„(5) Helyi egyedi védelem alatt álló épület bontására vonatkozó előírások

„(3) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védelem alá helyezéshez szükséges a rendelet 1. mellékletének módosítása, melynek egyeztetési eljárását a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.”

„(1) A helyi védettség alá helyezés értékvédelmi dokumentáció alapján történhet. A településképi rendelet alátámasztásául szolgáló települési értékleltárt az önkormányzati főépítész is elkészítheti.”

„(3) Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi bejelentési eljárás alapján, e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet.”

„19. § Területi építészeti követelmények: Az utcai kerítés tömör, vagy áttört lehet, lábazat nélküli vagy - beton, tégla, kő - lábazatos kialakítással, fa vagy fém kerítésmezőkkel és kapuzattal. A kerítés tömegaránya, anyaghasználata, a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, magassága legfeljebb 2méter lehet, a történetileg kialakul mértéket ne haladja meg. A területen műanyag, fém, vagy bármely más anyagú trapézlemez, hullámlemez, préselt-, perforált táblás lemez nem alkalmazható sem kerítés, sem kapu mező anyagaként.”

„(2) Az épületek tömegaránya, tetőformája, az épület közterület felőli megjelenése, egy- vagy kétszintes épülettömege, utcával párhuzamos, vagy utcára merőleges gerincű tetőidoma a kialakult utcaképhez igazodjon.

„(5) Az oldalhatáron, vagy szabadon álló épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, vagy keresztirányban az utcai homlokzatvonaltól 5méterrel hátrább húzva történhet. A bővítés szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, nyereg-, vagy félnyereg tetővel, terasz- vagy zöldtetővel fedhető.”

„(1) Területi építészeti követelmények: Az utcai kerítés csak áttört lehet - az áttörtség meghatározását a rendelet 3. §-a tartalmazza -, lábazat nélküli vagy - beton, tégla, kő - lábazatos kialakítással, fa vagy fém kerítésmezőkkel és kapuzattal. A kerítés tömegaránya, anyaghasználata, a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, magassága legfeljebb 1,8méter lehet a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.

(2) A Várkert u. 1-10.hsz déli telekvégein tömör, legfeljebb 1,8méter magas kerítés építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával. A területen műanyag, fém, vagy bármely más anyagú trapézlemez, hullámlemez, préselt-, perforált táblás lemez nem alkalmazható sem kerítés, sem kapu mező anyagaként.”

„(2a) A területen új lapostetős épület nem építhető, meglévő épület lapostetősre nem alakítható át, illetve lapostetős épületszárnnyal nem bővíthető. Kivétel ez alól az épület udvari szárnyán a terasztető, vagy zöldtető létesítése.”

„(3) A területen a magastető hajlásszöge 30-45 fok között építendő, ezen belül is a kialakult utcaképhez igazodjon. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserépfedéssel, vagy azzal struktúrájában és megjelenésében megegyező más tetőfedő anyaggal, illetve korcolt fémlemez fedéssel. Mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazható.”

„(6) A közterület felőli homlokzati anyaghasználat a kialakult utcaképhez igazodjon, felületképzése vakolt, hagyományos pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla-, kő-, fa architektúra is alkalmazható a homlokzatfelület legfeljebb 50 %-ban..

(7) Az oldalhatáron, vagy szabadon álló épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, vagy keresztirányban az utcai homlokzatvonaltól 3méterrel hátrább húzva történhet. A bővítés a meglévő épületével azonos hajlásszögű, nyereg-, vagy félnyereg tetővel, illetve terasszal vagy zöldtetővel fedhető.”

„23. § Területi építészeti követelmények: Az utcai kerítés tömör, vagy áttört lehet, lábazat nélküli vagy - beton, tégla, kő - lábazatos kialakítással, fa vagy fém kerítésmezőkkel és kapuzattal. A kerítés tömegaránya, anyaghasználata, a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, magassága legfeljebb 2,0méter lehet a történetileg kialakul mértéket ne haladja meg. A területen műanyag, fém, vagy bármely más anyagú trapézlemez, hullámlemez, préselt-, perforált táblás lemez nem alkalmazható sem kerítés, sem kapu mező anyagaként.”

„(2a) A területen új lapostetős épület nem építhető, meglévő épület lapostetősre nem alakítható át, illetve lapostetős épületszárnnyal nem bővíthető. Kivétel ez alól az épület udvari szárnyán a terasztető, vagy zöldtető létesítése.”

„(3) A területen a magastető hajlásszöge 30-45 fok között építendő, ezen belül is a kialakult utcaképhez igazodjon. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserépfedéssel, vagy azzal struktúrájában és megjelenésében megegyező más tetőfedő anyaggal, illetve korcolt fémlemez fedéssel. Mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazható.”

„(5) A közterület felőli homlokzati anyaghasználat a kialakult utcaképhez igazodjon, felületképzése vakolt, hagyományos pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla-, kő-, fa architektúra is alkalmazható a homlokzatfelület legfeljebb 50%-ban.

(6) Az oldalhatáron, vagy szabadon álló épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, vagy keresztirányban az utcai homlokzatvonaltól 3méterrel hátrább húzva történhet. A bővítés a meglévő épületével azonos hajlásszögű, nyereg-, vagy félnyereg tetővel, illetve terasszal vagy zöldtetővel fedhető.”

„(1) Területi építészeti követelmények: A területen a Sport utcában utcai kerítés csak áttört lehet - az áttörtség meghatározását a rendelet 3. §-a tartalmazza -, lábazat nélküli vagy - beton, tégla, kő - lábazatos kialakítással, fa vagy fém kerítésmezőkkel és kapuzattal. A kerítés tömegaránya, anyaghasználata, a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, magassága legfeljebb 1,5méter lehet.”

„(3) Az egyéb területeken a telekrészek (pl.: kukatároló) lehatárolására legfeljebb 1,5méter magas drótkerítéssel kombinált, vagy önálló sövények, növényfalak létesíthetők.”

„(1) Területi építészeti követelmények: A területen a utcai kerítés csak áttört lehet - az áttörtség meghatározását a rendelet 3. §-a tartalmazza -, lábazat nélküli vagy - beton, tégla, kő - lábazatos kialakítással, fa vagy fém kerítésmezőkkel és kapuzattal. A kerítés tömegaránya, anyaghasználata, a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, magassága legfeljebb 2,0méter lehet.

(2) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor - amennyiben a szabályozási terv ettől eltérő szélességet ad meg, akkor abban a szélességben -, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.”

„(3) A közterület felőli homlokzati anyaghasználat a kialakult környezethez igazodjon, felületképzése vakolt, hagyományos pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla architektúra is alkalmazható, kivétel ez alól a homlokzat legfeljebb 5%-án az arculati színek alkalmazása.”

29. § (1) Területi építészeti követelmények: A területen a utcai kerítés csak áttört lehet - az áttörtség meghatározását a rendelet 3. §-a tartalmazza -, lábazat nélküli vagy - beton, tégla, kő - lábazatos kialakítással, fa vagy fém kerítésmezőkkel és kapuzattal. A kerítés tömegaránya, anyaghasználata, a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, magassága legfeljebb 2,0méter lehet.

(2) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor - amennyiben a szabályozási terv ettől eltérő szélességet ad meg, akkor abban a szélességben -, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

(3) Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet, amelyet az építésügyi hatósági eljárástól függetlenül, de legkésőbb annak megindításáig kell elkészíteni.

(4) A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.”

„(3) A közterület felőli homlokzati anyaghasználat a kialakult környezethez igazodjon, felületképzése vakolt, hagyományos pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla architektúra is alkalmazható, kivétel ez alól a homlokzat legfeljebb 5%-án az arculati színek alkalmazása.”

„(1) Területi építészeti követelmények: Az utcai kerítés csak áttört, drótfonatból, vagy fémrácsból készített, lábazat nélküli kialakítású lehet. A kerítésoszlopok fa-, fém- vagy beton anyagúak lehetnek. A kerítésben létesített kapuzatnak is áttörtnek kell lennie, fa vagy fém vázszerkezetre szerelten.”

„(4) A területen az épületek magastetővel építhetők, melynek hajlásszöge 30-45 fok között építendő, ezen belül is a kialakult táji környezethez igazodjon. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserépfedéssel, vagy azzal struktúrájában és megjelenésében megegyező más tetőfedő anyaggal. Mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazható. Kivétel ez alól a terasztető, vagy zöldtető létesítése.”

„(7) A közterület felőli homlokzati anyaghasználat a kialakult táji környezethez igazodjon, felületképzése vakolt, hagyományos pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla-, kő-, fa architektúra is alkalmazható a homlokzatfelület legfeljebb 50%-ban.”

„(9) Fém szerkezetű, fém burkolatú tároló épület a főépület, vagy gazdasági épület takarásában létesíthető, attól legfeljebb 1 méter távolságban, azzal azonos irányú tetőgerinccel, szimmetrikus-, 25-45 fok közötti hajlásszögű nyeregtetővel. A fémburkolatok csak matt festett felületűek lehetnek. Az oldalfalak, kapuk, szegélybádogok pasztell színezésűek, vagy fautánzatúak lehetnek, a tetőfedés színe a föld színek valamelyike lehet, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású burkolat nem alkalmazható. Fém szerkezetű, fém burkolatú épület közterületről láthatóan nem, csak örökzöld növénnyel takartan létesíthető.”

„(3) A területen az épületek magastetővel építhetők, melynek hajlásszöge 30-45 fok között építendő, ezen belül is a kialakult táji környezetbe illeszkedjen. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserép-, nád-, vagy fazsindely fedéssel. Kivétel ez alól a terasztető, vagy zöldtető létesítése.”

„(5) Az épületek homlokzatának felületképzése vakolt, hagyományos pasztell, illetve tört színezésű lehet, illetve tégla-, kő-, fa és terméskő architektúra is alkalmazható a homlokzatfelület legfeljebb 40%-ban.”

„(1) A területen,

(2) A területen,

„(3) A homlokzatok színének meghatározásakor pasztellszínektől eltérő színvilág alkalmazása nem megengedett, kivétel ez alól a homlokzat legfeljebb 5%-án az arculati színek alkalmazása.”

„(2) Közparkban, zöldterületen csak a strand és a Vár tér között a Sió-partra tervezett közpark területén helyezhető el legfeljebb 1db épület. Magastetős épület esetén, a tető hajlásszöge 35-45 fok közötti legyen. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserépfedéssel, illetve korcolt fémlemez fedéssel. Mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazható. Az épület tömegarányai, anyaghasználata és színezése a település építési hagyományait kövesse, homlokzata vakolt, hagyományos pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla-, kő-, fa architektúra is alkalmazható. Az épület homlokzatszélessége legfeljebb 8,5méter lehet.”

„(1) A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserépfedéssel, vagy azzal struktúrájában és megjelenésében megegyező más tetőfedő anyaggal, illetve korcolt fémlemez fedéssel. Mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazható. Az épület tömegarányai, anyaghasználata és színezése a település építési hagyományait kövesse, homlokzata vakolt, hagyományos pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla-, kő-, fa architektúra is alkalmazható.

(2) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek. Egyedi tervezésű építmény magastetővel létesítendő, tömegarányai, anyaghasználata és színezése a település építési hagyományait kövesse, homlokzata vakolt, hagyományos pasztell színezésű lehet, illetve a területre jellemző tégla-, kő-, fa architektúra is alkalmazható. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserépfedéssel, vagy azzal struktúrájában és megjelenésében megegyező más tetőfedő anyaggal, illetve korcolt fémlemez fedéssel. Mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazható.”

„(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű egyenletes fényt kibocsátó fényfelirat helyezhető el. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt, villogó, változó intenzitású fényt elhelyezni nem lehet. Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.”

„(6) Vállalkozásonként az épület utcai homlokzatain, homlokzatonként 1-1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.”

„(1) A település teljes közigazgatási területén az új, illetve hálózatbővítés, korszerűsítés, felújítás esetén a lecserélt gáz- és elektromos fogyasztásmérő berendezések az épületek utcai homlokzati falán, vagy az épületek közterületről látható homlokzatán csak takartan helyezhetők el. A takarásnak, mind anyaghasználatában, mind színhasználatában, mind stílusában a befogadó épülethez és a kialakult környezethez illeszkednie kell. Fogyasztásmérő berendezések telepítése az előkertben javasolt - amennyiben van előkert -, a berendezéseket örökzöld növényzettel takartan kell kialakítani.”

„(3) A településkép-védelmi szakmai konzultációt

„45/A. § A Képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. § (2)-ben foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.”

„(5) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) a polgármesterhez benyújtott kérelmére indul. A kérelemhez csatolni kell a 4. melléklet szerinti bejelentő lapot és az építészeti műszaki tervdokumentációt is. Természetes személy a kérelmet és a dokumentációt is papír alapon nyújtja be az önkormányzat részére.

(6) A véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet előírt munkarészeket kell tartalmaznia. ”

„(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

(2) Amennyiben az (1) bekezdés d) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.”

„(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által

(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben előírt, valamint az itt meghatározott munkarészeket kell tartalmaznia:

(3) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.

(4) A polgármester által kiadott hatósági határozat érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:

„(10) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása miatt a rendeletben előírt követelményektől eltérő építés, átalakítás, felújítás, vagy bontás, továbbá reklámelhelyezés esetén a polgármester a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § szerint településképi kötelezésben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, helyreállítására vagy elbontására kötelezheti vagy az e rendeletben meghatározott önkormányzati településképi bírságot szabhat ki.”

„(1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le vagy önkormányzati településképi bírságot szab ki a településképi bejelentési eljárás

„(3) A településképi kötelezés, beépítési-, felújítási-, átalakítási- helyrehozatali, bontási, illetve beültetési kötelezettség lehet.”

„(8) Amennyiben a helyszíni bejárás során megállapítást nyer, hogy a bejelentés megalapozott, az eljárást az Ákr. szabályai szerint folytatja le a polgármesteri hivatal.”

„(11) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a polgármester mérlegeli különösen: