a Mötv, és a számvitelről szóló jogszabályok alapján kell nyilvántartani.

6.  § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja és vagyongazdálkodási koncepciója tartalmazza.

(2) A költségvetési rendelet tartalmazza az önkormányzati vagyon hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó éves célkitűzéseket.

7.  § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítését megelőzően az elidegenítés célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági okait a döntéshozó számára be kell mutatni.

(2) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás a közfeladatok ellátása és a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás alapelveinek figyelembevételével történik.

8.  § (1) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület, átruházott hatáskörben a Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (a továbbiakban: bizottság), valamint a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő feladatait a polgármesteri hivatal útján látja el.

(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az önkormányzat a jognyilatkozatait a polgármester útján teszi meg.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről és hasznosításáról szóló szerződéseket a jegyző tartja nyilván.

9.  § (1) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról – az Nvtv-ben foglalt korlátozások figyelembevételével – a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó közterületek bérbeadásának, rendeltetéstől eltérő használatának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát átengedő koncessziós pályázat kiírásáról, illetve koncessziós/közszolgálati szerződés megkötéséről – amennyiben az adott pályázati kiírás, illetve szerződés forgalomképtelen törzsvagyont is érint – a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

10.  § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról amennyiben az értéke nem haladja meg az 1 millió Ft-ot a polgármester, azt meghaladó érték esetén a képviselő-testület jogosult – egyszerű többséggel – dönteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a költségvetési szervek, és egyéb gazdálkodó szervezetek használatába adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosítására külön rendelkezés vonatkozik.

(3) Az érték meghatározásánál az érintett vagyonkezelő – piackutatással alátámasztott – forgalmi értékre vonatkozó javaslatát kell irányadónak tekinteni.

(4) Amennyiben egy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy már nem közvetlenül önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja, a képviselő-testület köteles haladéktalanul döntést hozni az érintett vagyontárgy üzleti (forgalomképes) vagyonná történő minősítéséről. (Nvtv. 5. § (6) bek.)

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlan üzleti (forgalomképes) vagyonná történő átminősítéséről szóló képviselő-testületi döntés előkészítéseként meg kell vizsgálni

11.  § (1) A forgalomképes vagyonba tartozó vagyontárgy elidegenítéséről és hasznosításáról, amennyiben az elidegenítésre szánt vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke hasznosítás esetén – a (3) bekezdésben meghatározott módon – a versenykiírásban vagy szerződésben foglalt összeg

(2) Az érték meghatározásánál az érintett vagyonkezelő – piackutatással alátámasztott – forgalmi értékre vonatkozó javaslatát kell irányadónak tekinteni.

(3) A hasznosítási összeget határozott idejű hasznosítás esetén a versenykiírásban meghatározott hasznosítási időtartamra, határozatlan idejű hasznosítás esetén öt évre kell egybeszámítani.

(4) Az 1 millió Ft-ot meg nem haladó értékű belterületi és külterületi beépítetlen telek, egyéb föld átruházásáról a bizottság dönt.

(5) Az 1 millió Ft egyedi értéknél kisebb értékű ingó átruházásáról, cseréjéről a polgármester dönt.

(6) A polgármester és a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről negyedévente tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

12.  § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, amennyiben a terhelt ingatlan forgalmi értéke

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően közterületet érintő esetben az (1) bekezdés szerinti megterhelésről vagy tulajdonosi hozzájárulásról a polgármester dönt.

(3) Ellenszolgáltatás nélkül lehet szolgalmi jogot alapítani olyan közművezeték lefektetése céljából, amelynek során a szolgáltató önkormányzati közfeladatot valósít meg, továbbá a közművek csatlakozó vezetékének kialakítására (egyedi bekötések).

(4) Az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogról történő lemondásról, illetve a velük való rendelkezésről szóló döntésre az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(5) Az önkormányzatot megillető elővásárlási jogról történő lemondásról a polgármester dönt.

13.  § A versenyeztetés eredménytelensége esetén a forgalomképes ingatlan legfeljebb hat havi átmeneti hasznosításáról a polgármester dönt. Az ideiglenes hasznosítás időtartama a versenykiírás ismételt eredménytelensége után egy alkalommal, legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható. Az Nvtv. 11. § (16) bekezdése szerinti értékhatár ez esetben, a törvényben meghatározott értékhatárral azonos.

14.  § (1) A képviselő-testület dönt önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, valamint gazdasági társasági részesedés megszerzéséről vagy átruházásáról, önkormányzati vagyon gazdasági társaságba apportálásáról. Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa megbízott személy a hatáskör gyakorlójának döntése szerint látja e.

(2) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság esetében a képviselő-testület dönt

(3) Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság legfőbb szervében az (1) bekezdés szerinti képviselő a (2) bekezdés szerinti döntésnek megfelelően szavaz.

(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság felügyelő bizottsági tagjának kinevezéséhez és visszahívásához a képviselő-testület tesz javaslatot.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben nem szabályozott esetekben az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társasággal kapcsolatos tulajdonosi kérdésekben a polgármester dönt.

(6) Az éves ellenőrzési terv alapján vagy a polgármester kezdeményezésére a polgármesteri hivatal végzi el belső ellenőrzése keretében az önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy ilyen gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság külön ellenőrzését. Az eljáró belső ellenőr jogosult az eljárására vonatkozó jogszabályok szerinti adatok megismerésére, cselekmények elvégzésére. Az ellenőrzés módját a gazdasági társaságok társasági szerződésében vagy alapító okiratában rögzíteni kell.

15.  § (1) Az önkormányzat a működéséhez szükséges önkormányzati vagyont biztosítja az önkormányzati költségvetési szerv részére.

(2) Az önkormányzati költségvetési szerv a használati jogát az elvárható gondossággal, e rendelet és az Nvtv. szabályaira figyelemmel gyakorolja, és köteles a használatában lévő vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3) Az önkormányzati költségvetési szervtől az önkormányzati vagyon hasznosításának jogát a képviselő-testület magához vonhatja.

(4) Az önkormányzati költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba vagy forgalomképes vagyonba tartozó vagyontárgy tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról – amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama az egy évet, és nettó összege az 1 millió Ft-ot nem haladja meg – a költségvetési szerv vezetője dönt. A hasznosítás a közfeladat ellátását nem veszélyeztetheti.

(5) A költségvetési szerv vezetője a hatáskörébe tartozó vagyontárgy hasznosításáról olyan versenykiírást tesz közzé, amely lehetővé teszi a folyamatos ajánlattételt. A költségvetési szerv vezetője az önkormányzati vagyon hasznosítása során a képviselő-testület határozatában rögzített legalacsonyabb díjtételekhez kötve van. A képviselő-testület határozatában nem rögzített esetben e rendelet szabályai szerint jár el.

16.  § Az önkormányzati költségvetési szerv a használatában illetve működtetésében lévő vagyontárgyat, esetenként, a közfeladat ellátásának sérelme nélkül, szabad kapacitásainak kihasználása érdekében a 15. § (4) bekezdésben szereplő módon hasznosíthatja.

17.  § (1) Az önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság a használatába vagy tulajdonába adott önkormányzati vagyont a koncessziós, közszolgáltatási vagy egyéb szerződésben foglaltak szerint használja. A használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal, e rendelet és az Nvtv. szabályaira figyelemmel gyakorolja, és köteles a használatában lévő önkormányzati vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaság a használatába adott önkormányzati vagyont e rendelet szabályaitól eltérően közfeladatának eredményes és költséghatékony ellátása érdekében gazdasági tevékenysége keretében önállóan hasznosítja.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságtól – alapító okirat, társasági szerződés, vagy egyéb szerződés ellenkező rendelkezése hiányában – az önkormányzati vagyon hasznosításának jogát a képviselő-testület magához vonhatja.

18.  § (1) Az önkormányzat állami közfeladat ellátásához a központi jogszabályban előírt körben és módon biztosítja az önkormányzati vagyon használatát állami költségvetési és egyéb szervezet (a továbbiakban: állami szerv) részére.

(2) Az állami szerv közfeladatának ellátásához adott időszakban nem használt – a központi jogszabályban és a használatról szóló szerződésben meghatározott módon a tulajdonos rendelkezésére álló – önkormányzati vagyont az önkormányzat e rendelet szabályai szerint hasznosítja.

(3) Az önkormányzati vagyon használatának ellenőrzése – a központi jogszabályban és a használatról szóló szerződésben biztosított módon – a polgármesteri hivatal belső ellenőrzésének keretei között történik.

19.  § (1) Az önkormányzat – elsősorban kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – az önkormányzati vagyon elemeire a Mötv. és az Nvtv. szabályai szerint vagyonkezelési szerződéssel létesíthet vagyonkezelői jogot.

(2) A vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása gazdasági társasági formában költséghatékonyabban végezhető el. A képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítéséről, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy időben dönt.

(3) A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok kés kötelezettségek.

20.  § (1) A vagyonkezelői jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.

(2) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben, vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni.

(3) A vagyonkezelő kijelölése esetén az előterjesztésben be kell mutatni a vagyonkezelő közfeladat ellátására történő felkészültségét.

(4) Versenyeztetés esetén az ajánlattevő a kiírás szerint igazolja az önkormányzati közfeladat ellátására vonatkozó jogszabályi előírások szerinti gazdasági, műszaki, személyi és szakmai alkalmasságát.

(5) A vagyonkezelő a vállalt kötelezettségek, különösen a közfeladat ellátására megfelelő biztosítékot ad. A vagyonkezelési szerződés azonnali hatállyal felmondható, ha a vagyonkezelő lényeges kötelezettségén nem teljesíti, különösen, ha közfeladat ellátása nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek vagy a feladatellátás színvonala elégtelen.

21.  § (1) A vagyonkezelő a használatába adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal e rendelet, a polgári jog és az Nvtv. szabályaira figyelemmel gyakorolja. A vagyonkezelő köteles a használatában lévő önkormányzati vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására, a Mötv. szerinti nyilvántartás vezetésére és adatszolgáltatásra.

(2) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztés megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat írásos hozzájárulását. A hozzájárulás megadásáról a bizottság dönt.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés teljesítéséről a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időszakonként beszámol a bizottságnak. A beszámoló elfogadásáról a bizottság dönt.

(4) Az önkormányzat a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladat ellátását a polgármesteri hivatal belső ellenőrzésének keretei között ellenőrzi. Az eljáró belső ellenőr jogosult az eljárására vonatkozó jogszabályok szerint adatok megismerésére, cselekmények elvégzésére. Az ellenőrzés rendjére vonatkozó szabályokat a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell.

22.  § (1) A Simontornyai Városüzemeltetési Kft-t a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti kizárólagos jog illeti meg az önkormányzat gazdasági programjában kijelölt fejlesztési programok menedzselésében a képviselő-testülettől kapott egyedi megbízás esetén.

(2) A Simontornyai Városüzemeltetési Kft-t a közbeszerzésekről szóló törvény szerint kizárólagos jog illeti meg az önkormányzat tulajdonában lévő piac és vásár üzemeltetésének ellátására vonatkozóan az önkormányzattal kötött bérleti szerződés alapján.

23.  § (1) Az önkormányzat önkormányzati közfeladatként egyedi döntéseivel támogatja Simontornya és környéke turisztikai kínálatának bővítését, a turisztikai programok feltételeinek megteremtését, ideértve a turisztika menedzselésével, szervezésével, a turisták tájékoztatásával, Simontornya turisztikai megjelenésével kapcsolatos háttér biztosítását.

(2) Az önkormányzat önkormányzati közfeladatként egyedi döntéseivel támogatja a helyi gazdaságszervezéshez szükséges tevékenységet, ideértve a helyi gazdaságfejlesztés menedzselésével, szervezésével, a befektetők tájékoztatásával, Simontornya gazdasági megjelenésével kapcsolatos háttér biztosítását.

(3) Az önkormányzat önkormányzati közfeladatként egyedi döntéseivel támogatja a helyi ifjúság számára szóló programokat, kezdeményezéseket, ideértve az ifjúsági ügyek menedzselésével, szervezésével, az ifjúság tájékoztatásával kapcsolatos háttér, ifjúsági közösségi tér biztosítását.

24.  § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A forgalmi értéket

(3) E rendelet alkalmazásában a forgalmi érték ÁFA nélkül értendő.

25.  § A döntésre jogosult szerv meghatározása során a szerződésben szereplő önkormányzati vagyoni elemek együttes értéke az irányadó.

26.  § (1) Az önkormányzati vagyont részben vagy egészben ingyenesen elidegeníteni, hasznosítani az Nvtv-ben megfogalmazott feltételek szerint lehet, amelyről a képviselő-testület dönt.

(2) Az ingyenes átruházás, hasznosítás során az önkormányzatot terhelő forgalmi adót az új tulajdonos vagy használó köteles az önkormányzatnak megfizetni.

(3) Az önkormányzati vagyon részben vagy egészben történő ingyenes elidegenítése, hasznosítása nem lehet ellentétes hazai és közösségi jogszabály előírásaival, a gazdasági versenyt nem torzíthatja, vagy annak torzításával nem fenyegethet, az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet nem befolyásolhatja.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a költségvetési szerv vezetője az önkormányzati vagyon részben vagy egészben történő ingyenes hasznosításáról e rendelet szabályai és a képviselő-testület legalacsonyabb bérleti díjtételeket rögzítő határozata szerint dönt.

27.  § (1) A követelésekről való lemondás eseteinek és módjainak szabályait a követelések elengedéseinek eseteiről szóló ⁵14/2012.(VI.28) számú önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A követelésről, vagy annak érvényesítéséről való lemondásról a képviselő-testület dönt.

28.  § Az önkormányzati vagyonnak a koncesszióról szóló törvényben foglaltak szerinti hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

29.  § A tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat tételére – a 12. § (5) bekezdésben szereplő kivétellel – az általános hatásköri szabályokat kell alkalmazni.

30.  § (1) A mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható.

(2) A haszonbérleti szerződés időtartama legfeljebb tíz év, melynek meghatározása során a helyi építési szabályzat és szabályozási terv előírásait figyelembe kell venni.

(3) A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg, és csak ideiglenes jellegű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(4) A haszonbérleti díj legkisebb mértékét a képviselő-testület határozata tartalmazza.

31.  § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására irányuló eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

(2) Az önkormányzati vagyont elidegeníteni, hasznosítani az Nvtv. versenyeztetésre vonatkozó szabályai szerint lehet. A versenykiírás feltételeit a hatáskör gyakorlója határozza meg. A versenykiírásban az e rendelet szerinti előírásokat érvényesíteni kell.

(3) Az Nvtv. 11. § (16) és 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár – ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – nettó 1 millió Ft.

(4) Az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának joga és az ahhoz szükséges vagyon használata az Nvtv-ben felsorolt szervezetek számára e rendelet szabályai szerint, egyéb szervezet számára koncesszió útján engedhető át.

32.  § (1) A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történi, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg ellátási jogot kikötni arra az esetre, ha a vételér megfizetésére határidőben nem kerül sor.

(2) A képviselő-testület a vételárra részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot adhat.

(3) A vagyontárgyak elidegenítésénél illetve hasznosításánál pénzen kívüli ellenérték csak a képviselő-testület jóváhagyásával fogadható el.

(4) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása – az Nvtv. szabályai szerint – természetes személy vagy átlátható szervezet részére történik. Az átláthatóság vizsgálata a polgármester feladata.

(5) A vagyontárgyak elidegenítéséről illetve hasznosításáról szóló szerződésben jogvita esetére a hatáskörrel rendelkező Tamási székhelyű bíróság kizárólagos illetékességét ki kell kötni.

33.  § Amennyiben az önkormányzati vagyon gyors hasznosítása az önkormányzat számára előnnyel jár, a polgármester döntése alapján a hasznosításra vagy elidegenítésre vonatkozó versenyeztetés a képviselő-testület vagy a bizottság döntését megelőzően lefolytatható. Ilyen esetben a versenykiírás feltételeinek utólagos jóváhagyásáról és a beérkezett ajánlatokról a hatáskörrel rendelkező szerv dönt. Az előterjesztésben a versenyeztetés gyors lefolytatásának szükségességét indokolni kell.

34.  § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó versenykiírást a jegyző készíti elő.

(2)⁶ A versenykiírás az önkormányzat honlapján jelenik meg.

(3) Az ajánlatok benyújtására a versenykiírás közzétételétől számítva legalább 8 nap áll rendelkezésre.

(4) A versenykiírás az ajánlattételi határidőig, a közzététellel azonos módon, a kiírási csomag díjának visszafizetése mellett visszavonható.

35.  § A versenykiírás tartalmazza különösen:

36.  § (1) A versenyeztetésen az ajánlattevő az ajánlat benyújtásával egyidejűleg bánatpénzt ad.

(2) A bánatpénz a versenykiírásban szereplő vételár vagy éves bérleti (használati) díj 10 %-a, de legalább 50.000 Ft, amely eredményes ajánlat esetén a vételárba, bérleti díjba beszámít.

(3) A bánatpénz visszajár

(4) Nem jár vissza a bánatpénz

37.  § (1) Az ajánlat tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatát a versenykiírás feltételeinek elfogadásáról.

(2) Az ajánlathoz mellékelni kell – ha a kiíró előírta – a tevékenység végzésére feljogosító engedély hiteles másolatát, amennyiben a tevékenység jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött, a hatósági engedélyt, valamint mindazon nyilatkozatokat, igazolásokat, amelyeket a kiíró a versenykiírásban meghatározott.

(3) Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott versenykiírásra utaló jelzést.

(4) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig, amennyiben a döntést testület hozza, a testület soron következő ülésétől számított 30 napig kötve marad kivéve, ha a kiíró ezt megelőzően valamelyik más ajánlattevővel szerződést köt, vagy közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni

(5) A beérkezett zárt ajánlatokat a jegyző által kijelölt, legalább három fő köztisztviselő egyidejűleg bontja fel. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet vesznek fel.

38.  § (1) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.

(2) A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A pályázati felhívás visszavonása esetén a kiíró köteles a pályázónak a teljesített pályázati biztosítékot visszafizetni.

(4) A pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig ajánlatát bármikor visszavonhatja, illetőleg egy alkalommal módosíthatja.

(5) A pályázó nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért, és a pályázat benyújtásával kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

39.  § (1) A benyújtott ajánlatokat a bizottság –

(2) Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában résztvevő személy, illetőleg annak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nem lehet

(3) A pályázat értékelésében, elbírálásában résztvevő személy köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(4) Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén az Oktatási, Kulturális és Ügyrendi Bizottság véleményezését követően a képviselő-testület dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén az érintett személyt az eljárásból haladéktalanul ki kell zárni.

(5) Érvényes az, az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi elemeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban és e rendeletben foglalt követelményeknek.

(6) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban, a vonatkozó jogszabályokban illetőleg e rendeletben foglalt feltételeknek.

(7) Eredménytelen a pályázati kiírás, ha

(8) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, gazdasági számításokkal hitelt érdemlően megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

(9) A pályázat eredményét az elbírálást követően legkésőbb 8 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi pályázóval.

40.  § (1) A Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság az azonos tartalmú érvényes ajánlatok közül a legkedvezőbb végső ajánlat kiválasztására licittárgyalást tarthat, amelyen részt vesz az ajánlattevő vagy képviselője. Valamely ajánlattevő vagy képviselője távollétében a licittárgyalás megtartható.

(2) A licitet megelőzően a levezető személy ismerteti a licittárgyalás szabályait. Felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy amennyiben a liciten legmagasabb összeget tartó nem köt szerződést, úgy a bánatpénzt elveszíti, és az önkormányzat a következő legmagasabb összeget tartóval kíséreli meg a szerződéskötést az általa tartott összegen.

(3) A licitemelés mértékét az induló licitösszeg 1 és 10 %-a közötti összegben a licitet levezető határozza meg.

(4) A licittárgyalás és így a versenyeztetés nyertese az, aki a legnagyobb licitösszeget tartja. Amennyiben licitálással nem állapítható meg a versenyeztetés nyertesének a személye, úgy a levezető személy sorsolással dönt a nyertes ajánlattevő kiválasztásáról. A sorsolás módját a levezető személy határozza meg.

(5) A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

41.  § (1) A versenyeztetés eredményéről az ajánlattevőket, az elbírálást követő 8 napon belül írásban értesíteni kell. Az ajánlati kötöttség időtartama alatt a nyertes pályázóval szerződést vagy előszerződést kell kötni.

(2) Elidegenítés esetén a szerződés a benne megfogalmazott időpontban, de legkorábban akkor lép hatályba

(3) Az ingatlan elidegenítése során a forgalmi értékbecslés és a szerződésszerkesztés költségei a vevőt terhelik.

(4) Amennyiben a szerződés az (1) bekezdésben rögzített határidőn belül nem jött létre, úgy a határidő lejártát követően új versenyeztetés szükséges.

42.  § (1) A szerződés tartalmát a versenykiírás, az ajánlat és e rendelet szerint kell megfogalmazni. A szerződésben utalni kell az Nvtv. által előírtakra, különösen a szerződés módosítása, hosszabbítása, a hasznosítás módja, a semmisségi, felmondási, elállási okok körében.

(2) A szerződés tartalmazza az Nvtv-ben rögzített állami elővásárlási jog érvényesítéséhez szükséges rendelkezéseket.

(3) A pályázati eljárás eredményeként – az alábbi 6. pontban foglalt kivétellel – csak azzal a pályázóval köthető szerződés, amely a pályázati kiírás nyerteseként került kihirdetésre.

(4) A szerződést a pályázat eredményének közlésétől számított 15 napon belül kell megkötni.

(5) Részletfizetés engedélyezésekor a Polgári Törvénykönyv szerinti mindenkori kamatot kell felszámolni.

(6) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre nyitva álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírását követően a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő legjobb ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(7) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval kizárólag akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás arra lehetőséget adott, és

44.  § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen keletkezett jogokat és kötelezettségeket e rendelet szabályai nem érintik. A hatálybalépést megelőzően létrejött szerződések időtartamának meghosszabbítása e rendelet szabályai szerint történik.

(2) Ahol az önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, alapító okiratának, társasági szerződésének e rendelet szerinti módosítása szükséges, azt a legelső egyébként végrehajtott módosítás alkalmával kell megtenni.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kötött, e rendelet szabályainak megfelelő, önkormányzati feladat ellátását szolgáló szerződés érvényes.

(4) Aki önkormányzati vagyonnak e rendelet hatálybalépését megelőzően kötött, e rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződés alapján a használója, a Nvtv. 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 2012. december 31-ig köteles feltárni a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint a tulajdonosi szerkezetét. A tulajdonosi szerkezetet feltáró ezen nyilatkozatot e rendelet mellékleteként csatolt nyilatkozat-minta alkalmazásával kell megtenni. A polgármester e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül köteles felhívni e bekezdés által érintett személyeket, szervezeteket a nyilatkozat határidőre történő megtételére.

(5) A polgármester e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül – Nvtv. 18. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – köteles megkezdeni azon gazdálkodó szervezetek társasági szerződésének felülvizsgálatát, amely szervezetekben az önkormányzat társasági részesedéssel rendelkezik. Amennyiben a felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy a társaság vagy valamely tagja nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak, a polgármester az önkormányzat nevében köteles kezdeményezni az érintett gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetének az átlátható szervezetre vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő átalakítását.

45.  § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.

46.  § (1) Ez a rendelet 2012. december 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonhasznosításáról, használatának és forgalmának rendjéről szóló 8/2001.(VII.15.) önkormányzati rendelet.