Simontornya Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete

a helyi szociális ellátásokról

Hatályos: 2017. 02. 15- 2018. 03. 31

Simontornya Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete

a helyi szociális ellátásokról

2017.02.15.

Simontornya Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, valamit a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés a és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8.a. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 134/E. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva – a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 10/2013.(III.27.) önkormányzati rendelet 59. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, Köznevelési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság, valamint Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság véleményének kikérésével – a következőeket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a Simontornya város közigazgatási területén élő egyének és családok szociális bizottságának megőrzése, elősegítése érdekében megállapítsa a települési támogatások keretében nyújtott támogatások formáit, az azokra való jogosultság feltételeit, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait az önkormányzat anyagi teljesítő képességére figyelemmel.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Simontornya város közigazgatási területén életvitelszerűen élő és lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 6. §-ában meghatározott személyekre.

(2) A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani.

A rendeletben szabályozott ellátási formák és az eljáró hatóságok

3. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek, családok részére települési támogatást biztosít az e rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Települési támogatások keretében igényelhető támogatások ellátások:

a) Lakhatási támogatás

b) Ápolási támogatás

c) Gyógyszertámogatás

d) Rendkívüli települési támogatás

(3) A lakhatási támogatás kizárólag természetbeni formában, míg a többi ellátás természetbeni és pénzbeli formában is nyújtható, az eljáró hatóság döntése alapján.

(4) A (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti ellátások havi rendszerességgel nyújtott ellátások (a továbbiakban együtt: rendszeres ellátások), míg a (2) bekezdés d) pontjai szerinti ellátások eseti ellátások.

(5) E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb kettő, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet.

(6) A rendszeres ellátások havi együttes összege személyenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(7) Nem állapítható meg települési támogatás – a rendkívüli települési támogatás kivételével – olyan személy részére, akinek, vagy vele közös háztartásban élő személynek a kérelem benyújtásakor az önkormányzat felé egy évet meghaladó lejárt határidejű adóhátraléka, vagy lakbérhátraléka áll fenn. Jelen rendelkezés alkalmazásakor rendezettnek minősül a tartozás, ha annak megfizetésére a kötelezett fizetési könnyítést kapott.

(8) A képviselő-testület a helyi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköreiből

a) a rendkívüli települési támogatás megállapítását az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottságra (a továbbiakban: Bizottság),

b) a köztemetés megállapítását a polgármesterre,

ba) a lakhatási támogatás,

bb) az ápolási támogatás,

bc) a gyógyszertámogatás megállapítását a jegyzőre ruházza át (a továbbiakban együtt: szociális önkormányzati hatóság).

(9) A Szt. 4. § (2) bekezdése szerinti hajléktalan személyek – a rendkívüli támogatás kivételével – nem jogosultak az e rendeletben szabályozott ellátásokra.

Általános eljárási rendelkezések

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítása, – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – kérelemre történik, melyet az e célra rendszeresített, az egyes ellátásoknál külön megjelölt, e rendelet mellékletét képező formanyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a formanyomtatványon felsorolt – az egyes ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges – mellékleteket.

(2) A kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – postai úton a Polgármesteri Hivatal postacímére címezve vagy személyesen a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványok beszerezhetőek a Polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán, valamint letölthetőek az önkormányzat honlapjáról. (www.simontornya.hu)

(4) A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja jogosult.

(5) Rendszeres ellátás iránti kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejárata előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejártát követő nap.

(6) A települési támogatás hivatalból is megállapítható, különösen nevelési oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, és természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére.

(7) A kérelemben foglaltak ellenőrzése céljából az eljáró hatóság ügyintézője környezettanulmányt végezhet, valamint a gyermeket nevelő családoknál e célra a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő, és a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, környezettanulmánya is felhasználható.

(8) Az önkormányzati szociális hatóság – a hatáskörébe tartozó ellátás felhasználásának ellenőrzése céljából – a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására kötelezheti a jogosultat.

(9) A rendszeres ellátások utólag minden hónap 5-éig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

(10) A pénzbeli ellátások folyósítása általában postai úton, vagy – külön kérésre, a számlaszám igazolása mellett – lakossági folyószámlára utalással történik a jogosult, vagy törvényes képviselője részére. Kivételes esetben a polgármester házipénztárban történő kifizetést engedélyezhet. A (6) bekezdés szerinti esetben, a Bizottság döntése alapján a segélyt a kezdeményező képviselője is átveheti, aki az ellátás jogosult részére történt átadását vagy a jogosult érdekében történt felhasználását, 30 napon belül átvételi elismervénnyel, vagy számlával köteles igazolni.

(11) A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be,

b) a jogosult azt kéri,

c) a jogosult meghalt,

d) az e rendeletben meghatározott egyéb okból.

(12) A (11) bekezdés szerinti megszűntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.

(13) A jogosult által lakott lakáshoz kapcsolódó rendszeres ellátásra való jogosultságot – a (11) bekezdés szerinti eseten kívül – meg kell szüntetni abban az esetben is, ha a jogosult a támogatással érintett lakásból elköltözött.

(14) A Szt.-ben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e jogszabályok megsértésével nyújtott ellátásra való jogosultságot meg kell szűntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell:

a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

b) természetben nyújtott ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére.

(15) Ha a rendszeres ellátásra való jogosultság a (14) bekezdés alapján szűnt meg, a jogosult a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy évig nem jogosult a megszűntetettel azonos típusú rendszeres ellátásra.

(16) A lakáshoz kapcsolódó rendszeres ellátások vonatkozásában a (15) bekezdés szerinti korlátozás kiterjed a lakásban élő valamennyi személyre.

(17) Ha az önkormányzati szociális hatóság a hatáskörébe tartozó ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – a Képviselő-testület méltányosságából:

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletfizetést engedélyezhet.

II. Fejezet

PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Lakhatási támogatás

5. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorulók részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, mely a villanyáram-, a víz-és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, továbbá a tüzelőanyag költségeihez nyújtható.

(2) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy védendő fogyasztónak minősül, az ellátás biztosítása a szolgáltató részére történő folyósítással, előre fizetős mérőóra feltöltéssel történik.

(4) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek:

a) egyszemélyes háztartásban a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

b) a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és a háztartás egyik tagjának sincs vagyona.

(5) A lakhatási támogatás havi összege:

a) 4.000 Ft, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg,

b) 3.000 Ft, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át meghaladja.

(6) A lakhatási támogatás 6 hónapra állapítható meg abban az esetben, ha a kérelmező vagy háztartásának nagykorú tagja a kérelem benyújtását megelőző hónapra létfenntartását biztosító jövedelmet nem tudott igazolni, minden egyéb esetben a lakhatási támogatást 1 évre lehet megállapítani.

(7) Tüzelővásárlás céljára megállapított lakhatási támogatás éves vagy féléves összege egy összegben is kiutalható.

(8) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lévő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(9) Nem jogosult lakhatási támogatásra az a kérelmező, aki a vagyonnyilatkozatában nem valós adatot közölt, Ez esetben részére az elutasító döntés jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül a lakhatási támogatást nem lehet megállapítani.

(10) A lakhatási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az 1. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot,

b) természetben nyújtott lakhatási támogatás esetén azon közüzemi számlát, amihez a támogatás megállapítását kéri.

Ápolási támogatás

6. § (1) Ápolási támogatás a tartósan beteg személy otthoni ápolását vagy állandó és tartós felügyeletét ellátó nagykorú, – Ptk. 8:1§ (1) bekezdés 2. pontja szerinti – hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

(2) E rendelet alkalmazásában tartósan beteg az a 18. életévét betöltött személy, aki:

a) betegsége miatt ápolásra szorul, és mások segítsége nélkül önállóan nem képes

aa) étkezni,

ab) tisztálkodni,

ac) öltözködni,

ad) illemhelyet használni,

ae) lakását elhagyni,

feltéve, hogy esetében az aa)-ae) pontokban foglalt feltételek közül legalább kettő egyidejűleg fennáll, vagy

b) olyan betegségben szenved, ami miatt napi életviteléhez állandó és tartós felügyeletre szorul

és az a) vagy a b) pont szerinti állapot 3 hónapnál hosszabb időtartamban fennáll.

(3) Ápolási támogatásra jogosult a hozzátartozó, ha tartósan beteg személy ápolását vagy állandó felügyeletét végzi, és:

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) egyedülálló esetén az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

c) az ápolt jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át

nem haladja meg.

(4) Az ápolás vagy az állandó és tartós felügyelet tényének vizsgálata céljából a szociális központ a támogatás megállapítása és felülvizsgálata során környezettanulmányt készít.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott ápolási támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(6) Az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felül kell vizsgálni, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, a támogatást tovább kell folyósítani.

(7) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha:

a) ápolási díjban részesül,

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

c) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

d) rendszeres pénzellátásban részesül vagy az arra való jogosultság megállapításához szükséges feltételekkel rendelkezik,

e) nappali rendszerű képzés keretében folytat tanulmányokat,

f) 4 órát meghaladó keresőtevékenységet folytat,

g) az ápolt jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át meghaladja.

(8) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szűntetni, ha:

a) az ápolt személy állapota az ápolást vagy az állandó és tartós felügyeletet már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghalt,

d) a (7) bekezdésben megjelölt, jogosultságot kizáró körülmény következik be,

e) az ápolási támogatásra való jogosultság felülvizsgálata során az ápolást végző személy az eljárást akadályozza, vagy nem működik együtt.

(9) Az ápolási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos 2. melléklet szerinti igazolását.

Gyógyszertámogatás

7. § (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászoruló személyek részére a gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott támogatást.

(2) Gyógyszertámogatásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászoruló az a személy:

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a havi jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

b) a havi rendszeres gyógyszerköltségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40%-át meghaladja.

(3) A gyógyszertámogatás havi mértéke megegyezik a sürgősségi gyógyszer árának összegével, de nem haladhatja meg az 5.000Ft/hó összeget.

(4) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásban részesül.

(5) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a 3. melléklet szerinti igazolást a gyógyszerköltségekről.

(6) A megállapított támogatás a gyógyszertár részére kerül kiutalásra.

Rendkívüli települési támogatás

8. § (1) A Bizottság az Szt. 45. § (3) bekezdése szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást (úgynevezett krízissegélyt) köteles nyújtani. Betegség, halál, természeti katasztrófa esetén, a Bizottság soron kívüli eljárásban dönt. A krízissegély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-ig terjedhet.

(2) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető:

a) az a személy vagy család, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása – miatt anyagi segítségre szorul vagy,

b) az a gyermeket gondozó család, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül – különösen iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszaküldésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul,

c) az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

9. § (1) A rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára:

a) családban élő esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) A temetési hozzájárulásként nyújtott rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára:

a) családban élő esetén, az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

10. § (1) Rendkívüli települési támogatás évente – a temetési költséghez történő hozzájárulás kivételével – két alkalommal adható.

(2) Az egy alkalommal kifizetésre kerülő rendkívüli települési támogatás összege – a temetési költséghez történő hozzájárulás és a krízissegély kivételével – nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40%-ánál, mely gyermeket nevelő családnál gyermekenként is megállapítható. Az egy alkalommal megállapítható támogatás összege gyermeket nevelő család esetében nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át.

(3) Települési támogatásban vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő személy vagy család tárgyévben – a temetési költséghez történő hozzájárulás kivételével – egy alkalommal részesíthető rendkívüli települési támogatásban.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott szabálytól el lehet tekinteni, ha a rendkívüli települési támogatás hiánya a kérelmező vagy gyermeke életét, testi épségét veszélyezteti.

(5) A rendkívüli települési támogatás felvételére indokolt esetben a rászoruló segítője, pártfogója, családgondozója és a gyermek nevelésével, gondozásával foglalkozó köznevelési intézmény is feljogosítható, ha tartani lehet attól, hogy a támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a rászoruló.

11. § (1) A temetési költséghez történő hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak 50%-át.

(2) A mindenkori helyben szokásos legolcsóbb temetés összegére az önkormányzat temetkezéssel kapcsolatos feladatot ellátó Betéti társaság által igazolt temetési költség az irányadó.

(3) A temetési költséghez történő hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére- kiállított számla eredeti példányát.

12. § (1) Méltányosságból részesülhet rendkívüli települési támogatásban az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében annak 220%-át és:

a) lakhatását biztosító ingatlanát elemi kár érte,

b) gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni,

c) az általa lakott lakásban önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes,

d) családja lakhatási helyzetét az egyszeri méltányos rendkívüli települési támogatás megoldja, és ezt igazolja (bérleti szerződéssel, egyéb megállapodással vagy más megfelelő okirattal),

e) családjában, legalább hármas ikerszülés következtében a gyermekek gondozásával kapcsolatban magasabb költségek merülnek fel.

(2) A méltányosságból megállapított rendkívüli települési támogatás mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a lehet.

13. § (1) A köztemetést az önkormányzat temetkezéssel kapcsolatos feladatot ellátó Betéti társaság útján biztosítja a Szt. 48. §-a alapján.

(2) Ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, a köztemetés költsége méltányosságból elengedhető, csökkenthető, részletekben történő fizetés engedélyezhető.

III. Fejezet

AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

14. § (1) A képviselő-testület az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében közfoglalkoztatást szervez.

(2) A közfoglalkoztatás szervezését, irányítását, az aktív korúak közfoglalkoztatásban történő beosztását a polgármester látja el.

(3) Az aktív korúak ellátásában részesülő a számára felajánlott munkát, a polgármester erről szóló értesítésében megjelölt időpontban köteles megkezdeni. Akadályoztatása esetén a neki fel nem róható akadályról, egészségügyi okról köteles a polgármestert haladéktalanul tájékoztatni, egészségügyi ok esetén a kezelő orvos által kiállított igazolást hét munkanapon belül benyújtani.

15. § Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása az illetékes járási hivatal hatásköre, amely jogosultság megállapításához a képviselő-testület egyéb feltételeket határoz meg.

16. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelmezőnek, illetve az ellátás jogosultjának lakókörnyezete rendezett állapotú legyen.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett állapotú, ha a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat vagy egyéb ingatlant:

a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,

b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja,

c) a házhoz tartozó udvart, kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá

d) a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartásáról a közterületek és ingatlanok rendjéről, a köztisztaságról szóló 2/2010.(II.1.) önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően gondoskodik.

(3) Ha a kérelmező, illetve az ellátás jogosultjának lakókörnyezete a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a járási hivatal az Szt. 33. § (7) bekezdése szerint jár el.

IV. Fejezet

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

17. § (1)1 Simontornya Város Önkormányzata a Simontornya és térsége szociális alapszolgáltatásokat biztosító társulásban való részvételével az alábbi alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat biztosítja:

a) alapszolgáltatások:

aa) étkeztetés,

ab) házi segítségnyújtás,

ac) családsegítés,

ad) nappali ellátás,

ae) gyermekjóléti szolgáltatás,

af) támogató szolgáltatás

b) szakosított ellátások:

ba) ápolást gondozást nyújtó idősek otthona.

(2)2 Az alapszolgáltatások igénybevételére az Szt. 62. §-64. §, 65/C. §, 65/F. § valamint a Gyvt. 39. §-40. § az irányadóak.

(3) A szakosított ellátás igénybevételére az Szt. 67. §-71/B. § az irányadóak.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díjait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

A szociális étkeztetés igénybevételének speciális szabályai

18. § Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

19. § Szociálisan rászorultnak kell tekinteni:

a) egészségügyi állapota miatt azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és ezt háziorvosuk illetve szakorvosuk igazolja,

b) fogyatékossága miatt azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. alapján fogyatékossági támogatásban részesül, fogyatékosságot megállapító határozattal igazolja,

c) pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt azt a személyt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes, és ezt kórházi zárójelentéssel vagy szakorvosa igazolja,

d) hajléktalansága miatt azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, s nyilatkozatában Simontornya városát tartózkodási helyként jelölte.

e) az intézményvezető külön eljárás nélkül köteles étkeztetést biztosítani, ha az ellátás hiánya, az igénylő életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti. Ilyen esetben az ellátás biztosítása legfeljebb a súlyos veszélyhelyzetet kiváltó ok fennállásáig tart.

20. § (1) A szociálpolitikai, gyermekvédelmi koncepciók, döntése, a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, véleményezése, a működési rendszerek értékelése, elemzése céljából az Önkormányzat szociálpolitikai kerekasztalt működtet.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal résztvevői: Simontornya Város Polgármestere, az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság elnöke, a Családsegítő Szolgálat és Simontornyai Őszikék Szociális Szolgáltató Központ vezetője.

(3) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Munkájáról évente tájékoztatja a Képviselő-testületet.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

21. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

22. § (1) E rendelet alkalmazásában a 2015. március 1.-je előtt megállapított lakásfenntartási támogatást lakhatási támogatásnak, önkormányzati segélyt rendkívüli települési támogatásnak kell tekinteni.

(2) Az a személy, aki a rendelet hatályba lépését követően, a 2015. február 28.-án hatályos Szt. alapján lakásfenntartási támogatásban részesül, a lakhatási kiadásokra vonatkozó települési támogatásra első ízben a lakásfenntátási támogatás megszűnését követően szerezhet jogosultságot.

23. § A 2015. február 28. napján méltányos ápolási díjban részesülők 2015. március 1. napjától e rendelet szerinti ápolási támogatásban részesülnek a korábban folyósított nettó összegben azzal, hogy az ápolási támogatásra való jogosultságot e rendeletben szabályozott feltételek szerint 2015. április 30. napjáig felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként megállapított ápolási támogatás összegét 2015. május 1. napjától kell folyósítani.

24. § E rendelet megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006.(123) EK irányelvében foglaltaknak.

25. § Hatályát veszti az önkormányzat helyi szociális ellátásokról szóló 24/2013.(XII.21.) önkormányzati rendelete.

1

Módosította a 2/2017.(I.31.) számú módosító rendelet 1. §-a.

2

Módosította a 2/2017.(I.31.) számú módosító rendelet 1. §-a.

3

Módosította az 2/2017.(I.31.) számú módosító rendelet 2. §-a.